Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

1975. április 9. 5701 NOR MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdte sonkáját az országos anyai- és készletgazdáikedási konferencia (Folytat&s m 1. oldalról.) pszichózis, nagyobb legyen a bizalom a folyamatos anyag-^ ellátásban. Ez a háromna­pos tanácskozás sokat segít­het abban, hogy az anyag- és készletgazdálkodás kor­szerűsödjön, hogy egymás problémáit megismerve mindinkább a népgazdaság érdekei kerüljenek előtérbe. A konferencia délután szekcióüléseken folytatta munkáját. Az ipari szekció­ban többek között szó esett az anyag- és készletgaz­dálkodás és a vállalati szervezés kapcsolatáról, a gyártmánystruktura át­alakításának egyes prob­lémáiról, a számítógépes anyagkönyvelés mádsze- _ rciről és előnyéiről. Az ^ építőipari és közleke­dési szekcióban az előadók beszéltek a közúti közlekedés anyagellátásáról, a műszaki előkészítés és termelésirányí­tás számítógépes módszerei­ről, az építőanyag-ellátás információs rendszerének sajátosságairól, és egyebek között az anyagtakarékosság fokozásának néhány szerve­zési és irányítási problémá­járól. Több figyelmet keltő elő­adás hangzott el az élelmi­szergazdasági szekcióban is a gép- és alkatrészellá­tás kereskedelmi és mű­szaki problémáiról, az el­látás tervezéséről és szervezéséről, számítás­technikai módszerek al­kalmazásáról és tapasz­talatokról. A konferencia ma szekció­ülésen folytatja munkáját, délután — kihelyezett szek­cióülések keretében — üzemlátogatásokra kerül sor. r Ujeiifi felsjíüfássk ViElngmsafi Dél-Vietnamban Nguyen Van Thieu klikkje — az amerikai imperialisták támo­gatását élvezve — terület- szerző fegyveres támádások- kal, provokációkkal, a fel­szabadított területek elleni hadműveletekkel azon mes­terkedik, hogy lehetetlenné tegye a párizsi egyezmények végrehajtását. Vietnami testvéreinknek az elért eredmények meg­tartásához és a győzelem ki­vívásához gyors támogatás­ra; élelmiszerre, ruhára, gyógyszerre, vitaminokra és vérre van szükségük. A leg­ékesebb szónál is többet mond népünk proletár inter­nacionalizmusáról, hogy na­ponta újabb és újabb fel­ajánlások, befizetések ér­keznek a 235—96 852-es szo­lidaritási számlára — a viet­nami és a kambodzsai nép támogatása céljából. A ma­gyar békemozgalom biztos abban, hogy népünk a to­vábbiakban is a kezdemé­nyezések egész sorával jut­tatja kifejezésre őszinte szo­lidaritását és segíteniakará- sát. A HEB vizsgálat megállapította ftkadozo ¥gtösnage!!Élás—lifepsslstaií a !í!iiisé|™ less a szakból! : Hogyan biztosítják a for­galmazó vállalatok és a ke­reskedelmi szervek a terme­lő üzemek és lakosság részé­re a vetőmagot? Milyen té­nyezők akadályozzák a fon­tosabb vetőmagvak biztosí­tását? E kérdésekre keresett választ a jászberényi járási­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Javult, de még mindig nem kielégítő a termelőszövetke­zetekben a vetőmag felújí­tásának, mennyiségének ter­vezése. Őszi búzából például a jászfényszarui Béke Tsz- ben kisparcellás kísérleteket végeznek, de a Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat nem tudja biztosítani a kí­sérletekhez szükséges fajtá­kat Ár és minőség r A Béke