Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

1973.-május 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JÓ ÜTEMBEN HALADNAK a Metro II. vonalának építési munkái. A Deák téri mély- állomás szerkezetileg elkészült, megkezdődtek a belső beépítési munkálatok Tájékoztató a munkásosztály helyzetének további javításáról Karakas László munkaügyi miniszter tegnap a Parla­mentben tájékoztatta az újságírókat a munkásosztály / helyzetének további javítására hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtásának tapasztalatairól. Rámutatott, hogy a befeje­zéshez közelgő negyedik öt­éves tervidőszak folyamán a kormányzati intézkedések és a vállalati gazdasági eredmé­nyek nyomán jelentősen emelkedett a dolgozók és ezen belül a munkásság kere­sete. Az ötéves terv folya- ;mán a munkások és alkalma­zottak egy főre jutó reálbére körülbelül 16 százalékkal ;■ emelkedik, ami megfelel a terv előirányzatának. A munkások — elsősorban az állami ipar, a nagyüzemek, az állami kivitelező építőipar munkásai és művezetői — az átlagosnál nagyobb béreme­lése nem csupán a kereseti színvonal átlagon felüli emelkedését biztosította, ha­nem a munka szerinti elosz­tás következetesebb megva - lósítasahoz, a bér- és kereseti arányok javításához is hoz­zájárult. A miniszter hang­súlyozta : gondoskodni kell arról, hogy a nagyüzemi munkásság keresetének nö­vekedési üteme továbbra is az átlagosnál nagyobb legyen, ne következhessen be olyan jellegű lemaradás, atjúlyen a negyedik ötéves terv első eveiben előfordult. Ezt a törekvést a központi bérintézkedéseknél is figye­lembe veszik. Az ötödik öt­éves tervidőszak idején a ta­rifarendszert is korszerűsíte­ni kell, ezzel a többi között elősegítik a magasan kvali­fikált szakmunka, valamint a nehéz és a kedvezőtlen kö­rülmények között végzett munka, továbbá az általános­tól eltérő — több műszakban, vagy folytonos munkarend­ben végzett — a munka fo­kozott anyagi elismerését. További fejlődést kell elérni á férfiak és nők közötti bér­különbségek mérséklésében. A közgazdasági szabályozó- rendszer továbbfejlesztésével csökkenteni kívánják a kere­setnövekedés ütemében ta­pasztalható túlzott és indoko­latlan eltéréseket is. A miniszter indokoltnak tartja megvizsgálni ázt is, hogy a vállalatok — a fo­gyasztói árak növekedésének részbeni ellensúlyozására és a bérek ösztönző hatásának fokozásárá — bizonyos bér­emelési lehetőségekét felté­telektől függetlenül is kap­hassanak, ne legyen egyetlen olyan jelentős munkásréteg sem, ahol pem növekednek a reálbérek. Több kórházi ágyat, több orvost A megye egészségügyi fejlesztése Szolnok megye egészség- - ügyi ellátottsága jelenleg még az utóbbi években tett erőfeszítések ellenére sem kielégítő. Mint azt a megyei pártértekezleten dr. Pápay Dénes, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető főorvosa elmondta, a tízezer lakosra jutó kórházi (fekvö- betegintézeti) ágyak száma jóval a vidéki és az orszá­gos átlag alatt van. Míg Szolnok megyében 58. a vi­déki városokban 68, országo­san pedig 83 ágy jut tízezer lakosra. A gondok minden­képpen orvoslásra szorulnak, s a jobb kórházi ágyarány kialakítását . részben már megkezdett, részben pedig a következő évekre tervezett beruházások szolgálják. Gyermekotthon Karcagon A megyei tanács szolnoki Hetényi Géza kórháza, amelynek zsúfoltsága (jóval az országos átlag fölötti a ki­használtsága) köztudomású, 1976 első félévében már az új, 268 ágyas pavilonépület­ben is fogadhat betegeket. Ez a bővítés például lehető­vé teszi, hogy a belgyógyá­szat átköltözése után az urológiai, a baleseti sebészeti és az ideggyógyászati osz­tály több beteget láthasson el. A megyei kórház bővíté­sének első lépése és a több­szöri határidőmódosítás, aka­dályok után a közeli napok­ban átadásra kerülő közpon­ti műtő megteremti a jobb gyógyítómunka feltételeit. Ugyancsak a közeljövőben — még az idén átadják a karcagi kórház 156 ágyas el­meosztályát, amely egyben a megye elmegyógyászati ellá­tásának is központja lesz. A tervek elkészültek, s az épí­tését is megkezdik a karca­gi 250 ágyas egészségügyi gyermekotthonnak, amely­ben értelmi fogyatékos gyer­mekeket helyeznek el — az elképzelések szerint már 1977-ben. Uiabb négyszáz ágy A későbbi évekre tervezett fejlesztések között első he­lyen szerepel a megyei kór­ház további bővítése, amely újabb 400 ágyat jelent, to­vábbá azt, hogy a központi orvosi részlegek (mint pél­dául a laboratórium, a rönt­gen) új helyiségekben kor­szerű körülmények között működhetnek. A fejlesztés szakmai prog­ramját a napokban hagyja jóvá az Egészségügyi Minisz­térium, s a kedvező válasz után (reméljük mielőbb) a megyei tanács megrendeli a beruházási programot. A nagyszabású munkák meg­kezdésének anyagi akadályai sem lehetnek, mert — mint dr. Pápay Dénes mondta — a bővítéshez a pénz adott. Az újabb pavilon a tervek szerint az ötödik ötéves terv­ben készül el, s előrelátható­lag 1980-ban léphet be aj­taján az első beteg. A kórházi ágyak számá­nak növelését segítő tervek a megye egészségügyi ellá­tásának egyik (nem mellé­kes) gondját enyhítik. Nem kevésbé jelentős gond emel­lett a szakemberellátottság. Megyénkben négyszázhar­minc egészségügyi szakkép­zettséggel rendelkező dolgo­zó hiányzik. A „távollevők­re” eső munkát a többi dol­gozó látja el. Szembetűnő az orvoshiány, amely igén sok helyettesítést követel a prak- tizálóktól. Ha holnap egy­szerre százhat orvos jelent­kezne, mindegyiknek azon­nal lenne helye, munkája. Sajnos azonban ez nem vár­ható (különösen máról hol­napra nem) annál is inkább, mert bár . 1971 óta , növeke­dett az orvosok száma, még. mindig komoly „toborzó” munkát követel a megyei vezetőktől az orvosok letele­pítése. Az elmúlt négy év alatt 1971—74-ben 244 orvos jött a megyébe, de ugyanak­kor 183 elment, vagy nyug­díjba vonult. Orvosjelöltek a megyéből? Az elmúlt évek tapaszta­lata bizonyítja, hogy az or­voshiány pótlásának egyedü­li biztos útja az egyetemről kikerült fiatal orvosok lete­lepítése. Az orvosutánpótlás biztosítása érdekében a na­pokban kötöttek megállapo­dást a szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemmel. Az egyetem a Szolnok megyéből jelent­kező fiataloknak segítséget nyújt a felvételi vizsgára ké­szüléshez, s az elképzelhető, hogy megfelelő jelentkező esetén Szolnokon kihelyezett előkészítőt szerveznék. Azok­nak a fiataloknak pedig, akik az egyetemre bejutot­tak, a megyei tanács társa­dalmi ösztöndíjat biztosít. A közelmúltban felkutatták azokat az érettségizett fiata­lokat, akik a megyében egészségügyi munkakörben dolgoznak, s orvosi egyetem­re szeretnének (többen újra) jelentkezni. Őket „beiskoláz­zák” a megyéi kezdeménye­zésre induló előkészítőkbe. A megyei pártértekezleten a megyei egészségügy két komoly gondot okózó témá­járól esett szó. Gondokról, amelyek enyhítéséért meg­tették a kezdeti lépéseket. A XI. kongrassiMS méreiiSuel Bio6 ®s foouä tarädsrscsic ok Állami gazdasagok? Heljzetkép a máröl. «gonrioEotttl« a feladatokról S3. Az Idei népgazdasági terv az állami gazdaságok számá­ra 5—6 százalékos termelés­növekedést irányoz elő. A megyében 7,8 százalékos ter­melésbővítést terveztek az állami gazdaságok, ami 10 százalékkal haladja meg a negyedik ötéves terv 1975. évi ütemét. Az előző évihez képest 10 százalékkal növe­lik az áruértékesítést. Mű­szaki fejlesztésre a múlt évi­nél 20 százalékkal többet költenek, egyidejűleg meg­gyorsítják a megkopott ter­melőeszközök selejtezését. Ahhoz, hogy a nagyobb termelést kisebb létszámmal bonyolíthassák le, 9,3 száza­lékkal kell növelniük az élő­munka termelékenységét, ugyanakkor a szabályozó rendszer keretei között 5 százalékkal emelik a dolgo­zók átlagkeresetét. A tervezett vállalati nye­reség 133,6 millió forint, ami 19,7 százalékkal múlja felül a tavalyit és 38,8 százalék­kal lépi túl a negyedik öt­éves terv utolsó évének ere­deti előirányzatát. E gyors gazdasági növekedés fő for­rása: nagyobb termelés je­lentősen kisebb ráfordítások­kal. Ez a hatékonyság eme­lésének lényege, intenzív út­ja, a XI. kongresszus mér­céje a gazdaságpolitikában. Még egy kérdés maradt hatra: az állami gazdaságok tervei összhangban vannak az idei népgazdasági térv konkrét céljaival? Igennel válaszolhatunk. A növény- termesztésben a cukorrépa, a napraforgó, a zöldség ve­tésterülete, az állattenyész­tésben a tehénállomány és a hústehén-áHomány fejlesz­tése megfelel a népgazdasági érdekeknek. döntő kérdés a gazdaságosság A termelési szerkezet kor­szerűsítése is összhangban van a XI. kongresszus, a megyei pártértekezlet hatá­rozataival. A kiemelten fon­tos növények mellett több búzát, árunövényt termesz­tenek. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány növelésén belül a tehénlét­szám; a sertéstenyésztésen belül a kocalétszám; továb­bá az anyajuhállomány bő­vítése az állami gazdaságok célja. A fő ágazatok jövedeleme- zőségének fokozása mellett csökkentik. vagy teljesen megszüntetik a kevésbé jö­vedelmező ágazatokat, ha azok a népgazdaság számára egyébként nélkülözhetők. Jól látható, hogy az álla­mi gazdaságok a takarékos­ság elvét nem csupán a rá­fordítások mérsékléseként ér­telmezik, hanem oly módon is. hogy a társadalmi mun­kát tervszerűen a népgazda­ság számára előnyös ágaza­tokba csoportosítják át, lé­nyegében ott használják fel, ahol a leghatékonyabban gyarapítja a nemzeti jöve­delmet, s ezzel összefüggés­ben a vállalat jövedelmét is. Mindez bizonyítja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének intenzív útja tartalmazza a társadalmi munka legésá- szerűbb, tehát legtakaréko­sabb felhasználását. lUAHűny köue$£s@z£etés Ne higgyük, hogy az álla­mi gazdaságok idei tervei könnyűszerrel teljesíthetők. Olyan célokat tűztek ki; amelyek csak megfeszített, odaadó, példásan szervezett, fegyelmezett munkával ér­hetők el. Ehhez a fő erőt a szocialista versenymozgalom­ban résztvevő brigádok ad­ják. Az állami gazdaságok állandó dolgozóinak (köztu­dott, hogy idénymunkásokat is alkalmaznak) 67 százaléka vett részt a kongresszusi és felszabadulási múnkaver- senvben, amelynek első sza­kaszában igen szép eredmé­nyeket értek el. A verseny második szaka­szában, az üzemi tervekhez kötődve tették meg vállalá­saikat a brigádok. Mi vár­ható tőlük? Több mint 8 millió forint költségmegta­karítás, a hozamok növelé­sével 19,9 millió forint ter­melési értéktöbblet, a mi­nőség javítása révén 29 millió forint. Mindezen túl­menően a gyermekintézmé­nyek javára, a munkahelyük környezetének szépítésére 31 ezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel. A brigádok az esztendő végéig folytatják a kong­resszusi és felszabadu­lási munkaversenyt: fő céljuk, hogy ezzel az idei terv hiánytalan megvalósítá­sát szolgálják. Ez a közös­ségi helytállás az aranyfede­zete annak, hogy az állami gazdaságok teljes egészében elérjék céljaikat. A fentiek alapján néhány következtetés kínálkozik. Az első, amit megállapíthatunk az, hogy az állami gazdasá­gok tervei reálisak, tervezett intézkedéseik mintaként szolgálhatnak sok termelő- szövetkezet számára is. A gazdaság- és termelésfejlesz­tés terén biztosítják a ne­gyedik ötéves terv teljesíté­sét, egyben jó alapokat te­remtenek a következő terv­időszakhoz. Politikailag igen fontos, bogy a megye mezőgazdasá­gában kiemelkedő szerepet betöltő állami gazdaságik következetesen dolgoznak ‘ a Központi Bizottság 1974. de­cemberi határozatának meg­valósításáért, élenjárnak az idei népgazdasági terv telje­sítéséért folyó munkában. A helyzet ismeretében megala­pozottan állapítható meg: a Központi Bizottság határo­zatának végrehajtása rend­ben megy az állami gazda­ságokban. A munka átgondolt irá­nyítására vall, hogy a fej­lesztési elképzelések időará­nyosan megvalósultak, hogy a termelés megfelel a társa­dalmi igényeknek, a gazdál­kodással és a jövedelmező­séggel összefüggő kérdések­ben komplett szemlélet ural­kodik a gazdaságokban. A végrehajtás egyik biztosité­ka a tervfégyelem követke­zetes, céltudatos érvényesí­tése. Az állami gazdaságok eredményei és törekvései jól érzékeltetik, hogy fejlődé­sük fő tendenciái megfelel­nek a népgazdasági érdekek­nek, de áz is megállapítható; hogy egyes ágazatokban el­ért teljesítmények elmarad­nak a reális lehetőségektől. Emiatt az adottságok és az eredmények nem minden té­ren vannak szinkronban. A gazdálkodás elemzése arra enged következtetni, hogy a jövedelmezőség még lénye­gesen javítható a jövőben. Illetékes szervek álláspont­ja, hogy az állami gazda­ságok közmegelégedésre végzett munkája újabb nagy jelentőségű feladatok megoldását teszi lehetővé és sürgetővé. Ezek sorában el­sőként az állattenyésztés fel­lendítését és korszerű bázis»- ra való helyezését említjük. Kulcskérdéssé kell válnia a kertészeti ágazatok fejlesz­tésének, korszerűsítésének, teljesítményük Számottevő növelésének. Az öntözőgaz­dálkodásban megvan arra a lehetőség, hogy kirobbanó siker szülessen, hogy euró­pai színvonalra emelkedjen egv-egy állami gazdaság. Vé­gül: úgy véljük, mód van rá, hogy tőketakárékos mű­szak-technológiai megoldá­sokkal jó példát mutassanak p. megye mezőgazdaságának. Készben megvannak már a feltételek, részben tervsze­rű rnünkával kialakíthatók a ma még hiányzó feltételek ahhoz, hogy a mezőgazda­ságban is legyén „Hűtőgép­gyárunk”, vagy „Tisza Cipő­gyárunk”. Ez olyan nagy cél, amelynek elérésé a liólna- pok, de mindenképp a kö­zeljövő páratlanul szép és lelkesítő feladata. Befejezésül hangsúlyoz­zuk: az állami gazdaságok­ban a megye munkásainak jelentős része dolgozik. Ró­luk a párthatározatok szel­lemében kell gondoskodni. El kell érni azt. hogy na­gyon büszke lehessen min­den dolgozó arra, hogy az állami gazdaságok kollektí­vájához tartozik. HflíiratcíyiscGS-fi munköual Ezt csak megfeszített, mintaszerű munkával lehet elérni. A jövő modern, ioa- rosodott mezőgazdasága meg­teremtésének egyik elenged­hetetlen feltétele, hogy ezek ez állami üzemek tartósan környezetük mintagazdasá­gai legyenek. Ehhez megvannak a me­gyében a lehetőségek, erre garancia az állami gazda­ságok eddigi eredményessé­ge, a jövő érdekében vég­zett céltudatos, az állami nagyüzem rangjához egyre méltóbbá váló munkába. F. P. Fogyasztói érdskvéiielem Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi államtitkár veze­tésével tegnap kétnapos or­szágos tanácskozás kezdő­dött a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban. Az értekez­letén a megyei tanácsok ke­reskedelmi osztályainak, a kereskedelmi felügyelőségek­nek, a SZÖVOSZ-nak a ve­zetőivel és az ÁFÉSZ-titká- rokkal a belkereskedelem és a vendéglátás időszerű prob­lémáival, illetve az ezekkel kapcsolatos tennivalókat be­szélik meg. Viszonylag kévés befekte­téssel nagy területet lehet öntözni azzal a műanyag­tömlős felületi öntözőberen­dezéssel, amelynek kizáróla­gos gyártási jogát a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat kapta még az OVH-tól. A berendezés üzemelteté­sét másodpercenként 200 li­ter kapacitású Pajtás VI—F típusú szivattyúagregát biz­tosítja. A vízkivétéli műhöz 500 méter hosszú, 300 milli­méter átmérőjű trevirátömiő fővezeték csatlakozik. A fő­vezetékből jobbról és balról mellékvezetékek ágaznak ki. A berendezés minden olyan területen alkalmazható, ahol a felületi öntözés megvaló­sítható. Az idén készülő 20 beren­dezésből 10 darabot a kar­cagi Vízgazdálkodási Társu­lás kap meg, tízet pedig az AGROTRÖSZT-nek adnak át. Terv szerint a jövő év­ben már mintegy 5Ó trevira- tömlős öntözőberendezés ké­szül. ___________________u M ftanyaititóís felületi Bfltüzüüereiidezis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents