Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1375. április 24.. Egy asszony, aki katona volt Ljudmila Pavlicsenko hadnagy Egyszer kezembe akadt egy röplap, amilyeneket a tá­bori frontnyomdákban szok­tak kinyomtatni. A röplapon ez állt: „Semmisítsd meg a fasisztákat, mint ahogy azt Ljudmila Pavlicsenko őr­mester teszi!” Eszembe ju­tott egy haditudósító fény­képes riportja. A fotón tábo­ri sapkában, kezében távcsö­ves puskával egy szép fiatal nő: Ljudmila Pavlicsenko. A „Ljudmila” orosz név, szó szerinti fordításban any- nyit jelent: „az emberekrtek kedves”. Gyöngéd, szívélyes, szépen csengő név. Az „em­bereknek kedves” nevű lány harci számláján 309 fasiszta megszálló megsemmisítése szerepelt. Ez adja meg a vá­laszt arra a kérdésre, arra az egyetlen egyre a millió kér­dés közül: miért éppen Ljud­mila Pavlicsenko hazájában verték szét a „legyőzhetetlen- nek” hitt Reichswehrt. Érde­kesebb sorsot, mint Ljudmila Pavlincsenkóé, talán nem is találnánk. Életútja a szovjet ifjúság „frontnemzedékének” vonásait tükrözi. Példáján válik világossá, miben látta e nemzedék saját élete értel­mét, rendeltetését, kötelessé­gét. A Szovjetunió Hőse, Ljudmila Pavlicsenko 1942-ben Az ifjúság szolidaritása A világ demokratikus, ha­ladó ifjúsági szervezeteit tö­mörítő DÍVSZ és a Nemzet­közi Diákszövetség, az indo­néziai Bandungban húsz éve, 1955. április 24-én veget ért konferencia gyarmatosítás ellenes határozatának támo­gatására nyilvánította ápri­lis 24-ét a felszabadulásukért küzdő népekkel, a gyarmati elnyomás ellen küzdő ifjú­sággal való szolidaritás nap­jának. A bandungi konferencia óta eltelt húsz évben törté­nelmi változások mentek végbe világszerte, száz- és százmilliók indulhattak el a nemzeti felszabadulás, a füg­getlenség és a felszabadulás útján. Azóta ezek a százmil­liók átrajzolták földünk tér­képét. A 70-es évek közepé­re a klasszikus gyarmatok lényegében megszűntek, s napjainkban már az új gyar­matosítók törekvéseivel szemben kell küzdeni a fü getlenség megvédéséért, társadalmi haladásért. A DIVSZ-ben tömörült if­júsági szervezetek idei tevé­kenysége is tanúsítja, hogy az ifjúság nemzetközi szoli­daritása nem korlátozódik csupán az emléknapra. A DÍVSZ budapesti székházá­ban a napokban ért véget a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulója alkalmá­ból rendezett nemzetközi ke­rékasztal-tanácskozás, az imperialistaellenes szolidari­tás, a béke és a haladás jel­szavával. E tanácskozáson rámutattak: ma már a múlté a hidegháborús korszak, ked­vező fordulat következettbe, teret hódít az enyhülés és a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elvei alap­ján a nemzetközi együttmű­ködés. Az imperializmus ma már kénytelen számolni ezek­kel a tényekkel. Ám a reak­ciós. agresszív erők még nem tették le a fegyvert, és to­vábbra is igyekeznek meg­akadályozni a világban vég­bemenő pozitív változásokat.' Éppen ezért az ifjúság nem­zetközi demokratikus moz­galmának szélesítenie kell a béke megőrzését célzó közös cselekedeteket, folytatnia kell a harcot. A világ demokratikus, ha­ladó ifjúsága e harc mellett tesz hitet most. az ifjúság nemzetközi szolidaritási nap­ján is. B. U Újfasiszta támadás