Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. június 5. tx Két választás között, 3. Kapcsolat a választókkal Úttörőtábor a Tenkes-hegy lábánál A Tenkes-hegy lábánál út­törőtábor építése kezdődött meg a napokban. Egyszerre száz pajtás üdülhet majd a táborban, amelyet a Harkány és Siklós között elterülő ar- borétum-jellegű parkerdő­ben alakítanak ki. Előrelát­hatóan hat—nyolc millió fo­rintba kerül és 1977-ben ké­szül el teljesen. A gyermek- tábor a siklósi járás lakos­ságának összefogásával va­lósul meg. A harkányi tábor egész éven át működik: nyá­ron a siklósi járásban élő úttörők üdülnek itt. az őszi —téli hónapokban pedig tan­folyamokat, továbbképzése­ket tartanak a tábor klub­jában. Rivalda 73-74 A Magvető Kiadó gondo­zásában jeleni meg a könyv­hétre a Rivalda 73—74 című antológia. A kötet nyolc, az elmúlt 73—74-es színházi évadban bemutatott színmű­vet tartalmaz. A nyolc mű: Illés Endre Névtelen levelek. Illyés Gyu­la Tűvé-tevők. Lengyel , Jó­zsef Űjra a kezdet, Örkény István Vérrokonok. Sarkadi Imre Kőmíves Kelemen, Sza­bó Magda Kiálts, város! Sza- konyi Károly Hongkongi pa­róka. Száraz György A nagy­szerű halál. Az antológia egyik legérde­kesebb darabját, a Vérro­konokat, amelyet jelenleg is nagy sikerrel játszanak a Vígszínházban. így ajánlja a szerző, Örkény István: „Ez a darab a szenvedélyről szól, olyan emberekről és olyan emberekhez, akik hisznek valamiben. Szereplői kivétel nélkül vasutasok. Szenvedé­lyük közös fókusza a vasút, állandóan arról beszélnek, érte élnek-halnak. A vasút a „nagy ügy”, amelyért szur­kolnak, lehetőleg úgy, hogy a néző (olvasó) behelyette­síthesse bármivel, amire ő tetté föl az életét: a hazá­tól kezdve a politikai esz­méken keresztül egészen a labdarúgásig”. A kötet minden színmű előtt közli a bemutató elő­adás időpontját, s a szereposztást. A „Rivalda 73—74” az ün­nepi könyvhéten féláron kap­ható. fl je!ö!o§yíí!éS8k kában sok helyen latolgatják: a körzetben élő és jó munká­járól, közösségi magatartá­sáról ismert embert jelölje­nek-e képviselőnek, vagy olyant, akinek a közéleti te­vékenység már országos hír­nevet szerzett. Ha a képvise-^ lói munkának csak egy-egy* sajátosságát emeljük ki,, ak­kor az egyiknek is, a másik­nak is vannak előnyei, de ha e tisztséggel szemben támasz­tott követelményeket összes­ségükben nézzük, akkor tel­jesen mellékes, hogv a kép­viselő a helyszínen él-e vagy a választókerülettől távolabb. Az alkalmasság legfontosabb feltétele, hogy a képviselő mennyire képes népgazdasá­gi szemlélettel gondolkodni, mennyire tudja a „nagypoli­tikát” és a „helyi politikát” helyesen összeegyeztetni. Néha éppen maguknak a képviselőknek kell szembe­szállniuk azzal a téves nézet­tel, hogy-a képviselő a körzet „kijáró embere”, és köteles­sége. hogy különböző előnyö­ket harcoljon ki választópol­gárai számára. Szerencsére, ilyen jellegű meggyőző mun­kát ma már egyre kevésbé kell végezniük. Ha nem is meghatározó a lakossággal való. kapcsolat­tartást illetően, hogy melyik képviselő hányszor fordul meg választópolgárai között, a felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években az ilyen közvetlen kapcsolatok formái is bővültek, tartalma­sabbak lettek. A képviselői beszámolók, fogadónapok je­lentős tömegeket mozgósíta­nak. A képviselők rendsze­rint negyedévenként tartanak beszámolókat, havonta, két­havonta fogadónapokat, és a községek, a különböző válla­latok, intézmények, gazdasá­gok meglátogatását is prog­ramszerűen végzik. Az ilyen összejöveteleken, látogatásokon nemcsak a képviselők ismeretei bővül­nek a. választókerület életé­ről, az emberek gondjairól, ■hanem a választópolgárok is közvetlenül tájékozódhatnak készülő fontos törvényekről, jogszabályokról, a várható fejlesztésekről. A valóság fel­tárásának igen alkalmas esz­közei ezek a beszélgetések, találkozások. A tapasztalatok gyűjtésének az is jó módsze­re lehet, ha