Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

u. SZOLNOK MEGYEI VÜPLAT 1975. június 19. Mennyibe kerül a fény? A komplex gépsor tagjai Munkában az SZK—6-II. „Kolosz” kombájn Szeged készül a vendégek fogadására Szegeden a tavalyinál is nagyobb vendégsereget: {él- millió hazai és külföldi láto­gatót, turistát várnak a július 19-én kezdődő hagyományos szabadtéri játékokra, tudo­mányos és sporteseményre. Nagy érdeklődés előzi meg az ipari vásárok területén meg­nyíló Otthon ’75 kiállítást, amelyre jugoszláv ipari és kereskedelmi vállalatokat is meghívtak. A Hungária, az Idegenfor­galmi Hivatal és több más vendégváró intézmény, csúcs­forgalmi napokon 5.000 sze­mély elszállásolásáról gon­doskodnak, s erre felhasznál­ják a reprezentatív szállodák mellett az akkorra szabaddá váló iskolai kollégiumokat, s a nemzetközi E—5-ös út mel­lett már teljesen felépült kempinget. Magyar (adrászszalanok Mongóliába A KGST-országok közül Magyarországon „állítják elő” a legkorszerűbb, komolett fodrászszalonokat. A közel­múltban az OKISZ vezetői Mongóliában szerződést kö­töttek. amelynek alapján ma­gyar fodrászszalonokat ren­deznek be a baráti ország­ban. A megállapodásnak megfelelően már egy komp­lett női és férfiszalont üzem­be is helyeztek Ulán-Bátor közelében, míg egy másik üzlet fölszerelésére a közeli jövőben kerül sor. A már működő magyar szalon nagy sikert aratott, s ennek eredményeként még az idén 20 komplett fodrászüz- letet szállít a Szolgáltatóipari Kellékeket Értékesítő és Ter­melő Szövetkezet a HUNGA- ROCOOP útján Mongóliába, 1976 és 1980 között pedig to­vábbi 100 korszerű fodrász- munkahelyet szerelnek fel. Az újonnan megnyíló sza­lonokban mongol dolgozókat is magyar szakemberek tanít­A Magyar Posta légiposta blokk kiadásával egészíti ki a ' közös űrakció alkalmából megjelenő sorozatot. Az új kiadvány közepén elhelyez­kedő 10 forint névértékű bélyegen a rakéták az ösz- szekapcsolás előtti pillanat- bat láthatók. A bélyegen olvasható az együttes kísére­A Német Szövetségi Köz­társaság már közzétette jövő évi bélyegkiállítási tervét. Elsőnek a téli olimpiát kö­szöntik, de később a - nyári versenyekről is megemlékez­Kevésbe. Sokba. Mindkettő igaz. A nézőponttól függ. Az állampolgár ugyanis — éves és országos átlagban, 1973- ban — 85 fillért fizetett egy kilowattóra villamos energi­áért. (1960-ban még 1,21 fo­rintot.) Az államnak ugyan­akkor egy-egy új lakás vil­lanj árammal való ellátása — mindent összeadva — kerek százezer forintját emészti fei, Magyarországon — nemzet­közi összehasonlításban — a villamos energia olcsó. Ter­metesének fejlesztése viszont — itthon is, külföldön is — a legdrágább beruházások kö­ze tartozik. Amit igazol, hogy — hazánk esetében — az ipar összes állóeszközeinek több, mint 14 százaléka a villa- mosenergia-iparban található, s ezzel valamennyi ágazát közül a rangsor élén áll. Meredsk emelkedő Ma a lakosság ötször any- nyi- — maradjunk a laikus szőnasználatnai • — áramot használ fel. mint 1960-ban. A mierrre egyszerű a felelet. A többi között azért, mert ládá­ban ezer lakosra négy hűtő- szekrény, 45 mosógép, tíz te­levízió jtött. 1974-ben vi­szont azonos sorrendben 197, 221, 218. Rohamosan növek­szik tehát a háztartások ener­giaigénye, olyannyira, hogy a növekedés ütemét tekintve maga mögött hagyja a nép­gazdaság minden más terüle­tét. Ma a hazai villamosener- gia-termelés ' 16 százalékát veszi igénybe a lakosság — 1960-ban 10 százalék volt ez az arány —, s 1980-ra része­sedése 20 százalék lesz. Természetes kísérője min­dennapjainknak a villany­áram. S erre megintcsak az adatok a legjobb tanúk. Az 1949. január 1-én végrehaj­tott népszámláláskor a laká­sok 48 százalékában találtak csak villanyt. 1974-ben már 9.5 százalékra nőtt az ellátott­ság, s ma száz lakásból csak egy épül úgy, hogy beköltö­zéskor nem gyullad fel ben­ne a villanyfény. Találó jelkép A májusi Budapesti Nem­zetközi Vásáion a legmesz- szeobie látszó kiállítási tárgy tében részt vevő asztronau­ták neve. Nagyon érdekes megoldású a blokk kerete, amelyen a mostani repülés jelvényétől jobbra és balra kis rajzok örökítik meg a Szovjetunió, illetve az USA űrkutatásban elért eddigi eredményeit. nek. Áprilisban ifjúsági, ősz­szel jótékonysági célokra je­lenik meg feláras sorozat, ez utóbbihoz kapcsolódik a ka­rácsonyi bélyeg. Adenauer, Hans Sachs, • W eber és négy az b, 42 méter magas tartóosz­lop veit, amelyhez hasonlók lesznek majd a Vinyica és Albertirsa között épülő 750 kilovoltos villamos-távveze­ték pillérei. Kifejezője ez nemcsak annak, hogy a villa- mosenergia-ipar fejlődése egyre magasabbra tör, hanem annak is. hogv a felhasználás zavartalanságában nagy a szereoe a Szovjetunióból im­portált áramnak, ami napja­inkban a fogyasztás egyhato- dát fedezi. Nem nehéz elképzelni, mi minden bénulna meg. válna használhatatlanná a háztar­tások nagv többségébe* áram h..ián. S ha ehhez hoz"ászó- mitjuk az inar. a mezőgazda­ság. a közlekedés, a h'Vköz- lés villamosenergia felhasz­nálását. máris kénét kapunk arról, mi, s mekkora jelen­tőségű a szerepe a villamos- energia-iparnak, s miért ál­doz arra milliárdokat az ál­lami költségvetés. Egy évti­zed alatt 35,3 milüárdot fek­tettek ebbe az ágazatba, s míg a hatvanas évtized ele­jén elég volt esztendőnként 2,3—2.4. a hetvenes évek ele­jén már 4.8—5 milliárd fo­rint kellett, több, mint amennyit az egész könnyű­ipar beruházásra fordítha­tott. Drága, de nem luxus Minden lépés drága, ame- Ivet a villamosenergia-terme- lés fejlesztése útján teszünk, s ezért nagyon alaposan meg kell nézni, fontolni, merre, s hogyan? Igaz, nagy biztonsá­got nyújt a KGST országok egyesített energiarendszere, nélkülözhetetlen forrás a szovjet import energia — a negyedik ötéves tervben 20 milliárd kilowattóra —, de kétségtelen: a növekvő fo­gyasztás mind tetemesebb ré­szét hazai termelésből szük­séges fedeznünk. Ez viszont a költségvetés teherbíró ké­híres színésznő arcképét mu­tatják be bélyegen. A Luft­hansa és az amerikai füg­getlenség évfordulóját, a bé­lyegnapot szintén megörökí­tik a fiatalság részére. — Az ír posta 1976-ban a te­lefon centenáriumára és a hazai rádiózás 50 éves mun­kájára hívja fel a figyelmet. Megemlékeznek az amerikai függetlenségi nyilatkozat 200 éves jubileumáról. Bemutat­ják a jelenlegi ír festészet néhány kiváló alkotását és nem marad el a már ha­gyományosnak tekinthető karácsonyi kiadás sem. Rendőri krónika A PTS (az angol bélyeg­kereskedők szervezete) 20 ezer font összegű alapítványt létesített, amelyből a bűnös úton eltulajdonított bélyeg­tételek felkutatásában részt vevők részesülnek. A beje­lentőket díjazzák, de nevét diszkréten kezelik, hogy az alvilág bosszújától megvéd­jék. — Olaszországban 100 ezer darab hamis 40 lírás bélyeget foglaltak le do­hányárudákban. Gyanítják, hogy ez csak kis töredéke egy szerteágazó bűnszövet­kezet munkájának. A hami­sítványok jól sikerültek, de a számjegyrajzokról felis­merhetők. — Az USA-ban a szövetségi nyomozók (az FBI) alkalmazottai nagysza­bású rendőri akciót indítot­tak elrablott gyűjtemények visszaszerzésére. Kereske­dőknél, árverező cégeknél is házkutatást tartanak, hogy az utóbbi hónapokban zsák­mányolt 2 millió dollár ér­tékű albumok nyomára jus­sanak. pességétől függ, azaz attól, megtermeljük-e más ágaza­tokban a folyamatos bővítés­hez szükséges anyagiakat? A villamosenergia nem lu­xus! Pazarlása, fölös felhasz­nálása azonban megengedhe­tetlen. Pakson épül az atomerőmű — teljes beruházási költsége 42 miliiárd toriét — meg­kezdődtek a Bükkábrány tér­ségben létrehozandó energe­tikai kombinát — 2000 me­gawatt kapacitás — előmun­kálatai. S közben a „kisebb” ügyek. Mint idén a hálózat- bővítés, amjre — nagy- és kisfeszültségű vezetékekre, transzformátor állomásokra — 1,9 milliárdot adnak ki. Aligha gondolhatja komolyan bárki: a fogyasztó által fize­tett 85 fillérekből könnyen összejön ez az összeg ... I kamalok toiilele Beruházott milliárdok. s rohamosan növekvő igények: örökös versenvfutás. Csak közbe ne feledjük, hanem nagyon is becsüljük a kama­tokat, a megtermelt, zavarok, fennakadások nélkül rendel­kezésre álló energiát. Ügy, hogy segítségével az anya­gok, félkész termékek minél értékesebb áruvá alakuljanak át, s úgy is. hogy a háztar­tásokban fogyjon, kényelmet, szórakozást, könnyebbséget adva az áram, de szükségte­lenül ne csorogjon el. A vil- lamosenergia-ipar 36 ezer dolgozója a fény iparosa, s munkájuk napról napra tár­sainkká teszi őket. A fogyasz­tó .már-már észre sem veszi, hogy a kapcsoló felkattintása mögött egy egész iparág áll, hiszen egy mozdulat, s bár­mikor ég a villany, kivilágo­sodik a képernyő, zúg a mo­sógép. S ha valami, elsősor­ban ez minősíti — az iparág távlati fejlesztésének terve­zőivel, irányítóival egyetem­ben — tevékenységüket. Mészáros Ottó Fiatal képzőművészek tábora A KISZ Központi Bizottság megbízásából a KISZ Csong- rád megyei Bizottsága au­gusztus i-től augusztus 13-ig rendezi meg a X. országos ifjúsági képzőművészeti tá­bort a Tisza partján, Márté- lyon. A kéthetes táborozásra mintegy 60 fiatalt hívtak meg az ország egész területéről. „Belépőjegyül” valamennyi­üknek előzetesen el kell kül­deniük néhány képzőművé­szeti munkájukat Vásárhely­re. A pályaműveket zsűrizik és a legszebb festmények, grafikák kiállításra kerülnek majd Hódmezővásárhelyen. A táborba jugoszláv, len­gyel és szovjet fiatalokat is meghívtak. r Épül a budai Hilton A budai vérnegyedben, a Mátyás templom mellett épü­lő Hilton Szálloda épületszer­kezetei elérték a végleges magasságot, s ezzel fontos állomáshoz, félidőhöz érke­zett az építkezés. A múlt év tavaszán fogtak hozzá a mun­kálatokhoz a Középületépítő Vállalat dolgozói, s korszerű berendezéssel, dán Scan-form alagútzsaluzással gyorsították a betonozást, a szálló 323 szo­bája falának építését. A tervek szerint a világ egyik legkülönlegesebb, leg­érdekesebb szállója lesz az épület, amelyet előrelátható­an a jövő év végén adnak át. A Szovjetunióban az el­múlt évek során kidolgozták a kalászos gabonák ' termesz­tésének nagy teljesítményű géprendszerét. Ez azt jelenti, hogy meghatározták a ke­reskedelemben kapható, vagy a közeljövőben sorozatgyár­tásra, beszerzésre kerülő gépekből azt a komplex gépsort, amely a gabona ter­mesztéshez — a talajelőké­szítéstől a betakarításig — minden munkafolyamatra nagy teljesítményű gépet je­löl ki. Ennek a K—700-as traktor éppoly fontos gépe, mint az ugyancsak a Szov­jetunióból érkező SZK—6-II. „Kolosz” kombájn. A „Ko­losz” kombájnt a taganrogi Kombájngyár gyártja. Elő­deitől — az SZK—4 és az SZK—5 típusoktól — a ka­lászos gabonák betakarításá­A Vinojug nevű jugoszláv vállalat hozzáfogott az első gépi művelésű szőlőgazdaság megszervezéséhez a mace­dóniai Gevgelija város kö­zelében. Ez a kombinát 250 hektár területet foglal majd el. A tervek szérint a szőlé­szetben folyó mupkát tel­jes mértékben gépesítik: kezdve a metszéstől, amely pnematikus ollóval történik, egészen a szüretelésig, ahol speciális gyümölcsszedő kom­bájnokat alkalmaznak. A szóban forgó gépek Ju­goszláviában 1978-ban ke­rülnek forgalomba — akkor, amikor az említett szőlő- gazdaságban. először szüre­telnek. A Borgo San Dalmazzo-i éticsiga-tenyésztő központ­ban Olaszországban első íz­ben kísérleteznek tudomá­nyos kritériumok alapján csigatenyésztéssel. Az ínyen­cek által rendkívül ízletes­nek tartott, méregdrágán forgalomba kerülő ceneói csigafajta, a Helix Pomatia Alpina kiveszőiéiben van: minden évben 30 százalék­kal kevesebbet találnak be­lőle. „A Borgo San Dal­mazzo-i központot éppen azért hoztuk létre, hogy megakadályozzuk az érté­kes fajta kipusztulását” — mondja a konzorcium veze­tője, Mario Bongiovanni, aki tartományi és állami támo- gotással az év elején létesí­tette az éticsiga-tenyésztő telepet. A szarvasgomba, a gesztenye és a különböző gombafajták mellett az em­berek szisztematikusan irt­ják a csigákat is. Van, aki összeszedi az apró csigákat (holott a húsuk .csak négy­éves kor után igazán ízle­tes), vannak, akik üzletel­nek a csigával. Számítások szerint az éti­csiga-tenyésztő központ öt éven belül évi 1 milliárd ban elért nagyobb teljesít­ményében is különbözik. Az egyik legfontosabb szerke­zeti részét, a cséplődobot te­kintve az az újdonsága, hogy két dobosra alakították ki. (Ezt jelzi a típus-jelében ta­lálható Il-es szám is.) A gép elsősorban a nagyobb hoza­mú, 45 mázsás hektáronkénti átlagot elérő gabonák beta­karítására alkalmazható. Át­eresztő képessége másodper­cenként 7,5 kg. A cséplő­dobok fordulata fokozat nél­kül állítható. A gép nagy átei-esztő képessége miatt tisztító felülete is nagyobb, mint a korábban már meg­ismert, jól bevált SZK típu­sú aratócséplőgépeké. Az is újdonság rajta, hogy vágó­asztala négy különféle mé­retűre cserélhető,, , Az automatizált szőlő- gazdaságban Jugoszláviá­ban teljesen új öntözési rendszert is alkalmaznak. Az eddigi mesterséges esőztető berendezés helyett, amely a szakemberek véleménye szeriijt nem gazdaságos (a szétpermetezett víz jelentős része elpárolog, magasak a beruházási költségek és a munkaerőigény), bevezetik a csepegtető módszert. A szak­emberek szerint az új mód­szer jóval hatékonyabb és gazdaságosabb az esőztető rendszereknél. Ily módon a szőlőskertek öntözését is automatizálják. lírás forgalmat bonyolít le. A tenyésztési munka mellett nagy gondot fordítanak a közvélemény és a helybeli állattenyésztők meggyőzésé­re. Azt szeretnék elérni, hogy hagyjanak fel az éti­csiga felelőtlen pusztításá­val. Gian Gerolamo Bigna- mi, a csigatenyésztő központ elnöke kijelentette: „tudato­sítanunk kell az emberek­kel, hogy ha tavasszal el­pusztítanak egyetlen csigát, további 240 csiga világrajöt- tét hiúsítják meg. És azt is tudomásul kell venni, hogy a csigák nem csupán gaszt­ronómiai értelemben véve értékesek. Hiszen sok csigát fogyaszt a "rácán, a nyest és más apróvad is.” Ésszerű tenyésztési nor­mák bevezetésével az éti - csiga tenyésztés jó üzlet­nek bizonyult. Hiszen Olasz­ország jóval több csigát fo­gyaszt, mint amennyit te­nyészt. És a Cuneó környé­kén tenyésztett csigáért már versengnek a külföldiek is. Német, holland és belga ke­reskedők egyre nagyobb mennyiségben vásárolják fel a piemontei éti csigát. , S^cujet amenltbi Cl* i c pities Előrelátok Automatizált szőlészet Jugoszláviában Éticsiga-tenyésztés Olaszországban

Next

/
Thumbnails
Contents