Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. júüus 31. Megnyílt Helsinkiben az európai biztunsági és együttműködési értekezlet zárószakasza (Folytatás az 1. oldalról.) ülésen Agostinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára elnökölt. Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök emelkedett szólásra. Ismertetve a konferencia előzményeit — különösen az NSZK és a szocialista országok között létrejött szerződések jelentőségét — Wilson kijelentette: „Nem állítom, hogy az itt aláírásra kerülő okmány önmagában képes lesz csökkenteni a feszültséget és megszüntetni a bizonytalanságot, amely a második világháború befejezése óta Európa népeit sújtja. Ez a záróokmány erkölcsi kötelezettségvállalás, amelyet figyelmen kívül hagyni mindnyájunkra nézve súlyos veszélyt jelentene”. Kitért az EGK, az EFTA, a KGST, a Brit Nemzetközösség szerepére a nemzetközi életben, hangsúlyozta a gazdasági együttműködés fokozásának jelentőségét és sokoldalú tárgyalásokat sürgetett a nukleáris leszerelésről. Hozzátette, lényeges, lenne, hogy Kína részt vegyen ezeken a tárgyalásokon. A továbbiakban Wilson támogatta a leszerelési világ- konferencia összehívásának szovjet javaslatát. Ezután Konsztantin Kara- manlisz görög miniszterelnök mondta el beszédét, s amint az várható volt, a ciprusi kérdést helyezte mondanivalójának középpontjába. A görög kormányfő hangoztatta, hogy Görögország sokkal nagyobb megelégedéssel tekintene az aláírásra kerülő záróokmányban foglalt 10 alapelvre, ha megfelelő szankciókat tartalmazna a dokumentum az alapelvek megsértésének esetén. Utalva arra, hogy a görög kormány véleménye szerint mindezeket a fejleményeket a konferenciának figyelembe kell vennie, Karamanlisz hangsúlyozta, hogy mindennek ellenére Görögország úgy határozott, továbbra is tevékenyen részt vesz a konferencia munkájában és egyetértését fejezte ki a Genfben kidolgozott záróokmánnyal kapcsolatban.. Befejezésül hangsúlyozta: képtelenség megállapodásokat aláírni Európa biztonságáról és ugyanakkor fenntartani az igazságtalanság állapotát, amely állandóan fenyegeti a békét a Földközi-tenger térségében.” Geir Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy az inkább valaminek a kezdete, mint a vége. Az értekezlet megmutatta, hogy van lehetőség megállapodásra jutni bonyolult és fontos kérdésekben. A következőnek felszólaló Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök Európa és a világ többi része közti kapcsolatok fontosságát kiemelve arra mutatott rá, hogy a biztonságot ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyverkezési hajsza mielőbbi megfékezését, a hadászati fegyverek csökkentéséről folvó szovjet—amerikai tárgyalások (SALT II.) eredményes befejezését és a SALT III. tárgyalások mielőbbi megkezdését. Trudeau végül kijelentette: az európai biztonság meghiúsulása a legsúlyosabb következményekkel lenne Kanadára. A délutáni ülés .következő szónoka Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár államtanács elnöke volt. Todor Zsivkov felszólalásában hangsúlyozta: a Bolgár Népköztársaság, amely más európai szocialista országokkal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket — a fórumon résztvevő államok közös erőfeszítéseinek gyümölcsét. Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a békét és nem a háborút, a békés egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alkotást és nem a rom- bo'ást választják. Ez az értekezlet bizonyítéka annak, hogy napjainkban nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani tárgyalások útján. „Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alapjait. Ezekoen az ünnepi napokban valamennyiünket mélységesen át hat az a felismerés, hogy kontinensünk sorsa szempontjából történelmi jelentőségű ügy részesei vagyunk” — mondotta Zsivkov. Az aláírásra kerülő dokumentumról szólva Todor Zsivkov rámutatott: „meggyőződésünk szerint e dokumentum magva azoknak az elveknek a meghirdetése, amelyek alapján fejlesztenünk kell kölcsönös kapcsolatainkat — a békén és a stabilitáson, az együttműködésen és a barátságon, a tiszteleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. A továbbiakban Todor Zsivkov megjegyezte, hogy az elért nagy haladás nem leplezheti el azokat a kérdéseket, amelyeket illetően nem sikerült teljes választ kapni. A zárószakasz tükrözi a 70-es évek közepén kia'a- ku't enyhülés állapotát Elértük azt, ami elérhető, de az élet új kérdéseket is felvethet Ezért további erőíe- szítccekre van szükség, tngy megteremtsük az európai biztonság és együttműködés rendszerét. Jövendő munkánk egyik döntő célja lesz a politikai enyhülésnek a katonai téren meglevő feszültség csökkentésével való kiegészítése ,— hangsúlyozta Zsivkov. Ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára az NDK küldöttségének vezetője szólalt fel. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az európai biztonsági értekezlet helsinki zárószakaszán mindott beszédében többek között kijelentette: ,.,A Német Demokratikus Köztársaság megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési érte- kzelet sikeres befejezését. A közösen elfogadott záródokumentummal teljes mértékben egyetértünk. Szimbolikus jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor, hogy Európa népei a Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalíció többi állama révén felszabadultak a hitleri fasizmus alól. Az értekezlet eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesítsük a fasizmus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát, ök voltak azok, akik lerakták egy biztonságos és békés Európa alapköveit”. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az értekezlet záródokumentuma összhangban van a Német Demokratikus Köztársaság alapvető érdekeivel és külpolitikai céljaival. ,.,A történelem tanulságait és az európai politika jelenlegi követelményeit tekintve, meghatározó jelentősége van a határok sérthetetlenségét szavatoló elvnek. Az európai államok biztonsága a múltban és a jelenben egyaránt elsősorban határaink biztonsága volt és marad. f,A határok sérthetetlenségének szavatolása továbbra is próbaköve annak, hogy egy politika valóban a békét és ezzel az emberiség érdekeit szolgálja-e vagy sem”. Az itt kidolgozott záródokumentumban foglalt határozatok megfelelnek az ENSZ alapokmányának. A konferencia eredményei jó alapot teremtetlek legfőbb célunk eléréséhez, hogy Európa békés földrésszé alakuljon át. Európa, mint a béke földrésze, a világbéke fontos záloga. A délutáni ülésen Olaszország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság képviselője felszólalása hangzott el még. Az ülés magyar idő szerint háromnegyed ötkor zárult. A konferencia ma reggel 9.30 órakor (helyi idő) folytatja munkáját. I * * * Este Urho Kekkonen finn köztársasági elnök többmint száz terítékes ünnepi vacsorát adott a konferencián résztvevő legmagasabb szintű politikai vezetők tiszteletére. Magyar részről jelen volt a \arsorán Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a delegáció vezetője, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter. A vacsorán Urho Kekkonen mondott pohárköszöntőt. Találkozók napja Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden Helsinkiben találkozott Jo- szip Broz Titóval, Jugoszlávia köztársasági elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökével. Leonyid Brezsnyev ugyancsak kedden találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke szerdán délelőtt, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának ünnepélyes megnyitása előtt kétórás megbeszélést tartott Helsinkiben. A megbeszélés után a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy miképpen folyt le megbeszélése Gerald Forddal, a következőket mondotta: kicseréltük nézeteinket egy sor olyan kérdésről, amelyek Tegnap délelőtt Helsinkiben, a Finlandia Palotában találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. A találkozón részt vett magyar részről Lázár György miniszterelnök és Púja Frigyes k''Uügvminiszter; az NSZK részéről Hans-Dietrich Gen- scner külügyminiszter. A szívélyes légkörű találkozón Kádár János és Helmut Schmidt eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, valamint az európai biztonsági és együttKB első titkárával, aki az NDK delegációját vezeti. A helsinki zárószakasz előestéjén tartott kétoldalú eszmecserék sorozatába illeszkedik be az a 90 perces megbeszélés is, amelyet Tito marsall jugoszláv államfő kedden este Helmut Schmidt- tel, az NSZK szövetségi kancellárjával folytatott. érintik az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkat. Vonatkoztak ezek a politikai kapcsolatokra csakúgy, mint a gazdasági kérdésekre. Megvitattuk a stratégiai fegyverzet további korlátozásával összefüggő problémákat. Mindent összegezve számos fontos témát érintettünk. Egészében véve elmondhatom, hogy tárgyalásaink az őszinteség légkörében folytak le konstruktív, gyakorlati jellegűek voltak. Gerald Ford ugyancsak hangsúlyozta, hogy a szerdai megbeszéléseket igen konstruktív, baráti légkör jellemezte. működési értekezlettel ösz- szefüggő kérdésekről. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az európai biztonsági értekezlet zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezetője tegnap a magyar nagykövetségen fogadta a békevilágtanács Helsinkiben tartózkodó tagjainak egy csoportját, élükön Romesh Chandrával, a BVT főtitkárával, és baráti beszélgetést folytatott velük. * * * A szerdai moszkvai lapok első oldalon számolnak be Leonyid Brezsnyev Urho Kekkonennel, Titóval és Honeckerrel Helsinkiben tartott megbeszéléseiről. A szovjet sajtó, amely számos különtudósítót küldött az az európai biztonsági konferenciára, e találkozóról írva általában is kiemeli az értekezlettel párhuzamosan lezajló különmegbeszélések jelentőségét. A Szovjetszkaja Rosszija tudósítója a lap szerdai számában rámutat, hogy az SZKP főtitkára a konferencia napjaiban Gerald Ford amerikai elnökkel és valamennyi fontos nyugat-európai partnerével találkozik, köztük Giscard d’ Estaing-el, Schmidt nyugatnémet kancellárral. Wilson brit miniszterelnökkel és Aldo Moro olasz kormány- fővel. E megbeszélések jelentőségét a moszkvai lap szerint növeli, hogy gyakorlatilag „mini-csúcstalálkozóról” van szó, amelyek a konferenciával egyidőben az egyes országok közötti időszerű problémák megvizsgálását is lehetővé teszik. A Pravda különtudósítói emlékeztetnek: amikor néhány évvel ezelőtt Finnország felajánlotta, hogy vendégéül látja 35 ország képviselőit, a nemzetközi helyzet sokban különbözött a mostanitól. Európa kiélezett megoldatlan problémákkal küzdött. Ma e problémák túlnyomó része megoldottnak tekinthető. Az értekezlet színhelyén általában úgy vélik, hogy a szerdán kezdődő konferencia az európai államok közötti kapcsolatok fejlődésének bonyolult korszaka után húzza meg a záróvonalat. Az értekezlet a megfigyelők többsége szerint mérföldkő a háború utáni európai fejlődésben. Mindazonáltal — jegyzik meg a Pravda tudósítói — a politikusok és kommentátor rok egy része Nyugat-Euró- pában most is támadja a biztonsági konferenciát, s igyekszik lekicsinyelni az okmányok jelentőségét. „A békés együttműködés ellenzőinek táborában a legerősebben a Pekingi Üj Kína hírügynökség hangját hallani, amelynek rágalmazó koholmányai egyes nyugateurópai sajtóorgánumokban is helyet kaptak”. Brezsnyev—Ford megbeszélése Kádár János és Helmut Schmidt találkozója Poriusáliában továbbra is bonyolult a helyzet Portugáliában továbbra is bonyolult a belpolitikai helyzet. Costa Gomes köztársasági elnök, aki szintén a direktórium tagja, a helyzetre való tekintettel csütörtök estére halasztotta Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet ünnepélyes zárószakaszára történő elutazását. A UPI jelentése szerint a kommunistaellenes zavargások átterjedtek három újabb városra. Tegnap újból összehívták a Legfelsőbb Forradalmi Tanácsot, azonban az ülésről késő estig nem adtak ki jelentést. Befejezte 9 napos hivatalos látogatását az Otelo de Carvalho tábornok vezette portugál MFA-küldöttség Kubában és tegnap hazautazott. A portugál katonai küldöttség a kubai nemzeti ünnep alkalmából tett látogatást a szigetországban. Car- valhot és kíséretét a havannai repülőtéren Fidel Castro miniszterelnök és Raul Castro, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere búcsúztatta. fiz államcsíny után Nyugalom van Nigériában Egy nappal az államcsíny után nyugalom uralkodik a nigériai fővárosban. A lakosság az új államfő felhívásának eleget téve folytatja munkáját. Gowon nigériai államfő, akit kedden hatalmától megfosztottnak nyilvánítottak, szerdán délután Kam- palában sajtónyilatkozatot adott és ebben bejelentette: Nigéria népének érdekeit figyelembe véve úgy döntött, elfogadja Nigéria új kormányát és minden együttműködésre hajlandó vele. Az angol külügyminisztérium szóvivője tegnap közölte, hogy a brit kormánynak nem lenne ellenvetése,' ha Jakubu Gown tábornok ebben az országban kívánna letelepedni. A szóvivő hozzáfűzte, hogy Gowon hivatalosan még nem kért menedékjogot Angliától. A nyilatkozatra azután került sor, hogy az angol sajtó tegnap már szinte biztosra vette a tisztségétől államcsíny útján megfosztott nigériai államfő Angliában tervezett letelepedését. A sajtóbeszámolók szernt Gowon már régebben Angliába küldte feleségét és gyermekeit. A londoni lapok úgy értesültek, hogy Gowon számított a puccsra. AÁSZ-tanácskozás Jóváhagyták a Kuba elleni blokád feloldását Az Amerikai Államok Szervezetének keddi rendkívüli külügyminiszteri tanácskozásán San José-ban, Costa Rica fővárosában jóváhagyták a Kuba elleni szankciók feloldását és ezzel véget ért a karib-tengeri szigetország ellen 11 évvel ezelőtt életbe léptetett blokád. A határozat értelmében a latin-amerikai országok, valamint az Egyesült Államok szabadon dönthet majd arról, hogy diplomáciai és gazdasági kapcsolatot létesít-e Kubával. A döntés mellett 16, ellene 3 állam szavazott, Brazília és Nicaragua pedig tartózkodott. Nem véletlen, hogy a szankciók feloldása ellen adta le voksát Latin-Amerika három jobboldali katonai diktatúrája: Chile, Uruguay és Paraguay, a legtöbb állam azonban, köztük az Egyesült Államok is, felismerve, hogy a blokád a továbbiakban már tarthatatlan, annál is inkább, mivel számos latin-amerikai ország — így például Mexikó — már jóval az AÁSZ döntése előtt is kapcsolatokat teremtett Kubával. MINDENFELŐL ANKARA Török katonatisztek kedden ellenőrzésük alá vonták egy kivételével valamennyi, az országban található' amerikai katonai támaszpontot és létesítményt, megtorlásul az amerikai íegyversz’.látási embargó fenntartása miatt. ISMAILIA Kedden Ismailiában beje- ' lentették, hogy a Szuezi-csa- tornán mától kezdve megindul a kétirányú hajóforgalom. A 134 kilométeres víziót júniusi megnyitása óta a csatorna ugyanis az ellentétes irányú forgalom számára csak váltakozva állt rendelkezésre. BUENOS AIRES Isabel Perón argentin államfő „a következő 48 órán belül” beszédet intéz az ország válságáról a néphez és ezt követően rövid időre szabadságra távozik — közölték kedden este a kormányhoz közelálló források. A jelentés szerint, amelyet hivatalosan sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudtak, Perón asszony az országon belül töltené rövid szabadságát. ALGÍR Pham Van Dong, 'a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke Huari Bumedien algériai államfőhöz, az el nem kötelezett országok negyedik csúcstalálkozójának elnökéhez intézett üzenetében hivatalosan kérte a demokratikus Vietnam felvételét az el nem kötelezett országok mozgalmába. NICOSIA Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője tegnap azzal fenyegetőzött, hogy kiűznek minden ciprusi görögöt a szigetország törököktől megszállt részéből, ha ezeket a görögöket megkísérlik az ENSZ békefenntartó erők védelme alá helyezni. Denktas újságíróknak nyilatkozott röviddel azelőtt, hogy Bécsbe utazott a csütörtökön kezdődő ciprusi közösségközi tárgyalások harmadik fordulójára. BEIRUT Az elmúlt három napban ismét kiéleződött a helyzet a libanoni fővárosban. Beirut utcáin újra barrikádokat emeltek, időnként szórványos lövöldözés hallatszott. A feszültség növekedését a jobboldali Kataeb párthoz tartozó falangisták provokációs tevékenysége segítette elő. A falangisták megbénították az autóközlekedést Beirut két belső kerületében. Fegyveres egységeik erőszakkal arra kényszerítették a kereskedőket, hogy bezárják üzleteiket, valamint lövöldözést kezdeményeztek a biztonsági erők szerveinek tagjaival. _