Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I9T5.- június 11. A Egészséges-e környezetünk? Vannak az egész világot bejáró fényképek, megrendítő, az emberi érzelmeket mozgósító felvételek. Közéjük tartozik az az „ikerkép”-, amely a valaha vadregényes szépségű NSZK- beli erdőséget ábrázolja és a táj — néhány év alatt végbe­ment — megdöbbentő változást rögzíti. A kipusztult fák, bokrok helyén kopár, szinte holdbéli táj ijesztő, természet- ellenes arca mered ránk. v Cselekvésre késztet Előtérben a munkavédelem Országos vegyipari bizton­ságtechnikai konferencia kezdődött tegnap a Tisza- menti Vegyiművek művelő­dési házában. Részt vesznek rajta a Nehézipari Mipiszté- rium. a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének, valamint az ország összes vegyipari üzemének a képviselői. A kétnapos konferencia el­ső napján filmvetítéssel egy­bekötött . előadások hangzot­tak el a biztonságos munka­végzésről, a Prometheus Tü­zeléstechnikai Vállalat pedig kiállítást nyitott. A résztve­vők megtekintették a Tisza- menti Vegyiműveket, majd délután konzultáción vettek részt. Ma reggel nyolc órától további előadásokkal folyta­tódik és fejeződik be -a kon­ferencia. Virágdíszbe öltözik Szeged Szegeden az ünnepi hete­ket megelőző hagyománnyá vált, hogy a lakosság az ut­cákon. a házak előtt virágo­kat ültet. Ehhez nyújt segít­séget a városgazdálkodási vállalat: ingyenesen több mint 20 000 begónia, petúnia, bársony virág, lángvirág és más palántát juttat azok­nak. akik bekapcsolódnak a városszépítő akcióba. Egy- egy család ötven palántát kaphat. Ez jutott az ember eszébe azon a tanácskozáson, ame­lyet a Műszaki és Termé­szetvédelmi Egyesületek Szö­vetsége rendezett a szocalis- ta országok környezetvédel­mi szakemberei, részvételé­vel. Természetesen sok más is eszünkbe juthatott: a To­kió utcáin felszerelt oxigén- automatáktól a néhány évvel ezelőtti balatoni' halpusztu­lásig. Ma már azonban azt mondják, hogy némely ki­rívó esetek kivételével, a Nyugodt lehet-e tehát a lelkiismeretünk? Korántsem! Ha nagyvárosban járunk, bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy az ártalmak fokozódó mértékben jelentkeznek. Elég jtt a hanyagul kezelt, füst­okádó autóbuszokra, vagy a szennyvízproblémára utalni- Budapest szennyvizeinek 93 százaléka például tisztítat­lanul ömlik a Dunába és igen nagy mértékben tartal­környezetvédelem rendkívül hatékony intézkedéseinek le­hetünk tanúi hazánkban. A vártnál gyorsobb városiaso­dás, a motorizáció terjedése, a mezőgazdaságban kemi- zálása — önmagában csupa igen örvendetes jelenség — a tervezettnél is gyorsabb cse­lekvésre késztette mindazo­kat, akik felismerték az ökológiai egyensúly felboru­lásának szinte beláthatatlan veszélyét. máz ipari eredetű, olykor mérgező anyagokat is. Nincs azonban az ország­nak olyan vidéke, ahol ne kellene különös gondot for­dítani arra, hogy a kemizá- lás során túladagolással vagy a technológia másfajta hely­telen alkalmazásával ne idézzünk elő talaj romlást. Ami egyébként a vizek tisztaságát illeti, a prog­resszív szennyvízbírság szi­A balaton-parti nyaraló­vidéket a IV. ötéves terv idó’szakában több mint száz kisebb-nagyobb kereskedel­mi egységgel gazdagították; A fejlesztést — bár szeré­nyebb arányban -r- az idén is folytatják. A vendéglátóipari hálózat idén elsősorban minőségileg fejlődött. A 6—8 évvel ez­előtt épült egységeket mind felúj ították, korszerűsítették. Így került sor ez évben a Az újságpapír leiből készül hamar tönkre­megy; pár évtized alatt még akkor is szenesedni kezd, törékennyé válik, ha nem la­pozgatják, kézbe sem veszik. Az Országos Széchényi Könyvtárban, a régi hírla­pok fő gyűjtőhelyén 1967- ben megvizsgálták az 1950 előtt megjelent újságok ál­lapotát: az eredmény lesújtó volt. A 38 000 kötetnek csak 18°0-át lehetett jónak minő­síteni, 45%-át legfeljebb közepesnek, 37% viszont — 14 000 kötet — már pusztu­lásnak indult, attól kellett félni, hogy egy vagy két év­tized, sőt esetleg néhány év leforgása alatt teljesen tönk­remegy. Olvasásukat ezért csak nagyon indokolt eset­ben, tudományos célra enge­délyezték, vidékre pedig egyáltalán nem adták köl­csön. / Ez a szükségintézkedés á fővárostól távol élő olvasók számára elsősorban a hely- történettel foglalkozóknak, nagy hátrányt jelentett. Vi­déki közművelődési könyv­táraink túlnyomó részét a felszabadulás után alapítot­ták, s így csak kevés és gyakran hiányos évfolyamo­kat tudtak beszerezni a me­gyéjükben, városukban ki­adott régi újságokból. Már­pedig hogy írjon valaki szü­lőföldje múltjáról akkor, ha a mindennapi eseményeket megörökítő egykori újság­számokhoz nem tud hozzá­jutni! Ezen a vigasztalan állapo­gorú kiszabása számottevő javulást hozott. Ennek elle­nére nem is olyan régen olvashattuk a Zala folyóba került nagy mennyiségű olaj­ról. Ennél is nagyobbak a le­vegő-gondjaink. Nemcsak a fővárosban, hanem Tatabá­nyán, Miskolcon, Ózdon, sőt a legutóbbi időben Pécsett és Veszprémben is romlott a levegő. A motorizáció hátulütőié­ként. a zöld levelű védősá­vok hiánya miatt, a gépko­csik nem csupán a városi levegőt szennyezik. Az or­szágutakon a vegyianyagok egy része, az út menti talaj­ra ülepedik, a csapadékkal a közelben termesztett növé­nyekbe szívódik fel és így jut az ember szervezetébe. Törvényre várva Az általános szemléletről sem mondhatjuk, hogy már gyökeresen megváltozott. A Hazafias Népfront környe­zetvédelmi őrei a megmond­hatói, hogy hány üzem szennyezi még a levegőt, hány helyen építik be az amúgyis csekély zöldterüle­tet, vágják ki a dús lombú fákat. Ne hagyjuk szó nélkül egyetlen ilyen esetet sem, és ha már vannak büntető lehetőségeink, éljünk velük! Reméljük, még az idén meg­születik környezetvédelmi törvényük is. K. V. siófoki szállodák tatarozásá­ra is. A tihanyi révnél — ahol lebontják a régi motelt és a hozzá tartózó*- .éttermet — a hiány pótlására, korsze­rű egységgé ' fejlesztették a korábbi másodosztályú ön- kiszolgáló éttermet. Régi kí­vánságnak tettek eleget az-' 'zal, hogy új önkiszolgáló ét­termet nyitottak Balatonfü- reden, az Annabella szálló strandján. ton a Művelődésügyi Mi­nisztérium 1970-ben egy nagyvonalú intézkedéssel se­gített. Pesten, a Belvárosban a Széchényi Könyvtár újon­nan alapított hírlapállo- mány-védeimi osztálya ré­szére megvásárolt több, ösz- szesen közel 3000 m2 alapte­rületű munkahelyet, s ebben korszerű konzerváló és mik­rofilmező műhelyt rendezett be. A régi hírlapévfolyamok egymás után ide kerülnek. Először konzerválják a pa­pírjukat megvédik a további pusztulástól, a szakadásokat beragasztják, azután lefény­képezik 35 mm széles film­szalagokra. A munkát nagy­üzemi módszerekkel, a leg­modernebb felvevő, előhívó, másoló gépekkel végzi a 16 könyvtárosból és fotószak­emberből álló munkacsoport. A fényképezésnél £: ségre törekednek. Ha vala­melyik hírlapból a Széché­nyi Könyvtárban nem teljes az állomány, a hiányzó év­folyamokat vagy számokat megpróbálják kölcsön kérni más könyvtáraktól vagy mú­zeumoktól a budapesti Egye­temi, Akadémiai Könyvtár­tól. Debrecenből, Győrből, Nyíregyházáról, Veszprém­ből. A munka nagyságát talán egyetlen adat is kellőképpen jellemzi: az évi teljesítmény több, mint két és fél millió hírlapoldal, 1971 óta össze­sen 15 millió oldalról készült 1930-ban az ország negye­de, 1941-ben is