Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
1975. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Folytatta munkáját az Országos Közgazdász Vándorgyűlés 7* (Folytatás az 1. oldalról.) feldolgozó vállalatok, mindenki megtartva jogi, vállalati önállóságát. Egyik formája ennek, amellyel most ziéhány üzem foglalkozik, az úgynevezett agráripari egyesülés. Ez nem a vállalatok egyesülése — sajnos ezt a magyar szó nem adja vissza —, hanem olyan gazdasági szerkezet, amelyben a vállalatok megtartják önállóságukat. Ennél szorosabb, zártabb forma az agráripari kombinát, amikor a teljes vállalati fúzió megtörténik. — Néhány gazdaság, üzem idegenkedik a vertikális kapcsolat létrehozásától, befelé fordul. Másrészt joggal hivatkoznak valódi gondokra, például arra, hogy más az elszámolási rendszer egy állami gazdaságban, más a termelőszövetkezetben, illetve az állami vállalatoknál. — Valóban, az együttműködést nem elég csak kívánni, hanem megfelelő érdekeltségi rendszert is kell teremteni. Ez a dolog egyik oldala. De vannak szemléletbeli gondok is, amelyeket egy-egy határozattal nem lehet megszüntetni. Ügy vélem, hogy még ebben az évben kialakíthatók az agráripari egyesülések, kombinátok megvalósításának legfontosabb koncepciói, amelyek alapján, nem kampányszerűen, az országban néhányat már rövidesen létre lehet hozni. szempontjából is fontos. Az egyik a feldolgozott húskészítmények exportja. Az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy míg az élőállat és feldolgozatlan hústermék importot a tőkés országok leállították, addig a magas fel- dolgozottságú húskészítmények exportja növelhető volt. A jövőben is ez látszik a piaci ingadozások kiküszöbölésére a legjobb lehetőségnek. Ügy gondolom, a megye sokat tehet azért, hogy a tervezett húsüzem, amely az itt megtermelt húst feldolgozza, mihamarabb megvalósuljon. Ez, beruházási gondjainktól eltekintve, a központi elképzelésekkel megegyezik. Abból a szempontból is érdekes a Szolnok megyei terv, hogy nem mam- rrut-üzemről van szó, hanem egy, a helyi igényeket kielégítő, korszerű középiÍ7Pmrnl Pethes Sándor igazgató tájékoztatja a vendégeket az üzem életéről KGST vasútiigyi tapasztalatcsere lászkiséren Gyorsabb felismerés, hatékonyabb termelés Simán Miklós a Gazdaságkutató Intézet osztályvezetője az első szekcióban mondta el gondolatait: melyek legfontosabb teendőink a megváltozott világgazdasági helyzetből következően. — Felszólalásomban két általános jelenséget emeltem ki. Az egyik ilyen, hogy az utóbbi években rendkívül gyorsak a világgazdasági változások. Korábban egyegy jelenség egy-két év alatt alakult ki, gondolhatunk itt árváltozásokra, egyes termékek hiányára, többletére stb; nos ezek a változások most rendkívül felgyorsultak. Mi, kis ország lévén, nagyon érzékenyek vagyunk minden változásra, tehát gyorsan kellene reagálnunk. Én úgy érzem, hogy ezen a téren van meg mit tennünk. — Említette azt is, hogy a meglevő szellemi energia jobb kihasználásra is nagyobb gondot kell fordítani — Amíg a fejlett tőkés országokban a folyamatok, változások felgyorsultak, addig a technika fejlődése az utóbbi években lassult. Ez nekünk abból a szempontból kedvező, hogy hamarabb" utolérhetjük a fejlett ipari országokat. Ehhez viszont az kellene, hogy a kiművelt emberfők sokaságával jobban gazdá’kodjunk. Az ipari szerkezet változtatásakor arra is kell gondolni, hogy több legyen a nagyobb képzettséget igénylő munkakör. Az utóbbi 5—6 évben — megnéztük — sajnos ez nem növekedett. A jövőben igyekeznünk kell, hogy .minél több olyan munkahelyet létesítsünk, amely kvalifikált munkát, szakmunkát igényel. — Nálunk ma még a különböző vállalatok, gazdaságok, de a különböző ágazatok között is nagy hatékonyságbeli különbségek vannak. Az, hogy a termelés gazdaságos, vagy gazdaságtalan a népgazdaság szempontjából, nem látható mindenütt egyértelműen. A különböző támogatások, dotációk, a szabályozó rendszer, a valóságos viszonyokat sok esetben elfedik. A hatékonyság növelésének viszont elsőrendű feltétele: fel kell ismerni azokat a területeket, ahol változtatni kell a struktúrán. Mivel lehet e felismerést elősegíteni? — Segítséget adhat a viszonyokat megfelelően tükröző árrendszer, de talán még fontosabb azoknak a kritériumoknak a megállapítása, amelyekkel behatárolhatók, hogy egy-egy gyártmánynak van-e perspektívája, vagy' fejlesztésre esetleg a gyártmányszerkezet megváltoztatására van szükség. További gyors fejlesztés a mezőgazdaságban — A világpiaci helyzet változása, a tőkés gazdaság válságjelei milyen hatással vannak a mezőgazdaság fejlesztésére, termelési szerkezetének átalakítására — kérdeztük dr. Csendes Bélától, az Országos Tervhivatal főosztály vezetőjétől, aki a harmadik szekcióban a vitaindító előadást tartotta. — A külkereskedelmi cserearányokban bekövetkezett változások a mezőgazdaságra is hatnak. Mivel a nyers- anyagárak változásával a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termékek árai tartottak leginkább lépést, így a mezőgazdaság és az élelmiszeripar képes valamelyest kompenzálni a nyers- anyagárak növekedését. — Előadásában nagy teret szentelt a mezőgazdasági térmékeket feldolgozó ipar szerkezete fejlesztésének. Úgymond, csak magas feldolgozottsága termékkel lehet biztonságos exportot létrehozni. — Egy-két példát említenék, amely . Szolnok megye A másik szekció vitaindító előadását Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese tartotta. — Iparpolitikánknak melyek a legjellemzőbb vonásai? — Néhány évtizede legfontosabb teendőnk volt, hogy Magyarország gazdaságából ipari gazdaságot teremtsünk. Most már eljutottunk odáig, hogy ez létrejött, ha szabad így mondani „ipari állam” lettünk. Ha legjellemzőbb vonásait röviden össze kellene foglalni, talán azzal kezdeném, hogy iparunk fejlettségi színvonala közepes, ugyancsak közepesnek minősíthető a munka termelékenysége, a gyártmányok, a technológia, valamint a szervezési kultúra színvonala is. Mindez azonban csak nagy általánosságban igaz és eléggé absztrakt értékű minősítés, mert az ipar különböző ágaiban más és más a helyzet. Az ipari termelés ágazati szerkezete — igaz a KGST-or- szágok együttműködésével — igen közel áll a legfejlettebb ipari országok struktúrájához. A magyar ipar ágazati szerkezete sokkal fejlettebb, mint a gyártmányszerkezét és ez a mai helyzet legfigyelemreméltóbb ellentmondása. — összefoglalva mit mondhatunk iparunkról? — Végeredményben a magyar iparosítás utóbbi negyedszázadában az ipar részesedése a foglalkoztatásban és a nemzeti jövedelem előállításában is uralkodóvá vált. A nagyarányú fejlődés azonban nem volt elég ahhoz, hogy minden ipari ágazat versenyképes legyen és a termelés műszaki gazdasági kultúrája egyenletesen fejlődve felzárkózzék a fejlett európai országokéhoz. — Melyek a következő évek iparfejlesztési teendői? — A magyar ipari fejlődés csak a gyártmányspecializá- ció, a gyártmánykorszerűsítés, vagyis a termelési szerkezet megfelelő változtatása mellett mehet végbe. Most már nem az új iparágak meghonosítása a cél, hanem a meglevők további fejlesztése, korszerűsítése. TP — SZE A KGST vasúti tanácskozó szervének az OÉZSD-nek pályaépítési, fenntartási és pályabiztosítási kérdéseivel foglalkozó testületé- amely soros ülését tartja hazánkban — tegnap első ízben tett vidéki tapasztalatcsere látogatást: a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemet kereste fel. Az európai szocialista országok és a megfigyelőként ré zt vevő Kuba vasúti szakértőit a másfélnapos útra elkísérte Papp Károly a KPM szakosztály vezetője és Bánhidi Pál a nemzetközi szervezet magyar titkára. A vendegek fogadásán jelen volt Major Tibor, az MSZMP jászberényi járási bizottságának első titkára, pethes Sándor igazgató tartott tájékoztatót az országos hatáskörű üzem szervezetéről és munkájától. A jelenlegi szekcióülést az tette indokolttá, hogy a tagországokban a vasúti pályaépítés fejlesztése, korszerűsítése terén sok a közös probléma. Alapvetően kevés a munkaerő, s az országok vérkeringését biztosító vasúi.1 pályatestek tervszerű kar - bantartása egyre inkább a gépesítést sürgeti. E tekintetben a jászkiséri üzem már előljár, több mint 4 éves tapasztalattal rendelkezik. Nagy hatékonysággal és magasszintű szervezettséggel alkalmazza az osztrák Plasser cég által gyártott, magas technológiai színvonalú pályaépítő és karbantartó gépeket, gépláncokat. Az elmúlt évben is 5740 vágánykilométert újítottak fel az oszerák gépekkel, mindössze 2”Q munkással. Ha ezt a nagy feladatot kézierővel kellett volna végezni, nyolcezer pályaépítő munkásra lett volna szükség. A jászkiséri üzem megszervezte a valutamegtakarítást jelentő alkatrészgyártás műszaki megoldását is: 14 mérnök és technikus dolgozik azon, hogy a legjobb módszereket kialakítsák, s a gyártási feltételeket megteremtsél*. A baráti országok is megtették az első lépéseket a vasúd pályakarbantartás gépesítésére. A Szovjetunió például megvásárolta az osztrák Plasser cég pályaépítő gépeinek licencét, amelynek alapján szélesebb körű gyártási folyamatot indít el, s a KGST tagországait is hozzásegíti a gépesítés mielőbbi korszerű kialakításához. A vendégek tegnap délután megtekintették a jászkiséri üzem modern munkacsarnokát, a szociális létesítményeket, ma pedig a Heves és Erdőtelek közötti pályaszakaszon, a gyakorlatban is tanulmányozzák a korszerű gépek munkáját. A KGST szakértőit képmagnó segítségével is megismertetik a jól bevált munkafázisokkal. Btrették mandátumaikat a megye képviselői is Jelölőgyűlés Kenderesen Ötéves a mezőgazdasági kemizálási szolgálat öt évvel ezelőtt — 1970- ben — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Nehézipari Minisztérium anyagi támogatásával jött létre a mezőgazdasági kemizálási szolgálat — a Nehézvegyipari Kutató Intézet kereteiben — azzal a céllal, hogy összekötő kapcsot képezzen az ipar és a mezőgazdaság között. Az első öt évben — amellett, hogy megalapozták, kiépítették ezt a szervezetet — máris figyelemre méltó eredményeket értek el, számos új műtrágya, így például a mikramid, vagy peretrix és több új növényvédőszer elterjedését segítették. Húszhektáros kísérleti telepükön a szántóföldi kísérleti táblák mellett fólia kertészetet és házikerteket is létesítettek. Új főcsatorna épült Borsod megye negyedik ötéves tervének egyik legjelentősebb vízügyi beruházásaként elkészült a Tokaj- hegyaljai borvidék és a Taktaköz öntözésére szolgáló új főcsatorna. A főcsatornából — Tisza- luc és Taktaharkány térségében — már az idén hétszáz hektárt öntöznek, a csatlakozó tarcali öntözőfürtből pedig a Tokaj-hegy- aljai állami gazdaság borkombinát mintegy kétszáz hektár ültetvénye kaphat mesterséges csapadékot. Később 1977-re a csatornából öntözhető területet háromezerötszáz hektárra növelik. Mint korábban hírül adtuk, a vasárnap megválasztott országgyűlési képviselők közül öten június 16-án megkapták mandátumaikat. Kedden dr. Fáragó Margitnak, a 4-es; Krasznai Károlynénak, az 5-ös; Nánási Lászlónak, a 11- es; Gócza Józsefnek, a 12- es; Borics Lászlónak, a 13- as; Legény Bélánénak, a 14- es számú országgyűlési választókerület képviselőjének adták át ünnepélyes külsőségek között a mandátumokat, a választókerületi bizottságok elnökei. Tegnap újabb ünnepségre került sor: Szűcs János a 6-os, dr. Hegedűs Lajos a 7-es, Fábián Márton a 8-as választókerület képviselői vették át mandátumaiAz MSZMP XI. kongresz- szusa határozataiból adódófeladatokról tanácskozott tegnap a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a Kertészeti Egyetemen. Az ülésen megjelent dr. Soós Gábor gazdasági és élelmezésügyi államtitkár és dr. Villányi Miklós miniszterhelyettes. A tanácskozáson Moharosi József, a TOT elnökhelyettese, majd Szabó István, a TOT elnöke tartott előadást. Elmondotta, hogy a pártkongresszus határozatait a tsz-parasztság egyetértéssel és nagy rpegkat a választókerületi bizottságok elnökeitől. Valamennyi ünnepélyes aktuson jelen voltak, a terület párt- és állami vezetői. Mint ismeretes megyénkben a 10-es számú választókerületben meg kell ismételni a választást. így annak előkészítéseként Kenderesen tegnap a késő esti órákban tartottak jelölőgyűlést (lapzártakor még nem volt ismert a jelölt neve). Ma pedig Fegyvernek választópolgárai gyűlnek össze, hogy országgyűlési képviselőt jelöljenek. E választókerületben az Országos Választási Elnökség június 29-re tűzte ki a pőtválasztás időpontját. nyugvással fogadta; a kongresszus mindenki számára egyértelművé tette, hogy gazdasági terveink és társadalmi céljaink megvalósításában jelentős szerepük van a termelőszövetkezeteknek. A határozatokból adódóan a tsz- mozgalomban egyebek között — fejleszteni kell a tulajdon- viszonyokat, erősíteni és védeni kell a szövetkezeti tulajdont. Tovább kell fejleszteni a gazdaságokban a belső ellenőrzést és tervszerűbbé, hatékonyabbá kell tenni a gazdasági tevékenységet; Á Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése \ Fejlett ágazati szerkezet
