Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-25 / 96. szám
W75. áprffis SS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A harmadik szekció tanácsko zásán Nyolc téma vitája a nyolc szekcióban [ (Folytatás az 1. oldalrőt) :}et pedagógusokat Is foglalkoztatja. Lenin szavait idézve hangsúlyozta, hogy a nevelés politika nélkül hazugság és képmutatás. Szólt arról is, hogy igazi patrióta csak az lehet, aki ismeri és tiszteli más népek értékeit. Elismerő szavakkal szólt arról a kapcsolatról, amely iskolájukat szolnoki intézményekhez fűzi, s amelynek révén megyei üzemekkel is megismerkedtek. Az ilyen üzemlátogatások, közös klub- tíélutánok, sportrendezvények és vetélkedők internacionalista érzéseket erősítenek a tanulókban. Jakus Vendel felszólalása híven kifejezte, hogy a szekcióülés témakörében jóval többről van szó, mint iskolai feladatról. Hangsúlyozta, hogy a szorgalom, a kötelességérzet, a hazaszeretet mind olyan jellemvonás, amely nélkül a termelő munka sem lehet teljes. Ezért dicsérte a megye lelkes pedagógus gárdáját eredményes nevelő munkájáért A szocialista hazaflságra és a proletár internacionalizmusra nevelést napirendre tűző szekcióülés a témába vágó módszerek és tapasztalatok hasznos közreadása volt. Tegnap a többi szekcióban is folytatódott a munka. Az első szekcióban, a vegyipari szakközépiskolában „Politika és nevelés” témakörben dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára tartott bevezető előadást. Az ülést vezette Szűcs Gyula középiskolai igazgató, társelnökei voltak Szimonidesz Lajos, a Tisza- menti Vegyiművek igazgatója és Kiss Gyula középiskolai tanár. A második szekcióban a Kassai úti Általános Iskolában „Közösségi nevelés és iskolai demokratizmus” témakörben dr. Hunyadi Györgyné, kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjának munkatársa tartott bevezető előadást Az ülés levezető elnöke dr. Bereczki Lajosné általános iskolai igazgatónő volt, társelnökként szerepeltek Móricz Béla, az MSZMP mezőtúri városi Bizottságának első titkára és Zubor Lajosné tanárnő. A negyedik szekcióban, a Tiszaparti Gimnáziumban „Az iskola mint kultúrpolitikai bázis” témakörben dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára tartott bevezető előadást. A szekció levezető elnöke Cseh Andrásné középiskolai igazgatónő, társelnökei Gor- janc Ignác, a megyei pártbizottság tagja, a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója és Cseppentő Miklós, a megyei művelődési központ igazgatója. Az ötödik szekcióban a Mátyás király úti iskolában dr. Gál Erzsébet, az Országos Pedagógiai Intézet nevelési tanszékének docense „Család és iskola” témakörben, a hatodikban, a 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben „Korszerű pedagógiai módszerek, eljárások, kísérletek nevelési vonatkozásai” témakörben dr. Nagy Katalin, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatóhelyettese tartott bevezető előadást. Az ötödik szekció levezető elnöke Bakos Gáborné iskolai igazgatónő, társelnökei Borbély Eszter, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa és Drávucz Lajosné óvónő, a hatodiké pedig Rácz Gyula szakmunkásképző intézeti igazgató, illetve Sziráki András, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat igazgató- főmérnöke és Huszár László általános iskolai igazgató volt. A hetedik szekcióban, a Szolnok megyei Tanács nagytermében „A pályaválasztás, a fakultatív rendszerű kísérletek tapasztalatai” témakörben Körmendy Géza, a tatai Eötvös József Gimnázium igazgatója, Ritook Pálné, az MTA kutatócsoportjának fő- munkatársa, Mester Barna, a kecskeméti Katona József Gimnázium igazgatója, dr. Ágoston György, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanára és Páidi János, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója tartott előadást. Ugyanebben a szekcióban „A komplex természet- tudományos oktatási kísérletek tapasztalatai” témakörben dr. Kovács László aspiráns, nagykanizsai gimnáziumi tanár és Kárpáti László, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára „A matematika tanítás továbbfejlesztésének tapasztalatai” témakörben Gádor Endréné, a budapesti Bolyai János Matematikai Társulat didaktikai csoportjának vezetője és Acs Pál, az Oktatási Minisztérium főelőadója tartott előadást. A hetedik szekció levezető elnöke dr. Welker Ottó, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, társelnök pedig Szurmay Ernő, a megyei könyvtár igazgatója és Kárpáti Zoltán gimnáziumi tanár. Végül a nyolcadik szekcióban, a szolnoki Üttörőnáz- ban ,.A felnőttoktatás feladatai a munkásműveltség emelésében’” témakörben Szabó László, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott előadást, amelyet módszertani tanácskozás követett. A szekció levezető elnöke volt Zakár Zoltán, iskolaigazgató, társelnökei voltak Vasadi János, a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója és dr. Száz János, a Dolgozók Közgazdasági Szakközépiskolájának igazgatója. A megyei pedagógiai napok tanácskozásai ma délelőtt a szolnoki Városi Tanács dísztermében plenáris üléssel érnek véget. A plenáris ülést — amelyen a szekcióvezetők beszámolnak a tanácskozásaikról — dr. Kiss Árpád kandidátus, az Országos Pedagógiai Társaság elnöke vezeti, majd Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára ünnepi zárszót mond. Negyedév alatt a szolnoki vasúti csomóponton Tizennyolc és fél ezer tonnával több árut szállítottak Az ország egyik legforgalmasabb vasúti csomópontja, a szolnoki állomás. Itt halad át az ország keleti kapuja felé, illetve onnan érkező áruk jelentős része. Naponta tucatszámra érkeznek Szolnokra, vagy indulnak a megrakott szerelvények. Az állomás munkáskollektívájának helytállását bizonyítja, hogy hónapról hónapra kiemelkedően teljesítik a kongresszusi és a felszabadulási szocialista munkaversenyben tett vállalásaikat. Az állomáson folyó nagyarányú rekonstrukció nehézségei ellenére a negyedik ötéves terv idején háromszor nyerték el a „Kiváló csomó-. pont” kitüntető címet. Teljesítményeik közül kiemelkedik az 1974. évi, amikor a MÁV történetében talán az eddigi legnagyobb forgalom hárult az állomásra. Tizenkét hónap alatt 21 millió „elegytonna” árut továbbítottak, 361 ezer tonnával többet az előző évinél. Jelentősen megnőtt a helyben feladott áruk tömege is, több mint másfél millió tonnát szállítottak el a szolnoki üzemek termékeiből, a nrvezőgazdasá- gi árukból és egyéb cikkekből. A meglevő munkaerőgondok ellenére Szolnokról 126,5 ezer tonnával több árut szállítottak el, mint egy évvel korábban, A vasútra háruló áruszállítás növekvő mértéke 1975 első negyedévében is kemény munkára késztette a MÁV állomás dolgozóit. A szocialista brigádok példamutatásával az első három hónapra tervezett árumennyiségen felül 18,5 ezer tonnával több árut indítottak útnak a megye- székhelyről. összesen mintegy 400 ezer tonna áru kelt útra rendeltetési helyére. Az állomás rekonstrukciója befejező szakaszához érkezett. A feladatok végrehajtása az eddigieknél is fegyelmezettebb, körültekintőbb, biztonságosabb munkát követel az állomás vezetőitől és dolgozóitól egyaránt. _ Kiváló vállalat r a Szolnoki Állami Gazdaság fa JA munka eredmény« A Szolnoki Állami Gazdaság a Piroska-majori üzemegységében megtartott ünnepségen tegnap kapta meg a Kiváló Vállalat címet. Az ünnepségen megjelent dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Brezvai István, a városi pártbizottság titkára, Mészáros