Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

I Zl SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. juntos 26. ■ ■ Ötletek mindenhová Jubilál a szolnoki Tervező Vállalat fi világ mezőgazdasága Természetátalakítás Koreában Kissnémeth Margit csoportvezető tervező Farkas Eszter műszaki rajzoló munkáját ellenőrzi Szolnok — tizennyolc la­kás az Ady Endre úton, negyvenkét lakás a Keskeny János utcában, százkét lakás a Csokonai utcában, mun­kásszálló az építőknek,... lakások Karcagon, Tápiósze- lén, Cegléden,... óvodák, is­kolák Szolnok megye legel­dugottabb faluiban... Olda­lakon sorolhatnánk az épü­leteket, létesítményeket, amelyeknek terveit a szol­noki Tervező Vállalat ké­szítette. Az intézmény eb­ben az évben ünnepli 15 éves jubileumát. 1960. Szolnokon az I. sz. Irodaház első emeletén, az Építőipari Vállalat tervezői­nek egy csoportjából és né­hány munkatársából — raj­zolókból, adminisztrátorok­ból — megalakult a Szol­nok megyei Tanács Tervező Irodája. Akkor összesen negyvenen voltak. Első mun­káik között van a szolnoki árkádos épület, a Múzeum étterem, s a közismert „hat­vanas” csemegebolt melletti lakóház. Ha időrendi sor- redben rakjuk az itt készült terveket, kitűnik, hogy az akkor még iroda, ma már vállalat, tevékenysége szo­rosan összefügg megyénk g; dasági életével, az élet- színvonal alakulásával. Eze­ket a terveket, s az elké­szült építmények sorát szám­ba véve végigkísérhető mi v áltozott meg itt másfél év­tized alatt. Kezdetben — er re az időszakra tehető a ter­melőszövetkezetek gazdasági életének megszilárdulása — gyakran kerültek le a ter­vezők rajzasztalairól gazda­sági épületek, istállók, tsz- irodák rajzai. Ezzel egyidő- ben megkezdődött a vidék iparosítása. Fővárosi gyárak telepítették le kisebb-na- gyobb községekbe üzemei­ket, gépeiket, csarnokok emelkedtek ki a földszintes lakóházak közül. Ezeknek a műhelycsarnokoknak, iroda­házaknak jelentős részét is itt, a vállalatnál tervezték. Számtalan, szemet gyönyör­ködtető iskola és óvodaépü­let — Szolnokon a Mátyás király úti iskola, a Tallinn körzeti iskola, Túrkevén a szakmunkásképző intézet — fémjelzi a vállalat jó mun­káját, mint ahogy a prak­tikus garzonházak — Szol­nokon a Zagyva parton, vagy Törökszentmiklóson — és lakások is erről tanús­kodnak. A vállalat életében végbe­ment változást nem csak az tükrözi, hogy az irodaház­ból átköltöztek Kossuth La­jos úti székhelyükre, hanem a dolgozók létszáma és a feladatok jellege is. Az első évben — 1960-ban — a vállalat negyven dolgozó­ja mintegy kétmillió forin­tos termelési értéket állított elő. Az elmúlt esztendőben pedig a százhuszonötre gya­rapodott létszámú vállalat termelési értéke több mint 10 millió forint volt. Az 1970-es évben még annyival bővült tevékenységük, hogy a saját maguk tervezte épü­letek beruházásait is ők bo­nyolítják — ha a megren­delő igényli. A tizenöt év az építészet­ben is jelentős változást ho­zott az új anyagfajtákkal, technikai megoldásokkal, építkezési, formákkal, és nem utolsósorban az életbe lépett új szabályozatokkal. Ezeket az épületeket, amiket itt „találtak ki”, szinte minden­nap látjuk — nem mindegy tehát a „küllem”, a haszná­lóiénak pedig a belső el­rendezés. Gyakran meg is róják az építészeket egy-egy formátlan, rosszul sikerült épület miatt. Tudni kell azonban, hogy egy épület- tervező fantáziájának mint­egy 5 ezer oldalnyi rendelet szab korlátot, nem beszélve a megrendelő anyagi hely­zetéről. Ennek ellenére a vállalat tervező csoportjai nem egyszer meglepték öt­leteikkel a városok, közsé­gek lakóit — lásd szolnoki Szigligeti Színházat, vagy a mellette álló tízemeletes la­kóházat. Egy-egy létesítmény ter­vének elkészítése kollektív munka. Kell hozzá a geoló­gustól — aki a' talajt vizs­gálja — a villamosmérnökig jó néhány szakember, amíg a dokumentációt az építők­nek adják. Ezeknek a kis kollektíváknak a „magja” az a tizenöt törzsgárdatag, akik tizenöt éve dolgoznak a vállalatnál, ök viselik gondját, s tanítgatják az „újakat”. Ez azért lényeges, mert a tervezői munkához nagyon sok tapasztalat, rutin kell. A dolgozók átlagélet- kora alig haladja meg a 30 évet. Ez bizony nem kis gon­dot okoz a vállalat vezetői­nek. A műszaki rajzolók között például egyetlen férfi sincs — s ebben a szakmában egészen minimális az után­pótlás. Így a szülési szabad­ságon lévőket érettségizett fiatalokkal pótolják. Ezek a tények azonban nem akadá­lyozzák a vállalat további bővülését. A feladatok, a munkák ugyanis egyre na­gyobbak. A tervek szerint 1980-ra el kell érnünk a 16 millió forintos termelési ér­téket lavul az ivóvíz­ellátás Jásziványon a közös tanács és a lakosság elhatározta, hogy társadalmi összefogás­sal és a gazdag vízhozamú artézi kút jobb kihasználá­sával javítják a község ivó­víz-ellátását. Az elhatározást tett követte és már megkez­dődött a vízhálózat bővítése. A nyár végéig 847 méter­rel gyarapodik a vízvezeték­hálózat. Ezzel a község min­den utcájába eljut a vezeté­kes víz, és újabb lakásokba vezethetik be. A közös tanács 200 ezer forinttal, a lakosság pedig ‘ 370 ezer forint értékű társadalmi munkával járul a vízhálózat bővítéséhez. Alapozzák a reaktor csarnokát Pakson szerdán megkezd­ték az első magyar atomerő­mű legnagyobb és legfonto­sabb létesítménye, az egymil­lió . légköbméter térfogatú üzemi főépület helyén a re­aktorcsarnok alapozását. Ez az esemény kiemelt ál­lomása a beruházásnak. Azt jelenti, hogy az előkészítés időszakát felváltja a tulaj­donképpeni erőműépítés, mégpedig a tervezett időben és ütem szerint. Az elegyengetett talajra 15 cm-es betonréteg kerül. Most ennek a készítése kezdődött el. Utána következik a -víz­nek ugyancsak ellenálló neoacid nevű műanyagszige­telés. Erre jön a közel fél­millió tonna súly megtartá­sára tervezett, 170 cm vastag, teherviselő vasbeton alaple­mez, amely egymaga 20 000 köbméter betont nyel el. Fe­le mennyiséget még az idén be kell dolgozni a feladattal megbízott 22-es állami építő­ipari vállalatnak. A reaktorcsarnok előtt, ez­zel párhuzamosan a közmű és mélyépítő vállalat meg­kezdte szovjet tervek alapján a turbinák alatti cölöpözést, összesen háromszáz darab kerül a földbe, tíz méter mélységig. Az építők kiszolgálására nagy teljesítményű betongyár készült a főépület közelében, s még további termelőegysé­gek létesülnek, hogy az épít­kezés csúcsidőszakában a na­pi 600—800 köbméter beton­igény se okozzon gondot. Az atomerőmű építésénél rendkívül nagy szerepe lesz az elvégzett munka, a fel­használt anyagok, szerkeze­tek, berendezések minőségi ellenőrzésének. A vizsgála­tokat, különféle módszerek­kel, három intézmény végzi majd, az építéstudományi in­tézet, az építőipari minőség- vizsgáló intézet valamint a műszaki egyetem tanszékei. Tornaterem a tanulóknak és a sportolóknak Más városok és községek példáját követve a jászapáti Nagyközségi Tanács is elha­tározta: ha nem tudja telje­sen megszüntetni, legalább enyhít a tornaterem gondo­kén. A kádfürdő szomszédsá­gában a napokban elkezdték az új, központi tornaterem építését. Az évek óta nélkülözött fontos létesítmény egymillió 800 ezer forintba kerül. Az építési költség jelentős ré­szét, egymillió 100 ezer forin­tot, a megyei tanács adja. Napközben az általános is­kolai diákoké lesz az új tor­naterem. Az esti órákban a birkózók, a röplabdázók, az asztaliteniszezők tarthatják ott edzéseiket, készülhetnek a versenyekre. Az év végére elkészülő létesítmény télen is alkalmas lesz a különböző teremsport-rendezvények megtartására. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság nyugati partvidékén, a Sárga-tenger mentén termékeny síkságok széles övezete húzódik. A te­rületet nagy terméshozamú rizsültetvények borítják. A tengerpart közvetlen közelé­ben azonban még halászfalu is gyéren van, mert az embe­rek nem szívesen telepednek le a mocsaras, vágy szikes földeken, még a nagyobb fo­lyótorkolatoknál sem. Mongóliában a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek gyorsan fejlődnek az- utóbbi időben. Főleg a szarvarmar- hatenyésztéssel jegyezték el magukat. Az állati termékek óriási szállítóivá váltak, biz­tosítják az ország könnyű- és élelmiszeriparának 'nyers­anyaggal való ellátását, s teljes mértékben kielégítik a lakosság élelmiszerszükség- letát. Sőt az export is nőve» kedőben van e termékekből. A szövetkezetek az összes húsnak, a juh- és tevegyao- júnak a háromnegyedét ad­ják. A termelőszövetkezetek gazdasági erősödésével együtt nő a tagság anvagi és kultu­rális jóléte is. Jelenleg a szö­Megkezdte működését az Irtis—Karaganda 500 kilomé­ter hosszúságú öntözőcsator­na, mely vízzel látja el Ka­zahsztán szénkitermelő ipar­vidékeit, Karagandát és a te- mirtaui szénkombinátot. A fogyasztók már több mint 1 millió köbméter vizet kaptak az Irtis-től. A csatorna meg­építése a szovjet vízügyi szer­vek első kísérlete, hogy a szibériai folyók vizét a szá­raz kazahsztáni sztyeppék öntözésére használják fel. A tengerparton most 500 kilométeres hosszúságban partvédelmi és átalakítási munkák folynak. Kiszárítják a mocsarakat, a szikes talajt termékennyé teszik! A talaj sótalamítására használt édes­vizet a folyókból és a hegyi víztárolókból vezetik ide. A most folyó — 1971—1978-ig szóló — 6 éves terv idején 30 000 hektár földet hódítot­tak el a tengertől. A távlati tervek szerint a következő 4—5 év alatt pedig újabb százpzer hektár földet. vetkezetek 65 százalékának több mint kétmillió tugrik (100 tugrik=313,64 forint) az évi jövedelme. A szarvasmar­hatenyésztők jövedelme 18 százalékkal emelkedett az utóbbi öt év folyamán. Az állam nagy figyelmet fordít a szövetkezeti gazda­ságok fejlesztésére. Többször növelte az állati termékek félvásárlási árát, érvényesíti az anyagi ösztönzést, mely az állami terv túlteljesítésére serkent. A szövetkezeteknek nem kell visszafizetniük a beruházásokra kapott egyes kölcsönöket, s az állam fede­zi a kollégiumok és gyermek- intézmények létesítését is a mezőgazdasági szövetke-"»- tekben. A. Karaganda és az Irtis közötti hatalmas sztyeppén 22 átemelő szivattyúállomást és más hidrotechnikai beren­dezést létesítettek, melyek segítségével a vizet nemcsak hatalmas távolságra továb­bították, de jelentős magas­ságra is emelték. Az öntözőcsatoma segíla_- gével 120 ezer hektár szántó­földet, legelőt és rétet látnak el szükséges mennyiségű víz­zel. Egyelőre még csap papíron, de néhány év múlva már a valóságban is látható lesz ez a lakóház Szolnokon a Keskeny János utcában Az Irtis—Karaganda öntözőcsatoma egyik szivattyúállo­mása Gépek a bolgárkertészeknek A bulgáriai Ruszéban a Mezőgazdasági és Ipari Gé­peket Gyártó Komplex Vál­lalat új típusú talajmegmun­káló gépet szerkesztett a bolgárkertészet számára. A Rau Comby elnevezésű kul- tivátort az UMZ—6M típusú, másfél tonnás traktorhoz csatlakoztatják majd. Az új gépnek négy meg­munkáló lemeze van, ezek teljes szélessége 4,6 méter, a hagyományos három hegyű szerkezettel ellentétben: az egész tulajdonképpen nehéz boronák és könnyű bordázott hengerek kombinációja. A gépet a kísérleti gépál­lomáson kipróbálták, s bebi­zonyosodott, hogy a zöldség- termesztéssel kapcsolatban minden igényt kielégít: a gö­röngyöket összemorzsolja és 8 centiméter mélységig meg­puhítja, s fellazítja a talajt. Az UMZ—6M típusú traktor a hozzákapcsolt kultivátorral egy óra alatt 2,95 hektár föl­det művel meg. Öntözött sztyeppe Mongólia termelőszövetkezeteiről

Next

/
Thumbnails
Contents