Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. április 9. JX Észak gazdagsága és sebezhetősége Betonút Szibériában / Szovjet kommentár a biztonsági értekezletről Az európai biztonsági értekezlet jelenlegi, második szakaszának menetét kommentálja a Pravda keddi számában Julij Jahontov. Az európai népek érdekei, a tartós békére, biztonságra, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködésre való törekvésük, s az egész nemzetközi helyzet normalizálásának érdekei maximális erőfeszítéseket és jóakaratot követelnek a tanácskozás résztvevőitől az összehangolt döntések meghozatalánál. Mindennek megvannak az objektív feltételei — mutat rá a cikkíró. Az enyhülés és a nemzetközi együttműködés ellenzőinek táborából még mindig felhangzó borúlátó hangok ellenére erősödik az európai közvélemény meggyőződése, hogy a legközelebbi hónapokban befejeződhet az európai biztonsági értekezlet — írja végezetül a kommentátor. Antifasiszta találkozó A Franciaországban és az NSZK-ban tevékenykedő antifasiszta szervesetek képviselőinek találkozóján Essen- ben elhatározták: az ellenállási mozgalom, résztvevői, a náci koncentrációs táborok egykori foglyai, az NSZK és ■Franciaország összes demokratikus érzelmű állampolgárai megünneplik a fasizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulóját. Az esseni találkozón ugyanakkor követelték: büntessék meg azokat a náci háborús bűnösöket, akiket a francia területen elkövetett bűntetteikért a francia bíróságok elítéltek, és ma háborítatlanul élnek az NSZK- ban. Tárgyalás a tásiasipoiitckról Görög és amerikai hivatalos személyiségek hétfőn Athénban megkezdték a Görögországban levő amerikai katonai támaszpontok státusának felülvizsgálásával foglalkozó tárgyalások második szakaszát — közölte egy amerikai szóvivő. A megbeszéléseket az tette szükségessé, hogy Görögország augusztusban, a NATO integrált katonai szervezetéből történt kilépésével egyidő- ben elhatározta: újratárgyalja a területén levő amerikai katonai bázisokkal kapcsolatos kérdéseket, mivel úgy ítéli meg, hogy az amerikai támaszpontok léte nem szolgálja az ország katonai érdekeit. A két ország közötti korábbi megállapodások értelmében az Egyesült Államok földközi-tengeri flottája kedvezményeket élvez Athén és Kréta kikötőiben, A természeti erőforrások hatalmas készleteivel rendelkező Észak ökológiai szempontból egyúttal bolygónk egyik legsebezhetőbb pontja. Ez a körülmény az Észak fejlesztési perspektíváinak meghatározásában nagy szerepet játszik. Mennél magasabban húzódnak a szélességi körök, annál kevésbé stabilak a rajtuk levő ökológiai rendszerek. Északon ezek „egyszerűbbek”, mint a mérsékelt éghajlatú és déli vidékeken, következésképpen kevésbé rugalmasak, kevésbé képesek alkalmazkodni az új feltételekhez. Az Arktisz és a Szu- barktisz zónáiban a biológiai aktivitás alacsony, erősen lelassulnak a regenerálódási folyamatok, sőt maga a biológiai körforgás is. Például, amíg a középső övezetben a folyók vize 200— 300 km-es szakaszon önmagától megtisztulhat, Északon ehhez rendszerint még 1500— 2000 km is kevés. Ily. módon, bár az északi vidékek viszonylag nem régen kapcsolódtak be a nagyarányú iparosítási folyamatba, a környezetvédelem problémája itt nem kevésbé kiélezett, mint a világ iparilag fejlett vidékein. Az őri lágyon Az északi környezetvédelem egy sor olyan általános problémát vet fel ezen a területen, amelyek a földkerekség sok más vidéke számára is nagy jelentőségűek. Ilyen például a „jövő vállalatainak”, olyan hulladék- mentes technológiával üzemelő vállalatoknak építése, melyek terveit most dolgozzák ki a Szovjetunióbon és más országokban; az ércek komplex hasznosítása, amely csökkenti az ártalmas hulladék mennyiségét, a kitermelő ipar gazdasági teljesítményét pedig növeli; olyan hatékony intézkedések foganatosítása, melyek kizárják a kőolajnak és termékeinek bejutását a vízrendszerekbe, stb. A dolog lényege, hogy az e problémák megoldásához vezető úton még meglehetősen sok az akadály. így, a tisztítóberendezések létesítésének kölségei rendszerint egyhármadát teszik ki az ipari objektumok építésére felhasznált eszközöknek. A tudomány ezen a területen csak ólyan újításokat vezethet be, melyek költségcsökkentéseket tesznek lehetővé. De a költségek még sokáig igen nagyok lesznek. A megoldás: az olyan zárt ciklusú üzemek létesítése, ahol a nyersanyagban és a tüzelőanyagban levő minden anyag felhasználásra kerül, nem maradnak vissza ártalmas hulladékok és ä bioszférába távozó anyagok. Ilyen technológia mellett, amely a cellulóz- és papír-, bányászati dúsító- és vegyi üzemek számára fontos különösen, erősen csökkennek, vagy egyáltalán kiküszöbölődnek a tisztítóberendezések költségei. Zári closá üzenek A Szovjetunióban már vannak ilyen zárt ciklusú üzemek De az egész iparnak, az új technológiával történő rekonstruálásáig még sok idő telik eL Ezért úgy tervezik, hogy elsősorban azokon -a vidékeken építik meg a „jövő vállalatait”, ahol az ökológiai rendszerek gyengébbek és megzavarásuk ■helyrehozhatatlannak bizonyulhat. Ezgnkivül a környezetvédelem területén számos probléma specifikusan „északi” jellegű. Ezek egyike az északi térségben igen elterjedt örökké fagyott talajok megóvása. Például, a Szovjetunióban az örökjégtalajba befagyasztott cölöpökön épültek Norilszk, Mirnij és más városok. A nyugat-szibériai olajvidékeken bevezették a mélyen befagyasztott és ezt követően hőszigetelő-anyaggal beszórt utak építését. Ezek az utak most csaknem egész évben járhatók. Megalkották a szállítóeszközök északi változatait, többek között a talajfelszínre gyenge nyomást gyakorló, széles kerékabroncsokon gördülő gépkocsikat. Csővezetékek és egyéb műtárgyak építésekor egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a légpárnás szerkezeteket és rakfelületeket. Az Észak birtokbavételének második komoly akadályát a hatalmas térségeket borító mocsarak jelentik. A Szovjetunióban széles körben vizsgálják a természeti erőforrások kiaknázásának színhelyén elterülő mocsarak lecsapódásának módszereit. Többek között sikeresen folynak a lecsapolási munkák Karéliában, ahol a nagy kiterjedésű elmocsarasodott térségek erdőterületekké változnak át. Lehet-e az Északot anélkül birtokba venni, hogy természete ezt megsínylené? A szovjet tudósok különböző északi tájegységek viszonyai között. tanulmányozták ezt a problémát és ennek alapján azt tartják, hogy itt a környezetnek nemcsak a megóvása lehetséges, hanem megjavítása is. Ezért a Szovjetunióban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az északi területek fejlesztésének tudományos előkészítése. Mielőtt hozzákezdenének, hogy bevonják a gazdasági forgalomba az új körzet termé- szeti erőforrásait, megszervezik tudományos-technikai, gazdasági és ökológiai tanulmányozását. Ezek a vizsgá- latok kiindulópontként szolgálnak ahhoz, hogy hosszú távlatra kidolgozzák a terület termelőerői komplex fejlesztésének és telepítésének tudományos megalapozott modelljét, figyelembe véve a beruházások volumenét, a fejlődő iparágak munkaerő-szükségletét és egyéb tényezőket. Az előkészítésre meggyőző példa a Bajkál- Amur vasútvonal építése, melynek körzetében a természeti erőforrások alapján — számos ipari gócpontot terveznek. A vidék mindenre kiterjedő vizsgálata már régóta folyik, ezért az útépítés és a lelőhely-kitermelés megindításának folyamata viszonylag gyors ütemben végezhető. Észak komplex módon Persze, nem kevés bonyolult probléma merül fel az északi tájak fejlesztésekor. De egy dolog kétségtelen: az Észak ez a csak most feltáruló kincsestár, igen sokat adhat az emberiségnek, ha a specifikus természeti és gazdasági feltételek figyelembe vételével, a perspektíva szem előtt tartásával — komplex módon kerül az ember birtokába. Szamufl Szlavln Japán biztosítékot kér Á NATO hadgyakorlata A hatalmon levő Japán Liberalis-Demokrata Párt biztonsági és külpolitikai kérdésekkel foglalkozó bizottságainak vezetői felkeresték Mijazava Kiicsi külügyminisztert és felkérték, hogy a napokban esedékes washingtoni tárgyalásain szerezzen megfelelő biztosítékot arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok nemcsak fenntartja, de az elkövetkező időkben meg is erősíti a japán—amerikai biztonsági rendszert. A meglehetősen szokatlan igényt hivatalosan azzal indokolták, hogy szükség van az ameiv. kai biztosítékokra ahhoz, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül hozzájáruljanak az atomsorompó egyezmény parlamenti ratifikálásához. Annak fényében, ahogyan az Egyesült Államok jelenleg Indokínában viselkedik, Tokió nem nagyon bízik többé az amerikai ígéretekben. Mijazava washingtoni útjának ' ;hát fontos feladata,* hogy egyrészt tisztázza az Egyesült Államok szándékait, másrészt összeegyeztesse Japán biztonsági és külpolitikai elképzeléseit Washington terveivel — mutatnak rá politikai megfigyelők, < Az Északi- és a Balti-tengeren, az NSZK, Dánia és Norvégia partjai mentén április 17. és május 13. között a NATO tengeri, hadgyakorlatot tart. A demonstrációban rakéta- és torpedónaszádok, aknaszedők és partra- szállító hajók, valamint Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia és az NSZK haditengerészeti légiereje vesz részt. Mint hivatalosan közölték, a hadgyakorlatok célja „a haditengerészeti légierő, a rakéta- és torpedónaszádok együttműködésének biztosítása”. Jubileumi érdemerem Ausztria felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Jubileumi Érdemrendet alapított az Osztrák Kommunista Párt. A kitüntetést a pártnak azok a tagjai kapják, akik 1945 előtt léptek be az OKP-ba, illetve később, dé részt vettek az ellenállási mozgalomban, partizánok voltak, va#y a Utíler-eUenes koalíció hadseregeiben harcollak. Miért hallgatnak a „demokrácia lovagjai” ? MEXIKÓBAN most fejezte be munkáját a chilei katonai junta bűncselekményeit kivizsgáló nemzetközi bizottság harmadik ülésszaka. Az ülésszakon elfogadott zárónyilatkozat a közvélemény mértékadó vádirata, amelyet a chilei helyzet alapos kivizsgálása alapján állítottak össze. Az olyan nagy tömeginformációs eszközök közül, mint a BBC és az Arflerika Hangja rádióállomás, az AP és UPI távirati ügynökség, egy sem reagált annak a tekintélyes nemzetközi bizottságnak a munkájára, amelyet hivatalos támogatásáról biztosított sok ország, közük Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia kormányfője, Mexikó elnöke. A nemzetközi bizottság első két (helsinki és koppenhágai) ülésszakának idején- mint tudósító hiába kerestem legalább egy sort a nagy amerikai és angol lapokban a bizottság munkájáról, nem találtam egyetlen szót sem. A bizottság most Mexikóban ülésezett. Ismét átlapozam a nagy polgári lapokat, újfent nem írtak a munkájáról egy szót sem. A bizottság ülése alatt meghallgattam az Amerika Hangja és a BBC adásait, de sem a washingtoni, sem a londoni adó nem tett említést erről a munkájáról. Egyetlen szót sem találtam róla az UPI és az AP hírügynökségek telexgénei- ből kígyózó hosszú papírszalagokon sem. Miért lettek egyszerre „tájékozatlanok” a legnagyobb burzsoá sajtószervek, rádió- és televízió-állomások? Lehetséges, hogy annak a bizottságnak a munkája, amely oly aprólékosan, hozzáértéssel vizsgálja a junta bűncselekményeit, nem méltó ahhoz, hogy a New York Times, a Washington Post, a Times — amely lapok gyakran az emberi jogok lovagjainak, a demokratikus szabadságjogok mindenfajta megcsorbítása ellen küzdő félelem nélküli harcosok képében tetszelegnek olvasóik előtt, írjanak róla. Lehet, hogy a junta bűncselekményei oly jelentéktelenek, hogy semmiképpen sem nyugtalaníthatják az olvasókat? Lehet, hogy Chile oly messze van New Yorktól és Londontól, hogy a santiagói események nem érdeklik az olvasóikat? Vagy a szerkesztők és kiadók nem értik, hogy a fasizmus, bármilyen messze is van tőlünk, mégiscsak fasizmus, az emberiség legszörnyűbb ellensége? Nem, nyilván nem erről van szó! Az ok sokkal mélyebb ! Mennyi papírt, nyomdafestéket, szót és felkiáltójelet használtak a nagy búr* zsoá lapok, rádió és televízióállomások, hogy kiátkozzák a chilei Népi Egység kormányának rendszerét Akkor senki sem takarékoskodott a papírral, a szavakkal, a burzsoá szerkesztők közül senki sem tartotta Chilét „nagyon messzi országnak”. Akkoriban Chile szálka volt a szerkesztők, kiadók, a laptulajdonosok szemében. Chilétől nem volt nyugodt álmuk, Chile aggasztotta a „burzsoá demokrácia lovagjait”, az „emberi jogok védelmezőit”. Holott éppen a Népi Egység-kormány idején — ez köztudott — olyan gazdasági, társadalmi és politikai demokrácia létezett, amilyet a Chilei Köztársaság még soha nem tapasztalt csaknem folyamatos demokratikus rendszerének 160 esztendje alatt! Ámde megtörtént a fasiszta államcsíny. És néhány hétre rá, amikor véget ért a szenzáció és a fasizmus kezdte felölteni legszörnyűbb, mindennapi formáját, a legnagyobb burzsoá lapok, például az amerikai újságok gyakorlatilag nem írtak többé Chiléről. A demokráciát vérbe fojtottak. Uralomra jutott a fasizmus. Ekkor vesztették el hirtelen érdeklődésüket e lapok, rádió- és televízióállomások szerkesztői e távoli ország iránt. Megnyugodtak, mert a chilei fasizmus sárba tiporta ugyan az emberi jogokat, de védelmébe vette a burzsoázia gazdasági kiváltságait, s véget vetett a szocialista átalakulásnak. A tények azt bizonyítják, hogy az emberi jogok védelmezőinek szerepében tetszelgő burzsoá sajtó néhány amerikai társaság összerabolt gazdagságának megcsapolását sokkal jelentősebbnek tartotta, mint több ezer ember meggyilkolását, mint a demokratikus rendszer megsemmisítését, mint a parlament felosztását, mint valamennyi politikai párt betiltását. HOVÁ TŰNTEK hirtelen a híres amerikai lapokból az emberi jogok lovagjai? Hol az amerikai sajtó függetlensége, a sajtóé, amely állítólag nem függ az amerikai monopóliumoktól? És mi van a lelkiismeretével? Ne keressük a választ ezekre a kérdésekre a New York Times hasábjain! Nem találjuk, mint ahogy nem találjuk ott a beszámolót a chilei katonai junta bűncselekményeit kivizsgáló nemzetközi bizottság munkájáról sem. Mint ahogy nem találjuk ott a chilei fasizmus bűncselekményeiről szóló híreket sem. G. Borovik tESKsgEoeuu vállalat ejs.tt A ,<áo x ouű^ÁST KEDVELŐKNEK! Nemcsak márciusban, áprilisban la... Még 1 hónapig árengedménnyel VÁSÁROLHATJÁK A 250 OVD-S MOTORKERÉKPÁROKAT, az állami és ÁFÉSZ-szaküzletekben.