Mátyás, az Állami Gazdaságok Országos Központja Szolnok megyei főosztályvezetője, Kátai Mária, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára, valamint ott voltak az üzem vezetői és dolgozói. A Szolnoki Állami Gazdaság termelési értéke 1974- ben 115 millió forint volt, s ez azt jelentette, hogy már tavaly több mint 21 százalékkal többet termeltek annál, mint amennyit a negyedik ötéves terv utolsó évére, 1975-re terveztek. Az árukibocsátási tervet 41, az egy főre eső termelési értéket több mint 24 százalékkal teljesítették túl és az átlagbér 4 százalékkal haladja meg az elkövetkezendő esztendő előirányzatát. Sorolhatnánk tovább a számokat és mutatókat, amelyek mind a jó munka eredményeit jelzik, de felesleges. Felesleges lenne, hiszen nemcsak ezek bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzem minden tagja becsülettel dolgozott. Álljon itt csupán egyetlen tény: a gazdaságot az 1970-es eredménytelen termelés miatt 1971-ben szanálták. Nem fejlődhetett volna a mostani szintre a Szolnoki Állami Gazdaság, ha vezetői az évek során nem alakították volna át a termelés szerkezetét, és nem teremtették volna meg a gazdálkodás technikai feltételeit. Arra a növényre, amelyiket nem valamilyen iparszerű technológia alapján terme’ik, üzemi zárt rendszert alakítottak ki. Itt is szigorúan előírt technológia alapján termelnek, csak ezt a módszert a gazdaság vezetői és dolgozói munkálták ki. A technikai feltételek azonban önmagukban nem biztosították volna az elért eredményt. A szocialista brigádmozgalom 1970-ben a mélyponton volt, nem lehetett egyetlen fokozatot sem odaítélni. Négy év alatt azonban egyre jobban megerősödött, tavaly már 22 brigád 305 tagja küzdött a szocialista cím elnyeréséért. Ezzel párhuzamosán fejlődött az újító mozgalom is. Az állami gazdaságok közötti országos versenyben a Szolnoki Állami Gazdaság harmadik helyet ért el. Sok segítséget jelentett a vezetők számára, hogy a dolgozóknak nemcsak műszaki, hanem munkaszervezési és munkavédelmi javaslataik is voltak. Az sem véletlen, hogy az elmúlt év őszi nehézségeit maguk küzdötték le, és erejükből még társgazdaságok, termelőszövetkezetek segítésére is jutott. Itt, és a többi feladat megoldásakor kiteltek magukért a fiatalok is.' Az állami gazdaság dolgozóidnak több mint 30 százaléka 30 éven aluli. A fiatalok nemcsak eredményesen dolgoznak, hanem szívesen is. Már csak néhányuknak nincs meg legalább a betanított mun- kási bizonyítványa, annál többen-vannak viszont azok, akiknek szakmunkás oklevelük van. Az üzem vezetői a dolgozók munkakörülményeinek javítására is gondoltak. Az elmúlt évben több mint egymillió 300 ezer forintot költöttek ilyen célra, s ezzel az előző időszakhoz képest a szociális, kulturális ellátás több mint a. kétszeresére emelkedett. Méltán kapta tehát a Szolnoki Állami Gazdaság a Kiváló címet. A legjobban dolgozók közül öten miniszteri, tizenheten vállalati kitüntetésben részesültek. B. Gy. Vízügyi számítástechnikai nap Szolnokon Siker a nemzetközi árverésen Európa számos országában ismertté vált az abádszalóki Lenin Tsz államilag elismert sportlótenyésztése. A Tisza menti közös gazdaság továbbfejlesztve a vidék ló- tenyésztési hagyományait az őshonos magyar fakó és a mezőhegyesi félvér fajtákra alapozva, mintegy 200 jószágból álló nagyüzemi tenyészetet alakított ki. Idomított lovaikkal rendszeresen részt vesznek a nemzetközi árveréseken. A napokban Orosházán adtak el kitűnő lovaikból, darabonként 1000—1300 dollárért. Az abádszalóki tenyészetben nevelkedett szép tartású sportlovak Olaszországban, illetve az NSZK-ban folytatják majd sportpályafutásukat. Vízügyi számítástechnikai napot rendezett tegnap Szolnokon, a megyei műszaki hetek keretében a Magyar Hidrológiai Társaság szolnoki csoportja. A Közéotisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, valamint a VITUKI és a Vízügyi Szervezési és Számítástechnikai Iroda szakemberei megvitatták a számítógépes programozás alkalmazásának eddigi szakmai tapasztalatait. Megállapították, hogy a vízügy számos ágazatában sikerrel alkalmazzák korunk fejlett tudományát Számító- gépes programozással készítik például a Tisza II. vízlépcsőhöz tartozó öntözőrendszer beépített esőztető telepeinek tervezési munkáit Sikerrel alkalmazzák a technikát a levonuló belvíztömegek, árvizek meghatározására, a geodéziai felmérések eredményeinek kiszámítására, a költségtényezők meghatározására, az ügyvitel nyilvántartására. Nélkülözhetetlen segítőtársa a vízügyi szakembereknek a szennyvízcsatornázások méretezési munkáinál is. Ezen a téren különösen az ötödik ötéves tervben lesz nagy előrehaladás, mivel országszerte meggyorsítják a csatornázási munkákat, s a tudomány eszközével tartanak majd lépést a kommunális követelményekkel. Üzemméret és lehetőségek a téeszekben A szövetkezeti demokrácia új formái (II.) Az üzemméretek megnövelése csupán egy lépés, nem több, mint forma, amit tartalommal megtölteni aprólékos, hosszadalmas tevékenység. Elsősorban mindenütt ki kell alakítani a téesz hozzáértő, egymással együtt dolgozni tudó és akaró vezérkarát. Indokolt számolni bizonyos újonnan keletkező belső ellentmondásokkal. Ha kimondjuk, ha nem, a tény az tény marad. A megnagyobbodott, esetleg ezer-kétezer tagú közös gazdaságban a szövetkezeti demokrácia gyakorlása — legalábbis látszólag — a korábbinál nehezebben megy. Emberek százaival nem oly egyszerű a közös dolgokat megbeszélni és nőhet azoknak a száma, akik bizonyos döntések súlyát, irányát, várható eredményét már nem is tudják érzékelni. Márpedig demokrácia nélkül szövetkezet, még a legkiválóbb szakemberek irányításával sem működhet tartósan jó eredménnyel. Mindig elmondjuk, itt is el kell mondani, milyen fontos, _ hogy a téeszben — bármilyen nagyra nőtt is a gazdaság — betartsák a demokratikus működés „játékszabályait”. Tehát rendszeresen tájékoztassák a tagokat, az eldöntésre váró fő kérdéseket ne csak az összevont és a határozatot kimondó küldöttközgyűlésen, de az egyes részlegek gyűlésein is beszéljék meg. Néhány tapasztalat azonban mégis van. Több helyen azt keresik, hogyan lehetne a nagy egészen belül, kisebb önálló közösségeket alkotni és működtetni. Olyasféle próbálkozások ezek, hogy például a bizottságokat nemcsak feladatokkal, de hatáskörrel is felruházzák. Bizonyos anyagi kereteket átengednek a bizottságoknak, és azok döntésükről csupán tájékoztatják a vezetőséget, a közgyűlést. Másutt a jól elhatárolható termelési köröket (állattenyésztés, vagy csak annak egy-egy ágazata, növénytermesztés, vagy abból csak egy-egy határrész) önállósítják. önelszámoló, döntési joggal, de egyben felelős-; séggel működő üzemegységeket hoznak létre. Ez már szélesedő gyakorlat. Viszonylag kevés helyen gondolnak azonban arra, hogy egy géplánc személyzete, vagy mondjuk egy broyler-telep nem túl sok dolgozója nagyon jól körülhatárolható közösség. Miért ne kaphatna egy ilyen viszonylag kicsi közösség is, bizonyos fokú gazdasági és demokratikus önállóságot, az ezzel járó döntési joggal, felelősséggel és anyagi előnyökkel, (vagy hátrányokkal) egvütt? Miközben fáradhatatlanul munkálkodunk a szövetkezetek megszilárdításán, a korszerűség és ezzel együtt a hozamok, valamint a hatékonyság fokozásán, a szövetkezeti tulajdon erősítésén, nem szabad egy pillanatra sem megfeledkeznünk a szövetkezeti demokrácia érvényesítésének, izmosításának egyáltalán nem kicsiny feladatáróL Hí Földcáki Béla ^ .. K .vége _ j,
