Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
1975. Július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megindultak a falak... SEGÍTETTEK AZ ÁCSOK Egy brigád éleiéből — Mókázzunk egy kicsit! —■ kérem Zsigmond Józsefet az árnyas fa tövében. — No, rajta! — egyezik bele, közben hívja társát is szemével, hisz enged a munka egy cigarettányi időt. Ha újból legényke lenne, mi szeretne lenni? — Ács. Biz’ isten mondom. — És maga, Libor József? — Én meg a másik ács! — Sose bánták meg? — Bánja a szekerce, meg a fűrész... mert ha megmarkoljuk, megizzad a fogójuk. — Az ám, egy ácsmester a háztetőkből ismeri a várost. Igaz-e? — Ha így hiszi, téved. Nem haragszunk mi érte, de sokan azt hiszik: az ács csinálja a tetőt és jól van ... Hja! Rég volt már az! Az ács is halad a világgal... már vassal is bánunk, meg betonnal ... És mutatják is, hogy végképp elhiggyem a szolnoki művésztelep kerítéséhez sorakozó kellékeket. Kovácsolt vas, betonoszlop, félbeszabott fatörzsek. — Szép lesz ez bizony, igazi ács munka. Nem mondhatja, hogy mi mindig közel vagyunk a felhőkhöz. S visz- szanevet, egy másfél méteres gödör fenekéről. ☆ AZ ÉPSZER Szolnok megyei 1. számú építésvezetőségének Zsigmond brigádja az emlékezetes, egy hónap előtti vihar után bizonyította azt a mondást, hogy bajban ismerni meg igazán az embert A kilenctagú kollektíva éppen készülődött haza, mikor jött a kérés, a hívás: házak, épületek, sok “család, hajléka van veszély&eh, ‘segítség kell. jelentkeztek többen, feledve az otthoni jnunkát, az asszony el nem végezte dolgot, a lehúzott napi műszakot. Hármójukra esett a választás, nevezetesen Zsigmond József brigádvezetőre, Libor Józsefre és Péntek Józsefre. Libor József közbeszúrja, hogy miként ment a kijelölés: — Tudja, hogy a bajban, veszélyben levő emberek ingerültebbek, érthetően idegesek. Vezetőink mondták így, hogy mi „megállapodott” szakik vagyunk, bíznak a türelmünkben, hát ezért esett ránk a választás. Zsigmond József már emlékezik: — Akkor még nem hittük, hogy ennyire igaz, amire számítottak. A három hét, amit köztük töltöttünk, sokra tanított... de nehéz volt! Átéreztük a tragédiát, velük rettegtünk... mindig az járt a fejünkben, hogy ha az enyém, ha a mi házunk... ah, jobb nem gondolni rá. — Napi 12—14 órát dolgoztunk, sokszor reggeli, ebéd nélkül, ... no, lett volna tán’ rá időnk, de a lelkiismeretünk hajtott. Volt, sok olyan család, ahol megérte, ahol majdnem együtt sírtunk.. „ de volt másmilyen is. — Emlékszel, Jóska! Hányszor tologattuk a bútort, az ágyat úgy, hogy a házigazda nyugodtan feküdt benne! Hányszor — szinte erőszakkal dúcoltuk a mennyezetet, hogy rájuk ne szakadjon .. „ viszálykodtak egymással, velünk ... hogy hagyjuk, ha ledől, ledől... mert volt, sajnos, volt ilyen is ... — El tudja képzelni milyen érzés az, hogy megindulnak a falak kifelé?! És mi tudtuk, hogy pár perc óra, és még menthető!... az ember ereje ilyenkor mérhetetlen. — így voltunk. 32 házat dúcoltunk, „gyógyítottunk” hárman, három hét alatt. De ne is beszéljünk többet erről ... Hallgattunk perceket, a két ember keze ökölbe szorult. — Magunkról beszéltünk eddig — mondja restellked- ve a vezető. Pedig mi kilencen vagyunk, s a brigádunk más hat tagja is helyt állt volna, ez biztos. így adódott. — Jó a mi kis együttesünk, és még jobb is lesz. Nehéz, igaz, a helyzetünk, mert ahányan vagyunk, any- nyifelé dolgozunk. Mégis tudjuk, és érezzük, hogy kell ez az összetartozás, ez a kötelék. Már jó példát is említhetek a másfél éves együtt- létből: két kubikos tagunk van. Egyikőjük most vizsgázik ácsszakmából, másikuk ősszel kezdi meg az iskolát. A brigád készítette fel mindkettőt a tanulásra, hisz’ mindannyian ácsmesterek vagyunk. — Nagy szó ez, elhiheti. Mindannyian vidékiek vagyunk, négykor kelünk, fél nyolc, mire hazaérünk ... marad-e az embernek ereje, ideje sok minden egyébre? Nem igen. Mi mégis ! megpróbáltuk, s ha nem is gyakorta, de módjával, szépen megy ez. — így vagyunk, így élünk. Mondtam, hogy az ember ereje — ha jót szolgál — mindig többre képes. A brigádra, az együttélésre is igaz ez. ☆ Az ÉPSZER ács brigádja gazdag, szép tervekkel, céllal dolgozik, jó közösség. Vezetőjük, Zsigmond József a közelmúltban megkapta az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. T. Szűcs Etelka Az áruszállítás gondjai megyénkben A rakodás gépesítése — Átszervezik a TÜZÉP telepeket Az Ipartól a fogyasztóig.; 1 az áruszállítás nagyon fontos közvetlen lakossági szolgáltatás. Ilyenkor, nyár közepén az egyik legnagyobb gond. Megyénkben az elmúlt tíz év alatt másfélszeresére nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom és sokkal nagyobb a szállításra váró termés meny- nyisége is, mint akár két-három évvel ezelőtt. A. fejlődés persze nemcsak eredményeket, hanem gondokat is szül. Egyrészt kevés a szállító eszköz, — sokkal kevesebb, mint kellene — de a kérdés sokkal bonyolultabb annál, hogy csupán új teherautók beállításával megoldható lenne. A szállítás része ugyanis a rakodás is. A hosszú állásidő okozza, hogy az amúgy is kevés szállítóeszközt nem lehet jól kihasználni. Nehezíti a helyzetet, hogy néhány vállalatnál (többek között a kisforgalmú TÜZÉP-telepeken) nem is lehet, nem is érdemes a rakodást gépesíteni. A kérdés tehát komplex fejlesztést sürget. Egyrészt a jelenlegi körülmények között eleget kell tenni a mai igényeknek, másrészt átgondolt fejlesztéssel, és átszervezéssel felkészülni a holnapra. A megyei szállítási bizottság a közelmúltban vitatta meg az áruszállítás problémáit Kérésükre az Illetékes szervek a mezőgazdasági munkák idejére engedélyezik a traktorok közlekedését a 4-es számú főútvonalon, így a vontatók is résztvesznek a terményszállításban. Segítséget kérnek és kapnak a honvédségtől (országosan mintegy ezerháromszáz katonai teherautót, és megfelelő számú gépkocsivezetőt.) A 7-es számú VOLÁN teherautói két műszakban dolgoznak, és a vállalat szükség esetén egyéb szerződéses kötelezettségeit ideiglenesen szüneteltetheti. Ha kell, közületek gépkocsijait és sofőrjeit is berendelik mezőgazdasági szállítási munkára. A kiskereskedelmi áruforgalom fejlesztésére távlati tervet dolgoztak ki. Mindenekelőtt átszervezik a kiskereskedelmi vállalatokat. Határozott elképzelés született a körzeti TÜZÉP-telepek kialakítására. Az optimális nagyságú modern telepeken már érdemes és ésszerű gépesíteni a rakodást. A jelenleg meglévő kis telepek nem szűnnek meg, de csak kisebb tételeket forgalmaznak. A nagyobb mennyiségű építő és tüzelőanyag megrendelését felveszik és a körzeti telepekhez továbbítják. F. O. Területi vízügyi munkabizottságok A vízgazdálkodási feladatok egységes és összehangolt végrehajtása, elsősorban a vízügyi létesítmények tervezése, építése és vízszolgáltatás koordinálása érdekében adott ki új rendelkezést az Országos Vízügyi Hivatal elnöke arról, hogy minden vízügyi igazgatóság körzetében létre kell hozni az adott térségben működő vízügyi szervek rendszeres és folyamatos munkakapcsolatáról gondoskodó területi vízügyi munkabizottságot. Az új testület koordinálja ' a közös munkákat, s javaslatokat, ajánlásokat, összehangolt intézkedési terveket dolgoz ki a víztermelő és szolgáltató kapacitás fel- használására, a párhuzamos munkák megszüntetésére, a vízügyi szervek tevékenységének egyeztetésére, a kölcsönös segítséget igénylő feladatokra. A vízügyi szervek területi vezetői vesznek részt a munkabizottságban, amelynek elnöke a helyi vízügyi igazgatóság vezetője. A testület munkájában közreműködik a megyei, illetve a fővárosi tanács illetékes szakigazgatási szervezetének vezetője, a szolgáltatást végző tanácsi víz- és csatornamű, valamint fürdővállalat igazgatója, továbbá a víztársulatok vezetői, a különböző ipari vállalatok és mezőgazdasági nagyüzemek képviselői is. Az országban 12 területi vízügyi munkabizottságot alakítanak. A , szervezési munkálatokat már megkezdték, s még az idén létrehozzák az első területi vízügyi munkabizottságokat. Ficzere András és Soós Sándor a tiszafüredi erdészet fafeldolgozó üzemében paletta- csúszót készít nemes nyárból. Havonta 150—200 m3-t állít elő az üzem ebből a termékből flnyagtakarékosság és nyereség - Gazdálkodási terv, termelési program Gazdaságosabb készletformák NEB-vizsgála! tapasztalatai a Jászságban Az anyaggazdálkodásról népi ellenőri szemmel, ezt a címet is viselhetné az a vizsgálat, amellyel a jászberényi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság arra keresett választ, hogy az ipari szövetkezetek hogyan gazdálkodnak az anyagokkal, milyen intézkedéseket tettek az anyagtakarékosság érdekében. A vizsgálatot Jászberényben a Jászsági Építőipari, a Jászsági Cipőipari, Jászapátiban a Divatruházati Szövetkezetben végezték. Korszerűbb technológia A szövetkezetek éves árbevételének és nyereségének, valamint az 1975-re készített anyagtakarékossági tervének számadatait vizsgálva jelentős eltéréseket állapítottak meg a népi ellenőrök. Az Építőipari Szövetkezet tavalyi árbevétele 79 millió forint volt, nyeresége 9 és fél millió, idei anyagtakarékossági terve 602 ezer forint. A Cipőipari Szövetkezet árbevétele meghaladta a 20 milliót, két és fél millió forint nyereséget ért el, takarékos- sági terve 522 ezer forint. Az árbevétel a Divatruházati Szövetkezetben is több mint 20 millió volt és négymillió forintos nyereséggel zárta az évet. Az idén 100 ezer forint értékű anyagmegtakarítást terveztek. A megtakarítást elsősorban az importköltségek és a nem termelők létszámának csökkentésével szeretnék elérni. A legnagyobb tömegű anyagfelhasználás az Építőipari Szövetkezetben van. Idei anyagszükséglete 29 millió forint. Az anyaggazdálkodás tehát itt igényli a legnagyobb szervezettséget. Sajátosságaiból eredően a társadalmi tulajdon védelmére is itt kell a legnagyobb gondot fordítani. Takarékossági tervükben korszerűbb technológiák bevezetése, a készletek pontos nyilvántartása, a feleslegek felszámolása szerepei. A zsaluanyagok célszerűbb és többszörös felhasználásával, a kiskereskedelemtől történő anyagbeszerzés csökkentésével, a fél és háromnegyedes téglák beépítésével több mint 400 ezer forint megtakarítást érhetnek el. Az eredmények megállapítása mellett az is kiderült, hogy a takarékos anyaggazdálkodásnak nics meg minden feltétele. Minden évben gondot okoz például, hogy tervükben nem szereplő anyagokat kell beszerezniük évközben. Ilyenkor rövid lejáratú forgóeszköz-hitelt kénytelenek igénybe venni. Nehezíti a kivitelezési munkát és növeli a költségeket, hogy a megrendelt építőanyagot a gyártó cég gyakran éves késéssel szállítja. Takarékosság az üzemanyaggal, az idővel Egyszerűbb az anyaggazdálkodás a Jászsági Cipőipari Szövetkezetben, ahol évek óta korcsolyacipőket gyártanak. Itt már a műszaki előkészítésnél felismerhetik az anyagok leggazdaságosabb felhasználásának lehetőségeit. A megtakarítás jelentős részét — 307 ezer forintot — a felső és bélésbőr, a kellékanyagok, a keményáruk és egyéb rezsi nyagok ésszerűbb felhasználásával kívánják elérni. A szövetkezet a késve érkező szállítási szerződések miatt nem tudja időben az igényeknek megfelelő anyagot megrendelni. A NEB megállapítása szerint a gazdaságosabb termelést segítené a belső ellenőrzés és a felügyelő bizottság színvonalasabb munkája. Sajátos a Divatruházali Szövetkezet helyzete. Termelésének 50 százaléka export bérmunka. Az anyagot a megrendelő szállítja. A belföldi értékesítésre készülő divatruházati cikkek gyártásához a Centrum Nagykereskedelmi Vállalat adja az anyagot. Fokozottabb belső ellenőrzés Az ellátás általában folyamatos, az elszámoltatás mo- dellenként történik, a szabás • befejezése után. Az anyag- gazdálkodás nem befolyásolja a szövetkezet pénzügyi helyzetét, készletnormái nincsenek. Az anyagtakarékossági tervében üzemanyagmegtakarítás, az import költségek és az állásidő csökkentése szerepel. A tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében a NEB a következőket javasolja: a felügyeletet ellátó VTVB termelés-ellátásfel- ügveleti osztály, a járási hivatal műszaki osztálya, a szövetkezetek felügyeleti bizottságai rendszeresebben ellenőrizzék az ipari szövetkezetek takarékossági tervének végrehajtását. Javasolja a szövetkezetek vezetőségének, hogy a belső ^ellenőrzések fokozásával nap- r rakészen tájékozódjanak az anyag- és készletgazdálkodásról , így alakítsák ki a leggazdaságosabb készletnormákat. — illés — ló hírek az ÁFIT házalójáról Több szerelő — Fénvezőműhely és karosszériajavító épül A szolnoki autójavítónál sűrűn gördülnek a gépkocsik ki és be. Csúcsforgalom van. Naponta nyolcvan, kilencven gépkocsi érkezik javításra, a mosással együtt pedig százhúsz fordul meg a telepen, összesen huszonhat típusú gépkocsi javítását vállalják. Az elsősorban a lakosság szolgálatában álló üzemet az idén továbbfejlesztik. Bővült a szakmunkásgárdájuk is. Az üzem huszonhárom tanulója most kapta meg az oklevelet. Korábban, a szakmát szerzett fiatalok alig egy- harmada, most viszont majdnem mindenki hű maradt az üzemhez, megszűnt a szerelőhiány. Jelenleg százharminc munkás dolgozik az üzemben. Az autójavító első félévi eredményei minden eddigit felülmúlnak. Ezerrel több (összesen 15 427) gépkocsit javítottak, mint az elmúlt esztendő első hat hónapjában. A minőségi munka javulását bizonyítja, hogy egyre több régi ügyfelük tér vissza. A tervek szarint az idén harmincezernél több kocsi javítására számítanak. Épül az új fényező műhely. A soproni AFIT szerelői serényen dolgoznak. Szeptemberre átadják az üzemet, s akkor már a legkorszerűbb eljárással, a mostaninál háromszor nagyobb kapacitással dolgoznak, zással gazdagodik az AFIT szolnoki telepe. A karosszéMég egy jelentős beruhá- ria javítására a fényező műhely mellé egy 800 négyzetméter alapterületű csarnok is épül, ahol a balesetes gépkocsik tipizált javítása folyik majd, az Állami Biztosítóval kötött szerződés alapján. Több munkásnak nagyobb öltöző és mosdó kell, ezért megkezdődött a bővítésük. Az idén az építést be is fejezik, s a jelenleginél háromszor nagyobbak lesznek. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat a régóta ígért büfét már meg is nyitotta. A várakozó ügyfelek napernyők alatt hűsítő italokat, kávét, szendvicseket fogyaszthatnak, s a tájékoztatatás céljára hangosbemondót szereltek fel az autójavító dolgozói. — pl —
