Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
1975. májús 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 3 Guszman József emlékülés Bőr-nem (beteggyógyász szakorvosok Szolnokon n XI. kongresszus mércéjével Hol és hová tartanak az állami fuzdasigok? Tegnap délelőtt Szolnokon, a városi tanács dísztermében újabb jubileumi e/jményre került sor. Az Egészségügyi Minisztérium Országos Bőr-, Nemikórtani Intézete és a „Guszman Jt'/sef” megyei Bőr-, Nemi beteggondozó Intézet rendezésében emlékülést tartottak a magyar dermato-venerológia (bőr- és nemikórtan) kiemelkedő egyénisége, Guszman József professzor születésének századik évfordulója alkalmából. A jubileumi emlékülés elnökségében a város és a megye egészségügyi vezetői mellett megjelent Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára. A Szolnok városi Tanács nevében Kukri Béla tanácselnök üdvözölte az emlékülés résztvevőit, kórházi, gondozóintézeti orvosokat, vezetőket, akik az ország különböző helységeiből érkeztek a 900 éves megyeszékhelyre. A megyei bőr-, nemibeteggondozó intézet névadójáról Guszman professzorról dr. Károlyi István kandidátus az egykori tanítvány és munkatárs emlékezett meg meleg szavakkal, kiemelve annak az úttörőmunkának jelentőségét, amelyet a nemibetegségek, a szifilisz gyógyítására általa kidolgozott klinikai módszerek nem is a bőr-, nemibeteggondozói szakorvosi munka legfontosabb gyógymódjai. A megemlékezés után dr. Király Kálmán egyetemi tanár, az Országos Bőr-, Ne- mikórtani Intézet igazgatója tartott előadást „A bőr-, nemibeteggondozás múltja, jelene és jövője” címmel. Király professzor, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemibetegssgekkel foglalkozó osztályának vezetője volt 1972—73-ban, s jelenleg is tagja a veneroló- giai osztálynak, nyilatkozott lapunknak a nemibetegségekkel kapcsolatos tapasztalatairól. — Amint a mai előadásból is kitűnt, Magyarországon az ötvenes évek végéig jelentősen visszaszorultak a nemibetegségek, viszont a hatvanas évektől kezdődően ismét növekszik a megbetegedések száma. Pillanatnyilag hazánkban a leggyakoribb járványos betegség a kanyaró, s utána következik a gonorrhoea. Bármennyire nem akarjuk tudomásul venni, s álszeméremmel „titkos” betegségnek tekintjük, terjednek a nemibetegségek. Ezek felderítését, eredményes kezelését nagy mértékben akadályozza a tudatlanság, pontosabban az egészségügyi tájékozatlanság. A fertőzöttek gyakran nem is tudják magukról, hogy betegek. Nem ismerik a tüneteket. Mindezek megismertetése, a még meglevő maradi szemléletmód leküzdése, qs az egészséges életmódra nevelés sürgős feladat. és fontos társadalmi kötelesség. Éppen ezért üdvözlöm örömmel a hazánkban most kísérlet alatt álló új iskolai tantárgyat, a családi életre nevelést, amely — reméljük hamarosan — segít megváltoztatni a jelenleg még konzervatív közvéleményt — a „titkos” betegségek leküzdése érdekében is. I. Zs. Megkezdődött a Magyár Tudományss akadémia iubiiein közgyűlése Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiát és tolmácsoljam a Magyar Szocialista Munkáspárt üdvözletét és jókívánságait. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása olyan korszakban történt, amikor a történelem a polgári átalakulás feladatait tűzte napirendre, s amikor a társadalmi haladásért, a nemzeti felemelkedésért és a nemzeti függetlenségért vívott harc céljai egybeestek. Az Akadémia létrejötte maga is e küzdelmek egyik jelentős állomása volt. A tudomány a magyar társadalomban azonban csak a felszabadulás után, népi államunkban nyerte el méltó helyét, s az azóta eltelt három évtizedben tudta betölteni az Akadémia ezt a funkciót, amelyet megalapítói szántak neki, a szocializmust építő magyar nép olyan feltételeket teremtett a kutatómunka kibontakoztatásához, amelyek lehetővé tették a magyar tudomány felzárkózását a világ tudományos élvonalához. A szocializmus azért is biztosítja a tudomány fejlődésének feltételeit, mert társadalomátalakító tevékenységében nem nélkülözheti a valóság törvényeinek ismeretét, a tudomány művelőinek aktív közreműködését, a szocializmus és a tudomány egymásra utaltak és szövetségesek. A Magyar Szocialista Munkáspárt erre a felismerésre alapozza tudománypolitikáját. Bízik, tudósainkban, a tudomány művelőiben. Igényt tart részvételükre a politika formálásában is. Pártunk vallja: a tudomány egészséges fejlődése feltételezi a kutatás szabadságát, s támogatja az újat felelősséggel kutatókat, az olyan tudósokat, akik az új problémák iránti fogékonyságukat és az új kérdések alkotó megoldásának képességét párosítani tudják a népük, hazájuk, a társadalmi haladás és a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel és felelősséggel. Szívből gratulálok ahhoz a magas kitüntetéshez, amelyben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részesítette a Magyar Tudományos Akadémiát a jubileum alkalmából. Ez a kitüntetés az Akadémia sokoldalú tudományos és tudományszervezői tevékenységének elismerése mellett egyben kifejezi a tudomány növekvő szerepét és megbecsülését szocialista társadalmunkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt várja a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy — méltón dicső múltjához — vegyen részt a fejlett szocialista társadalom építésében. A Központi Bizottság nevében kívánom, hogy az Akadémia és tudósai érjenek el további tudományos sikereket. Munkálkodjanak eszméink, célkitűzéseink megvalósításán, ahogy eddig is tették: népünk javára. (Folytatás az 1. oldatról) nek első 120 évében, és ex óhatatlanul visszahatott az Akadémia fejlődésére. A magyar uralkodó osztályok haladás- és népellenes politikája hosszú időszakokra lehetetlenné tette a tudomány helyesen értelmezett társadalmi szerepének intézményes érvényesítését, a társadalmi haladás, a nép szolgálatát Harminc évvel ezelőtt új korszak kezdődött népünk életében. A magyar tudomány legnagyszerűbb sikerei a felszabadulás óta eltelt három évtizedre esnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a tudományokkal szemben legfontosabb társadalmi igényeket abban jelölte meg, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tudományok fejlesztésében és nemzeti kultúránk ápolásában elért eredményeiért, a fel- szabadulás óta kifejtett tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenységéért, a tudomány és a szocialista társadalomépítés összhangjának elmélyítéséért, a társadalomtudományok marxista—leninista szellemű művelésében kifejtett tevékenységéért a Magyar Tudományos Akadémiát — megalapításának 150. évfordulóján — a Munka Vörös Zászló érdemrenddel tüntette ki. örömmel teszek eleget annak a megtisztelő kötelességemnek, hogy e kitüntetést átnyújtsam a Magyar Tudományos Akadémiának. Kívánok a jubileumi közgyűlésnek jó munkát, sok sikert, valamennyiüknek jó egészséget alkotó munkájukhoz. Losonczi Pál nagy tapssal fogadott beszéde végén átnyújtotta Erdey-Grúz Tibornak az Akadémia részére adományozott Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Ezután Erdey-Grúz Tibor felolvasta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a jubiláló Akadémiához intézett levelét. A közgyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták a Központi Bizottság első titkárának üdvözletét. Erdey-Grúz Tibor meghatott szavakkal mondott köszönetét az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő szavaiért, az Akadémiát ért magas kitüntetésért és Kádár János megtisztelő leveléért. Ezután Köpeczi Béla akadémikus mondta el főtitkári expozéját, amelyben az Akadémia intézményeinek 30 éves fejlődését elemezte. Szünet következett, majd Sőtér István akadémikus „Az Akadémia szerepe a magyar közművelődésben” címmel tartott előadást. Ezután került sor az akadémiai aranyérem és az akadémiai díjak átadására. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1975. évi akadémiai aranyérmét Pál Lénárd akadémikusnak adományozta, tudományos, tudománypolitikai és tudományszervezési munkásságának elismeréséül. Délután Pach Zsigmond Pál akadémikus adott elő tudománypolitikai kérdések a másfélszázados Akadémián címmel. A magyar zene múltját képviselő művekből adott hangverseny zárta a közgyűlés első napját. Ma a közgyűlés a tudományos osztályok üléseivel folytatja munkáját. ______ H elyzetkép a máröl, gonöolotolc a feladatokról n. A megyében működő tíz állami gazdaság helyzetéről lesz szó ebben a cikkben. Az olvasó képet kap arról, hogyan fejlődtek a gazdaságok az utóbbi években, hogyan dolgoznak a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának megvalósításáért, a negyedik ötéves terv sikeres befejezéséért. Elemezzük a tervszerűség, a hatékonyság, a takarékosság és a jövő legfontosabb kérdéseit. A tíz állami gazdaság a megye mezőgazdasági földterületének 12,5 százalékát műveli, 73,5 ezer hektárt. Az állami gazdaságok adják a mezőgazdaságban létrenozott termelési érték 19,6 százalékát. X legsikeresebb eu A következőkben áttekintjük, mi jellemzi az állami gazdaságok fejlődését az 1970—1974-es években, s mit tesznek a negyedik ötéves terv Utolsó esztendejében a Központi Bizottság említett határozatának végrehajtásáért. Az állami gazdaságok számára a negyedik ötéves terv legsikeresebb esztendeje 1974 volt. Termelési értékük meghaladta az 1,5 milliárd forintot, a vállalati nyereségük 111,6 millió forint volt. Mi ennek a jelentősége? Az, hogy az 1971—1974 közötti időszakra előirányzott termelési tervet 143,6, a nyereség- tervet 27,9 millió forinttal túlteljesítették. Fö módszer a tervszerűség Az előző évhez viszonyítva a gazdálkodás hatékonysága erőteljesen fokozódott, ami kifejezésre jut a következő adatokban. Ha 1973-at 100 százaléknak vesszük, akkor a növekedés mértéke százalékban kifejezve: a termelés volumene 7,8 az összes árbevétel 8,7 az összes átlagos eszközérték 4 az átlagkereset 6,7 a vállalati nyereség 17,7 Ezeket az eredményeket úgy érték el, hogy a foglalkoztatottak átlagos létszáma 2,9 százalékkal csökkent. A fenti adatok azt bizonyítják, hogy az állami gazdaságokban a jövedelmezőség, a termelékenység az eszközhatékonyság és a termelékenység számottevően javult. Az állami gazdaságok örvendetes fejlődésének általános vonásai mögött arra is utalnunk kell, hogy az egyes gazdaságok teljesítménye eléggé differenciált: jobb, vagy gyengébb az átlagnál. Megjegyezzük azt is, hogy ez a differenciáltság nem minden esetben magyarázható a termelési üzemi — közgazda- sági adottságok eltérésével. Ugyanis egyes gazdaságok az átlagosnál jobb lehetőségeik ellenére nem produkálták a tőlük elvárható termelést, jövedelmezőséget. Az általános energiahelyzet, a nemzetközi alapanyagárviszonyok kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására az állami gazdaságok komplex takarékossági terveket készítettek, melyeknek fő célja a következőkben fogalmazható meg: a termelési és termelésfejlesztési feladatokat úgy kell teljesíteni, hogy a felhasznált energia, az egyéb anyagok, az élő munka- és a pénzeszközök a legjobb hatásfokkal érvényesüljenek, s mindebben a korábbihoz mérten lényegesen nagyobb megtakarításokat érjenek el. A megyei főosztály kötelezte a gazdaságokat, hogy az idei intézkedési tervekben az 1974. évi tényleges ráfordításokból induljanak ki, s konkrét lépéseket- tegyenek az ésszerű takarékosság érdekében. Vizsgálják felül a termelési technológiákat, tökéletesítsék az üzem- és munkaszervezést, a murika- erőgazdálkodást, s ugyanakkor gondoskodjanak a szociális ellátás javításáról. Gyorsítsák meg a folyamatban lévő beruházásokat, hogy azok minél előbb termeljenek. Korszerű takarékosság Az állami gazdaságok komplex takarékossági intézkedései szerves részei az üzemi terveknek, amelyeknek végrehajtása kötelező érvényű. A takarékossági intézkedések kihatása a költséggazdálkodásra a következő: A ráfordítások csökkenése megnevezés 1974. évi 1975. évi felhas zn. megtakarít; (bázis) ° o %-a Energiafelhasználás 190 5,2 Egyéb anyagíelhasználas 100 3,5 Ebből: műtrágya 109 6,2 növényvédőszer 190 8,7 Különféle költség 100 5,8 Munkaerő (fő) 100 1,8 Munkabér 100 1,6 Összesen 100 3,4 A takarékossági intézkedések hatása értékben kifejezve Megtakarítás 1974. évi 1975. évi áron áron millió Ft Energiafelhasználás 3,4 4,8 Egyéb anyagok 23,9 27,5 Különféle költségek 5,4 5,4 Munkabér 3,9 3,9 Összesen 39,7 41,8 Az itt közölt adatok konkrét intézkedések egész láncolatát szintetikusan tükrözik. Ezek az intézkedések érintették az energia, a műtrágya és a növényvédőszerek felhasználását, az anyaggazdálkodást, az idegen szolgáltatások igénybevételét, a termelőeszközök hatékonyabb működtetését, az élő munkával való ésszerűbb takarékosságot, az improduktív munka arányának csökkentését — egyszóval az egész termelési folyamatot. Ami az állami gazdaságok gyakorlatában különösen figyelemre méltó, — ezt a megyei pártértekezlet határozata is tartalmazza — az a rendszerszemléletű gazdálkodásra való törekvés, mely a takarékossági intézkedések komplex jellegében is egyértelműen kimutatható. A Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának szellemében alakították ki 1975-re üzemi terveiket megyénk állami gazdaságai. Ezekbe is betekinthet az olvasó cikkünk következő részében. . (FOLYTATJUK.) F. P. Akit megállítanak az utcán Sivár, gidres-gödrös térség szélén magasodik a Fővárosi Kézműipari Vállalat abád- szalóki konfekció üzemének kétszintes épülete. Az emeleten lányok, asszonyok hajolnak a varrógépek fölé. Köztük egyetlen férfi, Parázsó Imre, Abádszalók 18. választókerületének 65 éves tanácstagja. Gépet javít. Inge könyökig felgyűrve, homlokán a töprengés ráncai. — Valamit konyítok hozzá — int a gépre — bár nem vagyok műszerész. Szabó voltam 15 évig, de abbahagytam a szakmát. Megbetegedtem. Utána csaknem húsz évet jártam Tiszabura és a mi községünk között a Tiszát. Persze, csak a parton. Gátőr voltam. — Nehezen ment eleinte, aztán belerázódtam. Most már idestova tizennégy éve vagyok tanácstag, tiz éve pedig a végrehajtó bizottság tagja. Mit mondjak ezekről az évekről? Öröm látni, hogy, fejlődik, gazdagodik a község, egyre jobban élnek itt az emberek. Hát ezért dolgoztam én is — ezért érdemes. A közösségért végzett munkájáért megkapta a Társadalmi munkáért kitüntetés arany fokozatát — s most legutóbb, április 4-én — a megyei tanács emléklapját. A legnagyobb elismerés, mégis csak az, hogy bizalommal fordulnak hozzá a község lakosai. Megállítják az utcán, felkeresik otthonában. — Ügy látom, az emberek többsége elégedett. Akad persze olyan is, akinek semmi sem jó. Nem megy minden máról holnapra ez igaz. Dehát nem a fellegekben kell járni — jó itt a földön is. Naponta bejár az üzembe, noha két éve riyugdíjban van. Visszatért eredeti szakmájához. amikor szüksége volt rá az idetelepült gyáregységnek. Feleségével együtt tanították a szabásvarrás fortélyaira az asszonyokat. — Most negyvenhat tanulóval foglalkozom, s dolgozom is mellette. Havonta 70 órát kellene — de ki számolja az itt töltött időt? Előfordult már, hogy 260 óra is kijött a hó végén ... A lényeg az, hogy bírom még. — Elégedett ember vagyok. Dolgozom, szükség van rám, hasznomat veszik az üzemben. Attól lennék beteg, ha nem lenne mit csinálnom. Sajnos, már nem lehetek ilyen fiatal — mutat a varrólányokra. Így aztán nem is kívánok mást magamnak, csak még tíz évet. — Felnevet. — Na nem akármilyet, hanem munkában, hasznosan eltöltött évtizedet. : Constantin Lajos j Kádár lánss köszöntő levels
