Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP léts. május 18. HÉTFŐ: Kambodzsai hadihajók elfogták egy amerikai ke­reskedelmi hajót, amely fegyvereket szállított kambodzsai parti vizeken. — Izraeli egységek be­hatoltak Dél-Libanonba. KEDD: Kissinger nyilatkozata az amerikai külpolitikáról: — Giscard d.Estaing francia elnök Párizsban fogadta Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök­helyettest. SZERDA: Koszigin szovjet kormányfő Tripóliban tárgyalt Kadhafi líbiai köztársasági elnökkel. — Varsó­ban a tagországok parlamenti küldöttségei ünne­pelték meg a Varsói Szérződás aláírásának 20. évfordulóját, — Moszkvában az ünnepségen Gro- miko külügyminiszter mondott beszédet. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai tengerészgyalogság katonai akcióval visszaszerezték a Mayaguez hajót, a kam­bodzsai hatóságok nagyfokú rosszallás kifejezé- matrózt. — Saigonban megkezdődött a győzelem ünnepe. PÉNTEK: Thaiföld visszahívta washingtoni 'nagykövetét. — Szadat élnök Jordániában tárgyal. — Az iráni sah Washingtonban. SZOMBAT: Koszigin szovjet kormányfő befejezte tunéziai tárgyalásait. — Amerikai kereskedelmi embargó Dél-Vietnam és Kambodzsa ellen. Így látta a betel lmgyarázáa!(, Pálty Józseí: Még mindig Indokína áll az emberiség érdeklődésének középpontjában. Egyfelől az újjáépítés megkezdése kelt fi­gyelmet, másfelől az ameri­kaiak szolgáltattak újra okot arra, hogy egy jellegzetesen imperialista, agresszív cse­lekedetük nyomán világszer­te elítéljék a húsz év alatt annyiszor megbélyegzett po­litikájukat. A Mayaguez ne­vű kereskedelmi hajójuk visszaszerzésére megint az „ágyúnaszád-diplomáciát” alkalmazták. Az USÄ hadügyinihiszté- riuma tengerészgyalogosok, helikopterek és bombázók, valamint repülőgép-anyaha­jó és más hadihajók igény­bevételét tartotta szükséges­nek ahhoz, hogy a Mava- guéz-t kiszabadítsa a kam- fcódzsai „fogságból'’... A Mayaguez a kambodzsai par­tok előtt haladt, rakománya — amerikai közlés szerint - „posta és fegyver” volt. A khmer hadihajók feltartoz­tatták és egy kambodzsai ki­kötőbe kísérték á hajót, fe­délzetén 39 amerikai mat­rózzal. Washington az első perc­től kezdve kardcsörtetéssel válaszolt a kambodzsai in­tézkedésre. A lépés jogossá­gát még egyes amerikai jo­gászok is kétségbe vonták. A Coral Sea repülőgép- anyahajót nyomban a Sziá­mi-öbölbe irányították. Ezer tengerészgyalogost küldtek Thaiföldre, nem törődve az­zal, hogy a bongkoki kor­mány épp most sürgeti az egyéb amerikai támaszpon­tok felszámolását. A thai tiltakozás ellenére ezékröl a támaszpontokról indult el a Mayaguez kisza­badítására elhatározott ka­tonai akció. A csillagos, csí­kos lobogó nevében csak úgy „mellékesen megsemmi­sítették az egyik khmer ki­kötőváros olajfinomító be­rendezéseit is ...” Nem lephet meg senkit, hogy az ötmillió lakosú kis ország és az USA újabb ka­tonai erőpróbájából most az egyszér Amerika került ki „győztesen". De ez a győze­lem politikai szempontból pyrrhusi győzelem, mivel Dél- keléf-Ázsia népeit még in­kább az amerikai imperia­lizmus ellen fordítja. Kuala Lumpurban, Malaysia fővá­rosában éppen ezekben a na­pokban ülésezett az Usean regionális szervezet öt kül­ügyminisztere. Hangsúlyoz­ták: nem tűrnek idegen be­avatkozást a térség bel- úgyeibé! Thaiföld kormánya máris cselekedett: visszahívta wa­shingtoni nagykövetét, ami a diplomácia szokásai szerint a nagyfokú rosszallás kiféjezé.- sé. Bangkokban nagyszabású amérikaellenes tüntetések robbantak ki. Az „Ami go home!” még hangosabb ma Délkelet-Ázsióban. Mi volt az amerikai lépés célja, értelme? Meglehet, hogy valóban olyan elektro­nikai berendezések voltak a kémhájón, amelyeket még ilyen kétségbeesett akcióval is érdemes volt visszaszerez­ni. Az már valószínűbb, hogy a 39 amerikai matróz kiszabadítása presztízskér­déssé vált a Ford-kormánv- zat számára — mindenek­előtt belpolitikai okokból. Jö­vőre elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban... Viszont ha erőfitogtatásnak szánták az ügyet Washing­tonban, ha azt remélték, hogy a mostani keménység feled­teti a vietnami, kambodzsai, laoszi visszavonulást, akkor tévednek. Tajvanban és Dél- Koreában, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken ezután is lidércnyomás mhrad az ame­rikaiak csatlósai számára, hogy az USA egy szép napon sorsukra hagyja őket. S leg­feljebb 39 amerikai matróz sorsával fog akkor is törőd­ni. .. A Közel-Kelet újra előtér­be került a világpolitikában. Koszigin szovjet miniszterel­nök két észak-afrikai arab országban, Líbiában és Tu­néziában tárgyalt. Gazdasági vagy stratégiai szempontból fontos lehet holnap, még in­kább holnapután. Szadat egyiptomi elnök pedig a nyu­gatbarát arab országokat jár­ta végig Szaúd-Arábiától Jordániáig. Kairóban híre kelt, hoy rövidesen összeül a már majdnem elf itt egyiptomi—Szíriái—líbiai hármas államszövetség ve­zető testülste, az elnökök ta­nácsa. A meglepetés annál nagyobb, mert köztudomású: az utóbbi hónapokban Kad­hafi és Szadat között igen feszültté vált a viszony a kölcsönös vádaskodások nyo­mán: Valószínű, hogy az egyiptomi elnök minden arab vezetővel ismertetni szeretné elképzeléseik mielőtt Ford amerikai elnökkel június 1- én az ausztriai Salzburgban találkoznék. A szovjet—arab tárgyalá­sokon. válamint az arab ve­zetők égymás közti megbe­szélésein egyformán közép­ponti helyet foglalt el a gen­fi békekonferencia felújítá­sa. Most már nem várathat sokáig magára a békeértekez­let összehívása. A tunéziai tárgyalásokon hangoztatták: a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek is teljes jogú tagként részt kell vennie az értekezlét munkájában. A szocialista világ ünne­pelt a héten: a Varsói Szer­ződés aláírásának 20. évfor­dulóján a léngyél fővárosban a tagországok parlamenti küldöttsései emlékeztek meg a béke biztosításának nagy­szerű szervezetéről. Közös felhívást is kibocsátottak, amely bizonyította, hogy a Varsói Szerződés célja: az európai földrész békéiének, biztonságának szavatolása. A szocialista fővárosokban kü­lön ünnepségeket, gyűlése­ket is- rendeztek: Moszkvá­ban Gromiko szovjet kül­ügyminiszter felszólalása al­kalmat adott a szovjet bé­kepolitika megerősítésére, a szovjet béke diplomáciai tö­rekvésének újabb összegezé­sére. E diplomáciát a gyakor­latban olvan eseményeken al­kalmazzák, mint a küszöbön- álló Gromiko—Kissinger ta­lálkozó Bécsben, arriely a SALT-tárgvalások eredmé­nyességének előmozdítását éppúgy szolgálja, mint az európai biztonsági és együtt­működési értekezlét befeje­ző szakaszának közelebbre hozását, illetve az őszre ter­vezett Brezsnyév—Ford ta­lálkozó előkészítését. GENF Az egészségügyi világszer­vezet Genfben folyó 28. köz­gyűlésének általános vitájá­ban felszólalt a magyar dele­gáció vezetője, dr. Schul- theisz Emil egészségügyi mi­niszter