Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

1975. július 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Könnyű „medvét fogni" Narancssárga fény az éjszakában Gépeken este 6-tél reggel 6-ig

Este 9 után ballagok a tiszafüredi Hámán Kató Tsz központja felé. Déltájban hatalmas eső volt, így hát szinte biztosra veszem, hogy a környéken nem aratnak. Ám egyszercsak egy búzával megrakott IFA teherautó fordul be a tsz szárítójához és rááll a hídmérlegre. Egy perccel később már a Bábolna rendszerű szárító tornya alatt áll a kocsi, platója ferdén a levegőben, és ömlik róla a gabona.

Csapódik a kocsiajtó, felbúg a motor, a gépkocsivezető, Bertalan Ferenc sietősen szól oda!

— Üljön föl, ha tényeg ki akar jutni a földre!

Hamarosan elhagyjuk a községet a földút pocsolyái csillognak a reflektorfényben. Csúszik a kocsi ide-oda.

— Na, most figyeljen! — mondja a sofőr. — Még sárban megyünk, de mindjárt porzik az út. Látja? Erre egy szem eső nem volt. Szerencsére. Így most éjszaka is megy a három „dzsondir”, mi meg a három IFÁ-val hordjuk a gabonát.

Ráérősen gurul a kocsi a tarlón. Távolabb a három John Deer vágja magát előre a búzatengerben. Egyszercsak az egyik kombájn tetején narancssárga fény kezd villogni. Az IFA sofőrje hirtelen gázt ad, s mire felocsúdok, már a kombájn mellett állunk, amelynek tartályából egy vastag csövön át ömlik a búza a kocsi rakterébe. Húsz mázsa pillanatok alatt a kocsira kerül. Fölkéredzkedek a kombájnra.

— Jöjjön, de aztán jól kapaszkodjon meg!

A kombájn nagy, zöld teste nekilódul és látom alattunk a búzarengeteget, a gép előtt pörgő motollát, amely a vágóasztalra hajtja az engedelmes kalászokat. A búza egyenletességét imitt- amott gazos, nádas foltok szakítják meg, ilyenekhez érve a kombájnos, — Gál László — egy gombnyomással magasra emeli a vágóasztalt.

— Iyen helyen, ha elbámészkodik az ember, könynyű ;, medvét fogni” — mondja, és mert látja, hogy ezt a „medvét ’ nem egészen értem, hozzáteszi: — Ha sokat kap a gép ezekből a zöld giz-gazokból könnyen eltömődik, beszorul tőlük a dob. Hát ez a medve. Lehet vele kínlódni, amíg kitisztítjuk.

Kiérünk a föld végére, fordulunk. Ebből a „fogásból” nincs már sok hátra.

— Mikor kezdte a munkát? — kérdezem Gál Lászlót.

— Este hatkor.

— És mikor végez?

— Ez az időtől is függ, — néz fel az égre, ahol alig- alig pislákol egy-két csillag. — Ha nem lesz eső, akkor reggel hatig is tudunk menni. Különben éjszaka tán még jobb dolgozni, mint nappal, mert nincs nagy por.

Fejem felett villogni kezd a narancssárga fény. Ismét tele a tartály. Mellénk áll a kocsi, ürít a kombájn, a gépkocsivezető egy nyeles szerszámmal igazgatja a pótkocsira ömlő búzát.

A központba megyünk az IFÁ-val, mögöttünk a rakomány: 80—90 mázsa búza. A sofőr, Kovács Kálmán út-* közben megjegyzi:

— Milyen jó, hogy egyesült a két füredi tsz. Most már akkora a területünk, hogy mindig kimarad egykét tábla az esőből.

Éjjel két órakor a harmadik IFA is fölvesz potyautasnak. Sofőrje, Csőke Kálmán nem látszik fáradtnak, pedig tizenegvnéhány órája már szolgálatban van. Most éppen áll az egyik kombájn, és így van ideje Csőke Kálmánnak is bekapni egy pár falatot.

Hajnalodik. Szerencsére nem esett az eső. A hat ember a hat géppel este 6-tól reggel 6-ig betakarított 1300 mázsa búzát.

