Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-24 / 95. szám
1975. április 2t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Javultak a munkakörülmények, kevesebb baleset ülést tartott az SZMI Ä megyei üzemeiben gyáraiban az utóbbi négy esztendőben történt balesetekről, azok körülményeiről, okairól, a munkavédelmi helyzetről készült felmérés a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsánál. Huszonkilenc vállalatnál végeztek vizsgálatokat. Az erről készült jelentést az SZMT tegnapi ülésén tárgyalták meg, melyen Árvái István az SZMT vezető titkára elnökölt, s amelyen részt vett Duschek Lajosné, a SZOT titkára. A megyei pártbizottságot Bede László- né osztályvezető helyettes képviselte. A megyében 1970-ben 9 üzemi baleset végződött halállal, tavaly 8. A vizsgálat résztvevői kíváncsiak voltak, mi okozza a baleseteket? Megállapították, hogy elsősorban a biztonsági szabályok megsértése, másrészt a munkavédelmi oktatás hiánya. A jelentésből az is kiderül, hogy elsősorban az újonnan belépett, gyakorlatlan dolgozókat éri baleset. Még mindig elég sok bajt okoz a munkagépek helytelen javítása, a rakodás, a kézi szerszámok figyelmetlen használata. A halálos baleseteket általában az erőgépek felborulása okozza. A megyében foglalkoztatottak 43 százaléka nő. Három évvel ezelőtt az üzemi balesetek 25 százalékánál nők sérültek meg, 1973- ra javult ez az arány, 20 százalékra csökkent. A vállalatoknál 42 ezer harminc évnél fiatalabb munkás dolgozik. A balesetek 37 százalékának szenvedő alanyai ebből a korosztályból kerülnek ki. Hogyan lehet megakadályozni az üzemi baleseteket? A megelőzésben nagy szerepe van például a munkavédelmi szemléknek. A KGM- hez tartozó üzemeknél, a Szolnok megyei építőipari vállalatnál a szemle már gyakorlattá vált. A munka- védelmi oktatás sem elhanyagolható. Sok helyen — a túrkevei AFIT-nál, a Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárában, a Szolnoki Állami Gazdaságban — filmvetítéssel és egyéb segédeszközök használatával próbálják színesíteni az oktatást. Csökkenti a baleseteket a munkakörülmények javítása is. Az elmúlt négy év alatt az ipari vállalatoknál, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben egyre több modern, korszerű üzemrész, munkahely létesült. Fejlődött a gyártástechnológia, amely korlátozta a balesetveszélyes és az egészségre ártalmas munkahelyek számát. Például ilyen a jászberényi Aprítógépgyár nemrég átadott acélöntödéje, a Volán 7. sz. Vállalat új telepe, a szolnoki új kenyérgyár és a nyomda, valamint a Szövetség ABC. A balesetek megelőzésében fontos szerepe van a szociális és az egészségügyi létesítmények fejlesztésének is. Csak a vasipari és faipari vállala- tdknál, a Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyárában, az elmúlt négy év alatt több mint ötmillió forintot költöttek erre a célra. Több helyen gépesítették az anyagmozgatást, megoldották a munkahelyek jobb szellőztetését, fűtését, világítását. Sz. E. Ku koricatermesztés iparszerűen Á bajai rendszer Szolnok megyében Mezőgazdaságunk a hetve-: nes évek elején igen dinamikusan fejlődött, s ez a. folyamat azóta is tart Különösen szembetűnő a változás a szántóföldi növénytermesztésben. A fejlődés nem egyetlen, de egyik legjelentősebb faktora az iparszerű növénytermesztési rendszerek elterjedése. A Bajai Állami Gazdaság időben felismerve a fejlődés egyik legkorszerűbb útját 1969—70-ben kidolgozta korábbi tapasztalataira és a korszerű tudományos eredményekre építve a kukorica iparszerű termesztés-technológiáját A technológiát két éven keresztül csak a Bajai Állami Gazdaságban alkalmazták, s miután eredményeik biztatóak voltak, 1972- ben megszervezték a B.K.R. szaktanácsadási csoportot mely irányításával már hat termelőszövetkezetben és három állami gazdaságban termeltek kukoricát a bajai kukoricatermesztési rendszerben. 