Tsz adottságainak a Jubilejnaja felelne meg legjobban. Vetőmag hiányá­ban azonban kénytelen a ki­sebb terméseredményeket hozó Kavkáz magot elvetni. Kifogásolható a Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat ál­tal forgalmazott magok mi­nősége is. Az első osztályú vetőmag ára nincs összhang­ban a vetőmag használati ér­tékével. Kincs választék A zöldségtermesztésben is kedvezőtlenül befolyásolja a megfelelő fajták kialakítá­sát az akadozó vetőmagellá­tás. Romlott a közkedvelt hazai erős paprika, a keszt­helyi és a bogyiszlói fajta minősége. Egyre kevesebb a bőtermő, fehérhúsú paprika. Nem jobb a helyzet a diny- nyetermesztésnél sem. A ki­fejlett, szép termést a gaz­daságok eladják. A vetőma­got a visszamaradt dinnyé­ből szedik,, s ennek minő­ségromlás a következménye. Még rosszabb a kisterme­lők, a lakosság vetőmagellá­tása. A város és a járás te­rületén 80 üzletben árusíta­nak vetőmagot. Szaküzlet csak egy van Jászberényben, ahol átlagosan mintegy 40— 50 féle magot árusítanak. A megrendelt mennyiséget és választékot a boltok csak rit­kán kapják meg. Ezzel ma­gyarázható, hogy évek óta hiányos az ellátás a burgo­nya, a lucerna, a takarmány- répa, a pázsitfű vetőmagból. Nem tudják kielégíteni az igényeket zöldséggyökérből, sárgarépából, zöldborsóból, sárgahüvelyú zöldbabból, ka­ralábéból, karfiolból, őszi káposztából, uborkából, egyes paradicsom, paprika és diny- nyefajtából. A NEB javasolja A vizsgálat tapasztalatai után a NEB javasolja: kér­ni kell az illetékes kutatóin­tézeteket, hogy a nagyhoza- mti, nemesített fajták vető- magvait nagyobb mennyiség­ben szaporítsák, hogy azokat a gazdaságok, tényleges szük­ségletük szerint beszerezhes­sék. „Nem akartam hinni a szememnek” Penzai vendégek vélemény© Szolnokról A hónap elején, amikor Békés megye szovjet testvér- megyéjének küldöttsége megérkezett Békéscsabára, és részt vett a párt megyei bi­zottság fogadásán, Vlagyimir Fjodorovics Ogarjov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Penza megyei Bizottságának titkára, a küldöttség vezető­je, az őket üdvözlő Frank Ferencnek, a megyei pártbi­zottság első titkárának vála­szolva, talán az ötödik mon­datában Szolnokot említette. És nem is akárhogyan, ha­nem felsőfokú dicsérő jelző­vel. Mint kiderült, Vlagyimir Fjodore vies Ogarjov 1944- ben a második ukrán front hetedik gárdahadséregé 104- es gárda lövészezred katoná­jaként október 10'-től kezdő­dően részt vett a Tisza-narti .város, Szolnok' felszabadítá­sában. A fogadást követően rem volt a’halr.umk v' sz-- t?vni erre az eo:zódra. de más top r—;el szívesen állt rendel'"vz5-"n':re. — Sok-'“-! emlék köt Ma­gyarországhoz — mondta — de elsősorban Szolnok váro­sához. Húszéves voltam mindössze. Október 10-én jutottunk el alakulatommal a Tiszához. Előttünk a széles folyó volt, s mögötte a város, amelyet a németek kétségbe­esetten védtek. Az idősebb korosztály minden bizonnyal emlékszik Szolnokon azokra a nehéz napokra. Ezredünk ok­tóber 10-én átkelt a Tiszán, és hozzálátott Szolnok felsza­badításához. Véres, kegyetlen harcokat vívtunk a városért.. Ogarjov elvtárs hangja ezeknél a mondatoknál fá­tyolossá vált a meghatódott- ságtól. Minden bizonnyal azokra a gárdistákra gondolt, akik mellette, körülötte éle­tüket áldozták a harcban. Néhány pillanat múlva azon­ban úrrá lett érzésein, s ar­cára derűs mosoly költözött. — A felszabadított Szolnok lakói, amint kijöttek az óvó­helyekről, a pincéktől, nagy szeretettel, Örömmel fogad­ták csapatainkat. Sok ember arcán könnyek .peregtek. Mi ezt a fogadtatást azzal viszo­noztuk, hogy maradéktalanul végrehajtottuk- a parancsot, amely előírta számunkra, hogy adjunk meg minden se­gítséget a harcok által súj­tott és a németek által ki­fosztott Szolnok lakosságá­nak. —■ Amikor ide, Békés me­gyébe jöttünk, átutaztunk Szolnokon. Csodálattal és nagy-nagy örömmel láttuk, hogy a munkaszerető magyar nép új, gyönyörű Szolnokot épített fel. Őszintén szólva nem akartam hinni a sze­memnek. Botyánszki János Reflektorfényben a IV. ötéves terv Jó üfon? jé irány bon I Kilenc hónap sincs már a hatvanból s “ befejeződik a ne­gyedik ötévés terv végrehaj­tása. Átfogó mérlegelésre ugyan csak jövőre lehet vál­lalkozni, a reflektorfény azonban már most megvilá­gíthat néhány jellemző té­nyezőt. Elsősorban azt, hogy a népgazdaság egésze és fő arányai tervszerűen1 fej lődtek, s a tervben meghatározott célok, valamint a tényleges gazdasági folyamatok között jobb az összhang, mint bár­melyik korábbi tervidőszak­ban. Joggal állapította meg a párt Központi Bizottságá­nak beszámolója a XI. kong­resszuson: ....minden feltéte­l e megvan annak, hogy a X. kongresszus által jóváha­gyott gazdaságpolitikai célo­kat, a IV. ötéves terv elő­irányzatait elérjük. A • IV. ötéves tervünk négy évének eredményei kielégítőek”. Megváltozott feltételek 1970. október 3-án fogadta el az országgyűlés a nép­gazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényt. A reális célokat felsorakaztató program kemény munkát feltételezett, de azt nem ve­hette számításba, hogy vá#- ratlan világgazdasági folya­matok megváltoztatják a végrehajtás körülményeit. Ennek ellenére — s szocia­lista gazdaságunk ereje bi­zonyságaként — a nemzeti jövedelem ezekben az esz­tendőkben a hatvanas évek végénél gyorsabban, átla­gosan 6,5 százalékkal nőtt, s várhatóan 3—5 százalékkal több lesz a tervezettnél. Ugyancsak lényeges moz­zanat, hogy az ipar termelé­se szintén meghaladja — várhatóan öt százalékkal — a számított növekedést. Míg a negyedik ötéves terv azt tűzte ki célul, hogy a terme­lés bővülésének 75—80 szá­zalékát a termelékenység fe­dezze, 1970. és 1974. között a tényleges eredmény 93 szá­zalékra emelkedett, azaz itt is tetemes a többlet. Szükséges szembenézés Terjedelmes lista tükrözné csak hűen, mi mindenben sikerült, sikerül elérni a ne­gyedik ötéves tervben meg­határozott célokat. így pél­dául : ahogy a terv előírta, az átlagot jóval meghaladó mértékben bővítette terme­lését, s új áruk sorát állítja elő a vegyipar, a számított­nál többet ad az élelmiszer- ipar, a mezőgazdaság. Ha- ■ sonlóan a gépipar legtöbb területe és a könnyűipar, a kiterjedt rekonstrukciónak köszönhetően. E tagadhatat­lan sikerek sem fedik el a gondokat, sőt megkövetelik az azokkal való szembené­zést. Annak ellenére ugyanis, hogy a népgazdaság egésze es ío irányai a tervezettnek megfelelően fejlődtek, vol­tak és vannak gondok a külkereskedelmi mérlegben, a beruházási tevékenységben ugyanúgy, mint a gépipar termékszerkezetének korsze­rűsítésében, az állóeszközök kihasználásában, a zöldség- a cukorrépa termelésben. Egy-két, szabályt erősítő ki­vételtől eltekintve nem a cé­lok bizonyultak hibásnak, hanem időnként és helyen­ként a végrehajtás lassúnak, következetlennek, a népgaz­dasági érdekekkel nem min­dig egyezőnek. Ha egy tégla hiányzik Ha mindezek hatása megma­radna egy-egy vállalat, ipar­ág keretein belül, akkor sem lehetne könnyen belenyu­godni, hiszen a társadalmi erőforrások kamatoztatásáról van szó. Mivel azonban egy- egy terület elmaradása kisu­gárzik a többi munkájára is, nagy hibának bizonyulna a beletörődés. Főként azok ré­széről, akik tehetnek a vál­tozás, a több, a jobb érde­kében. Egy-egy tégla hiánya veszélyeztetheti az egész építmény stabilitását. Téglá­ból ugyan sok van — föl­halmozódtak a készletek, csökkent a kereslet —, de az építőanyagipar várhatóan nem teljesíti ötéves tervét. Emiatt viszont importra kényszerülünk — idén a négymillió tonnás hazai ter­melés mellett is 800 ezer ton­na cement behozatala szük­séges —, s ennek fedezetét valahonnét el kell venni! Hasonló a helyzet a cukor­répánál és a zöldségféléknél. A mezőgazdaság egésze a tervben szereplőnél gyorsab-' ban fejlődött, de némely terü­lete a számítottnál kisebb haladást mutathat fel. Utalásszerű példáink azt bi­zonyítják, hony a népgazda­sági terv teljesítéséért a maga területén mindenki felelős. A jelenlegi középtávú nép- gazdasági programnak — a korábbiaknál még inkább ez volt a helyzet — gyenge pontja, hogy nem érvénye­sült szigorú következeteség­gel mindig és mindenben a társadalmi érdek. Indokoltan emelte ezt ki, s állította a teendők élére a párt XI. kongresszusa, mint fontos tapasztalatot a negyedik öt­éves terv végrehajtásának eddigi szakaszából. Gyorsan költünk Társadalmi érdek ugyanis — a gazdasági növekedés lényeges feltétele —. hogy a tervezőmunka javulásánál is nagyobb mértékben tökéle­tesedjék a megvalósítás, a végrehajtás! Mert örvende­tes. hogy a beruházásoknál, ami a pénzösszeget illeti, az ötéves terv és a tényleges teljesítés között nincs elma­radás — sőt, 60 milliárd fo­rinttal többet használnak fél —, azzal azonban aligha büszkélkedünk, hogy 1975- ben már 120 milliárd forint körül lesz a befejezetlen be­ruházások értéke. A pénzt gyorsan költjük, de lassan kamatoztatjuk!. öt esztendő alatt 14 százalékkal nőtt a beruházások árszínvonala. Emiatt az ún. naturális mu­tatókat — ennyi tanterem, ennyi állami lakás, ennyi út stb. — nem sikerül minde­nütt úgy teljesíteni, ahogyan azt 1970. októberében a tör­vényben rögzítették. Ismét csak azt írhatjuk; nem a terv volt a rossz. Akadtak ugyan váratlan tényezők is, de a terv azzal nem számolhatott, hogy ki, höl, mit mulaszt, miben sérti meg a technoló­giai fegyelmet, mennyire hanyagolja el a szervezést, az előkészítést. Nem a tervet kell tehát az ilyen és hasonló okok miatt kárhoztatni, megvál­toztatni, hanem a terv végre­hajtásának módját, eszközeit. Mészáros Ottó (Folytatjuk) Sgur takarfikosScodncik: mm üiszzégsssi iTssEmisein A \mm és a fiatalok j kapcsolata Karcagon Ölest tarlói! a városi tanács váerelajtó bizottsága Jó együttműködés alakult ki Karcagon a városi tanács és a KISZ városi bizottsága között — hangzott el a teg­napi végrehajtó bizottsági ülésen, ahol — többek között — a két szerv együttműkö­dési szerződésének teljesíté­sét vizsgálták. A testület vé­leménye néhány mondatba sűrítva: a fiatalok kommu­nista műszakot tartottak a város gyermekintézményei­nek fejlesztése érdekében, lelkesen dolgoznak a berek­fürdői úttörőtábor építésén, részt vettek a Karcag tiszta­ságáért indított mozgalom­ban, s már tervezik, hogyan tudnának bekapcsolódni a hamarosan megrendezendő „Ifjúsági köztársaságé ren­dezvényeinek előkészítésébe és lebonyol;tásába. A városi tanács számít a fiatalok munkájára. A het- ventagú városi tanácsban például tíz huszonéves dolgo­zik. Az együttműködés elő­nyeit a lakások elosztásánál is élvezhetik. Az állami laká­sok 35 százalékát, a szövet­kezeti lakásoknak pedig 62 százalékát fiatalok kapták. Az újszászi Szabadság Ter­melőszövetkezet is elkészí­tette idei takarékossági ter­vét. Az iparszerű termesz­tés térhódításával egyre több műtrágyát használ fel a me­zőgazdaság. Erre szükség van. de ha a földekre kö­rültekintőbben szórják ki a tápanyagot, kisebb mennyi­séggel is elérhető a jó ter­més. Jelenleg az üzemek egy része a szükségesnél több műtrágyát hasznai fel hek­táronként, miyel talajvizs­gálat hiányában nem isme­rik pontosan az adott termő­föld tápanyagtartalmát. Ezen változtatott az új­szászi termelőszövetkezet, amikor elkészíttette a kar­cagi Talajjavító Intézettel a gazdaság tápanyag-utánpót­lási táblázatát. Most már é szerint szórják a műtrágyát; amelyből az idén a múlt évihez képest 190 tonnát ta ­karítanak meg. Az aratás jobb technikai előkészítésével egy százalék­kal csökkenthető a veszte­ség. Ha körültekintőbben dolgoznak, a búzavetőmag tisztításánál és fémzárolási­nál is mintegy 45 tonna ve­tőmagot takaríthatnak meg. Az import fehérje is sok­ba kerül. Ezért a szövetke­zetben a baromfit hazai tá­pokkal etetik. Amikor az állatok tojástermelése csök­ken, 15 százalékkal kevesebb fehérje tartalmú tápot ad­nak nekik. Így évente mint­egy 12 tonna takarmányt ta­karítanak meg. Az energiahordozóknál is törekednek az ésszerű taka­rékosságra. Ismeretes, hogy az éjszaka fogyasztott villa­mos energia olcsóbb, mint a nappali. Ezért az állattartó telepek és szociális épületek forróvíz tárolóihoz külön kapcsolóórát szereltek fel. Így a boylereket éjszaka tud­ják fűteni. Gázolajból egy százalékos megtakarítást ter­veznek, amit a gépjármű­vek üzemanyagellátó beren­dezéseinek szakszerű beállí­tásával és rendszeres ellen­őrzésével érnek el. A gazdaság az idén már nagyobb területen termeszt korai érésű kukoricafajtát. Így kevesebbet kell száríta­ni, jelentős mennyiségű fű­tőolajat takarítanak meg. Gondoskodnak az állattartó telpen: OTR—71 típusú ka­zánjának szakszerűbb keze­léséről is. Tervezik, hogy a felhasználható m illád ékanya­gokat összegyűjtik és átad­ják a MÉH-nek. A körülte­kintő takarékossági terv, ha végre is hajtják, több mint egymillió forintot hoz a szö­vetkezetnek. — b* —-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents