Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
1975. júnlns 1L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 / Szolnokinak ismerem. Nemcsak azért mert a Szolnok megyei Tanács elnöke dr. Hegedűs Lajos. Mint egyetemi tanársegéd is a megye és a város fejlesztéséért dolgozott, majd a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke és igazgatójaként fáradhatatlan „.gazdája” volt szeszélyes fogónknak, őrizője folyóink mentén levő településeinknek, földjeinknek, mindannak, amiért verítékét hullatta az ember. Aztán az élet más utakra vezényelte, és a megyei tanács elnöke lett.' Most. már „gazdája” hét városnak, 69 községnek, soksok apró tanyának. Még több lett a munkája, a gondja, de az öröme is. Mert egy új ipartelep elkészülte nemcsak az ott dolgozó, munkásnak, — Tudja mióta élek Tö- rökszentmiklóson? ötvenöt éve. ■. — Vagyis amióta megszületett. Varga Sándort, a BMG törökszentmiklósi gyárának igazgatóját immár harmadszor jelölték a város, a kerületeken élők és, a,két város- környéki község, Tiszapüs- pöki és Tiszatenyő lakói — a 9-es választókerülethez tartozók — országgyűlési képviselőnek. — Higgye el igazán nem számítottam a jelölésre. Két cikluson át igyekeztem becsülettel eleget tenni a megbízatásomnak és nem tagadom most boldog vagyok, mert úgy érzem a harmadszori jelölésben benne van, hogy a választópolgárok elégedettek eddigi munkámmal. — Hogyan vonhatja meg az lelmúlt négy év mérlegét? — Tagja voltam az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának, ülésszakon két témában szólaltam fel az elmúlt ciklusban: a mező- gazdasági gépgyártás helyzetéről és a statisztikai törvénytervezet vitájában. Képviselőjelöltek Dr. Hegedűs Lajos egy új lakás nemcsak az oda beköltöző családnak öröm. És most egy másik öröm, amit . az emberek bizalma szerzett számára: a 7-es számú országgyűlési választókerület Mezőtúr és Túrkeve lakói képviselőnek jelölték. — Milyen gondolatok foglalkoztatják ezekben a napokban amikor választókerületéről esik szó? — Tulajdonképpen Mezőtúr és Túrkeve sem küzd több vagy kevesebb gonddal, mint egész megyénk. Mégis mi a sajátossága a két településnek? Mindkettő régi, nagy hagyományokkal rendelkező város, és a fejlesztésnek, az egész társadalmi, gazdasági életnek ezekből a hagyományokból kiindulva kell továbbfejlődnie, egyébként gvökértelen lenne. —■ Mit jelenthet ez a gyakorlatban ? — Mindkét város alapvetően a mezőgazdáságból indult, s bár azóta jelentős ipar települt azokra a területekre, mégis a- gazdasági, a társadalmi életnek két pillére van: az ipar és a mező- gazdaság. Mezőtúr az iparo- sítottabb, azonkívül kórházé főiskolája van, ezért a váRészt vettem két vizsgálatban, amit megyei képviselő- csoportunk végzett. — Választókerületében milyen ügyekkel keresik meg leggyakrabban ? — Van aki segítségemet' kéri, hogy cementet szerezhessen a házépítéséhez, de ez a kevesebb. Évek óta dolgozunk azon, hogy a szenttamási részt parkerdővé nyilvánítsák. Ez nemcsak' a tö- rökszentmiklóMaknak lenne jó, hanem az egész megyének. Nagyszerű kiránduló-, pihenőhéíy lehetne a szent- táfcnási kastély környéke. Látja ebben még nem sikerült eredményt elérni. — És amiben sikerült? — Az sem csak az én érdemem. Együtt értük el az eredményeket a tanáccsal, a lakossággal. Például felépült az új orvosi rendelő, már megkezdődött a beköltözés. A berendezésben — amiben csak tudnak — segítenek a város üzemei, szövetkezetei. Mint ahogyan eddig is segítettek amikor óvoda-, vagy bölcsődeéoítésről, -bő- .vítésről volt szó. — És most milyen gondolatok foglalkoztatják választás előtt? roson túli településekre is hatást gyakorol. Mezőtúron ezeket az elemeket tovább kell fejleszteni mert e várost a településhálózatban betöltött helye, szerepe erre rendeli. Túrkevén nagyobb gond a mezőgazdaság teljes vertikumának kiépítése. Túrkevá- nek, mint az első szocialista városnak ténylegesen a hagyományaihoz illően be kell töltenie az e területen .neki szánt szerepet. Én úgy gondolom mindkét város vezetősége ezen az úton halad és nagyon fogok örülni ha ezen az úton segítséget adhatok nekik. — Még néhány nap és a szavazó urnákhoi járulnak az emberek... — Megkérdezem magamtól, eleget tudok-e majd tenni ennek a nagy tisztességnek? Egy képviselő iránt nagy követelményeket támaszt környezete, a munkatársai és mindenekelőtt azok, akik megválasztják. Én igazán nagy tisztességnek tartom jelölésemet és ha megválasztanak igyekszem eleget tenni a kötelességemnek. V. V. — Feladat sok van: a jelölőgyűléseken szó esett róluk. Bölcsődét építeni meg- ' oldani a város ivóvízellátását. A vízműtársulat már megalakult de ez csak a kezdet. Aztán kellene iskola, napközi. És parkosítani a várost. Természetesen továbbra is napirenden tartjuk a szenttamási erdő ügyét. Szeretnék hatékonyan közreműködni az V. ötéves terv sikeres teljesítésében. Azt nem ígérhetem, hogy ha megválasztanak, az eddigieknél jobban fogok dolgozni, mert úgy érzem eddig is igyekeztem a kötelességemnek becsülettel eleget tenni. v. v. Kis ABC áruház, büfé-falatozó épül Jászkiséren Több mint kétezer jászki- séri lakos kereskedelmi ellátása javul a Sülyi úti jészen épülő kis ABC-áruház és büfé-falatozó átadásával. A nagyközségnek ebben a sűrűn lakott körzetében eddig mindössze egy korszerűtlen kis vegyes élelmiszerbolt volt. A magánházban levő, omladozó, zsúfolt üzletet sem felújítani, sem pedig bővíteni nem lehet. A boltnak nem voltak megfelelő hűtő- berendezései, tároló helyisé- ! gei, ezért árukészletéből gyakran még az alapvető élelmiszerek is hiányoztak. Az ikerboltot az ÁFÉSZ másfélmillió forintos költséggel építi, a szövetkezet tagsága 500 ezer forint értékű célrészjegy kölcsönnel és sok társadalmi munkával segíti a létrehozását. A 250 négyzetméter -alapterületű épületben tágas eladótérrel, korszerűen berendezett kiszolgáló helyiségekkel biztosítják majd a . kulturált kiszolgálás feltételeit, A megfelelő hűtőkapacitással ellátott raktárhelyiségek pedig biztosítják, hogy a Sülyi üti részen a jövőben jobb lesz az áruellátás. Az új kereskedelmi létesítményt november 7-re adják át. Tonöcskoiős eaz «a IsaBcSéimíéiEü A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Intézetének rendezésében tegnap az MTA kongresszusi termében megkezdődött az a tanácskozás, amelytet az intézet az Egyesült Államok-beli szakemberekkel tart a mesterséges intelligencia egyik legfőbb problémájának, az alakfelismerésnek, a kérdéseiről. A tanácskozás Egyesült Államok-beli szervezője a National Sciense Foundation (Országos Tudományos Alapítvány). A megbeszélésen a téma legkiválóbb magyar és amerikai szakértői vitatják meg enrtek az új tudományágnak az időszerű kérdéseit. A tanácskozást Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke nyitotta meg. Választási nagygyűlés Miskolcon és Karcagon Választási nagygyűlést tartottak tegnap Miskolcon, a városi sportcsarnokban. A nagygyűlés elnökségében helyet- foglalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, valamint Borsod megye és ■ Miákolc megyei, városi párt-, állami, valamint gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői, köztük dr. Ladányi József, a Borsod megyei • Tanács elnöke, Drótos László, a miskolci városi pártbizottság első titkára, Monos János, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának elnöke. A nagygyűlést dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság’ titkára nyitotta meg, majd Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Borsod megye 5. számú — Miskolc legnagyobb munkáslakta negyedét magában foglaló — vál|yrtók érülétének képviselőjelöltje mondott beszédet. A nagygyűlésen felszólalt Hargitai Ágnes, a diósgyőri gépgyár kábelsodrógép-szer- kesztési osztályának gyártmánytervezője, Kalló István, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek középhengerművének előhengerésze és Hámori József, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó-gyárrészlege kohóüzemánek üzemvezetője. * • • Tegnap este a karcagi Déryné művelődési központban megtartott választási nagygyűlést Vereb József, a Hazafias Népfront városi bi-1 zottságának titkára nyitotta meg. A nagygyűlésen megjelent Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Zagyi János, a karcagi városi pártbizottság első titkára, Kundra József, a városi tanács elnöke és több mint 500 választópolgár. A gyűlésen Szívós Antal mondott beszédet. Áttekintette Szolnok megye fejlődését a felszabadulástól napjainkig, majd Karcagról, főleg a karcagi fiatalokat érintő kérdésekről beszélt. A választási nagygyűlésen többek között felszólalt Fábián Márton, Karcag és Kisújszállás országgyűlési képviselője. Jászalsószentgyörgyi lakosok mondják: nekünk nem kell a szomszéd községekbe vagy a városba utazni, hogy bevásároljunk. Korszerű, minden igényt kielégítő -kereskedelmi hálózatunk van, gazdag áruválasztékkal. Öröm ennyi elismerést hallani. Különösen egy községben, , ahol az ÁFÉSZ a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat gazdája, és a lakosság ellátása mellett évi 30 millió forint értékű ipari munkát is végez. A községben 14 kereskedelmi egység (élelmiszer- és szakbolt), és hét vendéglátó részleg van. A kiskereskedelmi boltok forgalma tavaly 85,5 millió forint volt, 17 millióval több a tervezettnél, és 25 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Jelentős szerepük van a lakosság ellátásában az ÁFÉSZ termelő üzemeinek. Ma hiánytalanul kielégíti a vásárlók igényeit a kenyérsütő üzem, a szikvíz, a hű- sítőitalt és pálinkát palackozó üzem, a száraztészta üzem, amelynek termékei országszerte keresettek. A legnagyobb ipari részleg az évi 20 millió forint értékű fedéllemezt gyártó üzem. Az ÁFÉSZ a negyedik ötéves terv során tökjb mint 12 millió forintot költött kereskedelmi hálózatának és és termelő üzemeinek bővítésére, korszerűsítésére. A fogyasztási szövetkezet az év hátralevő részében és az ötödik ötéves terv időszakában újabb jelentős fejlesztésekkel javítja Jászalsószent- györgyön az ellátást. Az év végére elkészül az új tésztaüzem. Átadása után a tészta kézi készítése mellett, elkezdik a tészta gépi gyártását. Ezzel az eddigi tíz vagonról 25—30 vagonra emelkedik a tésztaüzem évi termelése. Íz életszínvonal emelésének tényezői Az életszínvonal emelésének alapkérdése a jól ismert közgazdasági közhely: „olyan jól élünk, mint amilyen jól dolgozunk...” A kissé leegyszerűsített formula, a fnár ismert tényre utal: gazdaságunk fejlesztésének — és ily módon az életszínvonal emelésének — egyetlen lehetséges módszere, a termelőmunka minőségének és hatékonyságának javítása, a gazdálkodás ésszerűsítése. A következő években, évtizedekben, nem folytatódhat az elmúlt 20 évben kialakult tendencia, amely szerint Magyarország nemzeti jövedelem növekedésének kb. egy- hatoda a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott. Már csak azért ' sem, mert hagyományos értelemben vett munkaerőtartalékokról már ma sem beszélhetünk. A jelenlegi foglalkoztatási szint, tíz év múlva csak oly módon tartható, ha növeljük a nők és az idős korúak gazdasági aktivitását. A társadalmi munkaidő-alap számottevő növelésére a következő 10— 15 évben nem számíthatunk, éppen ezért a bevezetőben idézett közhely...” olyan jól élünk, mint amilyen jól dolgozunk”. .. a gazdaságfejlesztés és az életszínvonal emelésének egyetlen lehetséges kiindulópontja. Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés és az életszínvonal emelése a jövőben sokkal nagyobb erőfeszítéseket, követel, s ennek új módszerekkel, hatékonyabb vezetéssel kell párosulnia. Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozata így fogalmaz: „A jövőben az élet- színvonal emelésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot”. Ami nem kevesebbet jelent, mint hogy anyagi jólétünket az eddiginél sokkal szervezettebb, sokkal fegyelmezettebb munkával lehet és kell biztosítanunk; egyszerűen nincs más lehetőség, nincs más megoldás.. Egyetlen példa: mértéktartó számítások szerint a jelenleg rendelkezésre álló munkaidőalap 20—25 százaléka (körülbelül 2—2,5 milliárd óra) veszendőbe megy. Miből tevődik össze ez a veszteség, amelyet elsőszámú tartaléknak tekinthetünk? Az egésznapos hiányzásokra elmegy 1 milliárd óra; ha ez csak 10 százalékkal csökkenne', akkor 100 millió munkaórát nyernénk, ami körülbelül ötvenezer fős létszámbővítéssel egyenlő. Az úgynevezett „törtnapi” hiányzásokra (mert a hivatalokba, vagy az orvoshoz kell szaladgálni, vagy mert a szolgáltatóipar nem hajiadó az emberek munkaidejéhez alkalmazkodni), minimum 600 millió munkaórát számolhatunk. S hogy itt is nyerjünk valamit — nem is keveset — ahhoz például lényegesen jobban szervezett szolgáltatóiparra van szükség, fejleszteni kell a kereskedelmet, a betegellátást, tovább kell bővíteni a gyermekintézményeket, s javítani mindazt, ami az emberek mindennapi életét nemcsak kényelmesebbé, de szei'vezettebbé is teszi. Az életszínvonal távlati tervezésének munkáj.a —• öt-hat évvel ezelőtt — egy sor feltevésből indult ki, amelyek egyikét-másikát, az időközben elvégzett vizsgálatok és számítások alapján módosítani kellett. így például az egyik kiinduló pont volt, hogy az életszínvonal növeléséhez elsősorban az szükséges, hogy a lakosság fogyasztása — tehát a reál- jövedelem is — minél gyorsabban növekedjék. A másik alaptétel volt, hogy elsősorban a pénzjövedelmek — és ezen belül is a munkából származó jövedelmek — növekedjenek, egyrészt mert az emberek nem értékelik túlzottan a természetbeni juttatásokat, másrészt, mert a bérek és fizetések jelentik az aktív anyagi ösztönzés eszközét is. Az elmúlt évek tapasztalatai és különböző számításai szerint a reáljövedelmek növekedésének van egy társadalmilag szükséges ’üteme, ami évente kb. 4,5—5 százalék. (Évi átlagban ennyit jelöl meg a XI. kongresszus határozata is.) Ennek elérése és folyamatos biztosítása esetén azonban — a korábbi feltételezésektől eltérően — az élet- színvonal növekedésének más tényezőire kell koncentrálni. Sokoldalú vizsgálatok bizonyították, hogy az életszínvonal emelésének csak az egyik oldala, hogy mennyit fogyaszt évről évre a lakosság, a másik — és nem lényegtelen — kérdés, hogy milyen körülmények és feltételek között történik ez a fogyasztás, amit a lákásellá- tás, a személyközlekedés, a vízellátás, a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat, az egészségügyi ellátás, az oktatás, illetve a szakképzés színvonala’ határoz meg. Vagyis: ha igaz is az, hogy a lakosság látszólag többre becsüli a pénzjövedelmeket, mint a .különböző természetbeni juttatásokat, a jövedelmi struktúrának ezt az utóbbi részét sokkal komolyabban kell kezelni, mint azt a tervezők néhány évvel ezelőtt feltételezték. Az ingyenes általános társadalombiztosítást az emberek nálunk a mindennapi élet természetes velejárójaként kezelik, ám ha ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztésé elmarad, vagy stagnál, akkor az előbb- utóbb súlyos társadalmi feszültségekhez vezetne. S ez esetben nemcsak társadalmi közhangulat romlására kell gondolni, de számolni kell a gazdasági fejlődést veszélyeztető problémákkal is. S mert olyan alapvető természetbeni juttatásokat, mint az oktatás, az egészségügy, stb. a szocialista társadalmi viszonyok között nem szabad és nem lehet „pénzre átváltani’, az életszínvonal tervezésénél számolni kell azzal, hogy az ilyen jellegű igények egyre magasabbak lesznek és ezeket megfelelő módon ki kell elégíteni. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata e felismerést fejezi ki, s egyben előirányozza a gyakorlati megvalósítást. V. Cs. ftürszerO mOlielvcssrnak, jcbb munbakerüSménvek Épül a jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat új bútorgyártó üzeme, s az év végére már új telephelyükre költözhetnek a vállalat asztalosai. Az üzemcsarnokot jelentős átalakítással az ÉPSZER-től vásárolt telepen hozza létre a vállalat. Felújítják és bővítik a régi épületet, az üzemcsarnokot korszerű famegmunkáló gépekkel, szellőző berendezésekkel szerelik fel. Az új telephely 2 millió forintos költséggel, két ütemben készül. Első részét az év végére adják át rendeltetésének. Véglegesen 1977 elejére készül el. Alapterülete 320 négyzetméter lesz. A műhelycsarnok mellé készáru- és félkésztermék-rak- tárakat építenek. A szükséges közművesítéssel pihenőhelyiség, fürdő, mosdók és öltözők létrehozásával az eddiginél jobb munkakörülményeket biztosítanak az ott foglalkoztatott huszonöt-harminc dolgozó részére. Jobb munkaköi-ülmények mellett dolgozhatnak az új telep átadása után a vállalat többi részlegeiben is. Jászalsászentgyörovi üzletek Elégedett vásárlók—iz ÁFÉSZ tervei Varga Sándor