1973-ban a megnövekedett feladatok ellátására létrehozták a B.K.R. osztályt, és kialakították az azóta is működő termelési körzeteket. Szolnokon is ez idő óta működik a B.K.R. termelési körzete, mely a Szolnok és Borsod megyei partnergazdaságok szaktanácsadási feladatait látja el. Az aktív A jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat legeredményesebb esztendeje a tavalyi volt. 38 és félmillió forintos termelési értékkel és 7 millió 543 ezer forintos nyereséggel zárták az évet — állapította meg tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A vállalatnál az elmúlt években nagy gondot fordítottak a helyes termékszerkezet, a megleTelő termelési arányok kialakítására. Bővítették a kssztyűüzem kapacitását, szervezési intézkedésekkel emelték a termelékenységet, a gazdaságosságot. A gazdaságtalan lakatosüzem megszüntetésével lehetőség nyílt lakáskarbantartó és egyéb javítórészlegek létszaktanácsadás a termelési rendszer egyik legfontosabb de nem egyetlen feladata. Hatékonyan közreműködik a technológia végrehajtásához szükséges műszaki háttér biztosításában, különböző kemikáliák, vetőmagvak beszerzésében,' a legújabb kísérleti eredmények elterjesztésében, a partnergazdaságok szakembereinek továbbképzésében és így tovább. A bajai kukoricatermesztési rendszer 1974-ben a nép- gazdasági elvárások, valamint a műszaki bázis gazdaságosabb kihasználása végett növénytársítást hajtott végre. Ennek következtében a kukorica mellett termelési rendszerbe vonta a szóját, a napraforgót, a búzát és a lucernát. A társított növényekre, hasonlóan a kukoricához, a termelési körzet szakemberei évente kétszer —• ősszel és tavasszal — kidolgozzák üzemre adaptáltan a B.K.R. technológiát. A technológia tartalmazza a talaj- művelés, tápanyagvisszapótlás, fajtaváltás, betakarítás, gépüzemelés, munkaerő-felhasználás rendszerét. A szolnoki termelési körzetben 1973-ban tizenkilenc mezőgazdasági nagyüzem termesztett B.K.R. technológia szerint kukoricát. Jelenleg a tsz-egyesülések követrehozására. Javult a szolgáltatás a pb-gázcseretelep létrehozásával, amelynek különösen a várost övező tanyai lakosság örült. A jelentés készítői végül ismertették azokat a fontos mutatókat. amelyek a vállalat termelésnövekedését jelzik. Munkavédelmi kesztyűkből 381 ezer pár készült 1974- ben, több mint kétszer any- nyi m:nt kát évvel korábban. Nőtt a szőrmemellé- nvek. a textilkesztyűk, a polírozó korongok termelése. A piaci igényekhez alkalmazkodva több dohányzóasztalt, ágyneműtartót, egyajtós szekrényt, vitrinállványt és iroda bútort gyártottak az elmúlt évben. keztében tizenhat gazdasággal tart fenn a B.K.R. partneri kapcsolatot. A termelési körzetben évente kétszer tart a B.K.R. körzeti gazdaságpolitikai konzultációt, mely a körzethez tartozó partnergazdaságok, a termelési körzet, a megyei intézmények, vállalatok, felügyeleti, érdekképviseleti szervek fóruma. Itt az időszerű mezőgazdasági munkákon túl megtárgyalják a termelési körzet minden olyan problémáját, amely közösen megvitatva az eredményes munkát segíti. A legmagasabb fórum a B.K.R. szervezetében az együttműködési tanácskozás, amely a mai napon ülésezik a Bajai Állami Gazdaságban. Ma a B.K.R.-szer- vezet egészét érintő problémákról tanácskoznak az együttműködésben érdekelt valamennyi fél bevonásával. Simíts Péter A Vegyesipari Szolgáltató Vállalat munkájáLó1 Tanács vb ütés Jászberényben Üj üzemcsarnokkal gazdagodott a BHG karcagi gyáregysége Üzemméret és lehetőségek a téeszekben Az optimális üzemnagyság (I.) A szerző tudatában van annak, hogy darázsfészekbe nyúl, amikor a termelőszövetkezeti üzemi méretek, divatosabb szóval a téesz-kon- centráció, vagyis egyesülések fogalomkörét érinti. Az elmúlt esztendőkben, de nem kevés helyen éppen a legutóbbi időkben ez a téma foglalkoztatta egész körzetek termelőszövetkezeti parasztságát. Sok helyen úgy döntöttek — reméljük bölcs megfontolás után —, hogy egyesítik közös gazdaságaikat, tágasabb határban, az eddiginél eredményesebben gazdálkodnak majd. Az optimális üzemnagyságot hazánkban tudósok, gyakorlati gazdák és agrárpolitikusok évtizedek óta kutatják. Tanulmányok, könyvek születtek, de egyértelmű, mindenhol és mindenkor megfogadható jótanácsot még nem tudott adni senki. Gyorsan meg kell mondani, hogy erre a szerző sem vállalkozik. Bizonyos „kapaszkodók” azonban segítségül szolgálhatnak. Kétségtelen, hogy egészen kicsi, ezer, sőt kétezer holdon aluli téesz ma már nehezen boldogul. Azonban nem elsősorban a határ szűk méretei miatt, hanem azért, mert egy kicsi gazdaság nem nyújt módot olyan nagyságú íölhalmo- zásra és beruházásra, ami a mai, de még inkább a holnapi korszerű gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen. A minimális méreteket könnyen felbecsülhetjük a zárt termelési rendszerek oldaláról. Egy „adag” zárt rendszerű kukorica területe ma általában 700 hektár, ekkora nagyságú az a szántóföld, amelyen gazdaságosan ki lehet használni egy ilyen termelési rendszerhez szükséges gépláncot. Amennyiben a téesz területének harminc százalékán tervezi a kukorica termesztését, akkor két-két és félezer hektár szántóföldre van szüksége, hogy a kukoricát jól beilleszthesse termelési szerkezetébe. Kiindulhatunk finomabb szántóföldi struktúrákból is, mint pl. amilyen a zöldborsó, dohány, cukorrépa, stb. Itt a gépláncok^ kihasználásához megkívánt terület nagysága általában 100—200 hektár. Tehát ha valaki egy-egy ilyen belterje- sebb kultúrát szántóterületén 10 százalékos arányban akar szerepeltetni, ugyancsak legalább két-két és félezer hektárnyi művelhető területre van szüksége. Megkockáztathatjuk tehát az állítást, hogy ez a két-két és félezer hektár (3—4 ezer katasztrális hold) az a nagyságú terület, amelyen a főagronómus már „jól elfér”. Az utóbbi idők koncentrali- záló folyamatának eredményeként Magyarországon a termelőszövetkezetek területe átlagosan három és fél ezer hektárra (mintegy hatezer holdra) nőtt Elmondhatjuk tehát, hogy a mai üzemméretek általában megfelelőnek tekinthetők; a fejlődés további útja nem — vagy nem elsősorban —, az újabb egyesülésekben keresendő. Egyéb tennivaló persze van. Nem elégszer és nem eléggé hangsúlyozzuk ugyanis, hogy a területi egyesülés a koncentrációnak csupán az egyik! útja. A másik, legalábbis ennyire fontos koncentrálódási folyamat az önálló gazdaságok összefogása, közös vállalkozása, bizonyos célkitűzések elérése. Gyakorlatilag nem létezik ugyanis olyan üzemméret, amely mellett a közös gazdaság minden feladatot önállóan tudna megoldani. Ennek bizonyítására talán annyit, hogy az ország egyik legnagyobb téesz gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag területének nyolcvan százalékával (!) különböző termelőszövetkezetközi összefogásokhoz csatlakozott. Érdekes jelenség, hogy a kooperációnak ezt az útját hazánkban általában, éppen a legnagyobb és legjobb közösségek járják. Ez nem lehet véletlen és arra inti, sőt sarkallja a többi, a közepes és a kisebb; az átlagos színvonalú, vagy gyengébb gazdaságokat is, hogy ismerjék fel az az együttműködésnek ebben a formájában rejlő fantáziát, válasszák ki a számukra legalkalmasabb, legelőnyösebbnek ígérkező összefogásokat, társulásokat. Földeákl Béla (KÖVETKEZIK: A szövetkezeti demokrácia új formái) A „beugró” öröme Egy óra ..'. Befutottak a vonatok, autóbuszok — megjöttek á délutáni műszakosok. Fél kettő .. . Öltözködés közben szó esik az elmúlt napról, a munkáról, a családról. Elmondanak még egykét viccet is, aztán elindulnak az üzembe. Két óra ... Előszedik, meg- törölgetik a szerszámokat, körbenézik a gépeket. Egy gombnyomás — a masinák megindulnak. Kezdődik a délutáni műszak. Kovács Sándor, a Tisza Cipőgyár munkása lassan húsz éve a bejárók életét éli. Homokról jár dolgozni. — Azt mondják a bölcs emberek, hogy mindent meg lehet szokni. Én bizony még mindig nem szoktam meg a bejárást. Mindig úgy hozta az élet, hogy távol voltam a családomtól. Mielőtt a gyárba jöttem, Szolnokon a MÄV- AUT-nál dolgoztam, mint gépkocsivezető. Egy héten csak egyszer, vagy egyszer sem tudtam hazamenni. Meguntam, hogy a család Homokon, én meg Szolnokon ... Gondoltam egyét, 1956-ban jelentkeztem a gyárba. — A csákozóban kezdtem, mint szabász. Akkoriban egy jókezű szabász 1000 forint körül keresett Igaz, nekem nem volt ebből á szakmából vizsgám, de annyira belejöttem, hogy megkerestem a 900 forintot is. Hárőm vagy négy évig voltam szabász, azután anyagvisszamérő lettem. Majd a présgép mellé osztottak be, a cipők talpát és sarkát préseltem. Nagyon megtetszett a cipőgyári munka. Egy évig tanultam és 1984- ben megszereztem a cipőipari szakmunkás bizonyítványt Üj beosztást kaptam — beugró lettem. Mi az a beugró? Olyan munkás, aki mindenütt tud dolgozni. Tisztában kell lenni minden gép működésével, ezért nekem is mindegyikből le kellett vizsgáznom. Eleinte szokatlan volt, hogy egyik héten szabászgépet, a másikon meg présgé-. pet kell kezelnem ... Aki gépekkel bánik, tudja, hogy minden gépre másként áll az ember keze. Jelenleg a csá- kozó üzemben, automata hasítógépen dolgozom. Tizenhárom éve kapcsolódott be áz üzem szakszervezeti munkájába, azóta a műhelybizottság titkára. Tagja a gyár üzemi tanácsának is. Ott döntenek a bérezésről, a nyereségről, a kitüntetések odaítéléséről és sok egyéb üzemi dologról. Munkáját mindig elismerték, mutatja ezt sok kiváló dolgozó kitüntetés és dicsérő oklevél. — Állandóan emberek között vagyok. Sok mindent tapasztalok, látok, igy ritkán lepődöm meg. De amikor megtudtam, hogy a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa leszek, bizony meglepődtem. Furcsa érzés volt, amikor átvettem azt a kis piros dobozt. Sírtani is meg nevettem is. Addig elképzelni sem tudtam, hogy ennyire lehet örülni valaminek ... — szekeres —
