Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

SZOLNOK MEGTET NÉPLAP 1975. június 14. Mi lesz, ha esik? Aratási tervek két változatban = /* Fe ' ­Hitel a nikkel kitermeléséhez I Belgádban bejelentették, hogy észak-amerikai, szovjet és lengyel bankok egy cso­portja összesen 146 millió dollár értékű hitelt nyújt Jugoszláviának egy nikkel kitermelő komplexum fej­lesztéséhez és bővítéséhez. Ez a vállalkozás a legna­gyobb azok között a pénzügyi ügyletek között, amelyekben tőkés és szocialista bankok egyaránt részt vesznek. Tárgyalás egy műanyaggyár építéséről A nyugatnémet Hoechst AG az NDK kormányával tárgyal egy műanyaggyár NDK-ban történő felépítésé­ről, amely előreláthatólag 600 millió márkába fog ke­rülni — közölték a Hoechst vállalatnál, ahol Heinz Beh­rendt, az NDK külkereske­delmi miniszterhelyettese kétnapos megbeszélésen tar­NSZK-segély Indiának Az 1975—1976-os gazdasá­gi évben Nyugat-Németor- szág 609 millió márka (2 mil­liárd rúpia) segélyt ad Indiá­nak. Az összegből 154 millió márka fedezi India adósságát Nyugat-Németországgal szemben, 70 milliót a műtrá­Bulgária és India együttműködése Delhiben tavaly tartották meg a gazdasági, tudományos és műszaki ' együttműködés bolgár—indiai vegyes bizott­ságának első ülésszakát. Az ülésszak alatt egyezményt írtak alá az együttműködés­ről a tudomány és a technika területén. Ebben előirányoz­ták a fokozott információ- cserét, a dokumentáció- és Bulgária és Portugália gazdasági kapcsolatai Amennyiben 1979. végére a Kavadarciban (Macedónia) levő jugoszláv nikkelbánya modernizálása befejeződik, termelése el fogja érni hoz­závetőleg a 16 000 tonna nik­kelt és a 600 000 tonna jó minőségű vasércet. Jugosz­láv szakértők szerint ezzel a mennyiséggel Európa legna­gyobb vas- és nikkeltermelő­jévé válik. tózkodott Günther Wyschofs- kyval, az NDK vegyipari mi­niszterével együtt. A tárgya­lásokat — amelyek még a március eleji Lipcsei Tava­szi Vásáron létrejött kontak­tusra nyúlnak vissza — foly­tatni fogják, de a megállapo­dásnak még ebben az évben létre kell jönnie. gyagyártásba ruháznak be, 30 milliót gépipari termékek vásárlására költenek. A fennmaradó összeg fontos árucikkek, mint pl. műtrá­gya, élelmiszer fedezésére szolgál. szakemberek cseréjét csak­úgy, mint a műszaki újítások kölcsönös ismertetését. Konkrét kooperációs prog­ramtervek születtek a gaz­daság több szektorában. Kü­lönösen előnyösek a kilátá­sok a számítógépek és a hír­adástechnika területén. Me­zőgazdasági-ipari komp­lexum épül Indiában bolgár műszaki segítséggel. Ot hónap alatt kilencezer új lakás Az Építésügyi- és Város1 fejlesztési Minisztériumban elkészült az előzetes úgyne­vezett gyorsjelentés az épí­tésügyi ágazat munkájának első öt havi eredményeiről. Eszerint a minisztériumi és tanácsi, vállalatok, valamint a szövetkezeti építőipari szervezetek csaknem 5 szá­zalékkal több építési felada­tot végeztek el, mint múlt év azonos időszakában. A ko­rábbinál korszerűbb munka és üzemszervezési módszerek felhasználásának eredménye­ként a termelés növekedésé­nek mintegy 90 százalékát a termelékenység növelésével, hatékonyabb munkával ér­ték el. Az ország lakásállo­mányát csaknem kilencezer új otthon átadásával gazda­gították. s jelenleg 60 ezer lctkás építésén dolgoznak. Az építőanyagipar nagyobb ütemben növelte termelését, mint az építőipar, és ezzel jelentősen hozzájárult az építkezések anyagellátásának javításához. Az év első öt hó­napjában ugyanis majdnem 7 százalékkal több anyagot szállított az építkezéseknek mint a múlt év azonos idő­szakában. Kedvező, hogy a termelés növelését teljes egé­szében a termelékenység emelésével érték el. Folyékony mOtságyák Kísérletek kezdődlek A Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Nehézipari Minisz­térium megbízásából, kísér­let-sorozatot kezdett, amely során azt vizsgálják, hogy miként hasznosíthatók ész­szerűen a folyékony műtrá­gyák, a hazai adottságok mellett érdemes-e hosszú tá­von foglalkozni gyártásuk­kal, alkalmazásukkal. A veszprémi kutató intézet munkáját a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem nagysza­bású kísérlet-sorozata előzte meg, amely szerint a folyé­kony műtrágyák hasznosulá­sa a különböző növénykul­túrákban igen jó. A NEVIKI most a műtrágyázás módsze­reit vizsgálja, s ennek alap­ján ad majd információt a VI. ötéves terv műtrágya vá­laszték bővítéséhez. Több európai országban egyébként már igen eredmé­nyesen használják a szilárd műtrágyák mellett a folyé­kony műtrágyákat, különösen Franciaországban és Belgi­umban vannak nagy hagyo­mányai a nem szilárd hal­mazállapotú talajtáplálék­nak. Az ottani tapasztalatok szerint ezek lényegesen ol­csóbbak, hiszen a gyártási technológiájuk rövidebb és egyszerűbb, mint a granulált műtrágyáké. — Tavaly ötmillió forint­tal kevesebb volt az árbe­vétel, mert nem számítot­tunk esős betakarításra — mondja Gere Károly, az öcsödi Szabadság Termelő- szövetkezet párttitkára. — Ez többé nem fordulhat elő, az idén már felkészülten várjuk a csapadékos időjá­rást is. — Mit tettek? — A szárító segítségével előrehozzuk az aratást, — válaszolja Zilahi Antal az elnök — természetesen csak ann3rira, hogy ez ne menjen a „fajsúly” rovására. Azt sem várjuk meg, hogy a nap felszárítsa a harmatot: a ko­ra reggel és késő este aratott gabonát a szárítóba tesz- szük. Vásároltunk egy gyors nedvesség meghatározó ké­szüléket, s ha 15 százalékot mutat, akkor is irány a szá­rító, amelynek még a kör­nyékét is lebetonoztuk, ne­hogy úgy járjunk, mint az ősszel, amikor két traktor húzott egy pótkocsit. — A kombájnokat kijaví­tották? — Még nem mindegyiket, de határidőre készen lesz­nek. Az E—512-es kombáj­nokkal van a legtöbb gond, kevés hozzájuk az alkatrész. ■A szövetkezet műhelyében is sok mindént meg tudunk csi­nálni, és végső esetben fel­keressük azt, aki olyan al­katrészt gyárt nekünk, ame­lyet már felújítani sem le­het nálunk. Alkatrész házilag * Hakk László, a tiszasasi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke is az alkatrészgon­dokról szól először. — A gazdaság két gépko­csija állandóan az országot járja, így szerzünk alkat­részt. Házilag is gyártunk, más mezőgazdasági üzemmel is együttműködünk, de így sem tudunk mindent kijaví­tani. Az egyik kombájnunk ugyanis tavaly elromlott. Itt a területi szövetség segítsé­gét várjuk, hiszen ők köny- nyebben felvehetik a kap­csolatot más megyék AGRO- KER vállalataival is. — Mennyi idő alatt arat­nak le? — Ha az időjárás engedi, akkor húsz nap alatt. Amennyiben esik az eső, vagy nagyon megdől a gabo­na, 4—5 nappal elhúzódik a betakarítás. A nyári kam­pányterv készen van, igye­keztünk gondosan elkészíte­ni, hogy ne nagyon jöjjünk zavarba. — Legalább 44 mázsás termésre számítunk hektá­ronként — vélekedik Vincze Imre, a Mezőtúri Állami Gazdaság igazgatója. — A legrosszabb időjárásra szá­mítva készítettük a betaka­rítási tervet, ha kell a lánc­talpas rizskombájnokat is munkába állítjuk. Így tud­juk biztonságosan learatni a termést. — Mi marad akkor tarta­léknak? / — A mi tartalékunk a jó időben lesz: akkor még erő­teljesebben fogunk dolgozni. Van egy Colnam típusú szá­rítónk, de ha esős lesz az idő, végső esetben a lucer­naszárítót is bevethetjük. Jó kapcsolatot kívánunk tartani a gabonafelvásárló vállalatok­kal, mert az aratás ütemét tulajdonképpen a tároló- és a szárítókapacitás határozza meg. Jövőre feltétlenül épí­tünk egy nagyobb teljesít­ményű szárítót és bővítjük a tárolószínt is. A jászberényi Lenin Ter­melőszövetkezetben 1100 hek­táron — a gazdaság termő- területének majdnem a felén — érik a kalászos. — Milyen talajon kezdik a betakarítást? — Olyan sajátos helyzet­ben vagyunk — a talajtípu­sok úgy keverednek —, hogy hogy, ha egyik táblán aratni tudunk, akkor aratni lehet mindenütt. — Sok kombájnra lehet szükségük. — Erre is gondoltunk: tár­gyaltunk Borsod és Heves megyei termelőszövetkeze-, tekkel, ahonnan kaphatunk néhány gépet, s ha befejez­tük a betakarítást, mi is segítünk nekik. Olcsóbb szárítás — Ha szükség lesz rá, akár az egész gabonatermést szá­rítani tudjuk — mosolyog büszkén Kovács Gyula, a ti­szafüredi Hámán Kató Ter­melőszövetkezet elnöke. — Június elejére felépül az ötszáz vagonos tárolónk, a Bábolna szárítót ezzel egé­szítjük ki. — Hány napra tervezik az aratást? — Ügy igyekszünk, hogy 12 nap alatt „leborotváljuk” a földeket. A kombájnokat azok javítják, akik rajta fognak ülni. Valószínűleg Kócson, a sziken, kezdjük a betakarítást, de ha kell,' át­csoportosítunk. — Alkatrészgondjaik nin­csenek? — Anyagbeszerzőink jár­ják az országot, szövetkeze­tünknek nemcsak a szolno­ki, hanem más megyék AG- ROKER-jeivel is jó kapcso­lata van. Eddig egyetlen géphez sem hiányzik semmi — kopogja le az asztallapon az elnök. — Gondoltak arra, hogy együttműködjenek más üze­mekkel? — Tiszaszöllőssel évek óta kisegítjük egymást, jól együtt tudunk működni a verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezettel is, hiszen ők el­sősorban szőlősgazdák, s a nyári kölcsönt ősszel kérik vissza. Kitartó munkával — A mezőgazdasági üze­mek soka sem abban az évben kezdik el a felkészü­lést, amikor a munkát elvég­zik, hanem már jóval koráb­ban — mondja Fábián Már­ton, a karcagi Május 1. Ter­melőszövetkezet elnöke.i — A mi gazdaságunk hosszú éveken át kitartó munkával készült az idei betakarításra. Most jutott el árra a szintre, hogy elmondhatjuk, akár száraz, akár csapadékos idő­ben a lehető legkisebb vesz­teséggel arathatunk. Van elegendő gépünk, megfelelő a szárító és a tárolókapacitá­sunk is. — Milyen aratásra számí­tanak? — Mi nehéz aratásra- ké­szülünk, már csak azért is, mert az utóbbi évek legna­gyobb termését teljes bizton­sággal akarjuk begyűjteni. Azt is kiszámítottuk, hogy ha előbb kezdünk, és szárít­juk a terményt, ötvenkét fo­rinttal nagyobb, jövedelmet hozhatunk le egy hektárról, mintha a nedvesség miatt állnánk. Aki ad és aki kap Csorna János, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezési osztály vezetőjét is felkereste az újságíró. — Tapasztalataim szerint egyes üzemek felkészülési terve nem túlságosan meg­győző, nem eléggé kimun­kált. — Pedig nem először hall­hattak a „kettős tervekről” — válaszolja Csorna János. — A szikes földeken gaz­dálkodó üzemeknek különö­sen indokolt több variációt készíteni, mert itt 5—10 nam­es csapadék is hosszú időre visszavetheti az aratást. Az időrendi ' sorrend felállításá­nál — melyik tábláról mi­kor takarítanak be, — a faj­ta és a talajok vízgazdálko­dási helyzete legyen az alap­vető szempont. Ne a Nappal szárítsunk, hanem úgy ké­szüljenek a szárítókkal, mintha eső lenne. Tavaly en­nek hiánya nagy termésvesz­teséget okozott, hogy a rossz időre nem számítottak. — Nem minden üzemben van szárító. — Itt csak a kooperáció segít. Tavaly is előfordult, hogy az egyik üzemben csak • „félgőzzel” ment a szárító, a másikban pedig szinte csö­pögött a víz a gabonából. Fel kell" keresni egymást, mert a segítség kölcsönös érdek. A gépek átcsoportosítására is előre készülni kell, és nem­csak annak aki ad, hanem annak is, aki kap. Arra is volt már példa, hogy hiába jött a gép, nem volt aki fel­üljön rá. — Az együttműködés a megyék között is lehetséges. — Természetesen, hiszen a tőlünk délre fekvő megyék­ben előbb, az északiakban pedig később aratnak mint nálunk. Eddig is voltak spon­tán kezdeményezések, de ezeket a kapcsolatokat terv­szerűbbé kell tenni. — Több helyen az alkat­részellátásra panaszkodtak. — Az E—512-es kombáj­nok alkatrészellátása nehéz­kes. Csak azt tanácsolhatom, hogy az üzemek, a még hasz­nálható alkatrészeket újít­sák fel. Az AGROKER és a MEZŐGÉP vállalatok szinte az egész országgal kapcsolat­ban állnak, rajtuk nagyon sok múlik. Az is fontos, hogy azok az üzemek, amelyek nagyobb készlettel rendel­keznek, ne vonakodjanak át­adni belőlük a rászoruló gaz­daságoknak. És még egy, a terményátadásnál is állandó­an, menet közben egyeztesse­nek a gazdaságok és gabo­nafelvásárló, hogy elkerül­hessék a raktárnál a torló­dást. Az utóbbi időben eredmé­nyesen fejlődnek Bulgária és Portugália gazdasági kapcso­latai. Ez év februárjában Szófiában a két ország kor­mányának képviselői öt évre szóló kereskedelmi megálla­podást írtak alá, amely elő­irányozza a kölcsönös szállí­tások volumenének jelenté­keny növelését. A felek meg­állapodtak a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsö­nös érvényesítéséről és kife­jezték készségüket az együtt­működés fejlesztésére az ipar különböző területein, egye­bek között a szállítási esz­közök és a híradástechnikai eszközök gyártásában. Hatá­rozatot fogadtak el továbbá gazdasági együttműködési vegyes bizottság felállításá­ról, a két ország nemzetkö­zi vásárain való kölcsönös részvételről és kiállítások közös megszervezéséről. Bulgária Portugáliába komplett berendezéseket, motoros és villamos targon­cákat, villamos futómacská­kat és egyéb rakodó és szál­lító berendezéseket, mező- gazdasági és más gépeket, vegyszereket és egyes ipari termékeket fog exportálni. Bulgária segítséget nyújt Portugáliának a mezőgazda­ság és néhány iparág fej­lesztésében, Portugália a ma­ga részéről Bulgáriába tra­dicionális exporttermékeket szállít, többek között textil­ipari termékeket, húskonzer­veket, bort, cipőt, parafát és gyantát. ' Kaszák és sarlók Hazánkban már csak a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szentgotthárdi gyáregységében készítik az olykor még nélkülözhetetlen kaszákat, sarlókat — évente 389 ezret, hazai cs külföldi megrendelésre egyaránt. Képünkön: hagyo­mányos. jóformán ipari műemléknek számító gépeken for­málódik a kaszapenge, . ____ V éleményünk szerint az elkészült betakarítási terveket minden gazdaságban érdemes még egyszer alaposan átgon­dolni, finomítani, kiegészíteni: hogy mindenben megfelelje­nek azoknak a céloknak és követelményeknek, amelyeket a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága június« 11-én a Néplapban közzé tett közös felhívásában megfogalmazott. Braun György A GANZ VILLAMOSSÁGI MÜVEK SZOLNOKI GYÁRA FELVÉTELRE KERES ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ pysrs- és gépírókat Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a munkaügyi osztályon, SZOLNOK, Munkásőr út 70. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents