Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

1975. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 3 ■955 Képviselői jelölőgyűlésekről jelentjük Egynapi hideg eleiem a szemészetre? fi megyei rendelöintszel gondjai zan jelentek meg hétfőn este Jászjákóhalmán a művelődé­si házban, hogy a 13. számú országgyűlési választókerület képviselőjét jelöljék. A jelö- lőgyűlást — amelynek elnök­ségében ott volt Gál Gyula, az MSZMP KB munkatársa, dr. Zsmurin Lajos, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője — Sza- bari István, a Béke Tsz elnö­ke nyitotta meg. A gyűlés előadója Kóródt Béla, a járási pártbizottság titkára volt, aki beszélt az országos eredmények mellett a járás ipari és mezőgazda- sági üzemeinek fejlődéséről, arról, hogy az elmúlt eszten­dőkben 300 millió forint ér­tékű beruházás valósult meg. Majd javasolta a Hazafias Népfront és a Béke Tsz kol­lektívája nevében, hogy Bo- rics Lászlót, a tsz gépszerelő­jét jelöljék országgyűlési képviselőnek. Az indítvány elhangzása után sokan kértek szót, hangsúlyozva, hogy egyetértenek a javaslattal. Á gyűlés résztvevői Borics Lászlót döntő többséggel el­fogadták képviselőjelöltnek. Jászberényben a Hűtőgép­gyár tanácskozótermében jöttek össze jelölőgyűlésre hétfőn a 15. számú ország­gyűlési választókerület lako­sai, a Hűtőgépgyár, a város többi üzemeinek és szövetke­zeteinek dolgozói, az intéz­mények, a fegyveres testüle­tek képviselői. A jelölőgyű­lés több mint négyszáz részt­vevőjét és az elnökségben helyet foglaló Gál Gyulát, az MSZMP KB munkatársát, dr. Zsmurin Lajost, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetőjét és Szentesi. Lászlót, a városi pártbizott­ság első titkárát Velkei Ist­ván, a gyűlés elnöke, a Hű­tőgépgyár ' Szakszervezeti bi­zottságának titkára üdvözöl­te. Kárpáti József a városi tanács elnöke tartott beszé­det. Szólt arról is, milyen je­lentős eredmények születtek az elmúlt években, s ezekhez hogyan járult hozzá a Hűtő­gépgyár kollektívája. Ezt kö­vetően elmondta, hogy a Ha­zafias Népfront és a Hűtő­gépgyár dolgozói Gorjanc Ignácot, a vállalat állami­díjas vezérigazgatóját . java­solják a választókerület kép­viselőjelöltjének. A hozzá­szólók helyeslése és a gyűlés résztvevőinek egyöntetű sza­vazása után Gorjanc Ignác megköszönte a bizalmat. Amikor szememben egy makacsul odatapadt korom­szemcsével elindultam a me­gyei tanács kórházának szol­noki rendelőintézetébe, s egyik ismerősöm bizalmasan azt ajánlotta, hogy vigyek magammal egynapi hideg élelmet, „eligazítását” vicc­nek vettem. Amikor a hosszú várako­zás után korgó gyomorral ■ odajutottam a jelentkezési ablakhoz, s közölték velem, hogy a rendelési idő végén, délután kerülök sorra, már nem is éreztem az előbbi jó­tanácsot túlzásnak. S miután nem sokkal a „záróra” előtt, az érzéstele­nítő' kokaintól öklömnyire tágult pupillákkal a vizsgá­lólámpa elé ültem, s a lánd­zsatű végigszántott a szaru­hártyámon, abban a pár percben csak az járt a fe­jemben, vajon elég körülte­kintően végzi-e az orvosnő a „miniműtétet”, vajon lesz- e elég türelme . (figyelme) hoznám, s nem rezzen-e egy fölösleges tizedmillimétert kezében a gyógyító szerszám. Abban a pillanatban szá­momra ez volt a világ leg­fontosabb dolga, s elfeled­tem sorstársaimat, akik ugyanezt várták türelmetle­nül, s nem jutott eszembe az az asszony sem, akit a gyulladásos szemével haza­küldtek, mert rá már nem került sor, s szitkozódva, méltatlankodva, sértődötten távozott. Akkor csak a ne­kem kijáró türelmet és szak­értelmet igényeltem, sőt kö­veteltem. Ezt tették előttem hatva- nan, s ezt várták el még utánam is négyen. Egy em­bertől. Aznap a szemészet dolgozói jóval a kiírt ren­delési idő után vetették le a fehér köpenyt. T izezren egy BiegyedÉszben A szemészet a legzsúfol­tabb osztály a rendelőinté­zetben, s ezt mindenféle ki­mutatás segítsége nélkül na­ponta megállapíthatjuk, ha végigsétálunk a rendelő előtti folyosón. A statisztika pedig azt is elárulja, meny­nyi „türelem jut” egy vizs­gálatra. Az idén az első ne­gyedévben 750 rendelési órán 10 ezer 659 beteget kezeltek a szemészeten, s vizsgálatuk­ra, gyógyításukra átlagosan négy-öt perc jutott. Hiányszakma oruosaknöl Tavaly 36 ézer 572 beteg fordult meg az osztályon, s bár ez kevesebb az 1972-ben ellátott betegek számánál, mégis megadja a mostani zsúfoltság magyarázatát. Ak­kor ugyanis (akkor is volt túlterhelés!) a 38 ezer be­tegre két főállású szakorvos jutott, tavaly óta pedig már csak egy. Jelenleg egy fő­állású és két „besegítő” szak­orvos dolgozik. Kevés. Ek­kora betegforgalom mellett — mint dr. Kenyeres Bor­bála főorvos elmondta — három főállású szemész kel­lene. — Egy van. Az osz­tályhoz a megyeszékhely la­kóival együtt kétszázezer ember tartozik. Való igaz; a szemészet nem a legkedveltebb szakorvosi pályák egyike, kevesen je­lentkeznek a szakvizsgára. Nehézzé teszi a „szakmát” különös sajátossága, a nagy­részt szubjektív vizsgálati módszer. Az orvosnak a beteg által elmondottak alap­ján kell, felelősségteljes vé­leményt mondani, megfelelő gyógymódot alkalmazni. S bár (még jónéhány más ok miatt is) köztudott, hogy a szemészet orvosi hiányszak­ma, ennek anyagi ösztönzése (magyarul a nagyobb fize­téssel való „csábítás”) még nem segíti a gondok meg­oldását. Már az idei első negyed­évi adatok is mutatják, hogy a szemészetre beutaltak szá­ma növekszik, s minden bi­zonnyal meghaladja a múlt évit, ami a pillanatnyi hely­zetet tekintve... Egy orvossal a zsúfoltság továbbra is zsúfoltság ma­rad, s az egyre több szem­üveg-igénylő mellett a bel­gyógyászati, ideggyógyászati kivizsgálásokhoz nélkülözhe­tetlen szemészeti vizsgálato­kat, honvédségi szűréseket továbbra is itt végzik. Viszonylag segítséget je­lent, hogy egyes szemészeti rutinmunkák, mint például a munkaalkalmassági vagy a gépjárművezetői alkalmassá­gi vizsgálatok látás-ellenőr­zésétől mentesül az osztály. Mindez nagy könnyítés, leg­alábbis annyiban, hogy az egészséges vezetőjelöltekkel nem kell foglalkoznia, ha azonban valakinél a legki­sebb rendellenességet észle­lik, máris a szemészetre kül­dik. Sokszor indulatokban le­csapódó, betegnek, orvosnak egyaránt kellemetlen zsúfolt­ságot különböző „házi” munkaszervezési fogásokkal például előjegyzéses szem­üvegrendeléssel, időpont­egyeztetéssel igyekeznek csökkenteni, egyelőre (az erőfeszítések ellenére is) hasztalan. T efiercsö ideán®#» Igaz, hogy a s .^...^szct helyzéte a legsúlyosabb, az igazsághoz tartozik, hogy más osztályok (például az ortopédia, EKG) is hasonló gondokkal küzdenek. Éppen ezek megoldása érdekében — mint azt dr. Pápay Dé­nes, a megyei tanács osz­tályvezető főorvosa említet­te — e hónapban a megyé­ben az összes szakorvosi ren­delést felülvizsgálják, és ke­resik azokat a munkaszerve­zési lehetőségeket, „rásegí- tési megoldásokat”, amelyek­kel a betegforgalmat éssze­rűen szabályozni tudják. Ezt kívánják a rendelőin­tézet szemészetén dolgozók, s ezt a naponta ott tolongó be­tegek is. Jobb munkaszerve­zést — és akinek percekre osztott türelmét igénylik: or­vost ! I. Zs. Kifizetődő vállalkozás Minigazdaság korszerű úton jár (Folytatás az 1. oldalról) számú országgyűlési válasz­tókerületben voltak jelölő- :gyűlések. Hétfőn több ezer Szolnok megyei választópol­gár döntött a képviselőjelöl­tekről. A gyűléseken azonban — ahol több mint negyvenen kértek szót — nem csupán a jelölt személyéről, munkájá­ról, közéleti tevékenységéről esett szó, hanem az országos eredmények mellett az adott települések fejlődéséről, egy- egy választókörzet lakóinak gondjairól, az általános, köz­érdekű problémáktól egészen az egyéni kívánságokig. Munkatársaink a nyolc je- lölőgyűlés közül kettőről tegnapi lapunkban már hírt adtak, de valamennyi jelölé­sen ott voltak és ezúttal a további hat gyűlésről tudó­sítanak. Hétfőn este telt ház volt a rákóczifalvi művelődési ott­honban. Sőt mi több, a későn érkezőknek már csak az ud­varon jutott hely. Mintegy négyszázan voltak a megye 3. sz. országgyűlési választó- kerület első jelölőgyűlésén, amelynek elnöke dr. Bereczki László, a rákóczifalvi—szajoli Rákóczi Tsz elnöke volt. A gyűlés előadója Brezvai Ist­ván, a Szolnok városi pártbi­zottság titkára szólt az utób­bi években végbement válto­zásokról. Megemlítette Szol­nok jelentősebb beruházásait, amelyek meghatározó szere­pet töltenek be Rákóczifal- ván is, különösen mióta vá­roskörnyéki község lett. Ez­után a Hazafias Népfront nevében a 3. sz. országgyű­lési választókerület képvise­lőjelöltjének ismét Szurgyi Istvánnét, a rákóczifalvi Ál­talános Iskola igazgatóját javasolta. A jelenlevők — és ezt a felszólalók is megerősítették — egyetértettek a Hazafias Népfront javaslatával, egy­hangúlag ■ megszavazták Szurgyi Istvánná jelölését. A 4. sz. országgyűlési vá­lasztókerületben Üjszászon ugyancsak hétfőn este, a mű­velődési központban tartot­ták az első jelölőgyűlést, amelyen Üjszász, Zagyvaré- kas és Szászberek választó- polgárai közül sokan részt vettek, több mint ötszázan. Bajnai László, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak titkára nyitotta meg a gyűlést, melyen részt vett dr. Boros Ottóné, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak osztályvezetője és Nádas József, a szolnoki járási párt- bizottság első titkára. Lovász Dániel, az újszászi Szabadság Tsz elnöke, a HNF megyei bizottságának alelnöke is­mertette a Hazafias Nép­frontnak az országgyűlési képviselő személyére tett ja­vaslatát. A körzet képviselő- jelöltjének dr. Faragó Márgi- tot, a megyei tanács Hetényi Géza kórházának orvosát ajánlotta. A fiatal orvosnő maga is újszászi, ott végezte iskoláit, s az újszászi gimná­zium első KISZ-titkára volt. Diplomáját két éve szerezte Debrecenben. A jelölőgyűlés hét felszólalójának meleg hangú ajánló szavai után az indítványt a jelenlevők egy­hangúlag megszavazták. Zsúfolásig megtelt a mart­fűi művelődési ház nagyter­me az 5. sz. országgyűlési választókerület első jelölő­gyűlésén. A gyűlést Bódi Im­re, a ti^zaföldvári Lenin Tsz elnöke nyitotta meg. Majd Szabó Attila, a Tisza Cipő­gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára mondott beszé­det. Méltatta az elmúlt évek­ben elért eredményeket, a választókerület községeiben tapasztalható változásokat. Szólt Krasznai Károlyné kép­viselői munkájáról és javasol­ta újrajelölését. A felszólalá­sok után a jelölőgyűlés részt­vevői Krasznai Károlynét egyöntetűen ismét jelölték országgyűlési képviselőnek. A 6. sz. választókerületben, a kunszentmártoni művelő­dési házban még az oldalter­mek is megteltek, mintegy hatszázan jöttek el — és so­kan a járás községeiből is — a képviselő jelölő-gyűlésre. Bállá lilésné, a Hazafias Népfront járási titkára üd­vözölte a jelenlevőket, köz­tük Majoros Károlyt, a me­gyei pártbizottság titkárát. Ezután Kardos Dezső, a me­gyei tanács kunszentmártoni járási hivatalának elnöke tartott beszédet. A negyedik ötéves terv országos és me­gyei eredményei mellett rész­letesen foglalkozott a válasz­tókerület községeinek fejlő­désével. Majd javaslatot tett, hogy Szűcs Jánost, a kun­szentmártoni járási pártbi­zottság első titkárát jelöljék a választókerület lakosai is­mét képviselőnek. A jelenle­vők egyhangúlag elfogadták Szűcs János jelölését, aki köszönetét mondott a. bizalo­mért. Hét jászsági község — Jászjákóhalma, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászalsószentgyörgy, Alaty- tyán és Jászladány — képvi­seletében mintegy négyszá­Tegnap újabb képviselője­lölő-gyűléseket tartottak a megyében. . ­elérte a 14 millió forintot. Ez 18.7 százalékkal több, mint a tavalyi eredmény. A gyáregység vezetői elmond­ták, hogy sok gondot jelent a hajtóműhiány, éppen ezért nehezen tudják tartani a szállítási határidőket. Igye­keznek tehát azonos típusú hajtóműveket alkalmazni a különböző gyártmányoknál. A nehézségeket enyhíti a „lépcsős átadás” is. Ez azt jelenti, hogy a termékeiket két szakaszban adják át. Az utóbbit főleg nagyobb beru­házásoknál lehet alkalmazni, ahol a gépek üzembe állítá­sa a létesítmény átadásával együtt is megtörténhet. A gyáregység udvarán ládák állnak felbontatla­nul. Becsomagolt gépek várják, hogy elkészüljenek az egyik műhelycsarnok átépítésével.* Mintegy 5 millió forint ér­tékű új gyalu, fúrógép és esztergapad áll munkába még az idén. H. J. Élelmiszer­ellenőrzései! A megyei (fővárosi) élelmi­szerellenőrző és vegyvizsgá- \ ló intézetek a tavaszi hetek­ben újabb élelmiszeripari termékek szúrópróbaszerű vizsgálatát kezdték meg. Számos terméknél jelentős minőségjavulást állapítottak meg, ami annál is inkább örvendetes, mert a készít­mények egy része, hosszú időn keresztül nem kifogás­talanul került ki az üzemek­ből és ezt nemcsak a vegyé­szeti ellenőrök, hanem ma­guk a vásárlók is jogosan ki­fogásolták. Az egyik ilyen áru a sport-túrósajt, amely igen kelendő volt az üzle­tekben, de a vásárlók is szó­vá tették, hogy a műanyagba csomagolt sajt rövid tárolás után is savót ereszt. A savó kiválását új technológiával most megszüntette a kun­szentmártoni tejüzem és így az egyébként népszerű ter­mék jó minőségben kerül a fogyasztókhoz. A vásárlók az elmúlt he­tekben kifogásolták, hogy az üzletekbe kerülő cukor egy- része sötét színű. Megálla­pították, hogy import-áruról van szó, ezt a cukrot nem a hazai üzemekben készítették. A Cukoripari Vállalatok Trösztje gyors intézkedéssel átvizsgáltátta a külföldről érkező szállítmányokat, és az elszíneződött tételeket olyan felhasználókhoz irányították, ahol a vegyileg különben ki­fogástalan cukrot felhasznál­hatják. A szolnoki Damjanich Ter­melőszövetkezet a kisgazda­ságok között is a legkiseb­bek közé sorolható. Terme­lése a mammutgazdasá gok­hoz viszonyítva csekély, ál­lattenyésztése mégis figye­lemre méltó. A szarvasmarha-állomány tbc- és brucellózismentes. Míg 1970-ben nyolcvan tehén volt a gazdaságban, most száz, de a tervek szerint 1980-ra kétszázhúszra növe­lik az állományt. Az odaadó jó munkát fémjelzi, hogy a múlt évben értékesített hí­zómarha 90 százaléka elérte az export minőséget, míg ko­rábban csak belföldön tud­ták értékesíteni a vágóállato­kat. A zökkenőmentes takar­mányellátást az intenzív termesztés és a gazdaság keverőüzeme biztosítja még abban az esetben is, ha a Zagyva árterületén a rét és legelő víz alá kerül. A tervek szerint az idén 950—1000 hízósertést értéke­sít a szövetkezet az 1970-es 500-zal szemben. A jelentős növekedést a 3 éve épült korszerű, 480 férőhelyes hiz­lalda és a két évvel ezelőtt elkészült 30 férőhelyes fiaz- tató, valamint a fiatal koca­állomány biztosítja. Az új épületek elkészülte óta az in­tenzív növésű angol lapály hússertést tartjágk a gazda­ságban'. Az állatok takar­mányértékesítése jó, hat-hét hónapos korukban elérik a 95—100 kilót. Szalonnájuk vékony, húsipari követelmé­nyeknek megfelelő. A válasz­tási átlag az elmúlt évben kocánként 9 kismalac volt, amelyeket születésük után 3—4 nappal már táppal etet­nek. így a korábbi 48 helyett most 28 nap a választási idő, ami meggyorsítja az úgyne­vezett kocaforgót, ezzel nő a termelékenység. A gazdaság a háztáji ser­tésállomány növelését is se­gíti. A megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalattal kötött szerződés szerint részt vesznek a kocakihelyezési akcióban. A harminc vem- hesített kocát júniusban ad­ják át a kis üzemeknek. Hogy a takarmányt felesle­gesen ne pazarolják, az álla­tokat mindig az előírt tech­nológia szerint etetik. így közel 200 ezer forintot taka­rítanak meg az állattenyész­tésben, amelynek a tervezett árbevétele ebben az évben megközelíti az ötmillió forin­tot. Víztisztító és oklevél Élüzem a kunhegyes! VÍZGÉP Néhány évvel ezelőtt a gyárak szennyvízcsatornái­ból szűrés nélkül került a pépes szennyezőanyag a fo­lyók vizébe. Ma, ugyanezt az anyagot nagy tárolókban párologtatják, vagy hosszú, bonyolult eljárással csapat­ják ki belőle a vizet, hogy később száraz állapotban szállítható legyen. — Szalag szállítja majd a mellékterméket a gör­gőkhöz. Ott a vizét kipréselik, a^ megmaradt anyagot szárít­ják, amit azután villával, la­páttal vagy markolóval te­herkocsira raknak. Hogy mindez megvalósuljon, annak az a feltétele, hogy a tervek­nek s az előzetes számítá­soknak megfelelően működ­jön az új víztisztító beren­dezés, melynek prototípusa a közeljövőben készül el Kun­hegyesen, a VÍZGÉP 1. sz. gyáregységében. A termék jövőjét itthon a azükség, külföldön pedig a gyáregység és az osztrák Andritz cég között kialakult kapcsolat biztosítja. Az új gyártmány néhány alkatré­szét ugyanis ez a vállalat készíti majd el. A prototípust az egyik hazai papírgyárban pró­bálják ki. Ha a termék beválik, akkor 1976-ban bővül a tizenegy­szeres Élüzem címmel kitün­tetett kunhegvesi gyáregység gyártmányszerkezete. Tizenegyszeres már több mint két hete, ugyanis elmúlt esztendei munkájukért ápri­lis 29-én vették át a meg­tisztelő címmel járó oklevelet. Az üzem termelési értéke ta­valy 77 millió 361 ezer forint volt, s ez 23.2 százalékkal nagyobb az 1973-as ered­ménynél, és 1.2 százalékkal haladja meg a tervezett ér­téket. Az idei első negyedév mutatóiból pedig kiderül, hogy várhatóan a tervtelje- sítésel ebben az évben sem lesz baj. Március végére ugyanis a termelési értékük

Next

/
Thumbnails
Contents