a képviselők vá­lasztókerületük minden je­lentős eseményén igyekeznek részt venni. Igen jól kama­toztathatják munkájukban például a falugyűléseket. Az is általánosan elfoga­dott gyakorlat, hogy mielőtt a helyi tanácsok döntésének a fejlesztésre fordítható ösz- szegek sorsáról, kikérik a • képviselők véleményét. Az anvagi lehetőségek, és igé­nyek természetesen, legtöbb­ször nincsenek összhangban, és ilvenkor gyakran maga a képviselő áll a társadalmi munkafelajánlások. anyagi hozzájárulások szervezésének az élére. Ijwnn tevékenység II y GII nemcsak a közösség, a város gyorsabb gyarapodásában, szépülésé­ben mutatkozik meg előbb- utóbb. de a képviselő és vá­lasztóinak kapcsolata is sok­kal elmélyültebbé válik. A képviselői munka szín­vonalának emelésében egyre nagyobb szerepük van a me­gyei képviselő csoportok te­vékenységének is. A csoport­üléseken készülnek fel a kép­viselők a következő ülésszak­ra, valamint a bizottságok vi­táira. Amikor egv-egv me­gyei csoportülésen megtár­gyalják a tennivalókat, a képviselők saját körzetük* helyzetét szembesíteni tudják a megyei helyzettel, úi ta­pasztalatokat szerezhetnek, amelyek jóvoltából sokkal reálisabb álláspontot tudnak elfogadni az országgyűlési bi­zottságok vitáiban, vagy ép­pen a parlament plenáris ülésén. A megvei csoportok mun­kájában is meghonosodott az a gyakorlat, hogy egy-egy té­mát a helyszínen, a leginkább érdekelt járásban, városban, üzemben vacv gazdaságban tárgyalnak meg. A Borsod megyei képviselőcsoport — hogy csak néhány példát, em­lítsünk — a múlt év őszén Putnokon tárgyalt a megye kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezeteiről. A Vesz­prém megyei képviselők az elmúlt ciklusban egy alka­lommal Ajkán ültek össze, ahol a magyar—szovjet tim­föld és alumínium egyezmény végrehajtásának tapasztala­tait elemezték. A Vas megyei képviselőcsoport ugyancsak a múlt év nyarán a Nyugatma­gyarországi Fagazdasági Kombinátban — ahol a. ha­zai forgácslap gyártás fő bá­zisa van — tartotta ülését és megtárgyalta a bútoripari termékek minőségével, érté­kesítésével, garanciális javí­tásával összefüggő kérdése­ket. A Heves megyeiek pe­dig, amikor a zöldségter­mesztés helvi feladatait ele­mezték, ellátogattak a Heve­si Állami Gazdaságba, a he­vesi termelőszövetkezetbe, valamint megismerkedtek a kiskörei vízlépcsővel és an­nak öntözőrendszerével. Ami­kor várható volt. hogy a par­lamentben egyes nagyberu­házások helyzetét is megvi­tatják, a Fejér megyei kép­viselőcsoport. a Dunaújváros­ban épülő .hullámpalagyár­ban tartotta meg ülését. Ar­ra is volt példa, hogv a kép­viselőcsoport nem elégedett még saját megyéjében össze- gy ű.i thet ő tapasztalatokkal, ezért ellátogatott más me­gyékbe is a témát megvizs­gálni, jó módszereket gyűjte­ni. A Szolnok megyeiek is ezt tették, amikor arra keresték a választ, hogyan lehetne ol­csóbbá. gyorsabbá tenni az állami lakásépítést városaik­ban. Mindezekből a választóké» rületi munka a képviselők te­vékenységének igen fontos része. De csak része, mert a szocialista népképviselet kö­vetelményének azok tudnak legjobban megfelelni, akik mind a három szinten: a vá­lasztókerületben, a szakágak szerint tagozódó állandó bi­zottságokban és a plenáris ülésszakon egyaránt helytáll­nak, aktívan tevékenyked­nek. VÉGE Keserű Ernő u ram — mondta Sróf Ala­jos közveszélyes munkakerülő,. a környék egyetlen talponállójában — egy krigli sörért elmesélem az éle­tem történetét. Közismerten jó dumás vagyok, akár szó szerint is feljegyezhetné a szavaimat, olyan cikket kanyaríthat belőle, hogy meg­nyalhatja utána a tolla hegyét. Nagyot hörpin- tett a krigli sör­ből, majd így foly­tatta : — Nem Adóm­nál és Évánál kez­dem a históriát, hanem csak ott, ahol érdekes. Nos, kérem, nem min­dig vdltam én ilyen — finom ki­fejezéssel élve — kétes egzisztencia. Volt nekem tisz­tességes állásom. Egy nagy gyár szerszámraktá­rának voltam a vezetője két és fél ezerért. Csa­ládom is volt. Szép, fiatal fele­ségem, meg két tündéri gyerekem. Egyik fiú, másik lány. Lakásom is volt.. Összkomfort. Fürdőszoba és mi­egymás. Hajjaj, úgy néztem én ki akkor, mint egy Patyolat-reklám. Sőt, még egy kis pénzem is volt a takarékban. Közben a korsó kiürült. Sróf Ala­jos zsarolni kez­dett: — Ha nem fizet még egy kriglivel, nem mondom to­vább, pedig most jönne a konfliktus. Most akarnék rá­térni arra, hogyan lendültem a zül­lés útjára. Megkapta az újabb kriglit, meg­kóstolta a minő­ségét, majd rátért a konfliktusra. — Nos hát... A józanság minta­képe voltam én, uram. A kocsmá­kat széles ívben elkerültem. De egy este hazafelé baktattam a me­lóból, itt, a tal­ponálló előtt ész­revettem, hogy ke­gyetlenül szomjas vagyok. Zárójel között írja meg, hogy aznap kitű­nő pacalpörkölt volt az üzemi konyhán. No, gon-* doltam. beugrók egy málnaszörpre. De. sajnos, nem volt szódavíz, kénytelen voltam két deci bort inni. Ahogy ott fanya­logva kortyolgat­tam az italt egy- szercsak megakad a szemem egy pa­sason, Pontosab­ban — a lábán. Még pontosabban — a bakancsán. Egészen pontosan: a zokniján. Ugyan­is hátul végig el volt szakadva a bakancsa, s lát­szott, hogy a zok­niján van egy ak­kora lyukacska, mint egy csecse­mő kisujján a kö­röm. Bolond, de érdekes ötletem támadt: érdemes •lenne eljönni hol­nap is, figyelni a pasast; pontosab­ban a lábát, még pontosabban a zokniját, ugyan mennyit kopik huszonnégy óra alatt. Másnap baktattam haza a melóból, nem vol­tam szomjas, hi­szen aznap zsírta- lan, sótalan tök» főzelék volt a ka­ja, de csak betér- te^n ide, meg­szemlélni a pasas zokniját. A pénz­tárosnő kérés nél­kül blokkolta a két deci bort. A harmadik és a ne­gyedik napon is így történt. Az ötödik napon szin­tén. De hát, mi­nek is részletez­zem? Mire a pa­sas zoknija egé­szen elkopott — rászoktam az ivásra. Elúszott a pénz a takarékból, kidobott a felesé­gem, kirúgtak a gyárból lesi ttel­tek közbotrányért, meg ezért, meg azért. — Jó sztori, mi? — nézett rám dia­dalmasan. — Pré­miumként fizet­hetne nekem még egy kriglivel. Az én pillantá­som azonban az asztal alá tévedt. Pontosan Sróf Alajos lábára. Pontosabban — hátul szétszakadt — bakancsára. Egészen pontosan — a zoknijára, amelyen akkora fehér foltocska tündökölt, mint egy csecsemő kis­ujján a köröm. Rémülten bak­tattam hazafelé. Simon Lajos Kíváncsiság Tol bútort kér-és ka a belkereskedeiem % Az 1975-ös esztendőre az eredetileg tervezetten kívül további 700 millió forint ér­tékű árut kért a belkereske­delem a hazai bútoripartól. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 18 százalékkal több bú­tort kell ez évben készíte­ni, mint amennyit az év ele­jei tervegyeztetések s a vár­ható rendelések alapján el­határoztak. A Könnyűipari Minisztérium hatáskörébe tartozó gyárak, szövetkeze­tek közül számos vállalko­zott többletgyártásra, s így összesen 570 millió forint ér­tékű szobaberendezés és egyedi bútor előállításához szükséges kapacitás jött lét­re. A minisztérium vélemé­nye szerint azonban a hazai ipar képes a fennmarádó több mint 100 millió forint értékű bútor gyártására is. f Georgikon nyári egyetem Keszthelyen, idén tizedik alkalommal rendezik meg a Georgikon nyári egyetemet. A szervező bizottság össze­gezte a nyolc országból ér­kezett jelentkezéseket és megállapította, hogy ezideig 180, a mezőgazdasági terme­lés és élelmiszeripari jelle­gű kutatás iránt érdeklődő külföldi jelentkezett, _ Paneles istállók A szarvasmarhatartásnak több korszerű irányzata ala­kult ki. A kötetlen tartású tehenészetben a munkaerő- igény minimálisra csökkent­hető. Az istállóban a pihenő- boxot, a fejőtermet és a ta­karmányasztalt — amely elé naponta két alkalommal te­relik, az állatokat — egyet­len épületben helyezik el. A kötött és kötetlen tartású istállók korszerű változatai­nál tömbösített