Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

LV SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I 1975. április 17. Ötven éve alakult a Koreai Kommunista Párt Építőnninkánk nemzetközi támasza 3. Komplex Program *A szocialista országok közös érdekeinek és nemzeti érdekéinek megfelelően részt veszünk nyers- és alapanya­gok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében.” (Az MSZMP XX. kongresszusának határozatából.) Nepál — a hegyi földművelők országa Az egész világot megmoz­gató Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom a Koreai­félszigeten is éreztette hatá­sát, s ötven éve, 1925. ápri­lis 17-én,' az illegális kom­munista csoportok egyesíté­sével Szöulban megalakult Korea Kommunista Pártja. Ez a párt vette át a japán gyar­mati elnyomás ellen vívott sok évtizedes hagyománnyal rendelkező függelenségi küz­delem irányítását, és szer­vezte a viszonylag kis létszá­mú proletariátus bérkövete­lési sztárjkharcait. A japán gyarmati hatóságok már 1926-ban és 1927-ben letar­tóztatták a párt legtöbb ve­zetőjét, s e nehéz helyzetben Korea Kommunista Pártja 1923-ban gyakorlatilag be­szüntette tevékenységét. Ezt követően Korea haladó, ha­zafias erőinek a japán elnyo­más elleni küzdelmét 1932- től 1945. augusztusáig, a ja­pán militarizmus szétzúzá­sáig a Kim ír Szén vezette Népi Forradalmi Hadsereg szervezte. Az ötven éve alakult Korea Kommunista Pártjának örö­köse a Koreai Munkapárt 1945. októberében bontott zászlót. A Koreai Munka­párt vezette győzelemre az 1950-es évek elején az ame­rikai imperializmus agresz- sziójával szemben vívott há­roméves honvédő háború harcát. Korea népének a Ko­reái Munkapárt vezetésével, az ország megosztottságának körülményei között mind po­litika! mind gazdasági- tekin­tet ben sikerült tartósan meg­szilárdítani az észak-koreai forradalmi bázist, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot. A Koreai Munka- p irt irányelveit tükrözi az ország egyesítését célzó Észak- ' és Dél -közös riyilat- kozata is, amelyet 1972. júli­usában adtak ki. Korea kom­munistái északon és 'délen a közös nyilatkozat szellemé­ben küzdenek az ország bé­kés újraegyesítéséért. b, 1, A hatvanas végére változások mentek végbe a KGST-államok bei- sé gazdasági fejlődésében és a nemzetközi körülmények­ben egyaránt. Gyors ütemben nőtt az ipa­ri termelés, s ennek követ­keztében olyan korszerű iparágak jöttek létre, ame­lyek szükségszerűen az in­tegrációs folyamat felgyor­sításához, nemzetközi jelle­gének kidomborításához ve­zettek. (Ilyen korszerű ipar­ág például az elektronika, a számítógépeket gyártó ipar, amely — mint a KGST szá­mítógép-programja is bizo­nyítja — valamennyi ország számára külön feladatokat tudott adni.) Emellett több szocialista országban — így hazánkban is — kimerültek a munkaerő-tartalékok, rá kellett térni az intenzív ipa­ri. gazdasági fejlesztésre, te­hát a termelés hatékonysá­gának a nemzetközi munka- megosztás segítségével való növelésére, a tudományos- technikai forradalom vívmá­nyainak tömeges, iparszerű alkalmazására. Ez az integrációs folyamat szempontjából azt jelentette, hogy az addiginál nagyobb teret kapott az együttműkö­dés a termelés szférájában. A termelés irányítási rend­szerét is tökéletesítették, hoz­záigazították a magasabb műszaki-gazdasági színvona­Kedden éjfélkor huszon­négy órás sztrájkba léptek számos magánkézben levő japán iparág munkásai és alkalmazottai. A sztrájkban i mintegy húsz szakszervezeti lú ipari tevékenységhez: egy­felől erősítették a tervgaz­dálkodást. a tervszerűséget, másfelől decentralizálták az irányítást, növelték a gaz­dálkodó szervek önállóságát. Ezek a változások megte­remtettek az átfogó integrá­ciós program létrehozásának feltételeit. Megindult a ki­dolgozás folyamata, amely­nek főbb állomásai az 1969-i moszkvai XXIII. és az 1970-i varsói XXIV. ülésszak vol­tak. Végül az integrációs ter­vet Komplex Program néven az 1971 júliusában Bukarest­ben tartott XXV. ülésszakon hagyták jóvá. Mi a Komplex Program lényege? Az addigi integrá­ciós szakasztól megkülön­bözteti: a tervezési együtt­működés tökéletesítésével ki­szélesedtek és elmélyültek a gazdasági távlatok. Ez az együttműködés egyaránt fel­öleli a középtávú, tehát öt évre szóló és a hosszú távú, a 15 éves időszakot átfogó elképzelések egyeztetését. A Komplex Program a tervezési együttműködés mel­lett körültekintően gondos­kodik a termelési kapcsola­tok fejlesztéséről. Éppen napjaink egyik súlyos gond­ja az energiahelyzet: a tőkés világ energiamérlegének za­varai bizonyos mértékben ránk is hatnak. Magától kínálkozik a le­hetőség — és ezt a Komp­lex Program erőteljesen tá­szövetség tagjai vesznek részt, hogy a monopóliumok és a kormány által felaján­lott tizenöt százalékosnál lé­nyegesen magasabb béreme­lést vívjanak ki. mogatja. — Magyarország és a többi energiaszegény KGST-állam számára is, hogy a pótlólagos, csak gaz­daságtalanul feltárható ha­zai források helyett az erre színt összeget energiahordo­zókban gazdag területek kö­zös. kiaknázására fordítsák. Ilyen területek elsősorban a Szovjetunióban vannak. A Szovjetunió ■£ nagysága, részben pedig energiahordozókban, alap­anyagokban való gazdagsá­ga folytán — oroszlánrészt vállalt és vállal a jövőben is a KGST energiabázisának megteremtésében. Tavaly például a KGST-államok a tőkés országokénál jóval cse­kélyebb mértékben érezték a nyersanyag- és energia­gondokat, mert a Szovjet­unió — jóllehet a tőkés pia­con többszörös áron értéke­síthette volna — változat­lan áron és mennyiségben szállította a nyersolajat, acélt, papírt. Emellett az új KGST- alapanyagárak is jóval ked­vezőbbek a világpiaci ár­nál, például a kőolajat ton­nánként 37 rubelért kapjuk, ugyanezért az olajért tőkés piacon ltO dollárt kellene fi­zetnünk. Dunai Péter (Következik: Magyar­ország és a KGST.) Öt hónap utón szabadon Laura Aliende Kubában „A börtönben álmodni sem mertem, hogy mégegyszer megláthatom Kubát” —mon­dotta Laura Allende, a meg­gyilkolt chilei elnök testvére. A volt szocialista képviselő, aki márciusban szabadult a junta börtönéből, kedden ér­kezett Havannába. Kéthetes látogatásra elkísérte leánya, Marina Pascal is. ,.öt nehéz hónapot töltöt­tem börtönben — emlékezett vissza. — Soha nem gondol­tam volna, hogy honfitársa­im így ki tudnak vetkőzni emberi mivoltukból és ennyi gazság, bűntény elkövetésé­re képesek”. Szabadulásomat a nemzet­közi szolidaritásnak köszön­hetem — hangsúlyozta új­ságírók előtt Laura Allende. Most azon kell lennünk, hogy a szolidaritás ereje megnyis­sa Luis Corvalán és a többi hazafi börtönének ajtaját is. Népszavazás után Szikkim Indiához csatlakozott Szikkim népe a hétfőn megtartott népszavazáson óriási többséggel a királyság eltörlése és az Indiához való csatlakozás mellett foglalt állást. Bgy indiai szóvivő közlé­se szerint Indira Gandhi in­diai miniszterelnök indiai látogatásra hívta meg Dord- zsi szikkimi miniszterelnö­köt és válaszul a szikkimi kormányfőnek a népszavazás eredményéről hírt adó távi­ratára kijelentette: kormánya ..természetesen kedvezően fogja elbírálni Szikkim vá­lasztott képviselőinek kíván­ságait”, Északról a hatalmas Kína, délről a hatalmas India ha­tárolja Nepált. Területe ak­kora, mint Ausztria és Svájc területe együtt. Területén ta­lálható a világ 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsú­csa közül 8. Északról 7-*-8000 m, délről 2—3000 m magas hegyek határolják, az utób­bit őserdő borítja — az or­szág kizárólag ennek kö­szönheti függetlenségét. A hegymászók és turisták szá­mára természetesen nagyon érdekes, hogy középkori gaz­dasági állapotokat találhat­nak, de az ember legszíve­sebben azonnal ittmaradna a fejlesztést segíteni. Sok he­lyen teljesen ismeretien a szénakészítés. A szarvas- marhák télen éheznek, és a létfenntartó takarmányt a lombos fák jelentik. A tehe­A Kínából származó teát Grúziában 150 éve termesz­tik. A teacserje — hacsak valamiféle betegség nem éri — akár háromszáz évig is elél, így az első cserjék kö­zül még ma is sok megvan. A kézi teaszüret nehéz mun­ka. Gépesítését legelőször a Szovjetunióban oldották meg a világon. A cserjéket göm­bölyített sovényes sorokba keli ültetni, hogy á gép pn^­Finnország gazdasága vég­telen erdőségeiben rejlik. Az ország területének 62 száza­lékát borítja egyedülálló élőfakészlet és az ország gaz­dasági életében — a többi ágazat fejlődése ellenére — változatlanul a fa- és a fa­feldolgozóipar játssza a ve­zető szerepet. A fűrészáru, a papír, az építőfa és a többi faáru teszi ki Finnország' ex­portjának felét. És ebből egész Európa hasznot húz. Finnország állítja elő Európa teljes újságpapír-termelésé­nek egynegyedét, és biztosít­ja Európa éptiletfa-szükség- íetének kereken egyhyolca- dát. Jelenleg évente kereken 55 millió köbméter fát termel­nek ki Finnországban, ebből 40 millió köbmétert az ipar­Tunéziában, Indiában, Svédországban és más ten­gerparti országokban, így az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságban is nagyszabású kísérleteket kezdtek annak megállapítása céljából, hogy a tengervíz miként használ­ható fel szántóföldek, rétek és legelők öntözésére. Az ilyen irányú kísérletek az Észt Szovjet Szocialista Koz-, nek naponta 1—4 liter tejet adnak. A tehén a szent anya­ság szimbóluma és nem sza­bad levágni. Egy, tehén le­vágásáért 6 évi börtön jár. A lakosság 93 százaléka a me­zőgazdaságban dolgozik. Sze­rencsére az ország vízellátá- sa / jó, a kiima meleg. Délen évente háromszor aratnak, és 4200 m tengerszínt feletti magasságban burgonyát és pohánkát termesztenek. Az ország területének 13 száza­lékán folyik mezőgazdasági termelés, ebből 60 százalék rizs, 23 százalék kukorica, 10 százalék búza és 5 száza­lék zöldségféle. Az átlagos gazdaság 40 ár (!), 1964-ig a földművelők 80 százaléka bérlő volt. Jelenleg egyetlen családnak sem lehet 3—17 ha-nál nagyobb földje, a helytől és talajtól függően. umatikus gumi nyírószerke­zete le tudja ..emelni” a leg­frissebb zsengéket a bokor­ról. A zöld és a fekete tea között a feldolgozásban van különbség. A zöld teát c.su- pán gőzölik, a fekete teát fermentálják is, ettől kapja a sötét színét. A grúz tea ke­vesebb tannint tartalmaz, mint az indiai és ceyloni teák, ezért „lágyabb” aromá- jú amazoknak ban dolgoznak fel. Az 1.5 milliárd köbméteres élöfa- készletet figyelembe véve könnyen kiszámítható, hogy tarvágáson üzemmód esetén mikorra fogynak el az erdők. Mindössze harminc évre len­ne szükség és vége lenne Finnország erdőben való gaz­dagságának. Senki sem gon­dol azonban Finnországban arra, hogy ilyen rablógazdál­kodást folytasson. 55—58 mil­lió köbméterben maximál­ták azt a fatömeget, amit az ipar évente felhasználhat. A területek parlagon hagyásán és az úiraerdősítési progra­mon kívül gondot fordítanak a műtrágyázás útján történő rendszeres talajjavításra is, miután igazolódott, hogy ez jelentősen fokozza a növeke­dést. v társaságban már gyakorlati­lag is alkalmazható ered­ményekkel jártak. A kutatók kísérleteik folyamán megál­lapították, hogy a kevés sót tartalmazó földek, megfelelő alapcsöves öntözőrendszer al­kalmazásával, hosszabb időn át öntözhetök literenként 2—6 gramm só tartalmú ten­gervízzel. t b gén, kérem, ^ g én néhány f hónapja bol­dog ember va­gyok. Nem érzem ugyan magam semmivel sem jobban, mint az elmúlt egy-két év­tizedben bármi­kor, de mégis tör­ténhetett valami, csak én nem vet­tem észre. Az utóbbi időben ugyanis több íz­ben közölték ve­lem szavahihető és hozzáértő ille­tők, hogy „boldog ember vagy”. Elmondok né­hány esetet, ne­hogy azt tessék hinni, hogy csak dicsekszem. Még az ősszel a moziból kijövet találkoztam Ma- tild nénivel, aki így fordult hoz­zám nagy sóhajt­va: — Borzasztó volt ez a film, ugye? Én egyéb­ként is depressziós vagyok, és most ráadásul ez a szív­tépő stressz. .. Vagy csak az én lelkületemre van ilyen hatással? — Nem, nem — válaszoltam —, engem sem vidí­tott föl, sőt le­vert, és nyomaszt... — És depri­mált, igaz? — Nem, azt nem. — Boldog em­ber vagy, fiacs­kám! — közölte legyintett. — Ve­lem is előfordul — folytattam vi­gasztalón —, hogy bal lábbal kelek föl, hogy rossz kedvem van, hogy Boldog cm bet vagyok irigykedve Matild néni. Karácsony előtt a Belvárosban ta­lálkoztam Bér Balázs barátom­mal. Épp kiszállt a kettöhuszas Mercijéböl, és jött felém. Jött felém, de nem vett ész­re, mert a földet nézte, lógatta az orrát, magában motyogott. — Hát neked mi bajod? — fogtam meg, s a szeme közé néztem. — Mégis mit gondolsz? — kér­dezte vissza. — Történt vala­mi. ..? — Semmi kü­lönös, de mitől legyen jó ked­vem? — Értem, rossz a hangulatod. Van ez így! — Üres te­kintettel elnézett a vállam fölött, és lehangolt, meg el­kenődött vagyok. — És szplínes is? — Nem, azt nem. — Boldog em­ber vagy! — mo­solygott rám ke­serű irigységgel Balázs, és Pália­mat megveregetve elsietett. A színház büfé­jében találkoztam Jenő öcsémmel. — Nem, nem adok kezet, nem akarlak megfer­tőzni — hárította el a felé nyújtott jobbomat. — Influenza? — kérdeztem. — Azt, hál’ is­ten megúsztam, de... Nem hallod a hangomon. ..? — Egy kicsit — valóban — mint­ha rekedt lennél. — Ha csak re­kedt lennék, de a nózikám is... — Az semmi, én is most lábaltam ki a náthából, előtte meg volt egy kiadós légcső­hurutom. ■— Az is vala­mi? Nekem bron- chitiszem van. Volt neked már bronchitiszed? — Nem, nem emlékszem rá, hogy lett volna.> — Boldog em­ber vagy! — bó­logatott Jenő, és elköszönt, de nem adott kezet, ne­hogy megfertőz­zön a bronchiti- szével. És ez így megy állandóan. Meg­kapom a „boldog ember vagy” mi­nősítést, mert én csupán „majd szétrobbanok”, de ideges nem va­gyok, és mert elő­fordul. hogy ok­kal, ok nélkül jó kedvem kereke­dik, de a túláradó örömet még hírből sem ismerem. Szó mi szó, any- nyian mondják, hogy kzedem ma­gam is elhinni. Talán lehet benne valami: boldog ember vagyok. Sólyom László Huszonnégy órás sztrájk lapátban Finnország gazdasága Tengervíz öntözésre Gépesített teaszüret * \

Next

/
Thumbnails
Contents