Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

1975. június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megkezdődtek az egyetemi - főiskolai felvételi vizsgák Országszerte megkezdődtek az egyetemi—főiskolai felvé­teli vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. Azok a diákok, akiknek jelentkezési lapja szabályos volt, és jelentkezésüket elfo­gadták, legalább nyolc nap­pal a kitűzött felvételi vizs­ga előtt értesítést kaptak: hol és mikor kell felvételez­ni ők. Az írásbeli és a szóbeli, illetve gyakorlati vizsgák száma együttesen négy. Az írásbeli dolgozatokat változatlanul csak névtelenül (számozya) szabad átadni ér­tékelésre: a dolgozatírók ne­vét a szóbeli vizsgáig a dé­káni hivatal (igazgatóság) bizalmas nyilvántartásba ve­szi. A vizsga során figyelem­mel lesznek a középisko­la-típusonként eltérő tan­tárgyi követelményekre, aszerint, hogy a jelentkező mely iskolatípusban végzett. Az írásbeli dolgozatok elké­szítésére a feladat kihirdeté­sétől számított 180—180 per­cet kell biztosítani; a szóbeli vizsgára vizsgázóként általá­ban 30 percet kell fordítani. A szóbeli vizsga csak az írásbeli feladatok értékelésé­nek befejezése, ebben az esz­tendőben június 25-e után kezdhető meg. A jelentkező magatartá­sát és rátermettségét egyrészt a középiskola igazgatójától, illetve a KISZ szervezettől, vagy a munkaadótól kapott javaslat, minősítés, másrészt a felvételi vizsga alapján kell megítélni. A magatartás meg­ítéléséhez azt kell vizsgálni, hogy a jelentkezőben meg' vannak-e azok a tulajdonsá­gok, jellemvonások (a válasz­tott hivatás Iránti vonzalom, helytállás a tanulásban és a munkában, a közösségi élet­be való részvétel, a szocia­lista erkölcsi normák és az állam törvényeinek megtar­tása), amefyek alapján re­mélhető, hogy szocialista szakemberré válhat. A felvételi vizsgán — az ötfokozatú osztályozási rend­szert alkalmazva, de az elég­telen osztályzatot nullával jelölve — külön kell osztá­lyozni az írásbeli dolgozato­kat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pá­lyázó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének a felét, az esti és levelező ta­gozaton a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozaton legfeljebb tíz, az esti és leve­lező tagozaton 20 pontot ér­het el. A nappali tagozatra pályázóknál a felvételi vizs­gán elért pontszámhoz a kö­zépiskolai tanulmányi ered­mények alapján — a megfe­lelő rendelkezések szerint — kiszámított pontszámot hoz­zá kell adni. A felvételi bizottság szó­többséggel határoz;- szavazat- egyenlőség esetében a bizott­ság elnöke dönt. A felvételi bizottság az elutasított jelent­kezővel közli a döntés okát, az elért pontszámot, az osz­tályzatokat, s a megfelelő esetben a fellebbezési lehető­séget. A felvételi vizsgán megfelelt, de elutasított je­lentkezőkkel közük, hogy amennyiben a következő tan­évre ugyanazon intézménybe, karra, szakra kérik felvételü­ket, pályázatukat —1 az ismé­telt jelentkezés alkalmával jelzett külön kérésükre — újabb felvételi vizsga nélkül, a jelenlegi vizsgaeredmé­nyeik alapján veszik figye­lembe. A felvételi bizottság el­utasító határozatáról szó­ló értesítésben közük, hogy a jelentkező felleb­bezhet az illetékes mi­niszterhez. A fellebbézést az elutasítás kézhez vételét követő nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rektorához (fő­igazgatójához, igazgatójához) kell beküldeni. A fellebbezé­sek ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és a •felsőoktatási intézmény érde­kelt vezető beosztású dolgo­zóiból alakult bizottság dönt. Olvasótábor Keselyőbércen Akadt mecénás— Iránytű az irodalom Szarvaskőtől nem messze, egy hajdani bányatelep he­lyén van a táborhely, a ne­ve Keselyőbérc. Csodálatos vidék, különösen az alföldi embernek az. Erdők, szeszé­lyes rajzolatú hegyek, tá­tongó, félelmetes szakadé­kok, fecsegő patakok, me­lyekre hajnalban szarvasok, őzek járnak inni. Keselyőbércet most a ti­szafüredi járás általános is­kolai olvasótáborának lakói birtokolják. Olvasótábor, amelyet a Hazafias Népfront tiszafüredi járási bizottsága és a járási úttörőelnökség közösen szervezett, a járási könyvtár szakmai segítségé­vel. A táborba utazó gyere­kek kiválasztásakor egyetlen szempont érvényesült: csak fizikai dolgozók gyerekei jöttek számításba, azokból a községekből, ahol a legked­vezőtlenebb a könyvtár hely­zete, Röviden ennyi a tábor „elő­története”, illetve még egy momentum; sokáig úgy lát­szott, hogy anyagi erők hí­ján nem lesz a táborból sém- mi, de végül a járási hiva­tal teljes egészében . vállalta a mecénás szerepét, Így jú­nius 12-én zavartalanul meg­kezdte munkáját a táboroz­zál a céllal, hogy az 53 részt­vevő gyerek játszva, szóra­kozva, pihenve, rendszeres, elmélyült olvasóvá váljék. A tábor vezetője V. Nagy Mária magyar—orosz szakos tanárnő, járási úttörőtitkár. — Milyen rend szerint alakították ki a tábor min­dennapi életét, programját? — A formaságokat tekint­ve nem tértünk el az úttörő­táborokban szokásostól. A programok viszont irodalom- központúak. — Például...? — Például az egri kirán­dulásunkat úgy szerveztük, hogy a történelmi és termé­szeti nevezetességeket szinte Gárdonyival együtt, művei­nek irányításával kerestük fel. — Van-e könyvtára a tá­bornak? — Természetesen van, 300 kötetnyi könyvet és folyó­iratot hoztunk fel. A tábori könyvtárat Szen­tesi Jánosné, a tiszafüredi járási könyvtár munkatársa kezeli. — Mi kapott helyet ebben a könyvtárban? — A legjobb ifjúsági szép- irodalom, ismeretterjesztő- művek, a járási . könyvtár kézikönyveinek színe-java, és folyóiratok. Enn§k a kis könyvtárnak nem elsősor­ban az olvasnivaló biztosí­tása a feladata. Sokkal in­kább eszköz ez a könyvhasz­nálat megtanulására és meg­szerettetésére. Amit ebben a különlegesen szép és izgal­mas környezetben tanulnak, hallanak a gyerekek, remél­jük nem felejtik el könnyen. — önnek mi volt itt a legnagyobb élménye? — A ma délutáni foglalko­zás, amit Tóth Béla a Tisza- táj munkatársa tartott. A gyerekek még most is er­ről a foglalkozásról beszél­nek. Tóth Béla semmi külö­nöset nem csinált, olvasmá­nyairól, gyerekkoráról be­szélt, a gyerekek pedig bár­mikor közbekérdezhettek, vagy mesélhettek hasonló érzéseikről. Bensőséges, őszinte beszélgetés volt, sok­sok tanulsággal, a könyv di­csőségére. Az étkezőben vacsoráznák a gyerekek. A falakon kör­ben képek, amelyekről ha figyelmesen megnézzük, ki­derül, hogy rajzos könyv­ajánlások. Kästner, Verne, Tamási Áron, Petőfi, Weöres és más szerzők műveihez készítették a táborozok a ma délelőtti foglalkozáson. Tet­szés szerint választhattak könyvet, így aztán nem cso­da, hogy a legtöbb könyv­ajánlás az Egri csillagokhoz készült. Ráadásul néhány gyerek — önkéntes történé­szek — azt is kiderítette, hogy Bornemissza Gergely lovas vitézei felderítő 'por­tyáik során útbaejtették Ke­selyűbércet is. Baka István fiatal költő, a népszerű Kincskereső egyik Szerkesztője, délután foglal­kozást tartott az egyik cso­portban. — Hogy sikerült a foglal­kozás? Miről beszélt a gye­rekeknek?. — Azt hiszem' jó foglalko­zás volt. Egyébként nem­csak én beszéltem, hanem a gyerekek is. Beszélgetésünk középpontjában az irodalom, az irodalomnak az ember életében betöltött szerepe állt. Ért egy meglepetés... — Mi volt az? — Azt mondták nekem, hogy ezeknek a gyerekekhek az irodalmi ismereteik meg­lehetősen hézagosak. Nem ezt tapasztaltam. Néhány lé­nyegbevágó kérdést tettek fel, köztük olyat is, amelyik­kel kapcsolatban „sugallma- zást” tételeztem fel, de az­után kiderült, hogy nem volt., — Mire vonatkozott a kér­dés? — Az irodalom és a többi művészet kapcsolatára. Egy hatodikos gyerek kérdezte. Papp Anikó tiszaőrsi isko­lás épp a mosdóból igyek­szik vissza. — Hogy érzed itt magad? — Nagyon jól, csak az a kár, hogy nemsokára vége lesz. — Mit szeretsz itt a leg­jobban? — Nem is tudom... Érde­kes előadások vannak, sokat énekelünk, van,, sok könyv, meg kirándulni is nagyón szeretek, aztán van a cso­portunknak egy irodalmi színpada, péntek este mutat­juk be a műsort. A bácsi is benne lesz a zsűriben? — Nem... nem leszek. Mi­ért kérded? — Csak azért, mert.. . Szó­val lehet, hogy nem a mi műsorunk lesz a legjobb, de a legtöbbet biztos mi próbál­tunk. És szerintem ezt is ér­tékelni kellene. A zászlólevonás és a más­napi program ismértetése után a gyerekek nyugovóra térnek. Itt-ott még nevetés hallik a faházakból, aztán minden elcsendesedik. A tá­borirodában gyülekezik a vezetőség, a következő nap részleteinek megbeszélésére. Könyvcímek, írók, költők neveit említik innen is, on­nan is..Holnap is a könyvek lesznek a főszereplők. — Szabó — Július n—2i Nemzetközi néptánc-fesztivál Szegeden A népek barátsága jegyé­ben, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója alkal­mából július 11—21 között rendezik meg Szegeden a felszabadulási nemzetközi néptánc-fesztivált, amely egyúttal a szakszervezeti együttesek X. találkozója.' Az esemény programjáról tegnap a SZOT székházában tájékoztatták a sajtó mun­katársait. Elmondották: a fesztiválra hét külföldi — bolgár, csehszlovák, jugosz­láv, lengyel, NDK-beli, ro­mán és szovjet — továbbá kilenc hazai táncegyüttes kapott meghívást. A Sze­gedi Nemzeti Színházban július 14-én a koreográfusok versengenek a díjakért, s most először díjazzák a közreműködő zeneszerzőket is. Vétük népi é;!ilá$z8í enilélisil Baranya népi építészeté­nek legértékesebb emlékeit védetté nyilvánították, hogy ily módon megőrizzék az utókor számára a hajdani tehetséges falusi építőmes­terek szép alkotásait. Mint­egy negyven műemlék ka­pott védelmet:. lakóházak, műhelyek, gazdasági épü­letek, egyházi jellegű épít­mények — mind mipd a szépet szerető parasztember harmóniaérzékét dicséri, já­tékos díszítőkedvét őrzi. Megmentésükre és fenntar­tásukra, valamint legcél­szerűbb hasznosításukra — az országban először — át­fogó program készült Ba- rEéiyéban. A megyei tanács szakemberei s a műemléki albizottság tagjai intézke­dési , tervet dolgoztak ki, amelyeknek az a célja, hogy valamennyi népi műemlék méltó funkciót kapjon. Jogászok tájértekezlete Táj értekezletet tartottak tegnap Nyíregyházán a Ma­gyar Jogász Szövetség Bé­kés, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs- Szatmár és Szolnok Megyei Szervezetének elnökei és tit­kárai. A megbeszéléseken, amelyen részt vett dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára is, meg­vizsgálták a megyei szer­vezetek helyzetét és a te­vékenységük elősegítésével kapcsolatos kérdéseket. Az orvos tanácsai a „forró napokra“ Hit együnk és hogyan öltözzünk kánikulában? A hirtelen beköszöntött kánikula szervezetünk el­lenállóképességét fokozottan igénybe veszi. dr. Gábor Aurél kandidátus, az Orszá­gos Mentőszolgálat tudomá­nyos főmunkatársa elmond­ta, hogy a fülledt párás le­vegő különösen a szív- és keringésrendszeri megbete­gedésekben szenvedőket te­szi próbára. Éppen ezért nem árt, ha a „forró napok­ra” nemcsak a gyengébb fi- zikumúak, de az egészséges szervezetűek is felkészül­nek, mert a szokatlanul me-, leg időjárás okozta kellemet­lenségeket megfelelő táplál­kozással és öltözködéssel ja­varészt meg lehet előzni; Mindenekelőtt fokozott gon­dot kell fordítani étrendünk helyes megválasztására. Fő­ként könnyen emészthető, vitaminokban gazdag táplá­lékokat, főzelékféléket, gyü­mölcsöket fogyasszunk. Éte­leinket a szokottnál több só­val készítsük el. A szeszes­italokat lehetőleg mellőzzük; szomjunkat kis mennyiségű hideg, de nem jeges italok­kal oltsuk, mert ezek torok­gyulladást okozhatnak; a langyos tea szintén jót tesz. öltözékünk megválogatásá- ban is hasonló gonddal jár­junk el. Zárt, feszülő, izzadt­ságot előidéző ruhadarabokat — például testhezálló farmer nadrágot, kötött ingpulóvert — ne hordjunk, nyakkendőt lehetőleg, ne vagy csak la­zán kötötten viseljünk; szel- lős, világos ruhákba öltöz­zünk. A higiéniára Szintén fokozottan ügyeljünk, mert a fertőző kórokozók a me­legben gyorsabban szaporod­nak. Ne feledkezzünk meg a gyakori kézmosásról. A napozásnál is legyünk elővigyázatosak: fokozatosan szoktassuk magunkat a nap­hoz. A legmelegebb órákban ajánlatos fejünket világos színű, könnyű kendővel be­kötni. A gyermekekre külö­nösen vigyázzunk, hosszasan ne tartózkodjanak a napon, mert könnyen hányingere« tünet formájában jelentkező napszúrást kaphatnak. A napozásnál használjunk kré­meket és napolajat. Mézeshetek — Fekete macska Készülő tévéjátékok A televízió műhelyeiben nyáron is épp oly serény munka folyik, mint az év rnás szakaszaiban. Július­ban például több érdekes tévéjáték, illetve műsor fel­vételét készítik el. A magyar történelem három — külön­böző okokból — jelentős alakja, Kossuth, Görgey és Madarász összekapcsolódó, majd szétváló útja áll a Mocsár . Gábor — Szabó György szerzőpáros „Gyé­mántper” című televíziójáté­kának középpontjában. A Hajdufy Miklós rendezte darab Mocsár Gábor ha­sonló című dokumentregé- nyéböl készült és a Zichy- gyémántok sorsát kíséri vé­gig. A gyémántok sorsa azonban a magyar szabad­ságharc egyik korszakát — a függetlenségi nyilatkozat megszületésének időszakát — is felöleli. A közelmúltban jelent meg Fekete Gyula „Mézeshetek” című új regénye, amely egy fiatalasszony naplóján ke­resztül láttatja a háború utáni otthonteremtő munka lendületét és hevületét. A Nyitott könyv című műsor készülő darabja a színpadi monológ eszközeivel viszi képernyőre a főhősnőt és társát, a lapszerkesztő fér­jet. Az érzelem- és gondo­latgazdag darab rendezője Hintsch György. A marosvásárhelyi Harag György rendezi Asztalos István „Fekete macska” cí­mű, 1942-ben írt színművét. A romániai magyar nyelvű irodalom e kiemelkedő alko­tásának tévéváltozata egy parasztcsalád anyagi okok miatt történő tragikus fel­bomlását ábrázolja. Egy szokatlan válóper s egy ugyancsak furcsa házasság- kötés története Sós György: Köznapi legenda című tévé­játéka. Féüx László rende­zése a Bayersches Fernse- henne koprodukcióban ké­szült, így aztán érthető, hogy a magyar szereplők — Brahota Andrea, Horváth Teri és Szemes Mari — mel­lett két külföldi színész; Helmut Qualtinger és Franz Rudnick alakítja a főbb sze­repeket. fogért És eljött az idő, amikor az emberek megelégelték, hogy minduntalan becsapják őket. Elhatározták, hogy bosszút állnak. Szemet sze­mért, fogat fogért! És ki tudná ezt az elvet legköny- nyebben megvalósítani, mint a fogorvos. Lássuk csak... Ott ül a páciens a vesztőhe­lyen, a fogorvos mosolyogva közeledik a hideg vassal, egy rántás, egy jajgatás. — Jaj, ez rettenetesen fájt! — ordít a páciens. — Természetesen! Ugyan­is kevesebb injekciót hasz­náltam. Pontosan kimértem és húsz százalékot spóroltam le. Ugyanannyit, mint maga, amikor fél deci konyak he­lyett mindig csak négy cen­tilitert ad. Most kvittek va­gyunk. Öblögessen egy ki­csit. A borbély egészen másképp állt bosszút. A vendég arcá­nak jobb oldaláról nem be- retvált le egy fél tenyérnyi szőrt. Tettet így magyarázta a vendégnek, aki szörnyül- ködve nézett a tükörbe: — Amikor tegnap a víz­csapot javította, kontár munr kát ■végzett. Igaz, nem folyt olyan erősen a vízcsap, mint előbb, de vékony sugárban még mindig .folyik. Gondol­tam, igazságos lesz, ha én is ilyen munkát végzek. A vi­szontlátásra. Tegyen zseb­kendőt az arca elé, akkor nem veszik észre. Elégtételt vett az ügyvéd is. A szép Ibolya válóperét tárgyalták, Az ügyvéd fél­gőzzel képviselte ügyfelét, így aztán Ibolya hibájából mondták ki a válást. A kli­ens méltatlankodott, az ügy­védet vádolta, aki bólintott: — Teljesen igaza van. A beszédem valóban nagyon gyenge minőségű volt. De csak most egyszer, itt a tár­gyalóteremben. Maga viszont kedves Ibolya, évek óta gyenge minőségű feketét csö- pögtet nekem a Mákvirág eszpresszóban. Kezeit csóko­lom! Nézzünk csak be pár perc­re a női divatszalonba is. Branyigáné kosztümjét pró­bálják. Amikor a szalonosnő ki akarja vinni a műhelyből a szoknyát, az egyk varró­lány megkérdi: „Nem lesz ez túl rövid?’’ — De igen. Nagyon rövid. Csak én végre kvittelni aka­rok. Ahányszor nekem Bra­nyigáné a Közértben szalá­mit, sonkát szeletel, mindig kevesebb egy-két dekával. Most végre bosszút állok. Branyigáné tíz centivel rövi- debb szoknyát kap. A próbateremben felcsil­lanó szemmel nézett Branyi­gáné a tükörbe és lelkendez­ve mondta: — Remek, hogy milyen rö­vid ez a szoknya! Ultramini! A barátnőim meg fognak pukkadni, ha meglátják. Kö­szönöm, drágáim! De mond­ja csak, nem lehetne két- három centivel még rövi- debb? Palásti László

Next

/
Thumbnails
Contents