Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

II

szór,NOK MEGYEI NÉPLAP

1975. .május 7,

A gyizel mgyökerei és virágéi

Egy emberpár életútja

A kép 1945-ben. a győzelem napján Székesfehérvárott készült, ahol a szovjet katonák és a magyar lakosság együtt ünnepelték a második világháború befejezését. A szovjet katonák között (kezében virágcsokorral) Szofija Leonardovna Tidman. (A képet a doktornő bocsátotta a szerző rendelkezésére.)

A nő, Szófia Leonardovna Tidman az orvostudományok doktora, a Lenin-rend tulajdonosa, már két éve nyugdíjas. A férfi, Szergej Aro- novics Kazmin, a Vörös Október Gyár főmérnökeként került nyugdíjba. Volgograd- ban élnek és még most is sek társadalmi elfoglaltságot v allalnak magukra. Ennek az emberpárnak nem mindennapi életútja van.

Szófia Leonardovna Moszkvában született és miután egyetemi tanulmányait befejezte, lepratelepre kérte magát. Szergej Aronovics szi- birják, vagyis szibériai és miután elvégezte a politechnikai főiskolát, a Sarkkörön túl egy varos építésének nehéz munkájában vett részt. 1938-ban kerültek mindketten Volgográdba, Szófia Leonardovna a klinikára, sebész lett, Szergej Aronovics pedig' a Vörös Október Gyárba mérnökként. Akkor ismerkedtek meg és házasodtak össze.

Lakásukon fogadtak, igazi orosz vendégszeretettel és vendéglátással. Sokáig érintetlen volt a gazdagon megterített asztal, hiszen életútjuk legnehezebb időszakáról folyt a szó. A háború kitörését követő napon kellett volna Szófia Leonardovná- nak Leningrádba utaznia, hogy megvédje disszertációját. Nem mehetett. Nem a klinikára ment, hanem az 1584. számú evakuációs kórházba, és katonaorvosnak jelentkezett. Amikor 1942-ben ideért a front, az intézmény átalakult tábori kórházzá. Szergej Aronovics a Vörös Október Gyár szállítási vezetője lett. 1942. augusztus 23-án a gyárat lebombázták, neki is Cseljabjinszkba kellett volna kitelepülnie, de megbetegedett és így nem mehetett. .

— A sztálingrádi csata legkritikusabb napjaiban -— mondotta az orvosnő — rengeteg súlyos sebesültünk volt. Őket kellett állandó tüzérségi tűzben, bombázások közepette a Volgán túlra szállítani. A férjem, miután itt maradt, önkéntesként beállt segíteni.

— Tudomásom szerint — emlékezik Szófia Leonardov- ra — ez volt az egyetlen kórház, amely nem ment a Volgán túlra. Rengeteg sebesültet kellett a harcok idején ellátnunk. Nem volt egyszerű a munkánk, hiszen nekem, mint sebész főorvosnak a bombázás és a tüzérségi tűz ideje alatt is operálnom kellett, meg kellett mentenem az emberek életét. Emlékszem, egyszer bombázás közben súlyos hassebet operáltam, amelyet nem lehetett abbahagyni. Életveszedelembe került az életet mentő orvos is. Miután az operációt befejeztem, a sebesült katonát elvitték. Néhány perc múlva a szomszédban bomba oltotta ki az altatásból soha fel nem ébredő katona életét...

Kevés emberpárnak adatott meg, nekik igen, hogy akkor, életútjuk legnehezebb időszakában, mindvégig

együtt lehettek. Még akkor is, ha útju.knak ez a szakasza akkor az élet és halál mezsgyéjén vezetett. A sikeres ellentámadás, a 6. német hadsereg Sztálingrádnál történt megsemmisítése után a tábori kórház követte nyugatra a frontot. Szófia Leonardovna sebész főorvosként, Szergej Aronovics Kazmin pedig mint a kórház műszaki vezetője. így jutottak el harcolva, gyógyítva Magyar- országra. Hosszabb időt töltöttek Kiskőrösön, voltak Várpalotán, Pécsett, Pápán, Baján, Budapesten, a győzelmet pedig Székesfehérvárott ünnepeltek.

Miután Szófia Leonardovna disszertációja az ostromban elégett, újabb disszertációt írt, amit meg is védett. Szergej Aronovics a Vörös Október Gyárba tért visz- sza, amelyet akkorra már nagyjából újjáépítettek, és már folyt a normális termelőmunka. Harminchárom esztendő után onnan ment nyugdíjba.

A késő délutánba nyúló szombati beszélgetés és orosz vendéglátás után a szálloda felé tartván, a híres Pav- lov-ház előtt mentem el, amelyet egy maroknyi hős annakidején 58 napig tartott. A ház udvarán most gyerekek játszottak. A város legmagasabb pontján, az egykori Mamaj tatárvezérről elnevezett Mamajev kurgá- non, amely az ostrom idején oly sok szovjet katona vérét követelte, magaslik a monumentális, 86 méter magas emlékmű női főalakja. Friss házasok érkeznek gépkocsival. A fiatalasszony hófehérben. a fiatal férj feketében. Csak a virágcsokor vörös, amellyel az elesett hősök emlékművéhez zarándokolnak. Mert ez szerte a Szovjetunióban így szokás. A házasságkötés után a fiatal párok első útja mindenütt az elesett hősök emlékművéhez vezet...

VÉGE.

Óra ver/ János

Rudolf Kabaly

A döntő szerepről

1941. június 22-ével a szovjet — német arcvonal lelt a második világháború jő arc- vonala, ott zajlottak le a dönti) csaták, ott következett be a döntő fordulat a háború menetében. Hitler és vezérkara nagyon jól tudta ezt, ne?n véletlenül tartotta fegyveres erejének 60—72 százalékát a keleti arcvonalon.

A hitleri W ehrmacht

Moszkva alatt szenvedte el első, katasztrofális vereségét, amely végstvetett a legyőzhetetlenség legendájának. Mac Arthur amerikai tábornok a moszkvai csatát így értékelte: ..Ezt az erőfeszítést lendülete és nagyszerűsége az egész történelem egyik legnagyobb katonai teljesítményévé avatja”. Tip- pelskirch, volt hitlerista tábornok, a második világháborúról írott könyvében megállapítja: „A hadműveletek további menete szempontjából e hadjárat kudarca végzetes következményekkel járt.” Ez az értékelés pontosan kifejezi a lényeget a moszkvai csata jelentőségéről. Moszkva alatt megkezdődött a fordulat, majd folytatódott Sztálingrádnál, ahol Churchill véleménye szerint is: „Hitler Oroszország elleni második hadjáratának döntő vereségét” szenvedte el.

A sztálingrádi csata után a szovjet haderő hat támadó hadjáratában semmisítette meg a hazájára tört fasiszta seregeket. E hadjáratok mindegyike 1500—3000 km széles arcvonalon bontakozott ki, és 400—900 km mélységig terjedt. Ilyen méreteket soha korábban nem ismert a hadtörténelem. A szovjet csapatok hetenként átlag 5 német hadosztályt semmisítettek meg, a velük szemben harcolt 578-ból összesen 507-et. A Wehrmacht második világháborús embervesztesége 13 millió 600 ezer, ebből a keleti arcvonalon esett el 10 millió katona. A harci technikában elszenvedett német veszteség: 176 ezer Vöveg és aknavető, 48 ezer harckocsi és rohamlö- veg, 77 ezer repülőgép. Ezek az adatok mindennél jobban bizonyítják a szovjet—német arcvonal és a szovjet fegyveres erők döntő szerepét a második világháborúban.

Karsai Elek

fl Mieseadeni sssfészekíől a berlini bunkerig

M

ájus 2-án egész Berlin a szovjet csapatok kezére került. Hitler utóda. Dönitz nagyadmirális, még egyszer próbálkozik: hátha az angolszászok vele inkább tárgyalnak, mint Hitlerrel, de ő is kénytelen tudomásul venni, hogy az angol—amerikai—francia— szovjet koalíció csak teljes, feltétel nélküli megadást fogad el.

így kerül sor Reimsbén, 1945. május 7-én hajnali 2 óra 41 perckor a fegyverszüneti egyezmény aláírására. melyen az angol—amerikai hadsereget Bedell-Smith, a szovjet hadsereget Suszla- parov. a francia hadsereget Sevez képviseli.

A feltétel nélküli megadásról szóló okmányt a német hadsereg főparancsnoksága nevében Jód) tábornok és Friedenberg tengernagy írja alá.

A fegyverszüneti szerződésben többek között szerepel:

Alulírottak a német főparancsnokság nevében hozzájárulunk a szárazföldi, tengeri és. légihaderők feltétel nélküli megadásához, a Vörös Hadsereg és a szövetséges expedíciós haderők főparancsnokságának rendelkezése szerint.

A német főparancsnokság haladéktalanul parancsot ad a német szárazföldi, tengeri és légi haderő valamennyi parancsnokának, hogy 1945. május 8-án, közép-európai időszámítás szerint 23 óra 1 perckor a csapatok maradjanak azon a helyen, ahol eppen tartózkodnak, adják át

minden fegyverüket és fegyveres felszerelésüket a szövetséges legfőbb hadvezetőség megbízottainak, el ne pusztítsanak, vagy meg ne rongáljanak egyetlen vízi vagy légi járművet, gépet vagy bármiféle harci felszerelést sem.

Másnap a kapituiációs aktus megismétlődik a szovjet főparancsnokságon is, itt német részről a fegyverletételi okmányt Keitel tábornagy írja alá.

1945. május 8-án, 23 óra 1 perckor az európai hadszíntéren megszűnik minden ellenségeskedés.

Truman, Roosevelt utóda az elnöki székben, a következő üzenetet küldi Sztálinnak:

„Most, amikor a szovjet— angol—amerikai csapatok feltétel nélküli kapitulációra kényszerítették a fasiszta agresszorok seregeit, szeretném átadni Önnek és ön által hős seregeiknek népünk és kormányunk forró üdvözletét. Mi igen sokra becsüljük azt a nagy szolgálatot, amelyet a hatalmas Szovjetunió a civilizáció és a szabadság ügyének tett. Önök megmutatták, hogy egy szabadságszerető és a legnagyobb mértékben bátor nép meg tudja törni a barbárság gonosz erőit, bármilyen hatalmasak ezek az erők. Közös győzelmünk alkalmából üdvözöljük a Szovjetunió népét és seregeit, s azok nagyszerű vezetőségét, örülni fogok, ha ön jónak látja tolmácsolni ezeket az érzéseket a harctéren levő parancsnokaiknak.'’

Sztálin válasza Truman- nak május 9-én:

„Szívből köszönöm a hitleri Németország feltétel nélküli kapitulációja alkalmából küldött baráti üdvözletét. A Szovjetunió népei nagyra értékelik a baráti amerikai nép részvételét a jelenlegi felszabadító háborúban. A szovjet, amerikai és brit seregeknek a német rablók ellen vívott, s ezek teljes szétzúzásával és vereségével végződött közös harca népeink fegyverbarátságának nagyszerű példájaként kerül be a történelembe.

Kérem a szovjet nép és a szovjet kormány nevében, hogy adja át az amerikai népnek és a bátor amerikai hadseregnek forró üdvözletünket, és jókívánságainkat a nagy győzelem alkalmából.”

