Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 24. * Uj munkasikerek Kubában Lengyelországi hétköznapok (3.) Kubában csütörtökön há­romnapos ünnepségsorozat kezdődik a Moncada lakta­nya megtámadásának 22. év­fordulójáról való megemlé­kezés jegyében. A július 26-i központi ünnepséget — amelynek fő jelszava: a párt erősítése egyet jelent a for­radalom erősítésével — San­ta Clara városában tartják meg. Az évforduló s ünnepség előestéjén a lapok új mun­kasikerekről számolnak be. A többi között arról, hogy elkövetkező napokban 31 új gyárat és üzemet avatnak fel Kubában. Az év első fe­lében a cementtermelés új rekordot ért el, meghaladta az egymillió tonnát. Az is nagy eredménynek számít, hogy ebben az évben csak­nem 70 ezer nő állt munká­ba és a dolgozó nők száma már meghaladja a 700 ez­ret. Leszavazták az elnököt Ford elnök kedden újabb vereséget szenvedett a kong­resszus és a Fehér Ház között az olajárak körül kirobbant vitában. A képviselőház le­szavazta az elnöknek azt a törvényjavaslatát, hogy a következő harminc hónap alatt fokozatosan szüntessék meg az Egyesült Államokban kitermelt kőolaj árának el­lenőrzését. Libanoni—izraeli tűzpárbaj A libanoni fővárosban szerdán reggel közölték, hogy libanoni és izraeli egy­ségek között kétórás tüzér­ségi párbaj zajlott le és en­nek során egy libanoni asz- szony és egy gyermek meg­sebesült. A beiruti hivatalos közlemény szerint az izra­eliek két libanoni faluba, Khilaba és Hurába hatoltak be. Az akció során több há­zat a levegőbe repítettek és hat lakost magukkal hurcol­tak. Á reformon esek nyerhetünk Átrajzolták Lengyelország közigazgatási térképét: az eddigi 17 vajdaság helyett 49-et szerveztek. A lengyel helyi hatalmi és közigazga­tási szervek két és fél esz­tendővel ezelőtt megkezdett és három esztendővel ezelőtt lebonyolított reformja befe­jeződött. A felszabadulás utáni Lengyelország közigaz­gatásának e legnagyobb sza­bású reformjá következté­ben alkotmánymódosítások­ra, új törvények meghozata­lára került sor. — Nadratowski elvtárs! Nem gondolja, hogy a re­form által csökentek a lehe­tőségei? A krónikás kérdésére Zbig­niew Nadratowski, a wroc- lawi vajda válaszol. Annak a vajdaságnak a vezetője, amelyiknek a közigazgatási átszervezés előtt mintegy kétmillió lakosa volt 18 800 négyzetkilométeren. Most, az új vajdasági határok meg­vonása után még mindig az egyik legnépesebb lengyelor­szági megye. A lengyel gép­ipar fellegvára; színesfém- kohászata, a közlekedési eszköz-gyártása ugyancsak számottevő. Az'ország elek­tronikus számítógépgyártása szintén ott összpontosul. — Ügy gondolom, , hogy inkább nőttek a lehetősé­geim, a magam és munka­társaim irányító, szervező munkája egyaránt elmélyül­tebb, alaposabb lehet, dön­téseinkre is több idő jut majd — válaszol a vajda. — Aligha tévedek, hogy az általános lengyelországi gond, a lakásépítés ütemé­nek gyorsítása a wroclawi vajdaságban is sok teendő­vel jár. Javulnak-e a la­káskörülmények az átszer­vezés következtében? — A régi vajdasági hatá­rokon belül évente mintegy 10 000 lakás épült. Az új ott­honra jogosult családok oly­kor 7—12 évig is vártak a beköltözésre. Tudjuk, hogy ez tarthatatlan állapot, vál- », toztatnunk kell rajta. Nos, iparszervezési programunk legfontosabb része a ház­gyárépítés. Voltak persze házgyáraink a régi nagy vajdaságban is, de nem jól telepítették őket annak ide­jén. Hosszú utat kellett meg­tenni az elemeknek, lakás­blokkoknak, míg az