Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-13 / 110. szám
1975. május 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Olcsó vagy drága? Az önműködő raktáros Készletgazdálkodás számítógéppel — Lehetőségek a megyében Képek a szászberki akkumulátorgyárból Első lett az üzemegységek kö- Eötti munkaversenyben a Szolnok megyei Vasipari Vállalat szászberki akkumulátor- gyára. így kaphatták meg az idén a Szocialista Mun^i Gyáregysége címet. Az üzem hat szocialista brigádjának jó munkáját tükrözi a múlt év termelési adata, az elmúlt esztendőben ugyanis 60 millió 774 ezer forint volt a termelési érték. Sulyok László, az üzem szakmunkása a lemezeket forrasztja az úgynevezett „fésűs formációban” (Jobbra). Lent: A műszerek segítségével töltik fel a kész formációkat. Nyitott műhelynapló A hatékony és korszerű vezetéshez — a vezetés szintjétől függően különféle információkra van szükség. Kellő mennyiségű és minőségű információ nélkül a vezetési tevékenység megalapozatlanná, hatástalanná, kedvezőtlen esetben pedig károssá válhat. A vállalat, az üzem, gazdaság munkája során rendkívül sok információ keletkezik, ezek a vezető számára csak akkor alkalmasak a döntés előkészítésére, ha azok megfelelően rendszerezve, csoportosítva, összesítve, vagyis feldolgozva állnak rendelkezésére. A hagyományos módszerekkel elvégezhető feldolgozás a vezetés számára már sem időben, sem minőségben nem tudja azokat az adatokat produkálni, melyeknek alapján a vezető megalapozott döntést hozhatna. Ez a probléma a vállalati életnek talán az anyagügyvitellel és készletgazdálkodással összefüggő tevékenységét érinti a legérzékenyebben. Figyelembe véve, hogy a termelési költségeknek az iparban kb. 60 százaléka anyag- költség, valamint az anyag- ellátás jól ismert gondjait, érthető, ha az információk gyors és hatékony feldolgozásának az igénye éppen ezen a területen jelentkezett. Az anyagügyvitel gépesítésére számtalan eljárás alakult ki, de igazán korszerű és hatékony feldolgozás csak nagyteljesítményű számítógépekkel lehetséges. Sokan úgy vélik, hogy a vállalatoknak bizonyos nagysághatára alatt nem gazdaságos a számítógép igénybevétele, a középüzemeknek és az ipari szövetkezeteknek pedig ráfizetéses. Tény, hogy a számítógép használata nem olcsó, de mint minden megállapítás, ez is csak összefüggéseiben vizsgálva lehet érvényes, vagy érvénytelen. Hogyan gazdaságos? Ráfizetéses lehet a köze-' pes nagyságú iparvállalatnak vagy szövetkezetnek a számítógép alkalmazása akkor, ha a géptől csak az eddigi kézi feldolgozás gépesítését, az események utólagos regisztrálását várja azzal a céllal, hogy létszámot és így bérköltséget takarítson meg. Általános tapasztalat, hogy a számítógép helyes alkalmazása nem jár létszám megtakarítással, sőt bizonyos esetekben létszámbővítés szükHat oldalt tesz ki a budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyárának 1975-ös takarékossági terve. A lap alján a végösszeg: 33 millió 840 ezer forint Ennyi pénz marad a zsebükben, ha a tervezett és megszavazott elgondolások valóra válnak év végéig. Tervük nem látványos, a szerényebb tervek közé tartozik. Nem óvatosságból. A takarékosságot nem 1975-ben kezdték, a hírük is olyan évek óta, hogy „fogukhoz verik a garast’. Mondják, így igaz. Természetesen az ésszerűség határain belül. Azt is tudják, hogy van mit és van hol, gondosabban, gazda szemmel tenniük. Az idei terv sok új jelentős takarékossági móddal gyarapodott, köztük a legléséges. Megváltozik viszont az ezen a területen foglalkoztatottak munkájának jellege. A kézi feldolgozásra jellemző gépies és nagy munkaigényű adatelőállítás helyett a számítógépadta információk elemzését, ellenőrzését, valamint a gép számára a bemenő adatok előkészítését, ellenőrzését kell elvégezni. A dolgozók érdekes és magasabb színvonalú munkát végeznek, mint korábban. Az anyaggazdálkodásban a számítógép helyes alkalmazásának azonban anyagi előnyei is vannak: — Az alkalmazottak egyenletes leterhelése megvalósítható, mert a zárlati „hajrá”-t a számítógép elvégzi, így csökkenthető, vagy megszüntethető a túlóraköltség. — A számítógéppel feltárhatók a hónapok óta tárolt elfekvő és felesleges anyag- készletek, ezek értékesítésével a forgóeszközlekötés csökkenthető. Ez sok esetben milliós megtakarítással ér feL A szolnoki SZÜY A feldolgozás során olyan információk nyerhetők, melyeknek segítségével a vállalatvezetés ésszerűbb készletgazdálkodási politikát alakíthat ki. A beszerzés, felhasználás, termelés és értékesítés összehangolásával az anyag- készletek az optimális szinten tarthatók, így a felesleges készletlekötés megszüntethető. Figyelembe véve az 5 százalékos eszközlekötési járulékot és az átlagosan 2,5 százalék rövidlejáratú hitelkamatot, az anyagkészleteknél 100 forint készletértékre kb. 7,50 forint ilyen költség jut. Ehhez számítható még a raktározási költség, a tárolási veszteség, ezért egy-egy vállalatnál a 100 forint készletre jutó költség a 10—15 forintot is' elérheti. Könnyen belátható tehát, hogy már néhány millió forintos készletcsökkentésnél néhány százezer forintos költségmegtakarítás érhető el, ami bőségesen fedezi, sőt többszörösen meghaladja a számítógépes feldolgozással kapcsolatos kiadásokat. Másfelől az önköltség csökkenése alapvető vállalati érdek. Szolnokon 1970 óta működik a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat nyegesebb: az import anyagok helyettesítése hazaiakkal. Kísérleteznek, törik a fejüket a megfelelő helyettesítésről, amelyek sikere azonban csak jövőre hozhat hasznot. Az anyagválaszték szűkítése 50 ezer forintot hozhat, s ennek kétszeresét takaríthatják meg. ha néhány gyártmányukhoz a megengedhető 10—15 százalékkal kevesebb anyagot használnak. Az anyagkészlet 3—4 százalékos csökkentésével, rendelés módosítással 600 ezer forint marad kasszájukban. A jó anyaggazdálkodáson túl komoly energiatakarékossági tennivalók várnak mindenkire. ök a központi fűtőrendszer, a gőztávvezeték karbantartásával, szigeteléséadatfeldolgozó központja. Fő feladata a Szolnok megyei iparvállalatok, intézmények es szövetkezetek egyre növekvő számítástechnikai igényeinek kielégítése. Elsősorban anyagügyviteli, készletgazdálkodási feladatokra kap megbízásokat. Az adatfeldolgozó központban 1974. áprilisáig két UNIVAC—1004 típusú számítógép volt. Ezek teljesen lyukkártya rendszerűek és mindazok a feladatok megoldhatók velük, amelyek egy közepes nagyságú és bonyolultságú feldolgozásban szükségesek. Tavaly áprilisban üzembe helyeztek az adat- feldolgozó központban egy R—20 típusú számítógépet. A gép — KGST kooperációban — a Szovjetunióban készült, az amerikai IBM 360 licence alapján. így a számítástechnikai kapacitás a többszörösére növekedett, — most már nagyobb feladatok is megoldhatók. Az adatok tárolása nem lyukkártyán, hanem mágneses adathordozókon (lemez, szalag) történik és a feldolgozások a korábbi szakaszos jelleggel szemben folyamatosak, zárt rendszerűek, így a hibalehetőség gyakorlatilag megszűnt. Az adatfeldolgozó központ gépi felszereltsége a következő években tovább bővül, a kisteljesítményű UNIVAC gépek helyét hamarosan elfoglalja a második nagyteljesítményű számítógép, az ESZR gépcsalád egyik tagja. Felismerték előnyeit A számítástechnika adta előnyök kihasználására megyénkben is egyre nagyobb a lehetőség. A megye ipar- vállalatai közül többen felismerték már a számítás- technika alkalmazásában rejlő lehetőségeket, így a BVM szolnoki és kunszentmártoni gyára, a MEZŐGÉP Tröszt szolnoki és törökszentmiklósi gyára, a szolnoki ÉPSZER, a Tiszamenti Regionális Vízmű Vállalat, a szolnoki Tejipari Vállalat, a karcagi Lenin Termelőszövetkezet ad megbízást készletgazdálkodási feldolgozásokra. A Tisza Cipőgyárnak pedig hosszútávra szóló fejlesztési-együttműködési szerződés alapján dolgozik a szolnoki adatfeldolgozó központ. Dezsérl Alajos vei, a tüzelőolaj csökkentésével, villlanyenergia-takaré- kossággal 76 ezer forint hasznot terveznek. Igaz, az esztendő ötödik hónapjában járunk, mégsem adhatnak részeredményt takarékosságukról, hisz a súlyos anyaghiány miatt nehéz, lemaradással záruló első négy hónapjuk volt. Több társvállalatuk nem tett eleget kötelezettségüknek, húzódnak a szerződéskötések is. Remélik azonban, hogy enyhülnek a készárú-kibocsá- tás korlátái, s az első fél évet a tervezett 233 millió forintos bevétellel zárják. Ha így lesz, akkor takarékossági, műszaki-gazdasági intézkedési tervük nagyobb része is megvalósul. T. Sz. E. Éppen hogy befejezték az ebédet a brigádok, máris munkához láttak. A kunma- ’ darasi Kossuth Tsz gépműhelyében, a kalapácsok döng- ve csapódtak a vashoz, újra villant a hegesztőpáka fénye, felvíjjogott az elektromos fúró. A traktor kerekét olajos kezű emberek illesztették a helyére, még egy kis „simítás” és munkába indulhat a gép. Á b.igádvezető Nem lehet lazsálni, mindannyiunknak hajtani kell, hogy a határban minden rendben legyen. A gépekre, traktorokra nagy szükség van most a földeken. — mondja Vincze Bálint, a „Zalka Máté” brigád vezetője. — Temérdek gond szakadt a nyakamba egy hét óta. Üj brigádvezető vagyok, az elődöm munkavédelmi és biztonságtechnikai megbízott lett. Igaz, hogy 1964-től a brigádban dolgozom, ismerem az embereket, de vezetni azért mégis más. A község két szövetkezete a Kossuth, meg a Petőfi az év elején egyesült. Most két gépszerelő brigád dolgozik a gazdaságban. Versenyben vagyunk egymással. Egyed István gépszerelő még az itt eltöltött öt év ellenére is új tagnak számít a brigádban. Szívesen beszél a közös munkáról. — Nálunk több-‘gében fiatalok dolgoznak. A nun kában és a tanulásban segítjük egymást, öten ér. ségiztek, hárman járna. szakközépiskolába. A műhely kerítésén túl is egyek vagyunk. Most építjük az egyik társunk házát, sorban az ötödiket. — Lépést kell tartani a korral, ez ösztönöz a továbbtanulásra — vág közbe a 25 éves Bata Imre, aki szintén gépész. — Egy gyermekem van, az anyósoméknál lakom — szerencsére jól kijövünk. Ezért nem is nagyon törekedem házépítésre. Inkább egy szövetkezeti lakásra szeretnék befizetni, ha a községben megalakul a la- k-'^vetkezet. Addig még gyűjtöm a pénzt. — Tavaly szárítót építettünk, az idén meg elkészítjük hozzá a magtisztítót. Ezenkívül szeretnénk építeni egy nagyobb szerelőcsarnokot is dunaújvárosi elemekből a két brigáddal közösen, társadalmi munkában. — Bizony jó volna egy másik szerelőcsarnok — fűzi tovább a szót Újj Imre, a „Petőfi” brigádvezetője, — mert a tagok többsége a régi szövetkezet telephelyén dolgozik. így pedig nehéz a kapcsolatot tartani. Ha egy műhelyben dolgozhatnánk a Zalka Mátésokkal, jobban tudnánk támogatni egymást, arról nem is beszélve, hogy a két brigád között kialakulhatna a még egészségesebb versenyszellem. Pontosan, jól Előkerül a piros fedelű brigádnapló. Lapjai közös emlékeket őriznek. — Mi a kongresszusi munkaversenyben azt vállaltuk, hogy pontosan és jól dolgozunk, — mondja Nagy Sándor autószerelő. Milliókat nem tudunk összehozni, de igyekszünk hasznos munkát végezni. A XI. pártkongresz- szus tiszteletére teljesítettük a vállalt 2 százalékos alkatrész megtakarítást és gyorsan, szakszerűen fejeztük be az aratást is. Újítás — Több újításunk is volt, de a „legkedvesebb” a kukorica gyomirtó gép — folytatja Csontos Menyhért, gépjavítási ágazatvezető. — Régi alkatrészekből hoztuk össze, egyszerre hat sort vegyszerez. A vázszerkezetet egy cukorrépa vetőgépből alakítottuk ki, egy használaton kívüli Rapitox permetezőgépről pedig a tartályt szereltük át. Előnye, hogy közvetlenül a földre permetez, így a szer nem perzseli a levelet. A mechanikus terelőlemezek még biztonságosabbá teszik a gép munkáját. Ugyanis ezek akadályozzák meg, hogy a permetlé ráfröccsenjen a kukorica levelekre. — Tavaly elég sok társadalmi munkát is végeztünk. Az idén sem adjuk alább. Az iskoláknak könyveket vásárolunk^ A pénzt társadalmi munkával terein tjük elő, erre minden brigádtag öt órát ajánlott fel. A régi kollégákról, a nyugdíjasokról sem feledkezünk meg — ez emberi kötelességünk. . B 35. Import helyett hazai anyag Takarékossági tervek a törökszentmiklósi BMG-ben