194!j. május 9-én, a német kapituláció nyilvánosságra hozatala napján Churcill a következő üzenetet küldi Sztálinnak;

l,A brit nemzet üzenete a

Vörös Hadseregnek és a szovjet népnek. Szívélyes üdvözleteimet küldöm annak a ragyogó győzelmüknek alkalmából, melyet a területrablóknak országunkból váló kiűzésével és a náci zsarnokság szétzúzásával arattak. Erősen hiszem, hogy a brit és a szovjet nép barátságától és kölcsönös megértésétől függ az emberiség jövője. Itt, a mi szigethazánkban ma nagyon sokat gondolunk Önökre, és szivünk mélyéből kívánunk Önöknek boldogságot és jólétet.”

Sztálin válasza Churcill- nek május 10-én:

„Üdvözlöm önt személyesen, a dicső brit fegyveres erőket és az egész brit népet, s szívből jövő jókívánságaimat küldöm a közös ellenségünk — a német imperializmus — fölött aratott nagy győzelem alkalmából. Ezzel a történelmi jelentőségű győzelemmel befejeződött a szovjet, brit és amerikai seregek Európa felszabadításáért vívott közös harca. Biztos vagyok benne, hogy a háború idején országaink közt kialakult baráti kapcsolatok a háború utáni időszakban sikeresen és szerencsésen fejlődnek majd tovább. Megbíztam londoni nagykövetünket, hogy tolmácsolja mindannyiuknak szerencsekívánataimat a kivívott győzelem alkalmából, s legjobb kívánságaimat.”

1945. május 9-én Moszkvában 1000 löveg 30 sortüzé- vel köszöntik a Vörös Hadsereg hős csapatait.

(RÉSZLET)

Történelmi felvételek

A KURSZKI CSATA. Ä Nagy Honvédő Háború és egyúttal a második világháború egyik legnagyobb csatája a

szovjet hadsereg cs a nemet fasiszta haderők között Orel, Kurszk, Belgorod és Harkov térségében. A németek sztálingrádi vereségük után hatalmas, mintegv 500 000 főnyi sereget összevonva 1943. július 5-én támadást kezdtek azzal a céllal, hogy' a szovjet arcvonalat áttörve utat nyissanak Moszkva felé. A támadás visszaverése után, július 12-én megkezdődött a szovjet erők ellentámadása, ami a háború további menetére döntően ható győzelemmel végződött. Képünkön: harckocsizok és repülőgépek összehangolt támadása Kurszk térségében.

A MUNKA SZABADDÁ TESZ! Ez a képmutató felírás fogadta az auschwitzi haláltáborba lépő tíz- és tízezreket. Legembertelencbb formájában és a legszélesebb keretek között a német fasiszták teremtették meg a koncentrációs táborok rendszerét a német monopoltőke érdekeit és hasznát szolgálva: ezekbe zárták a német kommunista és demokratikus elemeket, majd minden megszállott országból a hazafiakat, s 'az általuk „alsóbbrendű fajúaknak” nevezett népek millióit. A képen: foglyok a maüthauseni koncentrációs tábor kőbányájában.

A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS. Ezen a néven ismeretes az európai második front megnyitása, az angol és amerikai hadsereg Nyugat-Európában hosszú halogatás után 1944. június 6-tól július 12-ig végrehajtott partraszállása. Képünkön az amerikai katonák a partraszállás első perceiben.

A JALTAI KONFERENCIA. A második világháború befejezése előtt néhány hónappal — 1945. február 4—12. között — a három szövetséges nagyhatalom, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányfőinek (képünkön, jobbról: J. V. Sztálin, F. D. Roosevelt és W. S. Churchill) értekezlete, amelyen a háború eredményes befejezésével és a háború utáni Európa problémáinak rendezésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. A szövetségesek elhatározták: megsemmisítik a német militarizmust és nácizmust, s gondoskodnak arról, hogy Németország „soha többé ne zavarhassa a világ békéjét”. Határozatot hoztak a béke biztosítását célzó nemzetközi szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozásáról, -.4