Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-18 / 115. szám
1975. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakszervezeti választások félidőben Politikai érdeklődés, aktivitás jellemzi a gyűléseket (Tudósítónktól) A megye alap- és középszintű szakszervezeti szerveiben, a jelenleg folyó választásokon 18 ezer tisztségviselőt választanak. Május közepére a félidejéhez érkezett ez a fontos tömegpolitikai munka. A tapasztalatok összegezése szerint a választások jó politikai légkörben, a tervezett ütemben zajlanak. Véget értek az alapszervezeti bizalmi választások, több mint 10 ezer bizalmira és bizalmihelyettesre szavazott a szak- szervezeti tagság, befejezés előtt áll a műhelybizottságok választása és az üzemi, vállalati szakszervezeti bizottságok több mint felét is újjáválasztották. Május végéig — egy-két iparág kivételével — véget érnek az alapszervezeti választások; 358 üzemi, vállalati és hivatali szb-t, 447 műhelybizottságot, valamint 70 nagyvállalati bizottságot illetve szak- szervezeti tanácsot választanak meg. Mérlegelik a tisztségviselők munkáját A XI. pártkongresszus határozataiból adódó tennivalók a funkcióba kerülő dolgozókkal szemben nagyobb követelményeket támasztanak. Fő törekvés a választások előkészítésében, hogy ezeknek az új feladatoknak az elvégzésére • alkalmas dolgozók kapjanak bizalmat. Ezt a célt sikerült elérni. Az alapszervezetek általában mindenütt arra törekszenek, hogy döntésre, irányításra képes, a tagság összetételét jól tükröző vezető szervet válasszanak. Példa erre a martfűi Tisza Cipőgyár, ahol a megválasztott mintegy hétszáz bizalmi 90 százaléka munkás, 65 százaléka nő, 40 százaléka pedig fiatal. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnál a bizalmiak és helyetteseik 75 százaléka került ki a munkások soraiból. Mindenütt alaposan mérlegelték a régi tisztségviselők helytállását, munkáját, a bizalmiak 70 százalékát ismét megválasztották. A felszólalásokról A választások egvik elve, ho^v az azonos szintű gazdasági vezetőknek a szakszervezeti szervekbe való delegá- íósi'Sf jó visszhangra talált. Egves szak«■--—,’070+1 különösen a függetlenített szb- thkárok azonban aggál vos- kodtak, bár az elvvel egvet- é-tanek. féltik az eddigi ió kapcsolatot, az intézkedés lényege világos: a gazdasási és a szakszervezeti vezetés egészítse ki egymást, ne dolgozzon eevrnás helvett. A közélet fontos eseményét jelentő választási gyűléseket — valamennyi szinten — felfokozott politikai érdeklődés, aktivitás iellomzi. A fölszólalók többek között méltatták a szakszervezetek érdekvédelmi szerenének növekedését. Kiemelték a választott szervek termelésre mozgósító erejét és sokoldalú tevékenységét. A szakszervezeteknek is nagy szerepük van abban, hogy a megye iparában és mezőgazdaságában 80 ezer dolgozó vett részt és ért el kimagasló sikereket a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny első szakaszában és a nemes versengés ma is folyik. A tagság a szakszervezeti munka fogyatékosságait is szóvá tette. Biztatást adtak a tisztségviselőknek, hogy kellő határozottsággal éljenek az őket megillető jogokkal. Több helyen igényelték a felszólalók az üdültetés bővítését, kiváltképpen a nagycsaládosok részére. Elhangzott az is, hogy bár az üzemi demokrácia fejlődik, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdésekről azonban szélesebb körű és sokrétűbb tájékoztatást várnak. Az eddig lezajlott szakszervezeti választások sikerének záloga, hogy a pártszervek mindenütt kellő figyelemmel kísérik, politikailag segítik a választásokat. A második szakasz A szakszervezeti tisztújítások második, nem kevésbé jelentős szakaszára júniusban kerül sor. Az iparági bizottságok — a MEDOSZ kivételével — ekkor tartják megyei küldöttértekezletüket, majd szeptemberben következik a Szakszervezetek megyei Tanácsának újjáválasz- tása. E. S. A Palotási Állami Gazdaságban Bizalom négy évre A Palotási Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága tegnapelőtt adott számot tagjainak négyévi munkájáról. Jász László szb-titkár beszámolójában elemezte az 1971. óta eltelt időszak változásait, a gazdaság dolgozóinak, szervezett tagságának élet- és munkakörülményeit. A szakszervezet a szocialista munkaverseny fő szerKülönleges mérlegek Hódmezővásárhelyről A hódmezővásárhelyi Metri- pond Mérleggyárban különleges, elektronikus szállitó- szalag-mérlegek gyártását kezdték meg csehszlovák megrendelésre. A mérőeszközök érdekessége, hogy a szén- bányászatban, kohászatban, vegyigyárakban az anyagot mozgató szállítószalagba építve, annak mozgása közben hajtják végre a mérési feladatot A szalaggal együtt haladó anyagot nemcsak mérik, de a súlyértékeket folyamatosan összegezik, s jelzik. Jó termés várható Hgíárszsmle a jászerényi járásin A gondosan előkészített tavaszi munka használt, a csapadékos időjárás pedig kedvezett a jászsági tsz-eknek. A járás területén 70 ezer hektáron gazdálkodó 15 mezőgazdasági termelőszövetkezet többségében az egyesítés előnyeit kihasználva kezdték el az esztendőt. A tavalyi vetéseket — köztük az olyan «kiemelten fontos növények vetését, mint a cukorrépa, a kukorica, a szója vagy a napraforgó — a tervezett időben és megfelelő minőségben végezték el. Idejében és a jól bevált technológiai előírások betartásával fejezték be a tálaj- előkészítést, a fejtárgyázást. A gondos munka eredménye már most mutatkozik. A kalászosok szépen fejlődnek, a búza a tavalyi hozamot megközelítő — hektáronként 37 mázsás termést Ígér. A kukoricaföldeken is biztató kép fogadja a szemlélőt. A közel 18 ezer hektáron elvetett mag jó talajba került, a termés a tavalyinál jobbnak ígérkezik. Cukorrépát 2800 hektáron termesztenek az idén. A vetést április végén fejezték be, most jó ütemben folyik a sarabolás. A vártnál is jobbak az eredmények a zöldtakarmány-termesztésben. Jól haladnak a lucerna betakarításával. Az első kaszálás a járás lucernásainak több mint 70 százalékán befejeződött. A népgazdaság érdekeinek megfelelően a korábbiaknál nagyobb gondot fordítanak az idén a napraforgó termesztésre. Az értékes ipari növényből 2500 hektáron vetették el idejében a magot. Itt is jobb termés Ígérkezik a tavalyinál. Eredményes munka folyik a kertészeti tájtermelő körzetekben. Az Időjáráshoz igazodva folyik a dohány, a paprika, a paradicsom palánták kiültetése. A szakszerű nevelésnek, a korszerű technológiák meghonosításának köszönhető, hogy minden eddiginél jobb a palánták minősége. Kommi iBSS< m oml otot i a 11 ott vezője. A termelő munkában, a jó közösségi szellem kialakításában nagy szerepük van az egyre fejlődő szocialista brigádoknak. A kollektív szerződés évenkénti értékelésekor a szakszervezet $lt véleményezési jogával. Négy év alatt 15 százalékkal növekedett a jövedelem, csökkent a munkaidő, de még gondot okoz a szabad szombatok kiadása. Sok ^ túlóra is, még mindig sokan dolgoznak a heti pihenőnapon. Javult a dolgozók szociális helyzete, üzemi konyhájuk, munkásszállójuk van, de még itt is akad tennivaló, főleg az ételszállításban, a munkások hazavitelében. Jogos lakásigényeket sem tudnak kielégíteni, évenként mindössze három kérelmezőnek adhatnak építési kölcsönt. Munkavédelmi tevékenységük javult, de figyelmeztető a tavalyi 10 üzemi baleset. A hozzászólók környezetük kívánságairól szóltak, kiegészítve az szb-titkárt, majd újból bizalmat szavaztak Jász Lászlónak, aki 14 éve végzi a titkári teendőket. ■ Az ÉPSZER Vállalat 69 szocialista brigádja tegnap kommunista szombatot tartott. Szolnokon 9, Karcagon, Martfűn 2—2 építkezésen, valamint Túrkevén és a központi üzemben 544 brigádtag dolgozott a külön műszakban, A közel 60 ezer forintot, munkájuk bérét, a szolnoki Vörös Csillag úti bölcsőde berendezéséhez ajánlották fel. A szeptember 1-én nyitó modern bölcsődét is az ÉPSZER VáUalat építi. Mindent ideiéiben Ha valaki szétnéz a ha- ' tárban, zöldellő búzatáblákat, virágzó repcét, kalászo- ló árpát, szépen sarjadó cu- cukorrépát, kukoricát lát. Az őszi kalászosok állapota sokkal jobb, mint az előző évek tavaszain, a mezőgazdasági üzemek dolgozói a napokban fejezték be a tavasziak vetését. Ez azt jelentené, hogy most már ölbe tett kézzel várhatjuk az új termést? Természetesen nem. Van még tennivaló bőven! S ezt sok helyen nagyon jól tudják a vezetők, dolgozók egyaránt. A tavalyi év a mostoha időjárás miatt rendkívüli volt, az idén sokkal jobban , oda kell figyelni mindenre: az optimális időben elvégzendő növényápolástól kezdve a gépek kijavításán keresztül, az Összes, termést fokozó agrotechnikai fogásra. Bármennyire napsütéses most az. égbolt, a tavasziak nagy részét még a meleg beállta előtt vetették el, s ezt bizony megérezték a növények. Akkor is igaz ez, ha sok gazdaság nem késett egy percet sem a vetéssel. Csak akkor számíthatunk jó termésre, ha a trágyát, a vegyszert, és az ápolást idejében megkapják a növényi kultúrák. Betakarításukhoz pedig erő- és munkagépekre van szükség. Bár a gép- és alkatrészkínálat évről évre javul, még mindig hiány van egyes gépekből és alkatrészekből. Éppen ezért a meglevő berendezéseket kell felújítani, és alkatrészeket kell. gyártani hozzájuk, akár „házilag” is. Amelyik üzem ezt nem teszi meg, már aratáskor is könnyen bajba kerülj hét. Szakszerűen, veszteség nélkül A múlt esztendőben terméskiesés is volt: főleg a szálastakarmányokban okozott nagy kárt az árvíz. Mégis nem egy mezőgazdasági üzem eladott takarmányt, hogy növelje a bevételt, és kisebb tartalékkal indult neki a télnek. Ezekben a gazdaságokban nehezen Várták a tavaszi zöldtakarmányt, mert az állatállomány-, főleg a szarvasmarha — nagyon megsínylette a hiányt. A megyében egyébként is alacsonyak az állattenyésztés fajlagos hozamai és az ágazati eredmények. Az/egy tehénre jutó termelés Szolnok megyében- 1968-ban volt a legmagasabb, s ezt a szintet azóta sem tudják elérni, pedig azóta több mint 6 év eltelt. Az évi 2200 liter körüli hozamok mintegy 700 literrel maradnak el a közepesnek nevezhető termeléstől. Ha már a múlt évben nem sikerült jó minőségű és kellő mennyiségű szálastakarmányt termeszteni, akkor az idén erre feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani. Szakszerűen és időben kell a termést betakarítani és hasznosítani. A lucerna első kaszálására nem lehet panasz, de ez még csak a munka kezdő szakasza. Az is előfordult már, hogy a második kaszálásra kisült a gyep, mert nem öntözték. Azt, hogy a megfelelő körülmények közötti öntözésnek termésnövelő hatása van, talán még az iskolás gyerekek is tudják. S az is bizonyos, hogy a gyep az, ami a mesterséges esőt nagyon meghálálja. Mégis kevés üzem használja ki kellően ezt a lehetőséget. 3ó és rossz példák Szolnok megye termőterületéből 59 ezer hektár a legelő, 8 ezer hektár a rét, 48 ezer hektár az álló lucerna* 3 ezer hektár a vörös here, és mintegy 12—15 ezer hektáron termelnek egynyári takarmányt. Már a vörös here termőterületének nagyságán megakadhat az olvasó szeme, hiszen ez a növény kiváló szarvasmarhatakarmány. de a termésátlagok végképp magukért beszélnek. Tavaly — szénaérték- bep számolva ’— a legelőn 13,5 mázsa, a réten 16 má^ zsa volt a megyei termésátlag, viszont a 20 ezer hektár öntözött legelő termése meghaladta az 52 mázsa szénát hektáronként. A lucerna termése az elmúlt évhez képest 4—5 mázsával emelkedett Itt az átlag hektáronként majdnem 50 mázsa volt. A takarmányhiány főleg ott jelentkezett, ahol nem takarították be idejében a növényeket, és ezért nagy volt a veszteség. Az is előfordult, hogy a termesztéssel nem állt arányban az állattenyésztés fejlesztése. Takarmányhiánnyal küszködtek például a tiszatenyői November 7 és a tiszajenői Tiszamenti Termelőszövetkezetben. Korszerű a gyepgazdálkodás a tószegi Petőfi, a jászjákóhalmi Béke, a kőtel,- ki Ady, a jászboldoghézi Egyetértés Tsz-ben. Jól gazdálkodik a takarmánnyal az abádszalóki Lenin Termelő- szövetkezet, valamint a Törökszentmiklósi- és a Szolnoki Állami Gazdaság is. A felsorolás ellenére sajnos* még mindig ők vannak kevesebben. Takarmányt a háztáji állatoknak A háztáji állattenyésztés igen jelentős, hiszen a tehénállomány egyharmada, a sertés kétharmada és a baromfi több mint kétharmada itt van.' Ennek ellenére Szolnok megye háztáji állatállománya gyorsan csökken* különösen a tehenek száma, az országos átlagnál jóval nagyobb ütemben. Az igaz, hogy egyre kevesebben tartanak otthon állatot, de más gond is van: nincs mivel etetni őket! Divatos a háztáji kukorica megváltása pénzzel, pedig ezzel nem lakhat jól az állat. Az üzemek nagy része nem biztosítja a háztáji állatállomány szálastakarmányát sem. Legeltetni is nehezen lehet — s ez a háztáji tehénállomány csökkenésének főbb oka — mert a legelők 70 százaléka igen elhanyagolt. Sok mezőgazdasági üzem a legeltetési bizottságtól átvett legelőket nem a háztáji állatok ellátására, hanem kizárólag a nagyüzemi állomány legeltetésére használja. Magas az úgynevezett „szájbér” is: például a jános- hidai Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet igen elhanyagolt legelőjén 1000 forint. A tartalékok Ha a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok azt akarják, hogy az állattenyésztési ágazat erősödjön, eredményesebb legyen, akkor ne hanyagolják el időszerű teendőiket. Nem szabad megismétlődnie a tavalyi takarmányhiánynak sem, s ezért minden tartalékot fel kell tárni és ki kell aknázni. A megye területén mintegy 3 ezer hektáron — gátak, utak, vasutak, árokpartok mentén — gyönyörű fűtermésre van kilátás. A betakarításra itt is nagy gondot kell fordítani: ezt diktálja az egyéni és a közösségi érdek is. Az sem árt, ha a mezőgazdasági üzemek már most számba veszik a cukorrépa földekről lekerülő répafej és levél mennyiségét, hiszen ez- a szarvasmarhák kedvelt takarmánya, és eddig az üzemek a 17—18 ezer vagont kitevő takarmánynak legfeljebb csak 10—15 százalékát etették meg az állatokkal. Braun György
