Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

2 SZOLNOK MEGTEl NÉPLAP 1975. június 13. Választási nagygyűlés Dunaújvárosban (Folytatás az 1. oldalról.) és pártunk Központi Bizott­sága nevében szívből jövő, őszinte örömemet fejezem ki. Gratulálok a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje ki­tüntetésükhöz, és jó egész­séget, további sikereket kí­vánok a vasmű összes dol­gozójának. (Nagy taps.) Kedves Elvtársak! A jubi­láns városnak, Dunaújvá­rosnak — mint mondottam — a vasmű a lelke. Hi­szen a kiindulópont is az volt, hogy itt vasművet kell építeni. Ehhez szocialista vá­rosra is szükség volt. Ez a város azonban nemcsak a vasművet jelenti, hiszen az idők során a vasmű mellett egyéb; egész szocialista ipa­runk szempontjából jelentős üpari létesítmények is szű­reitek. Létrehozásukat az a törekvés ösztönözte, hogy Du­naújvárosban, a vasmű mel­lett olyan ipar is legyen, amely foglalkoztatási és el­helyezkedési lehetőséget nyújt a nőknek és a város fiatal nemzedékének is. Ilyen üzem például a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyá­ra, a Posztóipari Üzem, a Férfíruhagyár. a Fehérnemű- üzem, az óragyár és számos más ipari vállalat dunaújvá­rosi üzeme és gyára. Harcban született Érdemes kiemelni a 4509 dolgozót foglalkoztató Duna­újvárosi Építőipari Vállala­tot. amely nemcsak a helyi építési feladatokat oldja meg, hanem a százhalombat- ' tai beruházásnál és a paksi a-tomefőmű építésénél is je­lentős munkát végez. A vál­lalat termelési értéke aiműlt esztendőben egymilliárd fo­rint volt, s ez bizony nem csekélység! ^ Örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy Dunaújváros­ban — az idei elbírálás alap­ján —, a szocialista nagy­iparnak hét kiváló vállalata van. Jelentős a város fejlő­dése az építés, a szociális és kulturális szükségletek ki­elégítése terén is. Tíz évvel ezelőtt hasonló nagygyűlésen ünnepeltük a város fennállásának 15. év­fordulóját. E tíz esztendő alatt Dunaújvárosban 7000 lakás épült, s az éppen ab­ban az esztendőben felava­tott 500 ágyas kórház to­vábbi száz ággyal bővült. Azóta 36 általános iskolai tanteremmel gyarapodott a város. Két középiskola épült, s megkezdődött egy, orszá­gos szempontból is kiemel­kedően korszerű munkás­művelődési intézmény épí­tése. Még sok egyéb létesít­ménnyel is gazdagodott a város. Ezer óvodai. 300 böl­csődei hely, műjégpálya, több más sportlétesítmény, és még hosszan lehetne so­rolni. mi minden épült Du­naújvárosban. Első szocialista várostinié a szocializmust igénylő és a szocializmust kevésbé óhajtó .emberek közötti harc­ban született. Ezt bizonyos mértékben a város története is tükrözi- A kezdeti nagy lendület után, 1953 nyarától néhány esztendőre megtor­pant az építkezés. Már-már az a gondolat tört utat, hogy egyáltalán nem is kell foly­tatni, abba kell hagyni a munkát. Azután eleníorra- dalmárok támadtak a szocia­lizmusra, a munkáshatalom­ra, és természetesen Dunaúj­városra is. Mindezeken át kellett tömünk magunkat ahhoz, hogy eljuthassunk a mai napig. S most örömmel mondhatjuk, hogy ebben a harcban a szocializmus esz-- méje győzedelmeskedett. Ez a 25 éves város ma nemcsak azoknak a büszkesége, akik dolgoztak és harcoltak érte, hanem az egész, szocializ­must építő magyar népnek. Dunaújváros az erős ipart jelenti számunkra, de meg kell említeni, hogy van a városnak igen jó termelési eredményekkel büszkélkedő termelőszövetkezete is. Kul­turált, szép ez a vá­ros. Külön. elismerés il­leti azokat, akik gon­doskodtak a város belterü­letének és környékének fá­sításáról. Ök nem csak ma­guknak ültettek fákat, ha­nem azért, hogy a következő, a mai nemzedék szép, kul­turált, és egészséges környe­zetben éljen. (Taps.) Dunaújváros, ez a ma 25 esztendős, szocialista város erős pillére a magyar forra­dalmi mozgalomnak, a magyar munkásosztálynak és a magyar szocia­lista iparnak. Huszon­hatezer munkás él és dolgo­zik itt, a bérből és fizetés­ből élők száma 36 000, s a városnak 55 000 lakosa van. De a kövön, a vason, az uta­kon, az épületeken, a rakpar­tokon és a kikötőkön kívül más is kell ahhoz, hogy egy várost szocialista városnak nevezzünk. Dunaújvárosban megvan ez a másik feltétel is, ami nélkül nem lehetett volna szocialista város. Itt 4500 tagja van az MSZMP-nek, 4500 kommunis­ta harcol a jelenért és a jövő­ért! A kommunista ifjúmun­kások száma 6000. Jelentős társadalmi erők — szakszer­vezetek, nőbizottságok, bé­kebizottságok, népfront-szer­vezetek — tevékenykednék itt, továbbá egyik igen fon­tos társadalmi intézményünk; a munkásőrség, amely jól példázza, hogy a kommunis­ta meggyőződésű ember mi­lyen önkéntes társadalmi munkára képes elveiért, meggyőződéséért, osztályáért és népéért (Taps.) Újabb, nagyobb sikereket örömmel szólhatok arról, hogy Dunaújvárosban 1800 brigád versenyez a szocialis­ta cim megőrzéséért vagy el­nyeréséért. Közülük két bri­gád a párt XI. kongresszusá­nak és hazánk felszabadulá­sa 30. évfordulójának tiszte­letére indított nagyarányú szocialista munkaverseny- mozgalom keretében elnyerte a Központi Bizottság kong­resszusi oklevelét. Ezért is mondhatom teljes meggyőző­déssel, hogy a ma 25 éves Dunaújváros — szocialista város. (Nagy taps.) Szocialista város abban az értelmében is, hogy nem­csak múltja és jelene, ha­nem jövője is van. Dunaúj­városban a következő ötéves tervben 13,5 milliárd forint értékű új ipari beruházást terveznek., Vannak ígéretes, 10 és 15 évre szóló távlati el­képzelések is* amelyek a leg­szorosabban összefüggenek a város jövőjével. Lelkesítő az elmúlt 25 évre gondolni, öröm ma körülnézni az üzem­ben, a városban és bizako­dással tekinthetünk a jövőbe is: a város fejlődésének biz­tatóak a távlatai, S megvan­nak a feltételei. A helybeliek büszkén em­legetik, hogy Dunaújváros kakáinak átlagos életkora 30 év, tehát a város ilyen érte­lemben is fiatal. Gyorsan fog fejlődni a jö­vőben is, 25 év sem kell hozzá, százezer lesz a lélek- száma. (Nagy taps.) Ezekkel a gondolatokkal a magam nevében is szívből üdvözlöm a 25 éves Dunaúj­város minden dolgozóját, .ve­zetőit. lakosait. Mindnyájuk­nak jó egészséget és újabb sikereket kívánok szocialista városuk további felvirágoz­tatásához (hosszantartó taps). Kívánom, hogy Dunaújvá­rosnak, szocialista rendsze­rünk büszkeségének lakói a jövőben az eddiginél is na­gyobb sikerrel dolgozzanak, s továbbra is legyenek mél­tóak egész népünk megbecsü­lésére. (taps). Kedves Elvtársak! Most az országos választá­sokról szeretnék szólni. Ezek­ben a hetekben nemcsak a képviselőjelöltek, hanem pártunk, s a Hazafias Nép­front, is beszámolt a válasz­tóknak, az állampolgároknak arról, hogy mi és hogyan va­lósult meg a Hazafias Nép­front négy évvel ezelőtti vá­lasztási programjából. Kije­lenthetem. hogy a magyar országgyűlés, a népszuvere­nitás legfőbb szerve, mint testület, és az országgyűlés minden egyes, számadásra kötelezett képviselője önér­zetesen és tiszta lelkiismeret­tel állhat a nép elé: a négy évvel ezelőtti választási fel­hívás szellemében, eredmé-. nyesen dolgoztak. Elmond­hatjuk: a néo képviselői be­csületes munkát végeztek. Hazánkban a munkásosztály hatalma ma szilárdabb, mint négy évvel ezelőtt volt. (taps) Fártunk szövetségi politiká­ja, népírontpolitikája a leg­utóbbi négy évben tovább mélyült és erősödött. Szilár­dabbá vált rendszerünk leg­főbb politikai alapja, a mun­kás—paraszt szövetség. Erő­södött a munkásság, a szö­vetkezeti parasztság és az ér­telmiség összefogása.­Erősödött a kommunisták és a pártonkívüliek politikai szövetsége, a különböző vi­lágnézetű emberek összefo­gása, egyetértése és közös cselekvése, a hívők és a nemhívők egjrsége. Amikor például hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulóját ün­nepeltük, a Magyarországon .működő egyházak —: a kato­likus, a református, az evan­gélikus egyház, a kisebb pro­testáns egyházakat tömörítő szabad egyházak szövetsége, az izraelita egyház — olyan körlevéllel, vagy az egyhá­zi szokásoknak megfelelő felhívással fordultak, amely­ben méltóképpen és , egész népünkkel összhangban emlékeztek meg a fel- szabadulási évfordulóról, a felszabadítókról, és azok­ról az eredményekről, amelyeket pártunk és né­pünk a szocialista rendszer 30 esztendeje alatt terem­tett, alkotott. A munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség és más dol­gozók szövetsége, a kommu­nisták és pártonkívüliek. a különböző világnézetű embe­rek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés és össze­fogás, a legutóbbi ország- gyűlés működésének idősza­kában is tovább erősödött, és ma szilárdabb, mint ed­dig bármikor volt. Szocialista nemzeti tömörülés Óriási győzelem ez szá­munkra, hiszen még emlé­kezhetünk a megosztottság, a viszályok és a nagy össze­ütközések időszakára is. Mindezt világos, elvi politi­kával, mindenki nézetét és véleményét tiszteletben tart­va leküzdöttük, és megtalál­tuk a közös, szocialista cé­lokat. Szocialista nemzeti tö­mörülés ez, amelyben egyet tud érteni minden tisztessé­ges gondolkozásé ' magyar ember. Ez alkalmas arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét összefogja szocialista feladataink megoldására, or­szágunk, népünk szocialista jövendőjének felépítésére. Mi, kommunisták ezt az ösz- szefogást úgy értelmezzük, hogy az építésben pártállás­tól függetlenül egyenlőek va­gyunk és az építés gyümöl­cseként létrejövő, fejlett szo­cialista társadalomban, né­pünk szocialista jövendőjé­ben is egyek leszünk. Párt­állásra, világnézetre .való tekintet nélkül minden tisz­tességes embert megbecsü­lünk és biztosítjuk minden tisztességes ember jogait, aki a nagy mű építésében részt vesz. (Hosszantartó, lelkes taps.) A szocialista nemzeti ösz- szefogásnak ez a megerősö­dött, jó szelleme tükröződött a majdnem 900 jelölőgyűlé­sen is, amelyen csaknem 350 ezren vettek részt. Az aján­lók és a jelöltek, a felszóla­lók és a gyűlések részvevői egységesen hitet tettek a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusának útmutatása, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának választási fölhívása. népünk közös, szocialista céljai mel­lett. Ez fontos és örvendetes, nagy erőt ad nekünk. ' A választási beszámolók­ban szó esett a gazdasági és a kulturális építőmunka eredményeiről. Az idén be­fejeződő ötéves tervben — nem is könnyű feltételek kö­zött — szocialista iparunk 38 százalékkal, mezőgazdasá­gunk 18 százalékkal növeli a termelését, a nemzeti jövede­lem pedig 36 százalékkal emelkedik. Az ilyen számok önmagukban is sokat mon- dbak. Ezek az eredmények a szocialista tervgazdálko­dásnak, a bevált, rugalma­sabb gazdaságirányítási rendszernek. a szocialista inar erőfeszítéseinek, a szo­cialista mezőgazdaságnak és a néogazdaság minden fő ágazata sikereinek köszön­hetők. Másfél évtizeddel ezelőtt ugyanitt még arról beszél­tünk, hogy sikeresen folyik a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ' aratási munka 43 százalékát gépesí­tettük és hogy a várható búzatermés országos átlag­ban holdanként kilenc, az az hektáronként 15 mázsa lesz. És mi a helyzet ma? A mezőgazdaság szocialista át­szervezését szocialista mó­don végrehajtottuk. Ha akadnak is a szövetkezetek­ben parasztemberek, akik „szidnak” bennünket az átszervezés miatt, csak azért teszik, hogy miért nem előbb csináltuk. (De­rültség.) Az aratás gépesítése most csaknem száz százalé­kos. Búzából tavaly országos átlagban több mint 37 mázsa volt a hektáronkénti termés, tehát körülbelül két és fél­szerese a 15 évvel ezelőtti­nek. Reméljük, hogy az idei termés még jobb lesz. A párt, a kormány szilárd el­határozása, hogy a szocia­lista mezőgazdaság létreho­zásával és eddigi fejlesztésé­vel elért összes vívmánya­inkat megőrizzük, az ala­pokat megszilárdítjuk és ez­után is továbbfejlesztjük. Az életszínvonal alakulá­sát itt, Dunaújvárosban is mindenki pontosan lemérhe­ti. Az ötéves terv idején a dolgozók reáljövedelme or­szágos átlagban 26 százalék­kal nő, a nagyüzemi mun­kásság béraránya — az 1972 évi párt- és kormányhatá­rozat végrehajtása nyomán — javult. A bérből és fize­tésből élő dolgozók nagy többsége áttért a 44 órás munkahétre, öt év alatt több mint 400 000 új lakás épül az országban. Az idén befejező­dő 15 éves lakásépítési terv során — az ideit is beleszá­mítva —. egymilliónál vala­mivel több lakás épül fel. 15—20 év alatt az ország la­kóinak egvharmada új lakás­ba költözött! Tudjuk, hogy még bőven van lakásigénylő, s nagy lendülettel folytatjuk is a lakásépítést, de azt is értékelnünk kell. amit elér­tünk-. Hiszen 20—25 évvel ezelőtt mások voltak a lar kásgondok mint ma, amikor az emberek többsége minő­ségi lakáscserét, a család gya­rapodása miatt még jobb és modernebb lakást akar. Az országban az óvodáskorúak 72 százalékának jut hely az óvodákban, itt Dunaújvá­rosban pedig, ha kicsit „szo­rosan” vannak is a gyerekek, minden jelentkezőt fel tud­nak venni. A legutóbbi országgyűlé­sen elfogadott társadalom- lv ztosítási törvény is igen sok fontos vívmányt rögzít és biztosít. Például azt, hogy július 1-től Magyarországon minden állampolgár ingyenes orvósi ellátásra jogosult. A termelőszövetkezeti parasz­tok nyugdíjrendszerét vi­szonylag rövid idő alatt, fo­kozatosan azonossá tesszük az ipari munkásságéval. Egy­millió-százezer nyugdíjas és járadékos helyzetén tudunk valamelyest javítani. Óriási erdemények ezek, amelyeket nagyra értékelhe­tünk és becsülhetünk. A vég­zett munka mérlege feltétle­nül pozitív. A termelés nőtt, az életszínvonal emelkedett, nem kis elmaradásokat hoz­tunk be és nem csekély ne­hézségeket küzdöttünk le. Mindez szocialista rend­szerünk erejét bizonyítja. Míg jelenleg még a legfejlet­tebb kapitalista országokat is a politikai válság, az in­fláció, a foglalkoztatás prob­lémái és a dolgozók létbi­zonytalansága jellemzi, addig a szocialista rendszer ha­zánkban létbiztonságot adott. S amint eddig, a szocialista rendszer ezután is azt jelen­ti a dolgozó ember számára, hogy a munkának, a javak termelésének a fejlődésével párhuzamosan az életszínvo­nal is rendszeresen emelke­dik. Fő célunk a szocialista demokraiizmus erősítése A választás azonban alka­lom nemcsak a beszámolásra, hanem a programadásra is. A képviselőjelölteknek meg kell mondaniuk, hogy miért akarnak harcolni, mit akar­nak elérni, mihez kérik a vá­lasztók támogatását. Szocia­lista terveink, távlataink, biztatóak és szépek. Fő cé­lunk, hogy tovább erősítsük társadalmi rendünk legsajá­tosabb, legfőbb vonását, a szocialista demokratizmust. Azt akarjuk, hogy az ország közvéleményének minél na­gyobb részét bevonjuk a köz­életbe, a különböző társadal­mi kérdések eldöntésébe. Cé­lunk a termelés növelése, az életszínvonal további emelé­se, a fejlett szocialista osztá­lyok közelítése, a város és a falu lényeges különbségeinek megszüntetése, a fizikai és a szellemi munka közelítése. Azt akarjuk, hogy a techni­ka fejlesztésével, a termelés korszerűsítésével csökkenje­nek a fizikai terhek. A kép­zettség, a szakismeretek nö­vekedésével a fizikai munka közeledjék a szellemi mun­kához. Nagyon fontos cé­lunk, hogy mind a termelés­ben, mind a fogyasztásban teljes mértékben érvényesül­jenek a szocialista elvek. A ragyogó szocialista jövőről, a biztató távlatok­ról szólunk, azt is hang­súlyozzuk, hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága • kormá- mányunk és minden felelős intézményünk reálisan szem­léli a helyzetet, szembenéz a valósággal és reálisan méri fel azokat a feladatokat, amelyeket meg kell olda­nunk. Amikor pártunk XI. kong­resszusa felvázolta a követ­kező öt, illetve 15—20 eszten­dő távlatát, nem feledkezett meg a ma problémáiról. Tudjuk, és nyíltan szólunk is róla, hogy további gazda­sági fejlődésünk új, megnö­vekedett feladatait az eddi­ginél nehezebb feltételek között kell megoldanunk. A Központi «Bizottság decem­beri ülésén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és nyíltan szólt az ország köz­véleményéhez. Megmondta, hogy a kapitalista infláció, a nyersanyagok és az energia- hordozók árának rendkívüli emelkedése kedvezőtlenül érinti a magyar népgazdasá­got. Nehezebb nemzetközi feltételek között nagyobb feladatokat kell megolda­nunk. A kapitalista inflációnak, a nyersanyagok és energiahor­dozók áremelkedésének ha­tását nálunk a lakosság nem­igen érzékeli, mert rendsze­rünk megvédi annak legsú­lyosabb következményeitől. A költségvetés a termelői árak egy részénél átvállalja az ebből származó terheket, a fogyasztói árakban pedig jelentősen korlátozza ezt a hatást. Népgazdaságunknak azonban számolnia kell ezek­kel a terhekkel. Hisz külke­reskedelmünk egyharmada szükségszerűen a kapitalista országokkal bonyolódik le, s az onnan behozott árukért most 20 százalékkal több árut kel} exportálnunk, hogy az árveszteségből származó különbözetet pótolni tudjuk. Megalapozott gazdasági fejlődés Ezért új ötéves tervünk irányelveiben mind a terme- 'lés, mind az életszínvonal növelésére szerényebb fejlő­dési ütemet irányoztunk elő. Igaz, jobb volna — ipari ter­melésünket évente, mondjuk, kilenc százalékkal növelni. Felelősen azonban csak hat százalékos növekedést ter­vezhetünk, mert csak ennyi­hez tudjuk biztosítani a szükséges nyersanyagot és energiát. Az iparban tehát évi hat, a mezőgazdaságban 3—3,5 százalékos növekedés­sel számolunk, s a reáljöve­delem növekedését pedig évi 3—3,5 százalékosra tervezzük a legközelebbi esztendőkre. Nyíltan és egyenesen meg kell mondani: pártunk és kormányunk rendkívül kö­vetkezetes abban is, hogy a fogyasztás növekedése nem haladhatja meg a termelés növekedését. A névleges bért lehet növelni, de ha annak nincs valódi árufedezete, ak- kar az nem reális életszínvo­nal-növekedés. Mi tehát fel­tétlenül a szerényebb, de biz­tosított fejlődés hívei va­gyunk. Azt hiszem, minden­ki egyetért azzal, hogy in­kább maradjunk a három és fél százalékos életszínvonal- emelkedésnél, de az legyen megalapozott. Megfelelően, gazdaságosan kell megvalósítanunk a beru­házásokat, takarékosan kell bánnunk az anyaggal, az energiával. A. termelőberen­dezéseket jobban ki kell használnunk, különben feles­leges beruházási terheket vállalunk magunkra. Jobban kell gazdálkodnunk a mun­kaidővel is, hogy az valóban a munka ideje legyen. Mély meggyőződésünk, hogy a ter­melés. a fogyasztás, az élet­színvonal növelésére vonat­kozó terveink a legnehezebb feltételek között is reálisak és megvalósíthatók, ha job­ban gazdálkodunk erőforrá­sainkkal. Két nagy erőforrásunk van. Az egyik: a ter/nelőberendc- zések, az anyagi alapok, és a magyar dolgozók szocia­lista öntudata, munkalelke sedése. Ha bátran támasz­kodunk az emberi akaratra, és okosan hasznosítjuk az anyagi eszközöket, óriási erőket nyerünk a további munkához. A másik nagy erőforrásunk: a szocialista nemzetközi együttműködés­ben, gazdasági integrációban rejlő lehetőségek még jobb kihasználása. A Központi Bizottság de­cemberi ülése nyíltan szólt az ország közvéleményéhez ezekről a kérdésekről. Hatá­rozatának a végrehajtásáért, a XI. kongresszus szellemé­ben, a szocialista múnkaver- seny lendületével kell dol­goznunk. Népgazdaságunk alapjai szilárdak, amiként szilárd a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, az egész magyar nép elhatározása, hogy fel­építjük a fejlett szocialista társadalmat. Ezért merem mondani: mindazt, ami ma terv és cél, holnap megváló-, sí tjük! A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elfogadta a párt XI. kongresszusának a társadalmi fejlődéssel kap­csolatos fő céljait,, s kijelen­tette, hogy támogatja a pár­tot azoknak a megvalósítá­sában. Ez egyben a Hazafias Nép­front választási felhívásának alapja is. Mivel a népfront­mozgalom minden lényeges vonásában elfogadta a párt- kongresszus határozatait, azok valójában az egész nép céliaiyá. nemzeti célokká váltak. Megvannak a feltéte­lek ahhoz, hogy meg is va­lósuljanak. (Folytatás a 3. oldalonj 4

Next

/
Thumbnails
Contents