Szabó János

Előkészületek

az áj vállalati kollektív szerződések megkötésére

A jelenleg érvényben levő, 1971—75. évekre szóló kollektív szerződések az év végén lejárnak; a vállalatoknál napirendre került az 1976—1980. évi kollektív szerződések előkészítése. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a munkaügyi miniszter és a SZOT közös irányelveket adott ki, amelyek segítik a gazdálkodó szerveket, intézményeket a kollektív szerződések helyes tartalmának meghatározásában.

A kollektív szerződéseket — amint azt a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályán elmondották — a vállalati középtávú tervekkel összhangban és azzal párhuzamosan kell előkészíteni, kidolgozni. Erre azért van szükség, mert a jó szerződésnek összhangban kell lennie az V. ötéves tervidőszak alapvető munkaügyi és szociálpolitikai célkitűzéseivel, s a vállalatok, intézmények tervfeladataival. A helyes gyakorlat az, ha a vállalatoknál előbb a célokról és a megvalósítás eszközeiről készítenek tervezetet, amit széles körben megvitatnak a

dolgozókkal. Ilymódon a

szerződés az eddigieknél szorosabban kapcsolódhat a

munkaerőgazdálkodási, bér- és jövedelempolitikai, szociálpolitikai és a szakképzési tervekhez, továbbá erőteljesebben támogathatja a vállalatok termelési és gazdasági céljainak megvalósítását. A kollektív szerződés előkészítésének második ütemében állítják össze a szövegtervezetet, amely a kollektív szerződés célkitűzéseit, a dolgozók észrevételeit, és javaslatait tartalmazza.

Az irányelvek a kollektív szonyt érintő legalapvetőbb kérdéseket is összegezik, így például' kiemelten foglalkoznak a racionális létszámgazdálkodásra . ható üzem- és munkaszervezéssel, a munka hatékonyságát növelő bérezéssel, a vállalaton belüli v kereseti arányok fejlesztésével és azzal, hogy milyen módszerekkel lehet biztosítani a vállalati munkaerőszükségletet.

Az irányelvek a kallektív szerződések előkészítésének és megkötésének helyes munkamódszereit is tartalmazzák. A szerződés-tervezet főbb részeinek kidolgozására munkabizottságokat célszerű létrehozni, ezekbe a kérdést legjobban ismerő vállalati szakembereket, gazdasági, szakszervezeti vezetőket és a fiatalok, valamint a nők képviselőit kell meghívni. Biztosítani kell, hogy az előkészítés során a szükséges információk a munkabizottságok rendelkezésére álljanak; az ajánlás külön is hangsúlyozza azt, hogy a kollektív szerződés előkészítésében résztvevők munkájához szükséges feltételeket minden lehetséges módon biztosítani kell.

A szolnoki Patyolat Vállalatnál új gépsort helyeztek Szembe, s így az ágynemű kölcsönzést a megyére is kiterjesztették. Egyelőre Törökszentmiklóson, Kisújszálláson ég Karcagon bérelhető ágynemű, de a IV. negyedévben szeretnék tovább fejleszteni ezt a szolgáltatást a megye többi városában is.

Képünkön a K—150-es új, csehszlovák gyártmányú elektromos kalander, mely a fehérneműt szárítja és vasalja

FELHÍVÁS

a megye ipari és építőipari vállalataihoz, szövetkezeteihez, az üzemek dolgozóihoz

I. n megyei pártbizottság

politikai irányelveiben meghatározta, hogy a megye iparában el kell érni a termelés 8—10 százalékos bővítését, melynek 70—80 százalékát a termelékenység fokozásával kell biztosítani. A kitűzött célok megvalósítási módjául — a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatában foglaltaknak megfelelően — a gazdasági munka hatékonysága javításának sarkalatos pontjait jelölte meg, az anyag- és energiatakarékosság lehetőségeinek ésszerű kihasználása mellett.

Az első félévben a megye ipari és építőipari termelési eredményei jók. Az iparban elért mintegy 10 százalékos termelés-bővülésnek közel 90 százalékát a termelékenység növekedése fedezte. Az állami építőipar — 4 százalékos munkáslétszám csökkenés mellett — 8 százalékkal termelt többet az előző évinél. A gépiparban, a könnyű- és vegyiparban üzemeink jelentősen bővítették a tőkés expprtot és teljesítették a szocialista export kötelezettségeiket is. Az építőanyagipar — elsősorban a második negyedévi munkája alapján — eredményes félévet zárt. Kedvezően alakult az időarányos lakásátadás, az építési és gépi beruházások aránya, összetétele.

összességében a megye minisztériumi és tanácsi iparának termelése az átlagot meghaladó ütemben, a szövetkezeti ipar ennél szerényebb mértékben fejlődött.

A Központi Bizottság 1975. Július 2-i ülésén értékelte decemberi határozatának időarányos teljesítését. Megállapította, hogy a népgazdaság alapvetően a terveknek megfelelően fejlődik, de a feszültségek nem csökkentek. A tőkés külgazdasági hatások kedvezőtlenül befolyásolják az ország külkereskedelmi mérlegét. Magas a vállalatoknak és a szövetkezeteknek nyújtott állami támogatás. A társadalmi fogyasztásra fordított kiadások erőteljesen, a lakosság bevételei a tervezettnél gyorsabban növekedtek. Az életszínvonal további emelése az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket, fegyelmezettebb munkát követel mindenkitől.

2. Kettős feladatot

végéig. Az egyik, hogy szigorú következetességgel hajtsuk végre az 1975. évre megfogalmazott feladatainkat. A másik, hogy ezzel egyidőben feszes és reális programot készítsünk az ötödik ötéves tervre, ezen belül pedig jól készítsük elő az 1976-os évet.

Ipari, építőipari üzemeink ezekben a hetekben értékelik az első féléves mérlegeik, intézkedési terveik alapján tevékenységüket. A megye ipara sem tudja mentesíteni magát a világgazdaságban végbemenő és az ország gazdaságára ható kedvezőtlen jelenségektől. A vezetői-termelési tanácskozásokon és más fórumokon tárjuk fel gondjainkat, vizsgáljuk meg kritikusan terveinket és azok teljesítésének hátterét, az akadályozó körülményeket, a felszínre hozható belső tartalékokat. Hozzunk operatív, ösztönző intézkedéseket, bátran támaszkodjunk dolgozóink véleményére, valósítsuk meg jó kezdeményezéseiket. Csak az ilyen őszinte légkörben, közös akarattal kialakított cselekvési programok biztosíthatják, hogy a második félév is eredményesen zárulhasson a megye egész gazdaságában.

Elsősorban a gazdasági és műszaki vezetők feladata, hogy a folyamatos termelés tárgyi és személyi feltételét továbbra is biztosítsák. Hatékonyság-javítás, szervezettségnövelés és takarékos munkatevékenység csak erről a biztos alapról végezhető.

A gazdálkodó egységek döntő többségében alapos takarékossági intézkedési programokat készítettek, amelyek szerves részét képezték a vállalatok éves terveinek. Megyei szinten átlagosan 1—3 százalékos költségmegtakarítás várható az időarányos teljesítések alapján. Szükséges, hogy az intézkedési tervek készítésekor és az első félévben tapasztalt politikai aktivitás és társadalmi kezdeményezés tovább fokozódjon. Különös figyelmet és hangsúlyt kell helyezni az alap- és importanyagok, az energia takarékos felhasználására és általában az önköltség csökkentésére. Jó példa van erre a martfűi Tisza Cipőgyárban, ahol a importanyagok helyettesítésének tudatos alkalmazását a termékstruktúra átalakítása követi és erre épül a kevésbé gazdaságos, vagy veszteséges termékek gyártásának fokozatos csökkentése, majd megszüntetése.

Követendő a Tiszamenti Vegyiművek példája is, ahol technológiai módosításokkal, munka- és üzemszervezési intézkedésekkel csökkentik a fajlagos (import) anyagfelhasználást és programot dolgoztak ki a hulladékanyag és hulladékhő hasznosítására. Nagy tartalékok vannak még a munkaidő jobb kihasználásában. Nem a kapun kívül, hanem az üzemeken, vállalatokon belül kell feltárni a szabad munkaerőt Példa erre az évek óta szervezetten és kiválóan dolgozó Hűtőgépgyár, ahol a

gyártási idő és bérnormák felülvizsgálatával és differenciált normarendezéssel csaknem 10 százalékos össz-normaidő megtakarítást érnek el.

Megyénkben a jelentősebb vállalatoknál az összes export 26 százalékkal növekedett. Lényegesen javult a dollárelszámolású export aránya. Ez az eredmény a célszerű piackutatásnak, a termékek korszerűsítő^ sének és a minőség javításának köszönhető. Éppen ezért ennek az eredménynek a tartása és a fokozása képezze továbbra is az érdekelt vállalatok egyik legfontosabb feladatát az év hátralévő időszakában. Ehhez a korszerű termék, a jó minőség, az anyagfelhasználás, és általában az önköltség csökkentése vezethet el.

A készletgazdálkodás javítása, a felesleges készletek elkerülése is hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez és az anyagellátás javításához.

3. A szocialista építőipar els5 *£

eredményeinek szinten tartása és fokozása érdekében szükséges, hogy az épülő létesítményeknél a tervező és lebonyolító szervezetek biztosítsák a felmerülő problémák gyors és rugalmas megoldását. Vitás kérdéseknél kapcsolataikra ne az adminisztratív huzavona, hanem a szocialista együttműködés legyen a jellemző. Építőanyag, szerkezet, szerelvény és gépellátás területén lényeges javulásra nem számíthatunk. Annál fontosabb viszont, hogy az előkészítés és az anyagbeszerzés a kiváltásokra, helyettesítésekre időben és eredményes intézkedéssel reagáljon. Kerüljenek ki már a harmadik negyedévben az építéshelyekre azok az anyagok, amelyek csapadékos ősz esetén csak jelentős többletráfordítással szerezhetők be. A reális alapokon nyugvó és a lehetőségekkel számoló negyedéves operatív, teliesítési, gépkihasználási tervek időbeni előkészítése biztosíthatja, hogy a negyedik negyedévben lényeges termelés- és termelékenységcsökkenés ne következzen be.

Már most fel kell készülni az átadásra kerülő létesítmények gördülékeny üzembe helyezésére, illetve a gyors használatba vétel feltételeinek biztosítására.

A megyei építőipar hatékonysága az épi- tőszervezetek fokozottabb együttműködésével anyagi befektetés nélkül is növelhető. Az első féléves kapcsolatokat tovább kell erősíteni, az 1976-os szerződéseket már ennek megfelelően, összehangoltan kell kialakítani.

Jövő évi folyamatos munkánk a második féléves előkészítés és az V. ötéves tervi elképzéléseink kialakításának színvonalától függ. Előkészítő és tervező munkánkat a XI. kongresszus és a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatainak megfelelően kell végeznünk. Nem szabad, hogy a munkát, a fejlesztéseket a gazdasági szabályozók, támogatások körüli találgatások, „taktikai” várakozások hátráltassák.

Az indítható munkáknál az előkészítést haladéktalanul meg kell kezdeni. Az előkészítettségből fakadó gyors munka hatékonysága fogja bizonyítani, hogy az ilyen tervszerűség a legjobb taktika.

A ti társadalmi 655 tömegszervezetekre **• H Sfll VÍUlHIIII fontos szerep hárul feladataink végrehajtásakor. A szakszervezetek, a termelést segítő mozgalmak, az üzemi demokrácia kiszélesítésében nyújtsanak segítséget. A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny lendületének fokozásával érjük el a termelési, a nyereség, az export és a takarékossági tervek maradéktalan teljesítését. A különböző beruházási létesítmények a tervezett költségen belül és jó minőségben készüljenek el, lehetőleg határidőre, vagy határidő előtt. A KISZ mozgósítsa a fiatalokat ezeknek a céloknak az elérése érdekében.

Pártszerveink és szervezeteink, a tanácsok segítsék, szervezzék és ellenőrizzék ezt a munkát.

Ezeknek a feladatoknak a teljesítése fegyelmezett, sokrétű tevékenységet kíván. Alapvető, hogy az elkövetkezendő időszakban se kampányszerűen, hanem hosszú távra előkészítetten és folyamatosan végezzük a munkánkat.

Ipari üzemeink dolgozói az elmúlt időszakban számos esetben bizonyították már, hogy azonosulni tudnak népgazdasági és megyei gondjainkkal, s bizton lehet rájuk számítani a nehézségek elhárításában, a feladatok megoldásában. Bízunk benne, hogy gazdasági vezetőink, a kommunisták, a szocialista brigádok példamutatásával és tettrekészségével vállalataink, üzemeink, szövetkezeteink eredményesen teljesítik ez évi feladataikat és jól felkészülnek 1976-ra.

A feladatok megoldásához, teendőink sikeres elvégzéséhez az ipar és az építőipar minden dolgozójának erőt, jó egészséget és további munkasikereket kívánunk.

MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága

Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága _j L J

/