még 23 szá­zaléka volt agrárproletár. Magyarország tehát nem egyszerűen paraszti-agrár- ország, hanem az agrárpro­letárok országa volt. Tekin­télyes részük — főleg a Ti­szántúlon — szabad bér­munkás, kubikos, az élelmi­szeriparban idényjellegű munkát végző és a nagybir­tokon is foglalkoztatott ag­rárproletár. Az országnak ebből a sa­játos gazdasági és társadal­mi fejlődéséből adódott a magyar agrárproletariátus nagy szerepe a tőkés-nagy­birtokos rendszerrel folyta­tott harcban. A feudaliz­mus-kori paraszti egvség •gyorsan felbomlott s a 90-es évek híres „agrárszocialista” mozgalmaiban főként agrár- proletárok, fél proletárok harcoltak, kezdetben mint az ipari munkásság szövetsé­gesei. később — a szociálde­mokrata párt vezetőségének hibás, a paraszti követelések elhanyagoló politikája miatt — az inari munkássá0, moz­galmaitól elszakadva. S ami­kor a harc emiatt elkerülhe­tetlenül vereséget szenve­dett, mesindu't a „néma forradalom”. (A másfélmil­lió kivándorló többsége ag­rárproletár volt.l Az agrárproletariátust érintették legsúlvosahban a világháború szenvedései és vérvesztesége is. Ez a ma­gyarázata, hogv az első v;- lágháború végén kialakult forradalmi helyzetben ismét ott küzdött az inari munkás­sággal egv sorban. A Szov­jet—Oroszországban harcoló minteav százezer ma°var internacionalista nagy része is agrárproletár volt. Az iáig. novemberében meg­alakuló KMP első szerveze­tei között ott találni Pest környéke. Somncy. Tolna, Peiér merne számos közsé- pének á°rárnrole+ár, föld­munkás szervezeteit. A ma­avar azvárnrotetarigtus ad­ta a 'T'nnácskö*tár.sasé0' Po­rös Hadseregének tekinté­lyes részét. Tisza Antal — akirfc'k szobra Ott áll Pzol nők emuk közéniskolája előtt.. — énnel? a magvar am-örnrnleta-ié- t’isnak volt egy'k kiemelke­dő é° POodhetetieo irőnv'cc­lője. 1895-ben született, 1919­felvétel. Ez azt jelenti hogy a veszélyeztetett állomány nagyobb részét már konzer­válták és lefilmeztek. A negatív filmeket légkon­dicionált raktárban őrzik, mielőtt azonban ide kerülné­nek, az olvasószolgálat ré­szére pozitív másolatokat készítenek róluk. Ezeket a minden nagyobb könyvtár­ban meglevő leolvasó készü­lékeken eredeti nagyságra lehet felnagyítani, s így ki­tűnően olvashatók. Ez a módszer nemcsak a régi hírlapok életét hosszab­bítja meg, hanem a vidéken dolgozó helytörténészek munkáját is elősegíti. Ugyanis a Széchényi Könyv­tár laboratóriuma a megyei, városi, járási könyvtárak ré­szére a lefilmezett anyagról felvételenkint — egy felvé­telen többnyire két hírlapol­dal van — 64 fillérért má­solatokat készít. A Wlipkí könyvtárak je- V.UGnl lentős része felhasználja ezt a lehetősé­get. Elsőnek a szombathelyi megyei könyvtár rendelt másolatokat régi vasmegyei lapokból. Példáját követte Pécs, Győr, Kaposvár és a többi megyei könyvtár. 1974-ben, egyetlen esztendő alatt 62Ó 000 másolatot ké­szítettek számukra, de az igénylés azóta ugrásszerűen nőtt. Erre nézve jellemző, hogy éz év első két hónap­jában 700 000 filmkockára érkezett megrendelés. Vértesy Miklós ben lett a KMP tagja. Vö­röskatonaként harcolt a Ma­gyar Tanácsköztársaság had­seregében. Az 1920-as évek elején a Magyarországi Föld­munkások Országos Szövet­sége vezetőségének és az MSZDP szolnoki vezetőségé­nél?; tagja. Mint az agrárpro­letár szervezetek legtöbbjé­ben, a szolnoki szervezetben is erős kommunista befolyás érvényesült. így nem csoda, hogy jelen­tős pozíciókra tettek szert a Földmunkás Szövetségben is. Növekvő erejüket mutatta a szolnoki és gyömrői szerve­zetek 1925. decemberi kiált­ványa, amely kifejezte a földmunkásság elégedetlen­ségét az SZDP-pártvezetés politikájával szemben. Tisza Antal az MSZMP- ben is tevékenykedett Az 1926. évi országgyűlési vá­lasztásokon fellépett a szol­noki választókerületben a párt képviselő-jelöltjeként, de a hatóságok megakadá­lyozták indulását a válasz­tásokon. 1927-ben letartóz­tatták és másfélévi börtönre ítélték. Kiszabadulása után részt vett a KMP 1930. feb­ruárjában megtartott II. kongresszusán, s tagja lett a Központi Bizottságnak. 1931- ben az. illegális kommunista párt Országos Parasztbizott- ségának elnöke lett, amíg is­mét le nem tartóztattál?. 1932-ben emigrált a Szovjet­unióba, 1938-ban koholt vá­dak alapján elítélték, s nem nem sokkal később meghalt. Tisza Antal személye a magyar ipari munkásság és agrárproletariátus korán ki­alakult és a fasiszta elnyo­más közepette is fennmaradt szövetségének jelképévé ma­gasztosult. A magyar' kom­munista mozgalom nagy tör­ténelmi sikere, hogy a fel- szabadulás után nemcsak az ipari munkásság, hanem az agrárproletariátus és sze­gényparasztság körében is jelentős befolyással rendel­kezett. így lehetett kezdettől döntő tényező, vezető erő nemcsak a városokban, ha­nem a falvakban is. Tisza Antal és még sokan mások, az agrárproletariátus öntu­datos képviselői készítették elő az utat. B. 1. Segítség a nagyközségnek — A gondok közösek: a nagyközség gondjai és az odatelepített gyáregység gondjai is — vallják Vácott a Kötöttárugyárban. Ezért határozott úgy a gyár veze­tősége még abban az évben, amikor Jászapátiban kon­fekció részleget telepített, hogy segítőtárs lesz a köz­ségfejlesztésben. hozzájárul az óvodák, a bölcsődék fenn­tartásához. A vállalat gyerekenként 3 ezer forintot fizet évente a tanácsnak. Ezzel biztosítja a jászapáti konfekció üzemben dolgozó édesanyák gyerekei­nek óvodai elhelyezését. A háromszázhetven nőt foglal­koztató gyáregységből, az idén huszonkét édesanya kért gyermeke részére óvo­dai elhelyezést. A tanács tel­jesítette kérésüket a válla­lat pedig 66 ezer forinttal járult hozzá az óvodák 1975. évi fenntartásához. Értékes segítséget adnak az óvodák­nak a gyáregység dolgozói is. A 15 szocialista brigád mindegyikének vállalásában szerepel az óvodák és böl­csődék patronálására. Ágy­neműt, bűtorhuzatot, fésű- tartót. lábtörlőt, és különbö­ző, szövetből készült. lakbe­rendezési tárgyakat varrnak az óvodáknak. Részt vettek a konfekció üzem dolgozói a nagyközség fejlesztéséért, szépítéséért indított kongresszusi ver­senyben is. Lakóhelyük Iránt érzett ragaszkodásukat bizo­nyítja, hogy a verseny lezá­rása után is szívügyüknek tekintik a község, az óvodák fejlesztését. 1 Kél választás között AZ AKTÍV KERESŐK SZÁMA NÉPGAZDASÁGI ÁGANKÉNT EZER FŐBEN 1971 1806.0 1974| ......................... 1816.1 I par Építőipai 1971 1974 Mezőgazdaság • 1971 erdő- es vizgazdalkodas ^g74 Szállítás és hírközlés Kweskedeler Egyéb 1974 1971 1974 1971 1974 385. Ö 414 3 1278 0 1182.7 * f 1971M349.2 383.3 419,4 442.6 772.7 834,ti K5-1XRRA AZ EGY FŐRE JUTÓ ÖSSZES 196(11 FOGYASZTÁS ALAKUlASA 1960= 100 1973l; >8 1971 J158 _J70.9 107! HP 1974 ÉP Éleim Síerek 1 " pföfl * KISKERESKEDELMI gg|||||||FORGALOM MEGOSZLÁSA (SZÁZALÉKBAN) Elvezeti cikkek1 ■ ' Ruházati cikkek Egyéb vegyes iparcikkek Tartós' fogyasztási tikkelt AZ EGY FŐRE JUTŐ NÉHÁNY FONTOS ÉLELMISZER Hús összesen,kg Tojás, db 258 264 Cukor, kg 35,Ö 37.1 Tej, és tejtermék kg Burgonya. k£ 111.2 112;0 72 f 66 S 1971 1974 !97l I974 )97l I974 I971 1974 TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK ÁLLOMÁNYA 103 Személy gépkocsi Notor­Inrekpár Korszerűbb vendéglátás a Balatonnál Levegőmentő zöldet! Régi újságok ........ 4 t I T isza Antal emlékezete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents