Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
1975. április 12. STOINOK MEGYEI NÉPLAP 5 ICiSencsras é¥5 hetven lapon Tovább gyarapodott a Damjanich Múzeum észt gyűjteménye X Paul Luhtein; A Paks Margaréta (Kövér Margit) bástya Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából az Észt Kommunista Párt első titkára, Johannes Kabin meglátogatta megyénket, és zsúfolt program keretében ismerkedett szőkébb pátriánkkal. Egyebek között részt vett a Szolnoki Galériában április 4-én az „Észt iparművészeti kiállítás” megnyitásán is. Vendégeink itt- tartózkodásuk során szereztek tudomást a Damjanich Múzeumban évek óta szisztematikusan folytatott észt kutatásokról és anyaggyűjté- ről, s részben ennek is köszönhető, hogy eltávozásuk előtt az Észt SZSZK KB első titkára a múzeum' észt gyűjteményének gyarapítására értékes mappát ajándékozott. A válogatott grafikai anyag a neves észt művésznek, Paul Luhteinnek öt egész friss keletkezésű ólommetszetét tartalmazza. Az ajándék a múzeum számára azt jelenti, hogy észt képzőművészéti gyűjteményi allaga — beleszámítva az ajándék lapokat is — jelenleg 3 festményből, 70 értékes grafikai lapból, több mint 50 kitűnő ex librisből rs IS nagyszerű bőrművészen alkotásból áll. De jelentős ez az ajándék más szempontból is: Paul Luhtein kezéből származó korábbi mappákkal együtt — amely összeállítás 14 kitűnő ólommetszetet tartalmaz — egy, egészen a legfrissebb tailinni építkezések. bemutatásáig terjedő, művészi megfogalmazású sorozatot alkot. A széria lapjain a közel 900 éves' történelem; Tallinn egész zivataros múltja, építkezéseiben, műemlékeiben élbeszélt történelme elevenedik meg. Tulajdonképpen nem más ez az összesen 19 darabból álló sorozat, mint Tallinn kepes történelemkönyve, amelynek az ad különös jelentőséget, hogy minden egyes lapja — a történelmi hűségen túl — örökéletű alkotás, az észt művészettörténet külön fejezete. Nemcsak a képekről, sőt több szolnoki lakos által személyes élményekből is ismert felsővárosi építészeti emlékek, műemlékek láthatók e lapokon (Dóm, a minisztertanács épülete, Alexander Nyevszkij székesegyház stb.), de az Alsóvárosban látható történelmi nevezetességek is ■— a kacskaringós, • keskeny utcák, nevezetes, tröténelmet sugárzó épületek és parkok is. Ezek a témák egyébként minden időben élénk érdeklődést keltettek, kínálkoztak az alkotóművészek . számára. Az észt festők, grafikusok, iparművészek ’(ötvösök, bőrművesek, kerámikusok) is számtalan változatban fejezték ki csodálatukat ősi várősuk iránt. Sőt voltak olyan művészek is (ifjú és idős Paul Burmán például), akik szinte kizárólagos témául kezelték az észt főváros kínálta motívumokat. .Paul Luhtein 1909-ben született. Számtalan rajza és grafikája között jelentős helyet foglal el a II. világháború után, az észt nemzeti eposzhoz, a „Kalevipoeghez” készített illusztráció sorozata. Több alkalommal kísérletezett a mind tökéletesebb és az ejíosz szelleméhez legjobban igazodó rajzok elkészítésével, s ezért eposz-illusztrációi több stílusban is készültek. Az orosz lakkfestés hagyományait követő Richard Sagrits észt művészhez hasonlóan például ő is készített az eposz jeleneteit feldolgozó lakk-miniatúrá- kat, ám Sagrits-tól eltérően nála a hős: Kalevipoeg nem parasztlegény’ hanem az alkalmazott technikának megfelelően — mint az orosz névtelen mestereknél is — mesei hős királyfi, gazdag öltözetben, díszes fegyverzetben. 1971-ben készített metszetsorozata. amelyből a Damjanich Múzeum a Szigligeti Színház előcsarnokában az i elmúlt évben kamarakiállítást is rendezett, már nem korlátozódik csupán a felsővárosi részekre, az egész Tallinnt elénk varázsolja. A 14 darabból álló szignált lap, valamint a múzeumhoz eljuttatott kedves ajándék, a jelenlegi öt lap együttesen teljes egészet alkot, s a művész korábbi munkáihoz képest; tematikailag a Kadri- org park látványosságaival, az ősi városháza és a nagykereskedő céh épületének ábrázolásával, a tengerpart és a régi városrész lábainál egyre magasabbra emelkedő új, modem lakónegyedek: a Mutamáe-i és a Las- namäe-i lakótelep egyetlen mesteri képpé komponált ábrázolásával, a Lenin rajon, az Október rajon és a Kalinin rajon új, modem lakóépületeinek, ritmikusan emelkedő 'épülettömbjeinek művészi bemutatásával bővült. Szabó István A KÖLTÉSZET NAPJA Ünnepi rendezvények országszerte Hetven éve, 1950. április 11-én született József Attila, a proletáriátus nagy költője. A szocialista realista költészet kiemelkedő egyéniségének születésnapja a magyar költészet ünnepévé, a költészet napjává magasztosodott. A tragikus halált halt alkotóról ebben az évben is megemlékeznek, gyárakban, KTSZ-klubokban, nevét viselő szocialista brigádoknál rendeznek József Attila emlékműsorokat, eletének, költeményeinek felidézésével Nyíregyháza és Eger volt a színhelye az idén a tudományos diákkörök 12. országos találkozójának. Harminckét felsőfokú tanintézet hallgatói között ott voltak a jászberényi tanítóképzősök is, A 15 szekcióban felolvasott 160 dolgozat közül kilencet a jászberényiek írtak. Vecsei József harmadéves hallgató ,.A kísérlet mint eszköz miként formálhatja 8 tanulók szocialista világnézetét” című dolgozatával Sáltutt ki nagy elismerést es tisztelegnek a költőóriás előtt. Ünnepet a könykiadás isj a Szépirodalmi, a Magvető és az Európa Könyvkiadó számos reprezentatív kivitelű, érdeklődésre számot tartó könyvet jelentetett meg. Csaknem évtizedes hagyományt folytat a Szép versek című antológia megjelenése, teljes keresztmetszetet nyújtva az előző év legszebb költői terméséből. Az ismert és keresett válogatás már kapható a könyvesboltokban. elnyerte a KISZ KB fődíját: 10 napos szovjetunióbeli körutazást. Ugyancsak a KISZ KB megosztott fődíját kapta Pintér Gizella másodéves jászberényi hallgató „A szöveges felad|itok szerepe, a gondolkozás fejlesztésében” című dolgozatáért. Első díjat kapott Koncsik Ilona, Dorkó Márta. Madarász Terézia. Tóth Klára, Szabó Edit és Kábái Katalin. Második díjjal Urban Papp Já- nosné és Hortváth Mária dolgozatát jutalmazták. Megszűnik a zsúfoltság Tanácsházból művelődési ház Törökszentmiklos három legfontosabb közművelődési intézménye: a művelődési központ, a könyvtár és a múzeum évek óta helyiséggondokkal küszködik. A művelődési központ néhány aprócska szobájában egymást váltják a klubok, szakkörök, művészeti csoportok; a könyvtárban már a padlás is zsúfolt, ráadásul az épület életveszélyes: a múzeum hasonló okok miatt évek óta zárva. A helyzet most egy csapásra megváltozik. A városi tanács aoparátusa átköltözött a volt törökszentmiklósi járási hivatal székhazába, s a régi városháza ezentúl a művelődés háza lesz. Az említett három intézmény mellett ide költözik a városi úttörőház is. A művelődési közoont eddigi épületét a zeneiskola kapja, az úttörő- házból tornatermet alakítanak ki, míg a két ósdi, élet- veszélyes éoületet hamarosan lebontják. A városháza átalakítása már merr’-ezdődött. A mintegy másfél milliós költségből kétszázezret t^rsad-dmi rmmka révén biztosítanak, a többit a városi, a meevei. s az országos közművelődési alapból fedezik. Jászerényi teniliepzisi sikere Tudományos emlékülés Szolnokon (Folytatás az 1. oldalrőt) vetkezőket mondotta dr. Gergely István: A szocialista építőipar fillesztésére 1971—1974 közötti időszakban 120—130 millió forintot fordítottak, amely a szocialista szektor összes beruházásainak alig egy százaléka, ez alatta van az országos 3 százalékos aránynak. A megyei állami építőipar azonban 1974-ben már gyors ütemben növekedett, a termelésnövekedése is felgyorsult az utóbbi két évben. Megyénk mezőgazdasága jelentős helyet foglal el országosan is. Az ország mezőgazdasági területének— mintegy 7—3 százaléka itt található. Kenyérgabonából, rizsből és sertéshúsból különösen nagy a megye részesedése. Igen jelentős beruházások valósultak meg mezőgazdaságunkban, amelyek nagyobb hányada korábban építés volt, de a műszakitechnikai színvonal emelkedését jelzi a génekre fordított pénzösszegek jelenlegi 40 százalékos aránya. Dr. Gergely István a megye lakosságának anyagi, szociális és kulturális helyzetét elemezte, majd a továbbiakban így folytatta előadását. Jelentősen javult — nem kevés gondjaink ellenére — a lakásellátottság. 1971—1974 között mintegv 14 600 lakást — a korábbinál nagyobb alapterülettel — adtak át rendeltetésének, s így lényegében az ötéves terv négy év alatt teligsült, vagyis az idei esztendő már ráadás. Nehéz eldönteni, hogy az igyekezetünk volt-e jobb, vagy a tervezők voltak-e szűkmarkúak. A Közművelődésről A lakáséoítések jelentős része Szolnokra koncentrálódik. mérts itt a legtöbb — 5000-re tehető — a lakásigénylő. A közlekedésről szólva a megyei pártbizottság első titkára megemlítette: Vasúthálózatunk korszerűsítésében kiemelt helven sze- reoelt a szolnoki teher- és S7,emélvpályaudvar rekonstrukciója, átépítése és a vasutas napon átadásra kerülő úi állomás. Ezek a vasúti létesítmények a teher- és személyszállításban jelentenek színvonalemelkedést. Dr. Gergely István a továbbiakban arról beszélt, hogy a közművelődés is gyarapodott újabb művelődési otthonokkal, klubokkal, könyvtárakkal, kiállító helyiségekkel. Az intézmények személyi ellátottsága, felszereltsége Is javult. A munka színvonalára is a fejlődés a jellemző. Nagyra értékeljük, hogy százerek gyarapítják tudásukat, ismereteiket. Előbb tartanánk azonban, ha nem forgácsolnánk szét az erőnket, ha előre- látóbban dolgoznánk mindenütt, ha szélesejüt-i értelmeznénk és mindenütt pártmunkának tekintenénk a közművelődési feladatok végrehajtását. Az eltelt három évtized kiemelkedő teljesítményeit pártunk vezetésével a közel két évtizede töretlen, az élet által igazolt politika következetes megvalósításával értük el. Prognózis a lövőről A közeljövőről — többek között — a következőket mondotta dr. Gergely István: Az ötödik ötéves terv az intenzív fejlesztés időszaka. Ezért a korábbinál sokkal qjérsékeltebb létszámfejlesztéssel, elsődlegesen a technika és technológia fejlesztésével, korszerűbb üzem- és munkaszervezéssel lehet és kell a termelést növelni. Számításaink szerint iparunk termelését évenként 6—8 százalékkal kell növelni, de a többlettermelés háromnegyedét a termelékenyseg útján kell biztosítani. A meglevő üzemek bővítése, rekonstrukciója, s néhány további új üzem telepítése útján mintegy 4—5 ezer új munkahely kialakítását lehet biztosítani, elsősorban nők számára. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban hangsúlyozta, hogy vala-' mennyi iparágban és széktorban gyorsítani kell a szolgáltatás fejlesztésének ütemét, és javítani a minőséget. El kell érni, hogy a következő ötéves tervidőszakban az ipari szolgáltatások legalább 45—50' százalékkal növekedjenek. A mezőgazdaságról szólva megemlítette dr. Gergely István, hogy annak termelése öt év alatt mintegy 20 százalékkal növelhető és képesek vagyunk elérni az állattenyésztés gyors fejlesztését is. A továbbiakban hangsúlyozta: Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy 1980-ig búzából 45 mázsa; rizsből 30 mázsa; kukoricából 55 mázsa; cukorrépából 500 mázsa átlagtermést érjünk el hektáronként. A művelődésügy intézményeinek és azok ellátottságának gyarapítása is fontos — hangsúlyozta a továbbiakban dr. Gergely István, — mert köztudottan feszítőek itt is gondjaink. Egyrészt az ifjúság nevelésének eredményessége, másrészt a felnőttek fokozódó művelődési igényeinek kilégítése függ attól, hogy képesek leszünk-e a művelődésügy feltételrendszerét javítani. Számítunk legalább 309 óvodai hely létesítésére és mintegy 170 általános iskolai tanterem felépítésére. Kiemelten kezeljük legnagyobb munkásvárosunk Szolnok általános iskolai tanteremhelyzetének megjavítását. _A munkásutánpótlás jelentős intézményei a szakmunkásképző intézetek. Minimális feladat 30 tanterem, 240 tanműhelyt munkahely, 570 diákotthoni hely, 8—10 tornaterem felépítése. Számolunk a középiskolai diákotthoni hálózat 260 helyivel történő bővítésévé]. Munkálkodunk azon is, hogy a megyében működő felső- oktatási intézmények fejlődjenek és legyen a megye- szekhelven is egy felsőoktatási intézmény. Befejezésül a következőket mondotta dr. Gergely István; A, XI. kongresszus határozata. pártunk programja a dolgozók millióit lelkesíti a jobb munkára, a tartalmasabb eletre. Elérhetővé,, beirtható vá vált a fejlett szocialista társadalom. A kitűzött célok valóraváltásáért érdemes élni, dolgozni és harcolni. Erre buzdítunk mindenkit, ezt kérjük és elvárjuk mindenkitől. . A szekcióülések témái Dr. Gergely István előadása után szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás. Az oktatási igazgatóság párt- építési tanszéke szekcióülésén a megye párttagságának összetételével a pártszervezetek és pártszervek munkájának hatékonyságával, valamint a pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító, szervező és ellenőrző tevékenységével foglalkozó előadások hangzottak el. A politikai gazdaságtan tanszék a szocialista iparosítás eredményeivel, a vállalati gazdálkodás és a termelőerők fejlődésével, az ipari termelési rendszerek kialakulásával a tsz-ekben, valamint a lakosság jövedelmi viszonyainak alakulásával, a filozófiai tanszék a megye társadalmi struktúrájának változásaival, a szocialista tudat’ és köz- gondolkodás néhány megyei fő kérdésével; a közművelődés megyén belüli fejlődésével és helyzetével; a munkás- mozgalmi tanszék szekcióülésén a szolnoki Nemzeti Bizottság működéséről, a megye közoktatásának 30 éves fejlődéséről, a munkásművelődésről, valamint a hadseregen kívüli honvédelmi ne- Vélés megyei tapasztalatairól tartottak előadásokat.