építke­zés helyére jutottak, így nem volt gazdaságos ez a kétség­kívül korszerű építési mód­szer. Most három helyen építünk házgyárat, s remél­hetőleg általuk az eddiginél több lakás épülhet és főleg gyorsabban... — Emberközpontúbb lesz-e a kétlépcsős rendszerben az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézése? — A kétszintes rendszerre való áttérésünk (tehát nagy­községek és városok — vaj­daságok) fontos célja egy­részt: a vezetési és irányítá­si módszerek megváltoztatá­sa az államhatalom és -igaz­gatás valamennyi láncsze­mében — felülről lefelé. Az új szervezet olyan tényező, amely segíti az ország dina­mikus társadalmi és gazda­sági fejlődését, minthogy egy­szerűbb szervezetet alakí­tunk ki, lerövidítjük azokat a „szolgálati utakat”, me­lyeken túl gyakran megre­kedtek egyrészt a gyors cse­lekvést kívánó fontos dönté­sek, másrészt a helyi kez­deményezések és vélemé­nyek. Ma lényegében min­den lengyel saját községé­ben intézheti ügyeit. Nem szükséges magyaráznom, mekkora jelentősége van en­nek a gazdák, parasztjaink számára; kifejezésre jut eb­ben a megoldásban az em­berek idejének, energiájának a megbecsülése is! — Még egy kérdés: felté­telezem, hogy az ügyintézés egyszerűsödésével és a já­rások megszűnésével a wroc­lawi vajdaságban és szerte Lengyelországban sok ezer közigazgatási munkahely szűnt meg. Mi lesz az admi­nisztráció fölössé vált alkal- mazottaiva 1, a hivatalnokok­kal, tisztségviselőkkel? — Nagyon röviden: párt­ós állami vezetőink igyezek- tek emberséges megoldást találni az átszervezés követ­keztében a hivatalukból ki­szorultak elhelyezésére. Szá­mosán a községi közigazga­tásban helyezkednek el, má­sok visszamentek egykori, eredeti szakmájukba, vagy az iparba dolgozni, sokan a kereskedelemben, a szolgál­tatóiparban helyezkedtek el, kis részük pedig nyugdíjba vonult. — Néhány évvel ezelőtt született a jelszó: Felépítjük az új, második Lengyelor­szágot! Ügy érzem,, hogy a közigazgatási reform e cél­kitűzés valóra váltásának fontos fejezete... — Nagy országépítő mun­kában vagyunk — mondja a vajda. — Építünk lakást, középületeket, új gyárakat,! ipartelepeket, kórházakat, művelődési intézményeket. És egyúttal formáljuk a len­gyel emberek tudatát, gon­dolkodásmódját is szocialis­ta országépítő céljaink meg­valósításáért. Az új tudat és magatartásforma kialakítá­sa, építése elsőrendű fel­adat. Mondhatnám úgy is: olyan reform, amelyen csak nyerhetünk, amelyen csak nyernünk Szabad. — Sok sikert kívánok! Kulcsár László VÉGE S világ legészaiiiÉ vízi erisstííie A Szovjetunió területének csaknem egy­negyed része a sarkvidékkel szomszédos vidék. E természeti kincsekben gazdag, de zord klímájú hatalmas területen energiára éppúgy szükség van, mint másutt, hiszen anélkül elképzelhetetlen a nyersanyagok kitermelése és az ipari fejlődés. Ahol le­hetőség van rá, a vízi energiát hasznosít­ják, ahol nincs, atomerőművekkel állítják elő a villamos áramot. Sok évi kemény munkával messze a sark­körön túl, Szibéria legészakibb részén, Norilszk város közelében megépítették a világ legészakibb fekvésű vízi erőművét. Az erőművet a Jenyiszej egyik mellék­folyója, a Hantájka látja el vízzel. A folyó vizének a turbinákhoz való eljuttatására és a géptermek elhelyezésére alagutakat képeztek ki. Az Uszty-Hantájkai Vízierő­mű összteljesítménye több mint 440 ezer kilowatt. A termelt villamos energiával a norilszki bányászati-kohászati kombinátot, valamint a Tajmir-félsziget tundráin el­szórtan fekvő településeket látják el. En­nél északabbra már nincs lehetőség vízi erőművek építésére. Vejyi üzemelt, möírágvagyárak Kllllöidi egylütmuködésse!, a Szovjetunióban Á Szovjetunió — mint is­meretes — más államokkal együttműködve a közeljövő­ben számos nagyberuházást valósít meg. A KGST-tag- országok például részt vesz­nek az orenburgi gázlelőhely kiaknázásában és az Oren- burgtól a Szovjetunió nyu­gati határáig húzódó fővo­nalú, közel 3000 kilométer hosszú gázvezeték megépíté­sében. Egyidejűleg létrehoz­zák az Egyesített Energia- rendszert az európai szo­cialista országok és a Szov­jetunió nemzeti energiarend­szerei alapján. Mélyülnek a Szovjetunió kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal is. A felek hosz- szúlejáratú szerződések és megállapodások alapján át­térnek az együttműködés komplex formáira. A „Mon- tecatini-Edison” olasz kon­szernnel megállapodást kö­töttek, mely szerint kom­penzációs alapod 7 vegyi nagyüzemet hoznak létre a Szovjetunióban. Az amerikai „Oxidental Petroleum” cég­gel 20 évre szóló egyezményt írtak alá, ennek keretében a Szovjetunióban műtrágya- gyárakat építenek, s azok termékeinek egy részét az USA-ba szállítják majd. A Szovjetunió és az NSZK megállapodott abban, hogy Kurszk körzetében közösen épít fel egy nagy kohászati kombinátot. Folytatódik a Szovjetunió és Japán együtt­működése Szibéria és a szov­jet Távol-Kelet természeti kincseinek hasznosításában. a fMi öntözőrendszerek Több mint 21 millió hek­tárt hálóznak be a Szovjet­unióban az öntözőrendszerek. Az első ilyen jellegű beru­házás már az 1917. évi költ­ségvetésben szerepelt. ‘ A munkálatok Közép-Ázsiában folytak. Azóta egyre nagyobb méreteket ölt az öntözőrend­szerek építése. A jelenlegi ötéves terv időszakában az előző tervidőszakhoz képest az öntözőrendszerek építésé­nek volumene csaknem két­szeres lesz. Ebben az évben például több mint 2 millió hektáron kezdik meg a me­zőgazdasági termelést. Több nagy hatósugarú rendszer és csatornahálózat épül. A Vol­ga menti aszályos területe­ken ebben az évben már 900 000 hektárt öntöznek. Portugália első termelőszövetkezete Portugáliában, a bejai kör­zetben fekvő Santiago do Cacemben alakult meg a Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet. 120 tagja elsőként, februárban ragadta magához a kezdeményezést. Három bizottságot (igazgatási, mű­szaki, kereskedelmi) válasz­tottak, kidolgozták a terme­lőszövetkezet alapszabályát, ennek alapján ma minden tag számára végzett munká­ja alapján biztosítanak jöve­delmet és számos pénzügyi alapot létesítettek: a géppark és a megművelt terület bő­vítésére, egy iskola és más közösségi épületek megépí­tésére. ‘ A kezdet természetesen még szerény. A 2700 hektár területből 40 hektáron pa­radicsomot, 65 hektáron rizst, 50 hektáron burgonyát ter­melnek, a többi ma még pa­ratölgyerdő, illetve ugarterü­let. A munkalendület azon­ban nagy, és már elkészül­nek az első tervek is. A kor­mány is támogatja a Vörös Csillag Termelőszövetkeze­tet: ötmillió escudot (= 500 000 nyugatnémet márkát) bocsátottak rendelkezésükre vetőmag- és gépvásárlás cél­jára. Ma már ugyanis kor­mányprogram az, amit a for­radalmi folyamat ellenzői februárban még „illegális akció”-nak minősítettek. A március 11-én újjáalakított kormány elhatározta, hogy pénzügyileg és műszakilag is támogatja a meglevő ter­melőszövetkezeteket, segíti az új termelőszövetkezetek megalakítását. A Vörös Csil­lag példája nyomán azóta már nyolc újabb termelőszö­vetkezet alakult. Törökország búzát vásárolt az USA-tól Az amerikai Földművelés­ügyi Minisztérium szóvivője Washingtonban megerősítet­te, hogy a török kormány je­lenleg ismét tárgyalásokat folytat 325 000 tonna ameri­kai búza megvételére vonat­kozó szerződés megkötésé­ről. A török kormány nyil­vánvalóan alacsonyabb árat akar fizetni ezért a búzáért (1974—1975. évi- termés), amelyet korábban a „Fina Grain” cég, a genfi Conti­nental Grain leányvállalata részére rendeltek meg. Védekezés jégkár ellen A május végi jégverések rendkívül súlyos károkat okoztak Olaszországban, a Pón túli területek szőlőiben és gyümölcsöseiben. De ami ennél is súlyosabb, a jégve­rés kérdésessé teszi a követ­kező két-három évi terme­lést is. A súlyos kár hallatán ismét felvetődik a kérdés: vajon nem lehetett volna megelőzni a bajt? Minden bizonnnyal hasznos lenne végre áttérni a passzív vé­dekezésre. Az aktív védeke­zésnek számos módja van: műanyagháló kifeszítése, jégesőfelhők szétoszlatása speciális anyagokkal, ame­lyeket kifejezetten erre a célra rendszeresített repülő­gépekkel lehet a levegőbe juttatni stb. E cikkben nem részletez­zük a jégesőt hozó felhők szétoszlatásának lehetősé­geit. Inkább azokkal a mű­anyaghálókkal foglalkozunk, amelyekkel bárki megvédhe­ti szőlőjét. A szigorúan tu­dományos alapon kidolgo­zott műanyaghálók rendkí­vül ellenállóak, legalább tíz évig bírják a légköri válto­zásokat, a szelek és a jég tá­madását. A jég elleni védel­men túl a műanyagháló al­kalmazása mellett szól egy sor „járulékos előny” is: a háló alatt kevesebb a han­gya, a dér lerakódik a hálón, csökken a darazsak, a méhek és maradak okozta veszteség, a túlságosan erős esőcsep­pek megtörnek a hálón és nem repesztik meg a szőlő­szemet, csökken az eső, és a szél ereje, következésképpen kevesebb szőlőszem hullik le. Mindent egybevetve el­mondhatjuk, hogy a <jégkár megelőzése mindenképpen megéri a befektetést. Külö­nösen, ha meggondoljuk, hogy nemcsak egy év szőlő-, illetve bortermését menthet­jük meg. Szovjet dohányipar Nyolcmillió tonna gabona tétele is, a cigaretták ará­nya már számottevő kb. 24%-ra tehető. Jellemző az iparra, hogy a vezető minő­ségű fajták képezik a forga­lom 80 százalékát. A termé­kek szerkezeti változása szükségszerűen módosította a nyersanyagbázis arculatát. Az utolsó tíz évben a nyers­dohány termelése évi 26 200 tonna körül változik. Az il­latos fajták aránya 22 száza­lékos. A termékek többsége azonban tökéletes típusú do­hányáru, arányuk 77 százalé­kos. A szovjet dohányipar főleg a hazai nyersanyagbázisra támaszkodva fejlődött s az első időben az ipar főleg ma- horkát dolgozott fel. Háború előtti időben a mahorka túl­súlya teljes volt. Időközben a dohánytermékek mennyi­sége évente 363 milliárd db- ra növekedett, a tíz év előtti 257 milliárd db-ról. A ma­horka bázisú egységek szá­ma ezzel párhuzamosan az összforgalom 5%-ára csök­kent. Az utolsó tíz év alatt megváltozott a dohányipari termékek szerkezeti össze­A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság mezőgaz­dasági szövetkezeteinek idei terve: 8 millió tonna gabo­na megtermelése. A mezei munkák gépesítése elősegíti a rizsvetés mielőbbi elvégzé­sét. Minden szövetkezetben traktorok, rizspalántázó gé­pek és kombájnok dolgoz­nak. A gépesítés eredménye­ként a szövetkezeti tagok személyenként átlagban 15 hektár földet művelnek, meg,

Next

/
Thumbnails
Contents