Álarcos, botokkal és vas- rudakkal felfegyverkezett újfasiszta suhancok támad­ták meg egy kommunista gyűlés résztvevőit az olasz KP egyik római irodája előtt. Nyolc személy súlyosan megsebesült, a támadók két gépkocsin elmenekültek. A vörös harcos térdén Nekem később, már a béke éveiben volt alkalmam meg­ismerkedni Ljudmila Mihaj- lovna Pavlincsenkóval. — Azt hiszem, soha nem tudok eléggé csodálkozni éle­tem meglepő ismétlődésén — mesélte egyszer ... Az egyik gyerekkori élmé­nye, amire tisztán visszaem­lékszik, s amit egy fénykép is megörökített, 1920-ban tör­tént. Egy barna bőrű kislány, a „vörös harcos” lánya egy szép arcvonású férfi térdén ül és kardjával játszik. Jól érzi magát ebben a szobában, a 25. Csapajev hadosztály egyik parancsnokának házá­ban. Itt hallóit először azok­ról a bátor harcosokról, akik Csapajev és Kotovszkij veze­tése alatt harcoltak, azokról az emberekről, akik Ljudmi­la szavaival „őrizték az ó gyermekkorát”. Valamikép­pen hasonló akart lenni ezek­hez az emberekhez,.s amikor már a Kijevi Egyetem böl­csészkarának történelem sza­kán tanult, beiratkozott egy mesterlövész tanfolyamra. Négyszer sebesült — Milyen nagy meglepetés volt számomra, amikor a Nagy Honvédő Háború kez­detén ismét találkoztam olyan emberekkel, akik a Csapajev hadosztályban har­coltak! Ez a találkozás 1941. júni­us 28-án történt, amikor Ljudmila Pavlicsenko a 25. Csapajev hadosztály sorkato­nája lett. De ezt megelőzően Ljudmilának többszöri kéré­sébe került, amíg meggyőzte a katonai biztost arról, hogy az ő mesterlövész oklevelé­nek semmivel sem kisebb az értéke, mint annak, amit a férfiak kapnak. Ljudmila Pavlincsenko frontéletében a hosszú, véráldozatokat köve­telő harcok után az ellenség elfoglalta Odesszát. A Sze- vasztopol alatti harcok során halt hősi halált Alekszej Ki- cenko mesterlövész, Ljudmi­la férje, harcostársa, miköz­ben az ellenséges golyótól testével takarta feleségét. Ljudmila Pavlincsenko ez­után még négyszer megsebe­sült. A fasiszták elleni har­cokban tanúsított bátorságá­ért, önfeláldozásáért a Szov­jetunió Hőse kitüntetést kap­ta meg, a legnagyobb elisme­rést, amelyet a haza nyújtha­tott. Amerikában 1942. őszén Ljudmila Pav­licsenko egv szovjet ifjúsági küldöttséggel az Egyesült Ál­lamokba utazott. A küldött­ség találkozott munkásokkal, farmerekkel, katonákkal és üzletemberekkel, s fogadta őket Roosevelt elnök is. „Ljudmila Pavlincsenko had­nagy — írta 1942. augusztus 9-én az egyik amerikai lap — köszöntjük Önöket, és őszinte hálánkat fejezzük ki. ön és barátai széttépték a hitleristák legyőzhetetlensé­gének mítoszát.” A terepszínű gimnasztyor- kát, szoknyát és katonacsiz­mát viselő szép fiatal orosz nőről mindenütt nagy szere­tettel beszéltek. Bárhol talál­koztak vele az emberek, meg­állították, elbeszélgettek ve­le. „Ljudmila Pavlicsen­ko hadnagy elbűvöli Ameri­kát!” - írja az együk amerikai lap. „Az idegenek is kezet szorítanak vele, s tekinteté­ből próbálják kiolvasni a Szovjetunió nagyságának tit­kát. Ljudmila később járt Kanadában és Nagy-Britap- niában is, megfordult a hit­leristák bombatámadásai súj­totta angol városokban. Kicsi unokám, Aljonka... Egyik legkedvesebb köny­vemet, amelynek címe „Hősi múlt”, házikönyvtáramban őrzöm. Címlapján Szevaszto- pol hős védői, matrózsipkás tengerészek láthatók. De a könyv nemcsak a tengeré­szekről szól. Olvashatunk benne partizánokról, gyalog­ságról, mesterlövészekről, a város hős lakóiról. A könyvet maga a szerző, Ljudmila Pavlicsenko ajándékozta ne­kem. Befejezte a Kijevi Egyetemet. Történész lett. A fasiszmus felett aratott győ­zelem 30. tavaszának köszön­tése azonban már nem ada­tott meg Ljudmila Pavlicsen- kónak. Nemrég örökre távo­zott közülünk... Mostanában különösen so­kat gondolok rá. Eszembe jut egy interjú, amikor az újság­író azt kérdezte tőle: „Mi­lyennek képzeli el a 2000. évet?” Azt válaszolta: „Ki­csi unokám, Aljonka soha nem fogja mégtudni milyen a háború!” S mindezt azzal a szilárd meggyőződéssel mondta, mint egy olyan asz- szony, aki katona is volt. Galina Pavlova Együtt vagy egyedül? A filatélia nagyszerű szó­rakozás és minden egyéb hobby közül az is kiemeli, hogy kötetlenül, saját ízlé­sünk szerint alakíthatjuk ki gyűjteményünket. Feltétlenül szükséges mégis a haladó gyűjtőktől bizonyos tapasz­talatokat átvenni. A szövet­séghez tartozás előnyeit egy külföldi lap a következőkben foglalja össze:, Tanácsadás a gyűjtemény felépítéséhez, rendszeres cse­relehetőség, újdonságok biz­tosítása, szakmai előadások, tájékoztatás a hamisítások­ról, megbízható vizsgálat, kiállítási lehetőség, szakiro­dalom, katalógusok biztosí­tása, kölcsönzése, speciális területek megismerése mun­kaközösségben, segítség a gyűjtemények értékesítésé­ben. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége eseten­ként még a fentieknél is több szolgáltatást nyújt tagjainak havi négy forint tagdíj fejé­ben, ami bőségesen megtérül már akkor is, ha csak egyet­len, ritkább bélyegünk érté­kének helyes meghatározá­sában kapunk segítséget. Pályázat A Magyar Úttörők Szövet­sége 30 éves fennállását bé­lyeggel is szeretné megörökí­teni. Elsősorban úttörőktől és a KISZ tagjaitól kérik, hogy öt—hét rajzban, eset­leg bélyegre vihető ötleteket leírva mutassák be a fiata­lok mai életét A pályázato­kat 1975. szeptember 15-ig várja az Országos Ifjúsági Bélyeggyűjtő Bizottság (Í165 Budapest, Széchenyi u. 39,), ahol további részletes tájé­koztatás kapható. Újdonságok Az ötvösművészet remekeit mutatja be a spanyol posta nyolc értékből álló sorozata, amelyet a most zajló madridi kiállítás alkalmából hoztak forgalomba. — Üj-Zeland és Lesotho egyaránt nemzeti parkjaival dicsekszik bélye­gen. A négy újzelandi bé­lyeg a vulkáni talajon kiala­kuló növényzetet és hatal­mas. félmillió hold területű erdős 'vidék részletét ábrá­zolja. Lesotho első természet- védelmi területe 10 ezer hol­das és az öt bélyegen is be­mutatott különleges növény­zete miatt érdekes. — Bra­zília az egyes tájak népi épí­tészetét (indián kunyhókat, cölöpházakat) hasonlítja ösz- sze négy bélyegen az új fő­város építészeti remekművei­vel. — Halálának 100. év­fordulóján Eduard Mörike költőről érdekes megformálá- sű bélyeggel emlékezik meg áz NSZK postája. Mínicsúcs Rijadban „Tájékozott források” sze­rint „rendkívül sikeresen” zárult Szadat egyiptomi, Asszad szíriai és Khaled sza- ud-arábiai államfő kétnapos csúcstalálkozója. Sikerült kö­zös pozíciókat kialakítani a közel-keleti diplomáciai ren­dezés további lehetőségeivel kapcsolatban és elsimítani a helyzet megítélésében a szí­riai és egyiptomi álláspont­ban mutatkozó különbsége­ket. A három államfő összesen közel 12 órát töltött tárgya­lóasztal mellett három, zárt ajtók mögött lefolyt találko­zó keretében. Arafatot a Pa­lesztinái felszabaditási szer­vezet vezetőjét részletesen tájékoztatják a csúcstalálko­zó eredményeiről, elsősorban arról, hogy az elfogadott megállapodás a PFSZ-t tá­mogató megfogalmazásokat tartalmaz. Szadat tegnap Rijadból Teheránba utazott, ahol tár­gyalt Reza FaMavi sahhaL Baltikumtól A szovjet mezőgazdaság kulcsproblémája továbbra is a gabonatermelés fokozása marad — jelentette ki Dmit- rij Poljanszkij, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere. Vitathatatlanul nagy sikere­ket értünk el ezen a terüle­ten, a gabonatermelés átlag­ban eléri a 195—200 millió tonnát. A legközelebbi jövő­ben el kell érnünk a 250 mil­lió tonnás termést. A hús es egyéb állati ter­Zöldség terem a Jól bevált a zöldségterme­lésben a fenyőfák kéreghulla­dékának felhasználása a ta­laj javításához. Sokéves ki­próbálás után, amit a berlini Humboldt Egyetem kertészeti- karának; zöldségtermelési tan­széké és a kísérleti gazdasá­gok közösen végeztek, ma már az NDK hajtatóházainak túlnyomó többségében ké- reghulladékot használnak a talaj javítására. A Werder an der Havslben és a Vockero- deban most épülő új, nagy lé­tesítményekben is olyan hu­muszt alkalmaznak majd, amely kéreghulladékból ke­letkezett. az Uraiig mekek termelésének fokozá­sáról elmondta, hogy a szov­jet mezőgazdasag biztosan halad az intenzív fejlesztés útján. A talajjavítási- mun­kák méreteit tekintve a Szov­jetunió az első helyen áll a világon: jelenleg különösen nagyjfelntőségú az OSZSZSZK nem feketeföld övezetében végzett talajjavítás. Ez az övezet a Baltikumtól az Ura­iig terjed. kéreghulladékon Az eddigi tapasztalatok sze­rint ennek az anyagnak fel- használásával mintegy 45 százalékkal csökkent a talaj javításának költsége és kere­ken 10 százalékkal a munka­erő-szükséglét. Egyidejűleg emelkedett a talaj termőké­pessége és magas hozamokat értek el a zöldségtermelés­ben. Mindezen túlmenően ily módon másodlagos nyers­anyagként hasznosítják azt a hulladékot, ami nagy mennyi­ségben képződik a fenyőfák kérgezcsénél. Az NDK-ban mintegy 800 ezer köbméterre becsülik az évente keletkező kéreghulladékot. 85 ezer traktor 1975-ben Százötven lóerős kerekes traktort szerkesztettek a be- lorussziai minszki üzem ter­vezői. Az új traktor felére csökkenti a kapásnövények megmunkálásához szükséges mezei munkák időtartamát vályog-talajon. A minszki üzem, amely a kerekes univerzális traktorok, fő gyártója, a Szovjetunió összes köztársasága részére szállít és a világ 60 országába exportál tarktorokat. Idén több mint 85 ezer traktort szállít hazai felhasználásra. Az állattenyésztés helyzete Norvégiában Az állattenyésztők helyzete Norvégiában hasonlít sok más hyugat-európai országé­hoz. Norvégiában az állat­tenyésztéssel is foglalkozó mezőgazdasági üzemek szá­ma 1959-től 1971-ig 148 ezer­ről 75 ezerre csökkent. A szakemberek becslése szerint 1980-ban már csak 40—50 ezer lesz az állattenyésztéssel is foglalkozó mezőgazdák száma. A mezőgazdák több­sége csak 1—4 tehenet tart és a tehén tartó gazdák, száma rohamosan csökken. Dániá­ban is hasonló a helyzet, ahol 1971-ben a szarvasmarha­állomány 2 millió 722 ezer volt, (ebből 1 millió 105 ezer 411 tehén) 120 ezerrel keve­sebb, mint a megelőző évben. Hollandia küzdelme a tengerrel Már több mint negyven éve annak, hogy a hollandok hoz­záláttak a szárazföldbe mé­lyen benyúló tengeröböl, a Zuider tó lecsopolásahhoz. A látványos terv utolsó szaka­szát néhány éven belül befe­jezik és ezzel a hollandok összes szántóföldjének 10 százaléka a tenger által visz- szahódított, úgynevezett pol- derekből áll majd. Az első szakaszban vissza­hódított terület nagysága ke­reken 23 ezer hektár volt, a lecsapolási művelet 1935-ben megkezdett második szaka­sza folyamán 50 ezer hektár tengerfeneket tettek művelés­re alkalmassá. Az 1956-ban megkezdődött harmadik sza­kaszban elhódított terület 15 százalékát már a városok és az ipar terjeszkedésére, üdü­lő és természetvédelmi terü­letek létesítésére tartották fenn. A negyedik szakaszban termékennyé tett földek át­adása most van folyamatban, végleges adatok még nem állnak rendelkezésre. Szójababot termelnek Ausztriában? Ausztria fő gabonatermő területén a jövőben nemcsak gabonát és cukorrépát ter­melnek majd, hanem szója­babot is — ez az optimista kijelentés villanyozta fel az idén nemcsak a jóhiszemű új­ságolvasókat, de sok szakem­bert is. Csábítónak tűnik, de aligha lesz megvalósítható az a lehetőség, hogy legalábbis részben hazai termelésből fe­dezzék a fehérjében és olaj­ban egyaránt gazdag növény iránti keresletet. A nélkülözhetetlen szója­darát, amire elsősorban a fe­hérjét tartalmazó állati ta­karmányok előállításánál van szükség, kedvező feltételek mellett importálják. Ausztria 1972-ben mintegy 150 ezer tonna szójadarát importált. Amikor a szójadara ára a nemzetközi piacokon 1973- ban csillagászati magassá­gokba emelkedett, újra idő­szerűvé vált az önellátás gon­dolata. A kísérleti területeken megkezdték a fehérjében gaz­dag növény nagyparcellás termelését, de az eredmény nagyon gyenge volt. A hek­táronkénti terméshozam ezer kilogramm alatt maradt, ilyen feltételek mellett pedig nem gazdaságos a termelés. A gabona és termékeinek fehasználása A kenyérliszt egy főre eső felhasználása az NSZK-ban az elmúlt év folyamán első ízben csökkent 60 kg alá. A Szövetségi Élelmezésügyi Mi­nisztérium közlése szerint az 1973 74 évi egy főre jutó búzaliszt-felhasználás 45,5 kg, a rozsliszté pedig 14,4 kg volt. A megelőző évben a két lisztfajta egy főre jutó fo­gyasztása 47.4 kg illetve 14,7 kg volt. ötéves átlagban szá­mítva búzalisztből egy főre 57 kg, rozslisztből pedig 23 kg jutott. Az összes gabona­felhasználás az NSZK-ban 1973/74-ben 0,7 millió tonná­val, azaz 3 százalékkal nőtt és éves szinten 25.6 millió tonnát ért el. Többletfogyasz­tás kizárólag a takarmány- gabonánál állapítható meg. 6 százalékos, azaz egymillió tonnás arányban. Az étkezési gabonaféleségek fogyasztása 166 ezer tonnával, azaz 3,1 százalékkal csökkent i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents