Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
1975. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á Tisza II. védnökei JH BQfer@se§ o ira fi fia fiaté« a uesztesig áss államé A problémát közgazdasági találós kérdésként úgy fogalmazhatjuk meg: miképpen lehetséges, hogy a vállalatok és szövetkezetek nyeresége évről évre tekintélyes összeggel gyarapodik — az elmúlt évben például az 1973. évi 123 milliárdról 141 milliárdra — ugyanakkor a költségvetés többnyire deficites, holott bevételeinek túlnyomó többsége a vállalatoktól származik. Védnökséget vállaló ifjúkommunistákról egyre többet és gyakrabban hallunk. Kiemelt, nagy népgazdasági beruházásainknál, éveket felölelő nagy munkáknál, vállalati és egyéb tervezéseknél a KISZ tagjai közvetlen részesként, tevékeny közreműködőkként veszik ki részüket. A IT. tiszai vízlépcső KISZ-védnöksége jó példával, sok hasznos tapasztalattal igazolta e kezdeményezés életképességét már eddig is. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat fiatal munkásai, alkalmazottai is a védnökök tevékenységével, gazdasági és mozgalmi munkájával járultak a nagy mű megépítéséhez. Négy év után készítettek is számadást, végzett dolgaikról, kiegészítve a jelen és a jövő feladataival. Vállalatuk a Tiszavölgy térségében „gazdája” az öntözővíznek, a halastavak vízellátásának. 220 ezer hektárnyi öntözött földhöz 820 öntözőüzemi szakember1 és gépész, 37 öntözőrendszer ereje kell. A mezőgazdaságot — méltán mondhatjuk — forradalmasította a korszerű vízlépcső. Űj, az eddigieknél még okosabb, képzettebb szakember-fejekre lett szükség. Számadatok sora bizonyítja, hogy gondos oktatási, képzési rendszert dolgoztak ki, s a tanfolyamokról sok, dolTalajtérkép készült a Tisza II. vízlépcső hatáskörzetében kialakuló mintegy háromszázezer hektár öntözhető területről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Irodája, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének együttes munkájával. A térkép eligazítást ad, hogy a talaj szerkezeti összetételének megfelelően, milyen öntözési mód a legmegfelelőbb, melyik segíti elő hatékonyabban a terméshozamok fokozását. A különleges térkép kidolgozását az tette szükségessé, hogy a tapasztalat szerint a néhány éven át öntözött föld gyakran elszikesedik. Szolnok megyében például jelenleg harmincezer hektárra tehető az a terület, gát jól értő fiatal került ki. Ma is ez a legfőbb teendőjük: az automatizálás, a vállalat öntözés-fejlesztés koncepciójának, a korszerű öntözési módszereknek, az öntöző és belvizes csatornák legújabb fenntartási módszereinek és az általános vízgazdálkodási műszaki ismereteknek az oktatása. A második építési ütem öntözőrendszereinek gazdaságos kihasználása, a minőségi fejlesztés érdekében még újabb, még több irányító és végrehajtó munkáskéz kell. A szakmai képzés, továbbképzés tehát bővül, szakosodik. Kapcsolatot tartanak a felsőoktatási intézményekkel, a végzős szakembereknek kedvet, tájékoztatást adva szép nagy munkájukról. Védnökség ez is, a szó legtágabb értelmében: az utánpótlás, a nagy munka folytatóinak, a hasznosítás nélkülözhetetlen feltételének megteremtése. A szakemberutánpótlás mellett az ifjúkommunisták és a szocialista brigádok íratlan fogadalma és napi tette a pályakezdők első napjainak, a beilleszkedés idejének megköny- nyítése. Elképzeléseik, a jövő megtervezése gazdag, sok tettet igénylő feladatsor. Kiemelkedik közülük a Fiatal Műszakiak Tanácsadó Bizottsága irányításával már életben levő versenymozgalom sokasága, a szocialista amelyen az eddigi öntözések másodszikesedést idéztek elő. A rendszeres öntözés miatt ugyanis a talajvízszint megemelkedik, ettől pedig — bizonyos talaj összetételeknél — nátriumsók halmozódnak fel. A sók gátolják a növényzet fejlődését, romlik a termőföld minősége. Ezeket a területeket természetesen távlatokban kikapcsolják az öntözésből. A tudományosan készült talajtérkép mellett a szakemberek kidolgozták az öntözés talajra gyakorolt hatásának ellenőrzési módszerét is Szolnok megyében — amely legnagyobb arányban hasznosítja majd a Tisza II. öntözővizét —, a részletes talaj- és talajvíz vizsgálati eredmények alapján három kategóriába sorolták a mezőgazdasági kultúrák öntözéses termesztésére alkalmas szerződések — eddig bizonyított erejének — fokozása azokkal a mezőgazdasági üzemekkel, akik öntözéses gazdálkodást folytatnak vagy kezdenek. Szaktanácsadói hálózatuk hasznos ötletekkel ésszerű javaslatokkal segítik őket. Az elsorolt feladatok szinte kivétel nélkül már „folytatások”. Nagy vállalkozási kedvet adott a védnökséget vállalóknak a hazánk fel- szabadulása tiszteletére hirdetett „Kiváló Védnökség” mozgalom, amihez a szolnoki fiatalok is csatlakoztak új, helyi vállalásokkal. Ezek, ez a sor folytatódik. Ekkor indult — s tart ma is — a két KISZ-csoport ingyenes szaktanácsadása az öntözőgazdaságok elavult öntözőtelepeinek rekonstrukciójához és a mélybarázdás öntözés megvalósításához. Szintén ebben az időszakban kezdődött, s tart még jövőre is a korszerű rizstelepek kialakítására folytatott monstrum kísérletsor, vizsgálataik a gyomai Üj Élet, a püspökladányi Zöld Mező és a hajdúböszörményi Béke Termelőszövetkezetek földjein folynak. Van hát dolguk, tennivalójuk a védnököknek. A szocialista közösségre jellemző, együttes teher- és felelősségvállalás teszi oly mindennapian gazdaggá e fogalmat: védnökök. területeket. Ennek alapján az öntözhető terület csupán öt százaléka az, amelyen semmiféle károsodást — hosszabb távon sem — idéz elő a víz. Kilencven százalékán viszont csak akkor szabad öntözni, ha az öntözés- fejlesztéssel egyidőben különböző mértékű és nagyságú kultúr- és agrotechnikai műveleteket is végeznek, így például optimális talajművelést, mélylazítást, talajvízszintmérést és egyéb meliorációs munkát eszközölnek. A megye szántóterületének öt százalékát alkalmatlannak találták mindennemű öntözésre. A talajtérkép már az ötödik ötéves terv öntözésfejlesztésének kimunkálásához irányt, útmutatást ad a táj terület mező- gazdasági szakembereinek. Szakszervezeti választások A szakszervezeti választások április 1-én kezdődtek, a bizalmiak, a műhelybizottságok és a gyáregységi szakszervezeti bizottságok választása már véget ért, néhány héten belül a vállalati, nagyvállalati és tröszti szakszervezeti tanácsok, illetve szakszervezeti bizottságok választása is befejeződik. Szeptember 15- október 15. között tartják azokat a küldöttértekezleteket, amelyeken a szakszervezetek megyei tanácsait, illetve a szakszervezetek budapesti tanácsát választják meg, október 15— november 15. között rendezik a szakmai kongresszusokat, s decemberben kerül sor a Magyar Szakszervezetek XIII. kongresszusára. A szakszervezeti választások eddigi tapasztalatai is kifejezésre juttatják, hogy a szakszervezeti tagság egyetért a párt XI. kongresszusának határozatával, kész még többet tenni e határozat végrehajtásáért, a mun- I ka javításáért, Idegen for résok SsöS Ilyen körülmények között az lenne a logikus, hogy a vállalatok és a költségvetés pénzügyi helyzete azonos, de legalább is hasonló legyen. Alapjában véve örvendetes, hogy a vállalati mérlegek nyereséggel zárulnak. Csakhogy a vállalati mérlegek ilyen — nyereség — rovatában kimutatott összegek egyre nagyobb hányada táplálkozik „idegen” forrásokból. Nevezetesen a költség- vetés termeléssel kapcsolatos közvetlen kiadásaiból, a termelői árkiegészítésből, az egyéb import árkiegészítésből, az állami visszatérítésből, az egyéb termelői támogatásokból. Jó néhány esztendeje a vállalati nyereség több mint fele — az elmúlt évben pedig már csaknem 70 százaléka — az államkassza most részletezett juttatásaiból származik. Valamikor úgy fogalmaztuk meg a vállalati nyereség lényegét, hogy az a termelési kiadások és az árbevétel különbsége; ez ma már csak másodlagos forrása a mérlegekben kimutatott nyereségnek. A vállalati nyereség tartalmának eltorzulásában szerepe volt és van annak is, hogy a tőkés világpiaci infláció és a nagymértékű áremelkedések káros hatásait nem engedtük be a magyar gazA jászberényi Leninben R beruházások féléve A szövetkezet gyarapodását szolgáló fejlesztési tervek, évekre szóló sok milliós beruházásaik befejezésének hónapjai — a jászberényi Lenin Tsz-ben nevezik így az 1975. év első felét. Az év első felében befejeződött a tsz 3500 hektár területét „átalakító” melioráció. A több éve folyó, áthúzódó beruházás befejező szakaszán 880 ezer forintba került, és ezzel megvalósult a szövetkezet több mint 6 millió forintos beruházása. Befejezték a közel egymillió forintos költséggel készült, 3800 méter hosszú öntözőcsatorna építését. Létrehozásával 300 hektár öntözött gyep telepítését teszik lehetővé. Száz hektáron tavaly már elkezdték az öntözést. Az év első; felében fejeződött be a másik kiemelkedő beruházás, a 7 millió forintos költséggel épült forrólevegős szénaszárító üzem építése. A fontos létesítményhez a tsz egymillió 120 ezer forintos költséggel üzemi utat épített. Célcsoportos beruházásként valósult meg az esztendő első 6 hónapjában 2 millió forintos ráfordítással, az üzem energiaellátásához kapcsolódó 450 kilowattos transzformátornak a szerelése. Célcsoportos beruházás volt és 200 ezer forintba került a juhhizlaldához vezető bekötőút. daságba, árrendszerbe. Ilyen törekvéseink és pénzügyi áldozataink eredményes voltát bizonyítja, hogy a vállalatok költségeit a világpiaci árváltozások lényegében nem növelték. Ám eközben felerősödött az a vállalati szemlélet, hogy a külső piaci változásokból, a hazai és a világpiaci árak különbségéből adódó előnyök a vállalati gazdálkodás „eredményei”, míg a terhek elhárításáról, viseléséről az államnak, a költségvetésnek kell gondoskodnia. ISz ernifö rtinr nem szel ese Is fa re Ezen az úton a jövőben nem haladhatunk tovább. Egyebek között azért sem, mert a költségvetés vállalatokat óvó, védelmező ernyője már nem nyitható szélesebbre. És azért sem, mert mindez a népgazdaság belső egyensúlyi helyzetét rontja. Nem állítjuk azt, hogy a vállalatok mind gazdagok. Az viszont tény, hogy az elmúlt évben a vállalatoknak volt pénzük, beruházásaik és készleteik tekintélyes mértékű növelésére, s a vállalati kasszákból a tervezettnél több pénz áramlott ki személyi jövedelmekre. Ennek konzekvenciái akarva- akaratlanul is csökkentették a népgazdaság export-teljeA KÖZELMÚLTBAN felsőbb pártszerv döntött arról, hogy „ ... a bérből és fizetésből élő dolgozóknak biztosított jogok és kötelezettségek következetes érvényesítését a termelőszövetkezetekben alkalmazotti munkaviszonyban dolgozók számára is lehetővé kell tenni”. Egyúttal azt ajánlotta a SZOT-nak, hogy a TOT-tal és a MEDOSZ-szal együttesen — az állami irányító szervekkel egyeztetve — dolgozza ki a tsz-ekben és társulásaikban létrehozandó szakszervezeti szervek működési elveit. A felsőbb pártszerv határozata és ajánlása alapján a közeli jövőben konkrét intézkedések történnek a szakszervezeti alapszervezetek, vagy csoportok létrehozására a tsz- ekben és társulásaikban. Jogos az alkalmazottaknak az az igénye, hogy egy olyan szervezetbe tömörülhessenek, amely biztosítja egyéni és kollektív érdekvédelmüket. Nem csupán a tsz-alkalma- zottak rendezetlen munkajogi vitái indokolják ezt, hanem az is, hogy a termelő- szövetkezetekben és társulásaikban dolgozó alkalmazottakra eddig többnyire nem vonatkoztak a munkaviszonyban álló dolgozókat érintő állami intézkedések. Így többek között kimaradtak a munkásokat érintő bérrendezésből, az egészségre ártalmas munkakörökben korengedélyes nyugdíjaztatásból, szakszervezeti üdültetésből stb. A szakszervezetek létrehozását megelőző felvilágosító munkában a pártszervek és szervezetek hangsúlyozzák azt, hogy a szakszervezetek létrehozása a termelőszövetsítményét s egyidejűleg növelték importszükségletét, végső soron hozzájárultak a külkereskedelmi mérleghiány létrejöttéhez. Ugyanezeket a tüneteket észlelhettük az idei esztendő első felében is; miközben a költségvetés növekvő összegekkel támogatja a vállalatokat, azoktól a tervezettnél több vásárlóerő áramlott ki. Fogalmazhatunk oly módon is, hogy a vállalati gazdálkodás nem mindenben a tervcélok által kijelölt úton halad, veszélyezteti azok megvalósítását. n termelés szféráidban oldhatók meg A Közporiti Bizottság július 2-i ülésének határozata a magyar népgazdaság jelenlegi helyzetét elemezve, a népgazdaság minden szintjén határozott és konkrét cselekvést sürget. Mit jelent ez a követelmény e téma kapcsán? Mindenekelőtt azt, hogy valós közgazdasági gondok és feladatok kizárólag költségvetési módszerekkel, támogatásokkal nem oldhatók meg. Gondjaink, feladataink olyanok, amelyek főként a termelés szférájában, a vállalatok jobb munkájával oldhatók meg. A nagyon is időszerű vállalati tetteknek, cselekvésnek az is feltétele, hogy a gazdálkodó egységeket erre a körülmények rá is kényszerítsék. Érezzék a gazdálkodás mai realitásait, eddiginél nehezebb feltételeit s boldogulásuk pénzügyi forrását, a nyereséget gazdálkodásuk erőteljes fejlesztésével, javításával hozzák létre. Garamvölgyi István kezetekben és társulásaikban semmi körülmények között nem azt jelenti, hogy egyetlen kérdésben, vagy bármilyen rövid időszakra is szembe kerülhet egymással a tsz- vezetősége, mint testület és a szakszervezet. A szakszervezet létrehozásának célja az, hogy erősödjenek a termelőszövetkezetek; a szak- szervezetek is segítsék a tagsági viszony erősödését, a közgyűlés, valamint a vezetőség törvényadta jogainak, határozatainak érvényesülését. Szocialista viszonyaink között a szakszervezet érdek- védelmi tevékenysége, s a szövetkezet, mint önálló, vállalati gzdálkodó egység célja, törekvése között nincs ellentét. Ellenkezőleg, a szakszervezeti szervek azzal, hogy a szövetkezetekben képviselik az alkalmazottak , érdekeit, nem a szövetkezetek „ellen” fejtenek ki tevékenységet, hanem az esetleges törvénytelenségek ellen, a jogszabályok érvényesüléséért, s ezzel a demokratikus jogok betartásáért, a munkahelyi légkör javításáért küzdenek. Mindezek pedig nem gyengítik, hanem erősítik a szövetkezeti mozgalmat. A SZÖVETKEZETEKBEN működő szakszervezeti szerveknek nem csupán szó szoros értelmében vett érdek- védelem lesz a feladata. A szövetkezeti mozgalom fejlesztését, vagy ha úgy tetszik „érdekeit” azzal is szolgálják, hogy részt vesznek az alkalmazottak politikai, kulturális nevelésében, segítik ezen dolgozó réteg szakmai műveltségének növelését. BL S. AZ ÉLGÉP III. SZAMŰ GYÁREGYSÉGÉBEN megkezdték az 5000 literes tejtankok gyártását. A dupla falú, hőszigetelt, keverővei ellátott tejtároló tartályokat a tejgyűjtő állomásokon fogják felállítani Helyik öntözési mód a legmegfelelőbb? Talajtérkép készült az öntözött földek minőségének megírására Alkalmazottak érdekvédelme a téeszekben
