Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. június 11. Távirányítón nacionalizmns A portugál belpolitika újabb válsággóca ezúttal nem Lisszabon, vagy valamely nagyváros, hanem az Atlanti óceánban fekvő Azori-szigetek. A hírügynök­ségek jelentései szerint a portugál hatóságok harminc személyt vettek őrizetbe a múlt hét végén kirobbant szeparatista zavargások miatt. A jobboldali csoportok akkor megrohamoztak egy rádióadót és beolvasott ki­áltványukban a szigetvilág Portugáliától való elszaka­dását követelték. Vajon miért? Ellentétben az egykor kiterjedt s ma már a füg­getlenség útjára lépett gyarmatbirodalommal, az Azori- szigetek — a földrajzi távolság ellenére is — az anya­ország szerves része. Elválaszthatatlan tőle gazdasági, etnikai, kulturális szemponbtól egyaránt. Az azóriak — ellentétben a volt. gyarmatokkal —. nem oszlanak ős­lakosságra és telepesekre, hiszen mindannyian portu­gálok. Az, hogy mostanában valamiféle „sajátosan azó- ri jegyeket” kezdtek egyesek fölfedezni s szembeállíta­ni mindazzal, ami portugál, erősen a külső ihlet nyo­mait mutatja. Különösebben nem is titok, merre van az „ihlet” forrása és mi a valódig oka a hirtelenjében fellángolt „független Azori-szigetek” eszmetanának. A gazdaságilag teljes mértékben életképtelen szi­getvilág fő bevételi forrása a halászat, az idegenforga­lom, a kikötőbérlet, valamint, az amerikai támaszpon­tok. A lajesi amerikai bázis különös hírhedtségre tett szert az 1973-i közel-keleti háború alatt, amikor az Izraelnek szánt amerikai légi utánpótlásban kulcssze­repet. töltött be. A kétoldalú katonai szerződés értel­mében, amelyet tavaly nyáron éppen Nixon és Spinola erősített meg a szigeteken rendezett találkozón, Laje- sen ma is amerikai légitámaszpont működik. A mai lisszaboni vezetés azonban már egyértelmű­en kijelentette: tiszteletben tartja ugyan az érvényes kétoldalú szerződéseket, nem hajlandó viszont engedé­lyezni, hogy Lajest az arab világ ellen használják föl. Furcsa módon a kijelentés után kezdődtek az azelőtt ismeretlen szeparatista megmozdulások. Az azori „ha­zafiak” között akadt olyan portugál állampolgár is, aki az amerikai konzulátus munkatársaként dolgozott... közben derék „nacionalistának” is érezte magát. Az Azori-szigetek lakóinak a valódi véleményét azok fejezték ki s fejezik ki ma is, akik már tavaly kérvényekkel ostromolták a lisszaboni hivatalos szer­veket és a sajtót, s tiltakoztak annakidején a fasiszta Vezető azori „üdülése” (azóta már Brazíliába távoztak), valamint az amerikai támaszpontok léte ellen. Ahogyan a Ponta Delgada-i polgárok írták Lisszabonba: „Az Azori-szigetek nem szemétláda.. .” Kim Ir Szén befejezte jugoszláviai tárgyalásait Tegnap Belgrádban közös közleményt adtak ki Kim ír Szénnek, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a KNDK köztár­sasági elnökének egy párt- es kormányküldöttség élén június 5-töl 9-ig Jugoszláviá­ban tett hivatalos látogatásá­ról, Joszip Broz Tito állam­fővel, a JKSZ elnökével, va­lamint Dzsemal Bijedics- csel, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökével folytatott megbeszéléseiről. Mint a közös közlemény hangoztatja, „a barátság, a kölcsönös megbecsülés és a megértés légkörében” foly­tatott megbeszéléseken a két államfő és pártelnök elége­detten nyilatkozott „a két ország kormányai, pártjai és népei közötti gyümölcsöző kapcsolatok alakulásáról”. Poking és az ázsiai kollektív biztooság G. Rjazanov, a Novosztyi szovjet sajtóügynökség mun­katársa tegnapi kommentár­jában azzal a kérdéssel fog­lalkozik, hogy miért ellenzi Peking az ázsiai kollektív biztonsági rendszert. Rjazanov rámutat, hogy az ázsiai kollektív biztonsá­gi rendszer létrehozásáról szóló 'szovjet javaslat alap­ját lényegében az öt ban- dungi elv (a területi integ­ritás és szuverenitás kölcsö­nös tiszteletben tartása; egy­más meg nem támadása; a belügyekbe való be nem avatkozás; egyenlőség és kölcsönös előnyök; békés egymás mellett élés) képezi és felveti a kérdést: vajon Peking,’ amely azt állítja, hogy hű ezekhez az elvek­hez, miért ellenzi a szovjet javaslatot? Ennek oka abban keresen­dő, hogy „a kollektív biz­tonsági , rendszer szemláto­mást zavarná a jelenlegi,kí­nai vezetők terveinek, egye­bek között Ázsiára, különö­sen Délkelet-Ázsiára vonat­kozó globális elképzeléseinek megvalósítását. Peking Dél- kelet-Ázsiát már régóta ha­gyományos befolyási öveze­tének tekinti” — hangoztat­ja a kommentátor, majd rá­mutat: „A maoistákat, akik örö­költék Kína reakciós veze­tőitől azt a szemléletet, hogy ügy tekintsenek Délkelet- Azsára, mint .elveszett kínai területekre’ nem elégítik ki a jövendő kollektív bizton­sági rendszer olyan alapvető elveit, mint az erő alkalma­zásáról való lemondás az ál­lamközi kapcsolatokban, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének tisztelet­ben tartása, az agresszió út­ján való területszerzés ti­lalma”. A szovjet kommentátor a továbbiakban hangsúlyozza: tarthatatlan Pekingnek az az álláspontja, hogy az, ázsiai kollektív biztonság „Kína bekerítésére" vezet, hiszen a kollektív biztonsági rendszer magától értetődően kivétel nélkül valamennyi ázsiai állam, közöttük a Kí­nai Népköztársaság részvé­telére épül. „A pekingi veze­tők a Kína .bekerítéséről’ kitalált fikciójukkal mint­egy választás elé állítják az ázsiai országokat: ha támo­gatják a kollektív biztonság eszméjét, úgy az annyit je­lent, hogy Kína ellen léptek fel; ha fejleszteni akarjátok kapcsolataitokat a Kínai Népköztársasággal, ne tá­mogassátok a szovjet javas­latokat. A kérdés ilyetén va­ló felvetése mögött az a tö­rekvés rejlik, hogy akadá­lyozzák az ázsiai országok, valamint a Szovjetunió és más szocial'sta államok kö­zött az együttműködést, szembefordítsák egymással az ázsiai országokat, Waldheim Rabatban tárgyal Vasárnap választás a Szovjetunióban Leonyid Brezsnyev pénteken a Kreml" . ' palotájában mond beszédet Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára tegnap Algírban tanácskozást folytatott a Spa- nyol-Szahara függetlenségé­ért küzdő erők képviselőivel. A világszervezet főtitkára, aki jelenleg ténymegállapító körúton van az észak-afrikai országban. Algírból Rabatba utazott, hogy személyes be­nyomásokat gyűjtsön Spa- nyol-Szahara helyzetéről. A jelenleg még spanyol fenn­hatóság alatt álló területre Marokkó és Mauritánia is igényt tart, a terület felsza­badításáért küzdő erők azon­ban egy független állam megalakítására törekednek. Június 15-én. vasárnap vá­lasztják meg a Szovjetunió­ban a helyi tanácsok tagjait, valamint a szövetséges köz­társaságok, köztük az orosz- országi föderáció Legfelsőbb Tanácsának küldötteit, ösz- szesen közel tízezer képvise­lőt. A választási kampányba az elmúlt napokban bekapcso­lódtak az SZKP és a szovjet állam legfelsőbb vezetői, s a választási gyűléseken rend­kívül tartalmas és országos méretű beszélgetés alakult ki a szovjet gazdaság eredmé­nyeiről és feladatairól, a szo­cialista demokrácia vívmá­nyairól és értelmezéséről, a Szovjetunió világpolitikai helyzetéről. A választási gyűlések szó­nokai —. miközben rendkí­vül nyíltan vetették fel a szovjet politikai és társadal­mi élet legaktuálisabb gond­jait — nem feledkeztek meg arról, hogy az utóbbi évek fejlődésében az eredmények domináltak. Emlékeztettek arra, hogy a magas és egyenletes ütemben fejlődő szovjet gazdaság ma a világ ipari termelésének egyötödét adja, s a szén, az olaj, a vasérc, a nyersvas. az acél, a traktorok és kombájnok, újabban pedig a műtrágya­féleségek gyártásában a Szovjetunió jelenleg első he­lyen álj a világon. A választási kampány ezen a héten éri el tetőfokát, ami­kor Moszkvában Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgorr/j, majd pénteken a Kreml Kongresszusi palotájában Leonyid Brezsnyev találko­zik választóival. Kirilenko választási beszéde Ford elnök hétfőn este a Fehér Ház rózsakertjében egyenes tv-adásban közve­tített szabadtéri sajtóértekez­leten rövid bevezető nyi­latkozatban vágott elébe a CIA tevékenységét vizsgám Rockefeller-bizottság „befe­jezetlen” zárójelentését érin­tő tövises kérdéseknek, majd a kisszámú, de nagyfontos­ságú nemzetközi vonatkozá­sú kérdésekre, válaszolva a környezethez illő hangsú­lyozott derűlátással nyilat­kozott az európai biztonsági értekezlet csúcsszintű befejez zésének kilátásairól és a szovjet—amerikai tárgyalá­sok alakulásáról. „Európai látogatásom al­kalmával — mondotta az elnök — számos európai ve­zetővel megvitattam az euró­pai biztonsági értekezlet alakulását. Ügy tűnik, hogy mindkét oldalon tesznek bi­zonyos engedményeket, ame­lyek lehetővé tehetik az európai biztonsági értekezlet munkájának bevégzését. , Egy kapcsolódó kérdésre válaszolva Ford elnök eze­ket mondotta: „a SALT-2. MOSZKVA Nyikolaj Faggyejev, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) titkára tegnap Moszkvában fogadta Abderrahman Khene-t, az ENSZ iparfejlesztési szer­vezetének (UNIDO) ügyveze­tő igazgatóját és a KGST va­lamint az UNIDO együttmű- .ködésének fejlesztésével ösz- szefüggő kérdésekről tár­gyalt vele. VARSÓ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fogadta Dán Rostenkowski amerfkai sze­nátort, aki Ford elnök kép­viseletében a poznani nem­zetközi műszaki vásár alkal­mából látogatott Lengyelor­szágba. tárgyalások konstruktív me-2 derben haladnak”. Arra kérdésre, hogy mikor számit Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP főtitkárának ez évben esedékes USA-beli látogatására, Ford elnök így válaszolt: „a tárgyalások haladása alapján azt remé­lem, hogy erre 1975 ősze folyamán fog sor kerülni”. Kétértelmű választ adott Ford elnök arra a kérdésre, hogy „milyen tanulságokat vont le Vietnamból?” Egyfe­lől hangoztatta, hogy „bér az USA-nak továbbra is együtt kell működnie a sza­badság megvédésében más kormányokkal fegyverek és más anyagi segítség nyújtá­sával, de nem harcolhat he­lyettük”, másfelől viszont a vietnami háború amerikai hadvezetéséből „levonandó tanulságokra” utalva azt ér­zékeltette, hogy „jobb had­viselési módszereket” kell al­kalmazni a jövőben, „ha az amerikai fegyveres erők ne­tán ismét bevetésre kerülné­nek”, amire, fűzte hozzá — „remélem, nem fog sor ke­rülni”. A találkozón a lengyel— amerikai kapcsolatok továb­bi fejlesztésének irányairól folytattak megbeszélést. HAVANNA Hétfőn venezuelai diplo­maták érkeztek Havannába annak a megállapodásnak az értelmében, amelynek kere­tében a két ország — tíz évi szünet után — felújította diplomáciai kapcsolatait. NICOSIA ’ Mindkét ciprusi fél bele­egyezését adta a szigetor­szágban állomásozó ENSZ- rendfenntartó erők mandá­tumának további hat hónap­pal való meghosszabbításá­hoz. — Közölte tegnap Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára. • Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára tegnap Lenin- grádban találkozott válasz­tóival, akik őt az oroszor­szági föderáció parlamenti képviselőjévé jelölték. Kirilenko a többi között a szovjet demokráciát ele­mezte. Mint mondotta, ez a demokrácia abban foglalha­tó össze, hogy minden dol­gozó az ország gazdájának érzi magát, részt vesz az or­szág és a kollektíva életé­ben, munkájában. A töme­ges alkotói kezdeményezés szüntelenül gazdagítja a szo­cialista demokrácia formáit. Továbbra is szorgalmasan munkálkodunk azon, hogy a békés egymás mellett élés elvei képezzék a nemzetkö­zi kapcsolatok megmásítha­tatlan szabályát, s eközben arra törekszünk, hogy elmé­Dzsemal Bijedics.a Jugosz­láv Szövetségi Végrehatjó Tanács (kormány) elnöke tegnap fogadta Faluvégi La­jos pénzügyminisztert, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbi­zottság magyar tagozatának elnökét, és szívélyes, baráti eszmecserét folytatott vele a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatokról, valamint az együttműködés bővítésének lehetőségeiről. Carlos V. Romulo, tábor­nok, a Fülöpszigetek külügy- minsztere fogadta az MTI és a Magyar Rádió tokiói tudó­sítóját és aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről nyi­latkozott. Elmondotta, hogy az indokínai változások ered­ményeként új helyzet állt elő Ázsiában. Ebben a helyzet­ben a Fülöp-szigetek alapos felülvizsgálat tárgyává teszi a kapcsolatait a szomszédos országokkal és a nagyhatal­makkal. Ami Manila külpolitiká­ját illeti, előtérbe helyezik a „gazdasági diplomáciát” és a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszenek minden országgal, beleértve a szocialista vi­lág országait. Az indokínai helyzet fényében megkezdték a Manila és Washington kö­zött fenálló „biztonsági rend­szer” felülvizsgálatát. En­nek elsőrendű célja, hogy tisztázzák, a Fülöp-szigetek nemzeti érdekeit szolgálja-e az említett rendszer. Az átértékelés egy másik fontos oka. hogy amennyiben valóra akarják váltani a dél­lyítsük, az egész világra ki­terjesszük, általánossá és visszafordíthatatlanná te­gyük az enyhülés folyama­tát. Az SZKP és a szovjet állam továbbra is latba veti egész tekintélyét és minden befolyását annak érdekében, hogy megvalósuljon a béke­program, folytatódjék a le­nini külpolitika irányvonala, amely á szovjet nép egyön­tetű támogatását élvezi, és megfelel az egész haladó em­beriség érdekeinek. A szónok' végezetül leszö­gezte: a párt egész tevékeny­ségében változatlanul a mar­xizmus—leninizmushoz iga­zodik, offenzívát folytat a burzsoá és a revizionista ideológia ellen, alkotóan fej­leszti és gazdagítja a forra­dalmi elméletet, s változat­lanul hű a proletár interna­cionalizmushoz. A magyar miniszter láto­gatást tett Jankó Szmolenél, a kormány tagjánál is, és vele a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzetről, an­nak várható alakulásáról folytatott eszmecserét. Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete tegnap fogadást adott a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság jelenleg fo­lyó VII. ülésszakán résztvevő két küldöttség tiszteletére. kelet-ázsiai országok szövet­sége (ASEAN) ama célkitű­zését, hogy változtassák a térséget a „béke, a szabadság és a semlegesség övezetévé”, akkor minden külföldi tá­maszpontot meg kell szüntet­ni a térségben. A külügyminiszter a továb­biakban kitért Marcos elnök kínai látogatására. Ez a lé­pés logikus fejleménye an­nak a két évvel ezelőtt meg­kezdett politikának, amely­nek keretében a Fülöp-szige­tek szakított hagyományos kommunista-ellenes maga­tartásával és rendezte kap­csolatait a kelet-európai szo­cialista országokkal, köztük Magyarországgal. „A közel­múltban, — folytatta Romulo tábornok — látogatást tet­tem Magyarországon és ez alkalommal a lehető legjobb benyomásokat szereztem a magyar népről és vezetőiről. Nem tudok szavakat találni hálám kifejezésére a nagy­szerű budapesti bánásmódért. Remélem, hogy a magyar külügyminiszter mielőbb el­látogat a Fülöp-szigetekre, ahol hasonló bánásmódban lesz része.” Mindenfelől " " ■ ” • ” a kéke, a szabadság övezetévé keli tenni A Fülöp-szigetek külügyminiszterének nyilatkozata Magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok Ford sajtókonferenciája A helsinki csúcsról, Vietnamról és a SALI-ról Berlinben német demokratikus köztársasági-vatikáni hi­vatalos tárgyalások kezdődtek. Az NDK kormánya hét­napos, hivatalos látogatásra hívta meg Agostino Casaroli érseket (jobbról a második), a Vatikán „külügyminiszte­rét”. Tárgyaló partnere Oskar Fischer, az NDK külügy­minisztere (balról a második).

Next

/
Thumbnails
Contents