tehenészete­ket hoznak létre azokon a helyeken, ahol korábban pa- vilonos rendszert alkalmaz­tak. Ennek az qz előnye, hogy sokkal kevesebb helyen elfér a tehénállomány és mintegy felényi kiszolgáló személyzet is ellátja az álla­tokat. Az új tehenészeti telepek­nél alkalmazott paneles épí­tési mód olcsóbb és gyor­sabb a réginél. Előregyár­tott, réteges, úgynevezett szendvics-szerkezetekkel már a helyszínre való szállításnál is sokat megtakarítanak. Ré­gebben e'gy száz férőhelyes istálló építésénél felhasznált anyag súlya 1100—1200 ton­na körül volt, ez most 380—• 400 tonnára csökkent. A tiszta vizű Adriáért Az idegenforgalmi idény közeledtével az olasz és' ju­goszláv szakemberek leszö­gezték, hogy mindkét fél­nek nagy gondot kell fordí­tania a tenger vizének vé­delmére, hiszen a tengerpart a külföldi turisták Mekkája. Az Adria — hangzott el az adriai olasz és jugoszláv vá­rosok vezetőségének Split- ben megrendezett konferen­ciáján — vízmennyisége vi­szonylag kicsi, vize lassan cserélődik, ezért rendkívül érzékenyen reagál a szeny- nyezésre. A vízszennyezést ellenőrző vizsgálatok megle­hetősen sötét képet festenek az Adria állapotáról. A' part mentén élő lakosság jó ré­sze idegenforgalomból és ha­lászatból pl. Ezek olyan fog­lalkozási ágak, amelyek meg­követelnék a tökéletes öko­lógiai egyensúly biztosítását.' Á lószkiséri MAY Építőgépjavító Üzem felvételt hirdet NEHÉZGÉPKEZELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK: — 18. életév betöltése — általános iskolai végzettség — autószerelő vagy géplakatos szakmunkás- bizonyítvány — MÄV igazgatósági főorvosi és pályaalkalmassági vizsgálat t eredményessége a jelentkezés után. A jelentkezők 4 hónapos — az üzemben megrendezendő — 1975. augusztus 1-én induló tanfolyamon vesznek részt. Kereseti lehetőség: a tanfolyam sikeres elvégzése, és eredményétől függően 3600—5800,— Ft között. Eredményes orvosi vizsgálat után azonnali alkalmazás. A MÁV dolgozókat megillető kedvezmények biztosítva, Jelentkezés személyesen az üzem munkaügyi osztályán. Vasútállomás: JSszkisér-FelsS. í Új tejpótló takarmánykészítmény A Szovjetunió egyik hús­ipari kutatóintézetében új tejpótló takarmánykészít- mányt állítottak elő. Ez a készítmény zsírt, fehérjét és szénhidrátot tartalmaz. A kutatók a fehérjét állati vér­ből, valamint alkáliákat tar­talmazó anyagokból, a zsírt pedig állati csontokból ál- lítottták elő. Az új készít­ményt nagyüzemi méretek­A világ várható gabonatermése Az USA földművelésügyi minisztériuma Nemzetközi Mezőgazdasági Szolgálatának előrejelzése szerint a világ 1975 76. évi gabonatermése előreláthatólag 88 púllió ton­nával lesz nagyobb az 1974. évinél, s ezáltal valamelyest csökkennek a kereslet és a kínálat viszonyában mutat­kozó feszültségek. Az ame­rikai prognózis az 1975/76. évi gabona világtermést va­lamivel kevesebb, mint 1 milliárd tonnában határozza meg — normális időjárási viszonyokat feltételezve. Az USA gabonatermése előreláthatólag 56 millió ton­nával növekszik, a Szovjet­unióé 14 millió tonnával, a nyugati gabonaexportőr or­szágoké pedig 7 millió ton­nával. A világ gabonafo­gyasztása az 1975 76-os idő­szakban, az amerikai prog­nózis szerint, 972 millió ton­na lesz, azaz 43 millió ton­nával több, mint a mostani szezonra becsült mennyiség. A termelési és a fogyasztási becslések alapján az év végi készletszint legalább 25 mil­lió tonnás javulást mutat majd az elmúlt szezonhoz képest. A világ takarmány- gabona termése — kukorica,' árpa, cirok és rozs — az 1975 76-os szezonban várha­tóan 625,6 millió tonna lesz. ben a krasznodari körzet egyes állattenyésztő telepein próbálták ki. A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az új tejpótló takar­mánykészítménnyel etetett borjak napi súlygyarapodá­sa iényegesen, nagyobb volt, mint azoké, amelyek takar-. mányába ilyen készítményt nem kevertek.

Next

/
Thumbnails
Contents