is. LENINGRAD Az amerikai hadihajő-kő- telék a „Leahy”, „Fregatt” és a „Tattnall” torpedórom­boló — befejezve ötnapos lá­togatását, tegnap reggel kifu­tott a leningrádi kikötőből. A látogatásra a fasizmus félett aratott győzelem 30. évfordu­lója alkalmából került sót. Egyidejűleg szövjet hadiha­jók tettek látogatást Boston­ban. BEJRUT Tegnap egy dél-hbanóni községbén hat gyéfmék éle­tét oltotta ki egy izraeli ak­na. Izraeli kommandók az elmúlt héten is többször haj­tottak végre rajtaütésszerű támadást dél-libanoni falvak ellen. Átmenetileg megszáll­ták a községeket és visszavo­nulóban lakosokat hurcoltak magukkal. Támadásaikkor egyes körzetekben aknákat hagytak maguk után. Egy ilyen akna tépte szét a hat libanoni gyermeket. HELSINKI A Finn Kommunista Párt XVII. kongrésszusa tegnap folytatta munkáját. Az SZKP Központi Bizottsága a Finn Kommunista Párt XVII. kongresszusához küldött üd­vözletében hangsúlyozza: „Az SZKP sokra értékeli a Finn Kommunista Párt értékes hozzájárulását a két ország­ban élő népek barátságának fejlesztéséhez es erősítésé­hez.” WASHINGTON Az Amerikai Államok szer­vezeté közgyűlésének pénte­ki ülésén a résztvevők egy­hangúlag állást foglaltak amellett, hogy megkezdik a Kuba élSzigetélésére irányuló politika felülvizsgálását. Koszigin hazautazott Nagy érdeklödss Becsben Holnap kezdődik a Gromiko—Kissinger találkozó Tegnap befejeződtek a tár­gyalások Alékszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke és Habid Bur- giba tunéziai elnök között. Alekszej Koszigin a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöké líbiai és tunéziai hi­vatalos látogatásának befe­jeztével tegnap visszatért Moszkvába. A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke líbiai és tunéziai látogatásá­ról hazatérőben hazánk fe­lett repülve táviratban üd­vözölte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titka’ át, Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét és Lázár Gyü-- gyöt, a Minisztertanács el­nökét. Az osztrák fővárosban nagy érdeklődéssel várják Gromi­ko szovjet és Kissinger ame­rikai külügyminiszter holnap kezdődő bécsi találkozóját. Több mint kétszáz újságíró és tudósító akkreditálása is bizonyítéka annak, hogy a világsajtó szintén nagy fi­gyelemmel kíséri a két kül­ügyminiszter időszerűvé vált eszmecseréjét. A „politikai pünkösd” me­netrendje kezd kialakulni. Annyi már biztos, hogy Ki­ssinger ma késő este, míg Gromiko holnap délelőtt ér­kezik BécSbé. Első megbe­szélésükre várhatóan holnap délután kerül sor Kissinger szálláshelyén a Hotel Im- perialban. Mayagoez-igy Tiltakozás az amerikai katonai okdók miatt Párizsban közzétették a kambodzsai tájékoztatásügyi minisztérium nyilatkozatát a Mayaguez-üggyel kapcsolat­ban. A nyilatkozat a többi között megállapítja: A Mayaguez amerikai ke­reskedelmi hajó május 12-én mélyén báhatólt Kambodzsa területi vizeibe, s amikor 14 órakor a parti őrség elfogta, 4—3 kilométerrel tartózko­dott keletre Aikaoh Way szi­gettől. A Mayaguez határsér­tését thaiföldi flemzetiségü és amerikai Cl A-ügynökökkel megrakott hajók szinte min­dennapossá váló határsérté­sei előzték meg. Az ügynö­kök az amerikaiak által tá­vozásuk előtt kambodzsai területen létesített felforgató és szabotázs szervezeteket erősítették. Mihelyt a kambodzsai par­ti őrség tagjai a Mayaguez fedélzetére léptek, amerikai vadászgépek jelentek meg a hajó felett és két napon ke­resztül szünet nélkül köröz­tek felette. Ezek a repülőgé­pek május 13-án légitáma­dást intézték a Kaoh Way és a Kaoh Tang szigeti öntöző­Teno Hsziao-ping eiutazott Párizsból Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettes teg­nap délután — hatnapos franciaországi látogatása be­fejeztével — visszaindult Pe- kingbe. A látogatás egyetlen konk­rét eredményének Párizsban azt tekintik, hogy megálla­podtak: a két ország kül­ügyminiszterei ezentúl rend­szeres időközökben találkoz­nak s vegyesbizottságot ala­kítanak a gazdasági együtt­működés fejlesztésére. Teng Hsziao-ping meghívta Gis­card d'Estaing elnököt, Chi­rac miniszterelnököt és Sau- vagnafgués külügyminisztert Kínába. Ciliiében fokozóóik az ellenállás A havannai rádióállomások beszámoltak arról, hogy Chi­lében tovább növekszik a ha­zafias erők ellenállása. Az il­legalitásban működő baloldali erők, tiltakozásul az ország­ban uralkodó térror miatt, az élmúlt napokban több si­keres akciót hajtottak végre. Néhány órával azután, hogy a junta bejelentette. 15 külföldi monopólium érdek­lődik a cHilei olajlélőhélyek iránt, bomba robbant az „Essó” Vina flel Marban mű­ködő olajfinomítójában. A kár meghaladja a 2S0 ezer dollárt. Ugyanezen a napon Santiago de Chile központ­jában több bomba csaknem teljesen rombadöntötte a „Sumar” Cég vezetőjének otthonát. Egyházi tiltakozó akcióról is érkezett hír. Santo Toribo templomban a misén a plé­bános „a katonai junta által elkövetett bűnök elleni tilta­kozásra” buzdította a hívő­ket. Néhány órával később Mariano Puga plébánost, a „Dina”, a chilei Gestapo em* bérei letartóztatták. ä „sajnáMs kevés” művek és a Sihanoukville-i kikötő ellen, május 14-án el­süllyesztették a kambodzsai parti őrség két hajóját. „Ha bármiféle kellemetlen­séget okoztunk a thaiföldi kormánynak, sajnáljuk ami történt” — jsléntette ki Hen­ry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter azon a rögtön­zött pénteki sajtóértekezle­tén, amelyen a Mayaguez- üggyel kapcsolatban felme­rült kérdésekre válaszolt. „A sajnálkozás kevés” — jelentette ki Csaticsai Csun- havan thaiföldi külügymi­niszter, hangsúlyozva, hogy kormánya bocsán'atkérést kö­vetel az Egyesült Államok­tól. A thaiföldi kormány a Maysguez-ügyben három sé­relmet sorol fel: az Egyesült Államok a tengerészgyalo­gosok átirányítása előtt el­mulasztottá a konzultációt, a kormány kifejezett tiltakozá­sa ellenére felhasználta eze­ket a tengerészgyalogosokat és a íhaiföldön állomásozó repülőgépeket a Kambodzsa elleni támadásban és a thai­földi kormány ugyancsak ki­fejezett kövétélése ellenére sem vitte el az oda vezé­nyelt tengerészgyalogosokat az országból. Két amerikai romboló to­vábbra is a Sziámi-öbölben maradt, hivatalosan azért, Vietnamot. A francia Gyar­matosítók nem nyugodtak bele a tényékbe s megindít­ják támadásukat a „piszkos háboru"-t egykori gyarmatuk ellen. A Ho Si Minh vezette felszabadító erők Dien Bien Phu-nál történelmi vereséget mértek a franciákra. Ám az imperializmus nem adta fel vietnami terveit. Távoztak a franciák, s helyükre léptek az új gyarmatosítók, az ameri­kaiak. Az Egyesült Államok indo­kínai kalandja már napjaink történelmének lapjaira tar­tozik. Ho Si Minh, mint a VDK államelnöke, a vietna­mi kommunisták bölcs, elő­relátó vezetője a háború gyötrelmes évéi alatt rendü­letlenül ösztönözte honfitár­sait kitartásra, helytállásra, az igaz ügy tudatának maga- biztosságára. Végrendeleté­nek szavai szinte látnokiak: „Honfitársainknak még bizo­nyára további súlyos áldoza­tokat kell hozniuk anyagiak­ban és emberéletben. Mind­azonáltal elszántan kell har­colniuk az amerikai támadók ellen a végső győzelemig. Bármilyen nehézségek és nél­külözések árán, de népünk mindenképpen győzni fog. Hazánk kétségkívül egyesülni fog.” Nem érhette meg ázt a na­pot, amikor Vietnam földjé­ről kitakarodtak az elnyo­mók utolsó osztagai is. Nem láthatta azt az örömünnepet, amellyel az ő tanításainak szellemében harcoló felsza­badító erőket fogadták Sai­gonban, Ho Si Minh város­ban. De neve emléke, derűs bölcsessége, embersége és példaadása örökké élni fog tanítványaiban, Vietnám né­pében és az egész világ mun­kásosztályának nagy család­jában. i J * 1 f hogy részt végyen a Kam­bodzsa elleni amerikai ak­cióban eltűnt amerikai ka­tonák felkutatásában. Norodom Szihanuk, a Kambodzsai Nemzeti Egység­front elnöke Huari Bume- dirnhez, az el nem kötele­zett országok értekezletének ügyvezető elnökéhez intézett táviratában azt kérte, hogy az el nem kötelezett Orszá­gok Ítéljék el az Egyesült Államoknak a Mayaguez- ügyben tanúsított „gyáva és förtelmes agresszióját”. A vietnami—kambodzsai baráti társaság erélyes han­gú nyilatkozatban ítélte el Sihanoukvillé térségének amerikai bombázását és á Kaoh Tang kambodzsai szi­geten végrehajtott amerikai partraszállást. Tegnap befutott a szinga­púri kikötőbe a Mayaguez amerikai kereskedelmi hájó. Amelyen nyoma sincsen sé­rülésnek. Harminckilenc fő­nyi legénységének egészségi állapota jó, kivéve azokat, akik az amerikai „mentőak­ció” során sérültek meg, töb­ben ugyanis égési sebeket kaotak a ..szabadítók” gyúj­tóbombáitól, másokat répe- szek találtak el. A legénység egyik tagja valamennyiük nevében közölté az újság­írókkal. hogv a kambodzsai hatóságok jól bántak velük. Ho apó emlékezete Holnap lesz 85 évé, 1890. május 19-én született a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosa, a bátor vietnámi forradalmár, Ho Sí Alinh. Személye már életében legendássá vált. Életének nyolc évtizedéből hatot egyetlen gigászi célnak szen­telt: Indokína népeinek füg­getlenségéért, szabadságáért, felvirágoztatásáért folytatott harcnak. Ho apó. ahogy Vietnam né­pe nevezte, Amman tarto­mányban született. Tizen­nyolc éves korában hajóra szállt, hogy Franciaországban érjen partot. Párizs nagy erő­vel hat a fiatal vietnamira. A francia fővárosban összeta­lálkozik a népes indokínai kolónia számos tagjával. Ek­kor kerül kapcsolatba a bal­oldali mozgalmak képviselői­vel. 1923-ban élete egyik nagy eseményéhez érkezik: Moszk­vában találkozik a bolsevik forradalom vezetőjével, Le­ninnel. Nem sokkal azután visszatér Ázsiába és megkez­di, immár aktív, tudatos kommunistaként azt a felsza­badítóharcot. amelyet halála napjáig töretlenül folytatott. Nem volt erő. amely meg tudta volna törni. Az illegá­lis munkát végző fiatal kom­munistát Hongkongban, ki­tarló üldözés után, elfogja a brit rendőrség. A francia gyarmatosító hatóságok ki­adását kérik. A szívós forra­dalmár átvészeli a kolónia- listák börtönének gyötrelmes időszakát is. A világháború ideje alatt magasra tartja a japán fasizmus elleni harc zászlaját. 1945. augusztus 25-én Ha­noiban létrejött az Ideiglenes Demokratikus Vietnami Kor­mányzat, majd napokkal ké­sőbb kikiáltják a független

Next

/
Thumbnails
Contents