Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-11 / 109. szám
s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. májú« 11. £ Testvérpártok értekezlete flí Plirnnai földrész története nem ml GUI UjJul ismer még egy hasonlóan hosszú, „nagy háború” nélküli időszakot, mint azt, amely a második világháború befejezése óta telt el. És nem paradoxon, ha ehhez hozzátesszük: nem volt még alkalom, amikor egy emberöltőnél rövidebb idő alatt hasonlóan mélyreható változások mentek volna végbe, mint e földrészen három évtized alatt. Mindez elválaszthatatlan a nemzetközi erőviszonyok alakulásától, s a földrész kommunista és munkáspártjainak tevékenységétől. Ezek a pártok nagyon különböző körülmények közt harcolnak ugyanazért a nagy célért. Napról napra tanúsítják, mélységes felelősségérzetüket, azt, hogy készek minden erejükkel a béke, a haladás, a demokrácia és a szocializmus ügyét szolgáló feladatok megvalósításának szentelni. Napjainkban, amikor olyan sok irányzat és iskola kerül szembe a krízissel — a kommunista mozgalom sorai szilárdulnak, új erőkkel gazdagodnak; a marxizmus—leninizmus nincs válságban. 1967-ben a csehszlovákiai Karlovy Vary- ban 24 testvérpárt tartott értekezletet. Hadd idézzünk a teljesség igénye nélkül az akkori nyilatkozatnak az európai biztonság „kellékeiről” szóló részéből. „Szükséges — állapította meg a nyilatkozat — o jelenlegi európai határok, főképpen az Odera-Neisse-határ, valamint a két német állam közötti határ sérthetetlenségének elismerése; — a két szuverén és egyenjogú, német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — létezésének elismerése, ami szükségessé teszi, hogy az utóbbi mondjon le az egész Németország képviseletének igényéről: — annak a lehetőségnek kiküszöbölése, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bármely formában, igy például az úgynevezett „európai”, „sokoldalú” vagy „atlanti atomhaderő’' keretében nukleáris fegyverhez jusson.” Mint láthatfe, ezek reális cé!ok voltak. Azóta mélyreható változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Ezek közös alapja az erőviszonyok fordulata volt a szocializmus,. a haladás javára. Az imperializmus kénytelen volt elismerni stratégiai egyenlőségét a szocialista országokkal, azt, hogy a korszakos társadalmi fordulat eredményei e földrészen többé nem fordíthatók vissza. Ez a felismerés kijózanítóan hatott a tőkés világ felelős vezetőire is. Megkezdődött Európa kapitalista és szocialista része között a békés egymás mellett élés és együttműködés érvényesülése s napjainkra. ez a folyamat jelentős eredményeket hozott: olyan államközi egyezmények szólnak erről, amelyeknek jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési konferencia, amelynek harmadik, záró szakaszára, várakozásunk szerint, a legmagasabb szinten, s a közeli időszakban sor kerül. Az enyhülés egyre kedvezőbb körülményeket biztosít a munkásosztály nemzetközi küzdelméhez és ezzel együtt a nemzeti keretekben folyó osztályharcához. Ezt a megállapítást igazolják a Portugáliában és Görögországban végbemenő változások. Amikor az államközi viszonyok fejlődését figyelemmel kísérjük, azt is megállapíthatjuk: soha nem volt olyan nagy különbség a válság sújtotta tőkés Európa s a földrész szocialista része — a stabilitás övezete — között, mint napjainkban. Ilyen körülmények közt az enyhülés sikerei. az előrehaladás új lehetőségei, de nem különben az ellenerők is megkövetelik a helyzet felmérését, a tanácskozást közös dolgainkról. (Az ellenerőkről szólva: tény, hogy a szocializmus előretörésének nyomán Európában is aktivizálódtak bizonyos szélsőséges erők. Portu°áliában ellen- forradalmat szerveztek, Olaszországban gyalázatos neofasiszta merényleteket és a jobboldali Strauss sem csinál titkot abból, hogy szeretne hatalomra jutni a Német Szövetségi Köztársaságban.) kommunista és munkáspártjai LliSő'öU között a tanácskozásra Eor- linben kerül sor. Az előkészítés tervszerűen folyik. A napirenden a béke, a biztonság és a társadalmi haladás időszerű feladatai szerepelnek majd. Az MSZMP, amely mindig aktív résztvevője volt a testvérpártok nemzetközi összefogásának. abban a szellemben készül e tanácskozásra, ahogy ezt a XI. kongresszus határozata megszabta, amikor rámutatott: a kommunista mozgalom egységének erősítésére fontos eszköznek tekinti azokat a tanácskozásokat, amelyeket a testvér- pártok a világ különböző térséneiben — az ecn/es földrészeken és övezetekben folyó osztályharc sajátos céljaiból kiindulva rendeznek. Ezen az elvi alapon támónatja az európai testvérpártok értekezletének megtartását. V. P. A nők éve Bulgáriában Szakmunkásképzés az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban egész sor törvény biztosítja a fiatalok tanulását. A magasan képzett szakmunkásnevelés fontos része az oktatáspolitikának. 1949-ben, az NDK megalakulásakor, még csak 365 000 ipari tanulót tartottak nyilván, 1971-beri már 456 000-ret, 1974-ben pedig 464 000-ret. A Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa 1971 és 1975 között 900 000 ipari tanuló kiképzését tűzte ki célul. A feladat teljesítése tervszerűen halad előre : 1971-től 1974-ig összesen 720 000 ipari tanuló fejezte be eredményesen tanulmányait, 1975-ben valószínűleg 207 000 új szakmunkás hagyja el az iskolát. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása óta 3,8 millió fiatal, közöttük 1,6 millió leány kapta meg a szakmunkásbizonyítványt. Az állam messzemenően támogatja a szakmunkásképzést. Az oktatásra fordított- kiadások 1950 óta meghét- szereződtek, s jelenleg évente több, mint 700 millió márkát tesznek ki. 1,1 millió fiatal — köztük 495 000 leány — látogatta a szakmai kiképzés előtt a 10 osztályos iskolát. Kétszázezer szakmunkás (91 000 leány) rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. Ma a tanulók több, mint 90 százaléka s 10 osztályos iskolát végzi. Az idei évet a földkerekség valamennyi országában a Nők Nemzetközi Évének jegyében a nők arra próbálják felhasználni, hogy az „egyenlőség, fejlődés, munka” jelszavával egyesítsék soraikat a problémáik megoldásáért vívott harcban. Bulgáriában a nőkről és a felnövekvő nemzedékről való gondoskodás az BKP és a kormány politikájának szerves részét képezi. Idén meggyorsítják a gyermekintézmények és az olyan kommunális beruházások építését, amelyek a nők mindennapi életét és munkáját hivatottak megkönnyíteni. A Hazafias Népfront bizottságai, a nőtanácsok és a szakszervezetek védnökséget vállalnak az ilyen jellegű beruházások fölött, hogy előbbre hozzák azok átadását. A Nők Nemzetközi Éve alkalmából 1975 szeptemberében a Bolgár Nőbizottság á Bolgár Tudományos Akadémiával együtt szemináriumot szervez az állami és társadalmi szervekben dolgozó nők számára. Újítások, találmányok Bulgáriában 1971 és 1974 között 500 millió levánál is több gazdasági hasznot eredményeztek a termelésben megvalósított újítások, illetve találmányok. Egyedül az elmúlt évben ez a nyereség meghaladta a 150 millió le- vát. Külön törvény és rendelkezések egész sora szabályozza az országban a találmányi és újítási tevékenységet, az ezzel kapcsolatos állami támogatás módozatait. Saigon új neve: Ho Si Minh-város 1975. április 30-án két és fel órával azután, hogy a felszabadító erők a bábrendszer elnöki palotájára feltűzték a DIFK lobogóját, a forradalmi erők Felszabadulás rádiója bejelentette, hogy a dél-vietnami főváros, Saigon nevét Ho Si Minh-vá- rosra változtatták. (1945 szeptemberétől 1954-ig is ez volt a város neve.) A fővárosért indított „Ho Si- Minh” fedőnevet viselő hadművelet április 26-án kezdődött ennek során a felszabadító erők a helyi felfegyverzett lakosság támogatásával szétzúzta az ellenséget. Május 1-én hajnalban egész Dél-Vietnam felszabadult. Ho Si Minh-város Dél-Vietnam fővárosa és legnagyobb kikötője. Cholonnal együtt 3,5 millió lakost számláló nagyváros. A város a Saigon folyó jobb partján fekszik. Bár a folyami közlekedés itt mindig élénk forgalmú volt, Saigon a XIX. század közepéig tulajdonképpen csak több falu laza együtteséből álló település volt. Mint tengeri kikötő altkor vált jelentőssé, amikor a franciák 1861-ben bekapcsolták a nemzetközi kereskedelembe. A kikötő építése ugyan azonnal megkezdődött, a város csak 1900-tól kezdett el erőteljesen fejlődni. A közlekedési lehetőségek bővítését a rizstermelés jelentős megnövekedése tette szükségessé, miután a franciák birtokába került a város. A Mekong folyó deltájában termelt rizs különösen a Kínával és Hong Konggal folytatott kereskedelem révén került a nemzetközi forgalomba. 1924 és 1932 között a rizs exportja évente átlagosan 1 382 000 tonnára rúgott. Az 1929-ben bekövetkezett gazdasági válság Saigonban is éreztette hatását, akár7 a Távol-Kelet többi kikötőiben is. A franciák nyújtotta kölcsönök segítségével azonban Saigop hamarabb kiheverte a gazdasági válság következményeit, mint más kikötővárosok a Távol-Keleten. A Saigon folyp partján modern város épült, egymást derékszögben metsző széles utcákkal. Pompás épületek, gyönyörű kertek különös bájt, varázst kölcsönöznek a városnak, Ho Si Minh-városban magában az ipar kevésbé jelentős, mint a délnyugaton levő Cholonban. Fontos közlekedési csomópont. Kikötőjének forgalma 1 790 000 tonna import áru és 623 000 tonna export áru átrakása. Cholon Indokína egyik legnagyobb városi agglomerációja. A lakosság túlnyomó része kínai. Cholon nemcsak jelentős folyami kikötő, nemcsak a kereskedelme jelentős, hanem Dél-Vietnam egyik ipari- központja is. Rizshánto- lók, szappangyárak és gyufagyára van, amely főleg exportra termei. Cholont 1790 körül kínai bevándorlók alapították. 1932-ben egyesítették Saigonnal. Cholon fontos rizs átrakóhely. Átrakásra kerül azonban állatbőr, szárított hal, tea, cukor, kávé és növényi olaj is. A városkép tarka egyvelege a csatornáknak, a cölöpépítményeknek és a modern épületeknek. — TERRA — Szerelik a tizenöt kilométer mélységű fúrólyukat készítő fúrótornyot Tísemföt kilométer méifsii Eben Azerbajdzsán olajbányászok rekord mélységű — tizenöt kilométeres olajkút fúrását kezdték meg. A Föld mélyének vallatása tudományos és gyakorlati jelentőségű. Lehetővé teszi, hogy alaposabban tanulmányozzuk a Föld mélyebb rétegeinek geológiai felépítését. A mélyfúrás ugyanakkor a legújabb olajfúró berendezések vizsgája is. Szaatli mellett egy olajkutató expedíció befejezte azt a kutató-fúrást, melynek segíti ségével az első hat kilométer geometrikai viszonyait tanulmányozta. A próbafúrástól nem messze megkezdődött a kísérleti fúróberendezás szerelése, amelynek segítségével a fúrások történetében egyedülálló feladatot kívánnak megoldani: le akarják küzdeni a 10 kilométeres mélységen túl fekvő gránitréteget,' hogy elérjék a földköpeny felső részét. A fúróberendezést — a 68 méter magas fúrótornyot, a hatalmas emelő és süllyesztő berendezést, a szivattyúkat — a Szovjetunió különböző gyáraiban készitették. A fúrás valamennyi folyamatát automatizálták. Az egyes gépcsoportok, valamint a fúrás teljes folyamata televíziós kamerák segítségével ellenőrizhető. Az azerbajdzsán olajbányászok komoly mélyfúrási tapasztalatokkal rendelkeznek. A különleges fúrást úgy kívánják megvalósítani, hogy a Föld felső rétegein szokványos fúrásokkal, az alsóbb rétegeken pedig gyémántfúrókkal haladnak keresztül. (APN) Gázvezetéket építenek a lengyelek a Szovjetunióban A szocialista országok közös gázvezeték-építésének biztosítására hozták létre a Szovjetunióban az össz-szö- vetségi „Szojuzintergáz- sztroj” egyesülést. Az új egyesülés irodáiban mostanában gyakran hangzik el az „Energopol” név. Ez a lengyel vállalat ugyanis az idén egyszerre több, a Szovjetunió területén folyó építkezésbe kapcsolódik be. Először az Orenburgból induló vezeték első szakaszát fektetik le a lengyel építők; majd Belorussziában és a balti köztársaságokban kezdenek objektumokat építeni. Lengyelország alapegyezményt kötött a Szovjetunióval, melynek alapján kötelezte magát, hogy szovjet területen egy sor olajipari objektumot épít. Mindenek előtt a Szovjetunió nyugati körzeteiben húzódó 720 mm átmérőjű, 442 kilométer hosz- szúságú Polock—Birzsaj— Miazeikjai olajvezetéket. Ugyanezen a vonalon üzembe helyez négy szivattyúállomást. További hat szivattyúállomást építenek a lengyelek a már működő Unyecsa Mo- zir II. és az Unyecsa—Polock II. 1020 mm átmérőjű vezetékeken. Az egyezmény értelmében ezeket létesítményeket kész szakaszonként kell átadni 1976, 1977 és 1978-ban. A gázvezeték és a szivaty- tyúállomások felépítésével kapcsolatos összes munkákat lengyel építőipari vállalatok végzik el, saját munkaerővel és saját eszközökkel. A lengyel fél végzi a vezeték próbaüzemeltetését és részt vesz annak olajjal való feltöltésében is. A belorussziái, lettországi és litvániai építkezéseken az „Energopol” ötezer munkása dolgozik majd — szerelőív, hegesztők, kotrógépkezelők, gépkezelők, csőfektetők, művezetők és mérnökök. Diákok az építkezéseken A mongol közép- és felső- oktatási intézmények mintegy 5 000 diákja jelentkezett eddig, hogy a nyári szünidőben mezőgazdasági építkezéseken szeretne dolgozni. Mongóliában hagyományossá vált, hogy a diákok védnökséget vállalnak a mezőgazdasági építkezések felett. Minden évben fiúk és lányok ezrei utaznak vidékre, hogy segítsenek az új vállalatok, iskolák, óvodák, stb. felépítésében. A legutóbbi három évben az ország mezőgazdasági körzeteiben több, mint 100 új létesítmény épült fel a - tanuló fiatalok közreműködésével. Tavaly több, mint 4000 középiskolás és egyetemista dolgozott a vidéki építkezéseken; munkájúk értéke elérte a 3,4 millió tugrikot
