Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

1975. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakszervezeti választások félidőben Politikai érdeklődés, aktivitás jellemzi a gyűléseket (Tudósítónktól) A megye alap- és közép­szintű szakszervezeti szervei­ben, a jelenleg folyó válasz­tásokon 18 ezer tisztségvise­lőt választanak. Május köze­pére a félidejéhez érkezett ez a fontos tömegpolitikai mun­ka. A tapasztalatok összege­zése szerint a választások jó politikai légkörben, a terve­zett ütemben zajlanak. Véget értek az alapszervezeti bizal­mi választások, több mint 10 ezer bizalmira és bizalmi­helyettesre szavazott a szak- szervezeti tagság, befejezés előtt áll a műhelybizottsá­gok választása és az üzemi, vállalati szakszervezeti bi­zottságok több mint felét is újjáválasztották. Május vé­géig — egy-két iparág kivé­telével — véget érnek az alapszervezeti választások; 358 üzemi, vállalati és hiva­tali szb-t, 447 műhelybizott­ságot, valamint 70 nagyválla­lati bizottságot illetve szak- szervezeti tanácsot választa­nak meg. Mérlegelik a tisztségviselők munkáját A XI. pártkongresszus ha­tározataiból adódó tenniva­lók a funkcióba kerülő dolgozókkal szemben na­gyobb követelményeket tá­masztanak. Fő törekvés a választások előkészítésében, hogy ezeknek az új felada­toknak az elvégzésére • alkal­mas dolgozók kapjanak bi­zalmat. Ezt a célt sikerült elérni. Az alapszervezetek ál­talában mindenütt arra tö­rekszenek, hogy döntésre, irányításra képes, a tagság összetételét jól tükröző veze­tő szervet válasszanak. Pél­da erre a martfűi Tisza Ci­pőgyár, ahol a megválasztott mintegy hétszáz bizalmi 90 százaléka munkás, 65 száza­léka nő, 40 százaléka pedig fiatal. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat­nál a bizalmiak és helyette­seik 75 százaléka került ki a munkások soraiból. Minde­nütt alaposan mérlegelték a régi tisztségviselők helytállá­sát, munkáját, a bizalmiak 70 százalékát ismét megvá­lasztották. A felszólalásokról A választások egvik elve, ho^v az azonos szintű gazda­sági vezetőknek a szakszer­vezeti szervekbe való delegá- íósi'Sf jó vissz­hangra talált. Egves szak­«■--—,’070+1 kü­lönösen a függetlenített szb- thkárok azonban aggál vos- kodtak, bár az elvvel egvet- é-tanek. féltik az eddigi ió kapcsolatot, az intézkedés lé­nyege világos: a gazdasási és a szakszervezeti vezetés egé­szítse ki egymást, ne dolgoz­zon eevrnás helvett. A közélet fontos eseményét jelentő választási gyűléseket — valamennyi szinten — fel­fokozott politikai érdeklődés, aktivitás iellomzi. A fölszóla­lók többek között méltatták a szakszervezetek érdekvé­delmi szerenének növekedé­sét. Kiemelték a választott szervek termelésre mozgósí­tó erejét és sokoldalú tevé­kenységét. A szakszerveze­teknek is nagy szerepük van abban, hogy a megye ipará­ban és mezőgazdaságában 80 ezer dolgozó vett részt és ért el kimagasló sikereket a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaverseny első szakaszában és a nemes ver­sengés ma is folyik. A tag­ság a szakszervezeti munka fogyatékosságait is szóvá tette. Biztatást adtak a tiszt­ségviselőknek, hogy kellő határozottsággal éljenek az őket megillető jogokkal. Több helyen igényelték a felszóla­lók az üdültetés bővítését, kiváltképpen a nagycsaládo­sok részére. Elhangzott az is, hogy bár az üzemi demokrá­cia fejlődik, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdések­ről azonban szélesebb körű és sokrétűbb tájékoztatást várnak. Az eddig lezajlott szak­szervezeti választások sikeré­nek záloga, hogy a pártszer­vek mindenütt kellő figye­lemmel kísérik, politikailag segítik a választásokat. A második szakasz A szakszervezeti tisztújítá­sok második, nem kevésbé jelentős szakaszára júniusban kerül sor. Az iparági bizott­ságok — a MEDOSZ kivéte­lével — ekkor tartják me­gyei küldöttértekezletüket, majd szeptemberben követ­kezik a Szakszervezetek me­gyei Tanácsának újjáválasz- tása. E. S. A Palotási Állami Gazdaságban Bizalom négy évre A Palotási Állami Gazda­ság szakszervezeti bizottsá­ga tegnapelőtt adott számot tagjainak négyévi munkájá­ról. Jász László szb-titkár beszámolójában elemezte az 1971. óta eltelt időszak vál­tozásait, a gazdaság dolgo­zóinak, szervezett tagságának élet- és munkakörülményeit. A szakszervezet a szocia­lista munkaverseny fő szer­Különleges mérlegek Hódmezővásárhelyről A hódmezővásárhelyi Metri- pond Mérleggyárban külön­leges, elektronikus szállitó- szalag-mérlegek gyártását kezdték meg csehszlovák megrendelésre. A mérőeszkö­zök érdekessége, hogy a szén- bányászatban, kohászatban, vegyigyárakban az anyagot mozgató szállítószalagba építve, annak mozgása köz­ben hajtják végre a mérési feladatot A szalaggal együtt haladó anyagot nemcsak mé­rik, de a súlyértékeket fo­lyamatosan összegezik, s jel­zik. Jó termés várható Hgíárszsmle a jászerényi járásin A gondosan előkészített ta­vaszi munka használt, a csa­padékos időjárás pedig ked­vezett a jászsági tsz-eknek. A járás területén 70 ezer hektáron gazdálkodó 15 me­zőgazdasági termelőszövetke­zet többségében az egyesítés előnyeit kihasználva kezdték el az esztendőt. A tavalyi vetéseket — köz­tük az olyan «kiemelten fon­tos növények vetését, mint a cukorrépa, a kukorica, a szója vagy a napraforgó — a tervezett időben és megfe­lelő minőségben végezték el. Idejében és a jól bevált technológiai előírások betar­tásával fejezték be a tálaj- előkészítést, a fejtárgyázást. A gondos munka eredménye már most mutatkozik. A ka­lászosok szépen fejlődnek, a búza a tavalyi hozamot meg­közelítő — hektáronként 37 mázsás termést Ígér. A ku­koricaföldeken is biztató kép fogadja a szemlélőt. A közel 18 ezer hektáron elvetett mag jó talajba került, a termés a tavalyinál jobbnak ígérkezik. Cukorrépát 2800 hektáron termesztenek az idén. A ve­tést április végén fejezték be, most jó ütemben folyik a sarabolás. A vártnál is job­bak az eredmények a zöld­takarmány-termesztésben. Jól haladnak a lucerna beta­karításával. Az első kaszálás a járás lucernásainak több mint 70 százalékán befejező­dött. A népgazdaság érdekeinek megfelelően a korábbiaknál nagyobb gondot fordítanak az idén a napraforgó ter­mesztésre. Az értékes ipari növényből 2500 hektáron ve­tették el idejében a magot. Itt is jobb termés Ígérkezik a tavalyinál. Eredményes munka folyik a kertészeti tájtermelő kör­zetekben. Az Időjáráshoz igazodva folyik a dohány, a paprika, a paradicsom palán­ták kiültetése. A szakszerű nevelésnek, a korszerű tech­nológiák meghonosításá­nak köszönhető, hogy min­den eddiginél jobb a palán­ták minősége. Kommi iBSS< m oml otot i a 11 ott vezője. A termelő munká­ban, a jó közösségi szellem kialakításában nagy szerepük van az egyre fejlődő szocia­lista brigádoknak. A kollek­tív szerződés évenkénti érté­kelésekor a szakszervezet $lt véleményezési jogával. Négy év alatt 15 százalékkal nö­vekedett a jövedelem, csök­kent a munkaidő, de még gondot okoz a szabad szom­batok kiadása. Sok ^ túlóra is, még mindig sokan dolgoz­nak a heti pihenőnapon. Ja­vult a dolgozók szociális helyzete, üzemi konyhájuk, munkásszállójuk van, de még itt is akad tennivaló, főleg az ételszállításban, a munkások hazavitelében. Jo­gos lakásigényeket sem tud­nak kielégíteni, évenként mindössze három kérelmező­nek adhatnak építési köl­csönt. Munkavédelmi tevékeny­ségük javult, de figyelmezte­tő a tavalyi 10 üzemi bale­set. A hozzászólók környeze­tük kívánságairól szóltak, kiegészítve az szb-titkárt, majd újból bizalmat szavaz­tak Jász Lászlónak, aki 14 éve végzi a titkári teendőket. ■ Az ÉPSZER Vállalat 69 szocialista brigádja tegnap kommunista szombatot tartott. Szolnokon 9, Karcagon, Martfűn 2—2 építkezésen, valamint Túrkevén és a központi üzemben 544 brigádtag dol­gozott a külön műszakban, A közel 60 ezer forintot, munkájuk bérét, a szolnoki Vörös Csillag úti böl­csőde berendezéséhez ajánlották fel. A szeptember 1-én nyitó modern bölcsődét is az ÉPSZER VáUalat építi. Mindent ideiéiben Ha valaki szétnéz a ha- ' tárban, zöldellő búzatáblá­kat, virágzó repcét, kalászo- ló árpát, szépen sarjadó cu- cukorrépát, kukoricát lát. Az őszi kalászosok állapota sok­kal jobb, mint az előző évek tavaszain, a mezőgazdasági üzemek dolgozói a napok­ban fejezték be a tavasziak vetését. Ez azt jelentené, hogy most már ölbe tett kéz­zel várhatjuk az új termést? Természetesen nem. Van még tennivaló bőven! S ezt sok helyen nagyon jól tud­ják a vezetők, dolgozók egy­aránt. A tavalyi év a mostoha időjárás miatt rendkívüli volt, az idén sokkal jobban , oda kell figyelni mindenre: az optimális időben elvég­zendő növényápolástól kezd­ve a gépek kijavításán ke­resztül, az Összes, termést fo­kozó agrotechnikai fogásra. Bármennyire napsütéses most az. égbolt, a tavasziak nagy részét még a meleg beállta előtt vetették el, s ezt bi­zony megérezték a növények. Akkor is igaz ez, ha sok gazdaság nem késett egy percet sem a vetéssel. Csak akkor számíthatunk jó ter­mésre, ha a trágyát, a vegy­szert, és az ápolást idejében megkapják a növényi kultú­rák. Betakarításukhoz pedig erő- és munkagépekre van szükség. Bár a gép- és al­katrészkínálat évről évre ja­vul, még mindig hiány van egyes gépekből és alkatré­szekből. Éppen ezért a meg­levő berendezéseket kell fel­újítani, és alkatrészeket kell. gyártani hozzájuk, akár „há­zilag” is. Amelyik üzem ezt nem teszi meg, már aratás­kor is könnyen bajba kerülj hét. Szakszerűen, veszteség nélkül A múlt esztendőben ter­méskiesés is volt: főleg a szálastakarmányokban oko­zott nagy kárt az árvíz. Mé­gis nem egy mezőgazdasági üzem eladott takarmányt, hogy növelje a bevételt, és kisebb tartalékkal indult ne­ki a télnek. Ezekben a gaz­daságokban nehezen Várták a tavaszi zöldtakarmányt, mert az állatállomány-, fő­leg a szarvasmarha — na­gyon megsínylette a hiányt. A megyében egyébként is alacsonyak az állattenyész­tés fajlagos hozamai és az ágazati eredmények. Az/egy tehénre jutó termelés Szol­nok megyében- 1968-ban volt a legmagasabb, s ezt a szin­tet azóta sem tudják elérni, pedig azóta több mint 6 év eltelt. Az évi 2200 liter kö­rüli hozamok mintegy 700 literrel maradnak el a köze­pesnek nevezhető termelés­től. Ha már a múlt évben nem sikerült jó minőségű és kellő mennyiségű szálasta­karmányt termeszteni, akkor az idén erre feltétlenül na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni. Szakszerűen és időben kell a termést betakarítani és hasznosítani. A lucerna első kaszálásá­ra nem lehet panasz, de ez még csak a munka kezdő szakasza. Az is előfordult már, hogy a második kaszá­lásra kisült a gyep, mert nem öntözték. Azt, hogy a meg­felelő körülmények közötti öntözésnek termésnövelő ha­tása van, talán még az isko­lás gyerekek is tudják. S az is bizonyos, hogy a gyep az, ami a mesterséges esőt na­gyon meghálálja. Mégis ke­vés üzem használja ki kellő­en ezt a lehetőséget. 3ó és rossz példák Szolnok megye termőterü­letéből 59 ezer hektár a lege­lő, 8 ezer hektár a rét, 48 ezer hektár az álló lucerna* 3 ezer hektár a vörös here, és mintegy 12—15 ezer hek­táron termelnek egynyári ta­karmányt. Már a vörös here termőterületének nagyságán megakadhat az olvasó sze­me, hiszen ez a növény ki­váló szarvasmarhatakar­mány. de a termésátlagok végképp magukért beszél­nek. Tavaly — szénaérték- bep számolva ’— a legelőn 13,5 mázsa, a réten 16 má^ zsa volt a megyei termésát­lag, viszont a 20 ezer hektár öntözött legelő termése meg­haladta az 52 mázsa szénát hektáronként. A lucerna ter­mése az elmúlt évhez képest 4—5 mázsával emelkedett Itt az átlag hektáronként majdnem 50 mázsa volt. A takarmányhiány főleg ott je­lentkezett, ahol nem takarí­tották be idejében a növé­nyeket, és ezért nagy volt a veszteség. Az is előfordult, hogy a termesztéssel nem állt arányban az állatte­nyésztés fejlesztése. Takarmányhiánnyal küsz­ködtek például a tiszatenyői November 7 és a tiszajenői Tiszamenti Termelőszövetke­zetben. Korszerű a gyepgaz­dálkodás a tószegi Petőfi, a jászjákóhalmi Béke, a kőtel,- ki Ady, a jászboldoghézi Egyetértés Tsz-ben. Jól gaz­dálkodik a takarmánnyal az abádszalóki Lenin Termelő- szövetkezet, valamint a Tö­rökszentmiklósi- és a Szolno­ki Állami Gazdaság is. A felsorolás ellenére sajnos* még mindig ők vannak ke­vesebben. Takarmányt a háztáji állatoknak A háztáji állattenyésztés igen jelentős, hiszen a te­hénállomány egyharmada, a sertés kétharmada és a ba­romfi több mint kétharmada itt van.' Ennek ellenére Szol­nok megye háztáji állatál­lománya gyorsan csökken* különösen a tehenek száma, az országos átlagnál jóval nagyobb ütemben. Az igaz, hogy egyre kevesebben tartanak otthon állatot, de más gond is van: nincs mi­vel etetni őket! Divatos a háztáji kukorica megváltása pénzzel, pedig ezzel nem lakhat jól az állat. Az üzemek nagy része nem biztosítja a háztáji állatál­lomány szálastakarmányát sem. Legeltetni is nehezen lehet — s ez a háztáji te­hénállomány csökkenésének főbb oka — mert a legelők 70 százaléka igen elhanya­golt. Sok mezőgazdasági üzem a legeltetési bizottság­tól átvett legelőket nem a háztáji állatok ellátására, ha­nem kizárólag a nagyüzemi állomány legeltetésére hasz­nálja. Magas az úgynevezett „szájbér” is: például a jános- hidai Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet igen elhanyagolt legelőjén 1000 forint. A tartalékok Ha a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok azt akarják, hogy az állatte­nyésztési ágazat erősödjön, eredményesebb legyen, akkor ne hanyagolják el időszerű teendőiket. Nem szabad meg­ismétlődnie a tavalyi takar­mányhiánynak sem, s ezért minden tartalékot fel kell tárni és ki kell aknázni. A megye területén mintegy 3 ezer hektáron — gátak, utak, vasutak, árokpartok mentén — gyönyörű fűtermésre van kilátás. A betakarításra itt is nagy gondot kell fordítani: ezt diktálja az egyéni és a közösségi érdek is. Az sem árt, ha a mezőgazdasági üze­mek már most számba ve­szik a cukorrépa földekről lekerülő répafej és levél mennyiségét, hiszen ez- a szarvasmarhák kedvelt ta­karmánya, és eddig az üze­mek a 17—18 ezer vagont kitevő takarmánynak leg­feljebb csak 10—15 százalé­kát etették meg az állatok­kal. Braun György

Next

/
Thumbnails
Contents