Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

•1973. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Koszorúzás a fővárosban és a megyében (Folytatás az 1. oldalról) megrázó erővel szemléletet! a Nagy Honvédő Háború ese­ményeit, a szovjet nép hő- «iességét, a békés alkotó „S amikor a Reisch tag fölött az a vörös zászló lo­bogott, amelyet szovjet har­cosok tűztek ki oda, az nem­csak egy katonai győzelem zászlaja volt. Az október hal­hatatlan zászlaja volt, az Lenin nagy zászlaja volt, az a szocializmus legyőzhetet­munka örömét, a szocialista országok együttműködését, a Szovjetunió és a szocialista országok népeinek a békéért és a népek biztonságáért ví­vott harcát len zászlaja volt, a remény­ség ragyogó jelképe, a min­dennap szabadságának és boldogulásának jelképe volt”. Leonyid Brezsnyev szavait idézték a rendező szervek — a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a KISZ Szolnok megyei Bi­zottsága és a Ságvári Endre Megyéi Művelődési Központ — azon a meghívón, amely- lyel a győzelem napjának 30. évfordulóján rendezendő szolnoki ünnepségre hívták meg a megye lakóit. Mert nemcsak Szolnokról, hanem a megye több más települé­séről is érkeztek vendégek, szocialista brigádok, hogy részesei legyenek a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban tegnap este megrendezett forró hangu­latú ünnepségnek, amely egyúttal a Béke és barátsági hónap megyei megnyitója volt. Tabák Lajos, az SZMT el­nöke üdvözölte a megjelen­teket, ezt követően Jakatics Árpád, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese mondott ünnepi beszédet. Az előadó többek között hangsúlyozta: — A valóság ismerete, elemzése dokumen­tálja, hogy május 9-e törté­nelmi szükségszerűség volt. De ez a szükségszerűség em­beri sorsokon, cselekvéseken keresztül tört utat magának. Csakis a fasizmust megis­merő és lényegét megértő népek összefogása, a szovjet emberek helytállása lehetett a fasizmus feletti győzelem forrása. Szigorú tény, hogy a háború legnagyobb terhét a Szovjetunió viselte, a leg­többet a szovjet nép szenve­dett, a legtöbb áldozatot a győzelemért a szovjet had­sereg hozta. Áz ünnepi beszéd után irodalmi alkotások és kórus­művek megszólaltatásával, száznyolcvan szereplő köz­reműködésével bemutatták a Harminc éve a béke és ba­rátság útján című ünnepi műsort, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. ☆ Tegnap Tiszafüreden a párt- és társadalmi szervek, intézmények, üzemek képvi­selői a győzelem napja 30. évfordulója alkalmából meg­koszorúzták a szovjet hősi emélkművet és a szovjet ka­tonák sírjait. A Felszabadulási emlék­műnél ünnepi megemléke­zésre került sor. Az ünnep­ségen Rente Ferenc, a nagy­községi tanács elnöke kö­szöntötte a tiszafüredeieket, a járás községeinek képvise­lőit, dr. Molnár Bélát, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkárát, az ünnep­ség szónokát. A győzelem napjának ün­nepsége a „Tiszafüredi ta­vasz” politikai rendezvény- sorozatának záró eseménye, a békehónapnak pedig egy­ben a járási megnyitója volt. .......... 1 A z ÁFÉSZ-ek vendéglátó­ipari forgalma az elmúlt év­ben 526,3 millió forint volt, 6,3 százalékkal nagyobb, mint korábban. A forgalom- növekedésben még így is — a megyék sorrendjében — az utolsó helyet foglalják el szö­vetkezeteink. Az ételforga­lom nem érte el a százmillió forintot, ital viszont 382,3 millió forint értékben fo­gyott. Megélénkült a szövetkeze­tek felvásárlási tevékenysé­ge. Burgonyából 304, zöld­ségből 580, gyümölcsből 437 vagonnal vásároltak. Ba­romfiból 16 vagonnal, tojás­ból pedig 3 millióval volt több, mint tavaly. Jelentős szerepet játszott a 125 mező- gazdasági szakcsoport is. Kö­zös értékesítésük megközelí­tette a 73 millió forintot. Megfelelő ütemben nőtt az árbevétel, javult a bér- és eszközgazdálkodás emelke­dett a nyereség. Tavaly a szövetkezetek nettó árbevé­tele 4,2 milliárd, a nyeresé­gük pedig 134,8 millió forint volt. A fejlett baromfiágazat ön­magában annyit jövedelme­zett tavaly a mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezeiben, mint amennyi 1960-ban — amikor a közös gazdaság jó munkájáért megkapta a Munka Vörös Zászló Érdem­rendet — a teljes bevétel volt. Többek között ezzel ér­zékeltette Bagó Bálint, a termelőszövetkezet elnöke a szövetkezet fejlődését, ami­kor a tegnapi ünnepségen értékelte a gazdaság elmúlt évi munkáját. A mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet dolgozóinak legjobbjai és a meghívott vendégek jelenlétében ezen az ünnepségen adta át Ván- csa Jenő mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes a gazdaságnak a Ki­váló szövetkezet kitüntetést. Az ünnepségen részt vett dr. Hegedűs Lajos, a megyei ta­nács elnöke és Mohácsi Ottó, a negyei pártbizottság gaz­daságpolitikai ■ osztályának vezetője. A Táncsics Termelő­szövetkezet halmozott termelési értéke tavaly 308 millió forint volt. A nehéz, veszteségeket okozó ősz ellenére is majdnem 12 százalékkal több értéket ter­meltek, mint az azt megelő­ző évben. Ma már az értéke­sítés nagyobb hányada szár­mazik az állattenyésztési ágazatból, mint a növényter­mesztésből. Amellett, hogy a gazdaság a húshasznú szarvasmarha tenyésztésének fejlesztésében országosan is elismert eredményeket ért el» korszerű baromfiágazat­tal is rendelkezik. Nagyságát talán az érzékel­teti legjobban, hogy csupán ebben az ágazatban egy év­ben 1650 vagon abrakra van szükség. A gazdaság kiemelkedő eredményeit ünnepi beszé­dében Váncsa Jenő minisz­terhelyettes méltatta, hang­súlyozva, hogy az előttük ál­ló feladatok sem kisebbek a korábbiaknál, hiszen ebben az évben mintegy 50 millió forinttal kell többet termel­niük, mint tavaly. Az ünnepségen a minisz­terhelyettes a termelőszö­vetkezet három tagjának a Mezőgazdaság kiváló dolgo­zója kitüntetést, két tagjá­nak miniszteri dicséretet adott át. A termelőszövetke­zet elnökétől huszonötén vet­ték át a Kiváló dolgozó ki­tüntetést. A megye párt és állami ve­zetése nevében Mohácsi Ottó köszönte meg a termelőszö­vetkezet dolgozóinak jó mun­káját. Eredményeiket méltat­va azt is hangsúlyozta, hogy a mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezet mindig érzékenyen rea­gált az országosan is fontos gondokra, a növénytermesztésben, és az állattenyésztésben is igyeke­zett a termelés szerkezetét a népgazdaság igényeihez iga­zítani. Tovább bővült a bolthálózat Megyei küldött-közgyűlés a MESZÖV-nél Hogyan dolgoztak tavaly a megye fogyasztási szövetke­zetei, milyen volt a kereskedelmi tevékenységük? Mennyi élelmiszert, ruházati és egyéb cikket adtak el? Többek között erről volt szó Szolnokon, a MESZÖV-nél tegnap megtartott megyei küldött-közgyülésen. A megyei pártbizottság 1974. évi gazdaságpolitikai irányelvei között kiemelt he­lyen szerepel, hogy „me­gyénkben a kiskereskedelmi tevékenység, illetve a ven­déglátás színvonalát az or­szágos vagy azt meghaladó szinten kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a kiskeres­kedelmi áruforgalmat 9—11 százalékkal kell növelni.” Röviden jellemezve az 1974-es esztendőt: az ÁFÉSZ- ek kiskereskedelmi árufor­galma az előírt 11 százalék­kal emelkedett, a korábbi évhez <viszonyítva és nőtt a nyereség is. Tovább bővült, korszert"ütött a bolthálóza­tuk, a -41 órás munkahét be­vezetésével javultak a szö­vetkezeti dolgozók élet- és munkakörülményei. Az ÁFÉSZ-ek kiskereske­delmi boltjai tavaly 3 milli­árd 287 millió forintnyi for­galmat értek el, s ez 11,9 szá­zalékkal több, mint a koráb­bi évben. A szövetkezetek több mint egymilliárd forint értékű élelmiszert adtak el. Alapve­tő élelmiszerekből az ellátás egész évben kiegyensúlyozott volt. Javult a hús- és húské­szítmények kínálata, nőtt a tej- és tejtermékek forgalma. Több és jobb minőségű zöld­ség- gyümölcs került a lakos­ság asztalára. A ruházati cikkek forgalma 1974-ben el­érte a 610 millió forintot. Eh­hez hozzájárult, hogy az áruk többségénél tovább javult a termelői és nagykereskedel­mi kínálat, az 1973-as árle­szállítások 1 fására megélén­kült a kereslet. A vegyes­iparcikkek forgalma növeke­dett a leggyorsabban, megha­ladta az egymilliárd forintot. Mepyei jogásznál Szolnokon Neves jogtudósok — Szakmai előadások — Viták Tegnap, a megyeszékhely jubileumi ünnepségeinek ke­retében a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete és a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizott­sága jogásznapot rendezett Szolnokon. Az ünnepélyes menyitóra zsúfolásig megtelt a megyei tanács nagyterme dr. lejlódi József főügyész, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének elnöke köszöntötte a megye jogá­szait, s a jogásznap vendége­it, közöttük dr. Szakács Ödönt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, dr. Markója Imrét, igazságügyminisztériumi ál­lamtitkárt, dr. Katona Zol­tánt, a legfőbb ügyész első helyettetést, dr. Czili Gyulát, az MSZMP KB alosztályve­zetőjét, dr. Hegedűs Lajost, a megyei tanács elnökét, M. Szabó István rendőr vezérőr­nagyot, a megyei rendőrfőka­pitányság vezetőjét, Sándor Lászlót, a városi pártbizott­ság első titkárát, dr. Zsmurin Lajost, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Kukri Bélát, a városi tanács elnö­két, dr. Miklós Lajost, a Ma­gyar Jogász Szövetség titká­rát. Ezután dr. Hegedűs Lajos bevezető előadása követke-, zett. Meleg szavakkal emlé­kezett meg a győzelem nap­járól, majd a jogalkotás, jogalkalmazás és a jogpropa­ganda legaktuálisabb kérdé­seiről beszélt: — Az utóbbi néhány év­ben a magyar jogalkotás re- , neszánszát élte. Egymás után születtek új jogszabályok: az ifjúsági, az egészségügyi, a tanácstörvény, nagyon jelen­tős volt a családjogi törvény módosítása, s a közelmúltban alkotott új jogszabály, a tár­sadalombiztosítási törvény — mondta. Elismerően szólt a jogszabályok előkészítésének demokratizmusáról, a tör­vényalkotásokat megelőző széles körű társadalmi viták­ról. Felhívta a figyelmet a vitákban elhangzott kritikai észrevételekre, az alsóbb szintű jogszabályok olykor áttekinthetetlen dzsungelére, koordinálásuk szükségessé­gére. — Mert a jogszabályok nemcsak a jogalkalmazók­nak, hanem a társadalomnak készülnek — tette hozzá nyomatékkal. A jogalkalmazásról szólva elsősorban az Elnöki Tanács jogpolitikai: elveire utalt. — Nem győzzük eléggé hangsú­lyozni. -r- mondta — hogy a törvényességnek két oldala van. Vigyáznunk kell, hogy senkit ne érhessen bántódás, aki betartja, de éppoly fon­tos, hogy büntetlenül senki se szeghesse meg törvényein­ket. Tudomásul kell venni, hogy a felelősség alól sem a jó szándék, sem egy 'kollek­tíva érdeke, de még a jó - gazdasági ' eredmények sem mentesíthetnek. A továbbiakban a joggya­korlat néhány negatív je­lenségére hívta fel a figyel- ríiet. — A mi jogrendszerünk a dolgozók többségének akara­tát fejezi ki — hangsúlyozta. — Épp ezért tartják be ön­ként törvényeinket ha isme­rik, értik azok szellemét, szö­vegét. Hogy ezt elérjük, az eddiginél hatékonyabb jog- propagandára van szükség. A jogi felvilágosítás nemcsak a hatóságok, intézmények, tö­megkommunikációs eszközök feladata, elsőrendű köteles­sége minden jogalkalmazó­nak, jogásznak. A megyei tanács elnökének bevezető előadása után dr. Kovács Kálmán professzor, tanszékvezető egyetemi tanár lépett a mikrofonhoz. Azon a helyen, ahol 30 évvel ezelőtt Szolnok megye első kommu­nista főispánjaként megtar­totta székfoglaló beszédét,_.a neves jogtudós a felszabadu­lást követő új magyar állam­élet kibontakozásának első lépéseiről, a szuverén ma­gyar állam első törvényeiről beszélt. Azokról a jogszabá­lyokról, amelyek megalkotá­sában az ideiglenes nemzet- gyűlés tagjaként dolgozott. Emlékekről, élményekről be­szélt. Felelevenítette milyen megpróbáltatások, viszontag­ságok között szervezték meg az ideiglenes nemzetgyűlés első ülését. Megszervezésére létrehozott bizottság tagjai 1944 decemberében teher­autón járták a felszabadult területeket Debrecentől Pé­csig. Felidézte a nemzetgyű­lés debreceni ülésszakának két napját, amikor az új ál- lamélet legfontosabb . kérdé­seiben határoztak. Nem ‘tör­vényekkel, mert mindaddig nem születhettek törvények, míg a legfőbb állami terv­ből hiányoztak a fel nem sza­badult országrészek képvi­selői. A délelőtti előadások után szekcióüléseken vettek részt a megye jogászai. Dr. Király Tibor tanszékvezető egyetemi tanár az új büntetőeljárás egyéves tapasztalatairól, dr. Fonyó Gyula, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának fő­osztályvezetője, az európai szocialista országok tanácsi munkájának fejlődéséről, dr. Sárközy Tamás kandidátus, a Magyar Tudományos Aka­démia tudományos munka­társa a gazdaságirányítás és a vállalatok jogi helyzetének időszerű kérdéseiről tartott előadást. A referátumokat mindhárom* szekcióülésen vi­ta követte. Dr. Kovács Kálmán professzor, tanszékvezető egyetemi tanár az új magyar államélet kibontakozásáról beszél ICimxIo szövetkezett a mezöiiéki Táncsics Vörös szegfők az emlékművön Elhelyezik a szovjet hősök emlékművén a megyei és a városi pártbizottság koszorúját Tegnap megkoszorúzták megyeszerte a szovjet hősök emlékműveit és sírjait. Délelőtt 9 órakor a .szol- rtoki temetőben a városi pártbizottság nevében Turó- czi Ferencné és Brezvai Ist­ván, a városi pártbizottság titkárai, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői, a vá­rosi tanács, a fegyveres tes­tületek, a KISZ városi bi­zottságának képviselői, az úttörők, a szolnoki üzemek dolgozóinak nevében pedig a GANZVILL és a Papírgyár munkásai helyezték el az emlékezés virágait az emlék­művön. Tíz órakor a Hősök terén a szovjet emlékmű koszorúzási ünnepségén dr. Brunszvik Pál alezredes emlékezett meg a fasizmus ellen harco­ló szovjet katonák hősiessé­géről. Ezután a „Munkás gyász­induló” hangjai mellett a megyei és a városi pártbizott­ság nevében Majoros Károly és Barta László, a megyei pártbizottság titkárai,Túróczi Ferencné és Brezvai István, a városi pártbizottság titká­rai koszorúztak. A szovjet katonák nevében helyezték el a kegyelet virágait az em­lékművön V. I. Szkacskov és N. P. Bikovec alezredesek. A megyei tanács nevében dr. Sóós István, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Bárdi Imre, a megyei tanács pártbizottságának titkára ko­szorúzott. Ezután a fegyve­res testületek, ,a KISZ me­gyei és városi bizottsága, a Május 1. Ruhagyár dolgozói, az általános iskolák diákjai, és a szovjet pionírok rótták le kegyeletüket Virágaikkal és koszorúikkal a szovjet hő­sök emlékének. II Béke és barátság hónapjának szolnoki és tiszafüredi megnyitója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents