Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-17 / 89. szám
1975. április 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás Biztos ipari háttér, korszerű öntözés Beszélgetés Yáncsa Jenővel és dr. I8!eiczman Jánossal Az iparszerűvé váló mezőgazdasági termelés kors terű technológiájának fontos láncszeme az öntözés és annak gépesítésé. Hogy a mezőgazdaság ráháruló feladatait n lind jobban elláthassa, egyrészt a gazdaságokban van szükség minél teljesebb fejlesztésekre, másrészt ennek ipari, gépesítési feltételeit is biztosítani kell. A XV. országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás megnyitója után erről beszélgetett munkatársunk Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel és dr. Heiczman, (János kohó- és gépipari miniszterhelyettessel. — Ma az országban 460 ezer hektár öntözhető terület van. Ebből — az időjárástól függően — 300—350 ezer hektáron öntöznek. Melyek a legfontosabb teendők, hogy az öntözés korszerűbb legyen, hogy növekedjék az öntözhető terület? — ezzel a kérdéssel fordultunk Váncsa Jenőhöz. — Országosan mintegy 15 —16 ezer hektár árasztott terület rekonstrukciójára és 170—180 ezer hektár elavult esőztető öntözőberendezéseinek cseréjére van szükség ahhoz, hogy a meglevő kapacitást hatékonyan tudjuk használni. Emellett, az ötödik ötéves terv jóváhagyása után, az új fejlesztési program szerint további 150 ezer hektárra juttatjuk el a vizet. Az új területeken természetesen már a nagy termelékenységű, kevés kézi erőt igénylő eszközöket és eljárásokat helyezzük előtérbe. — A Tisza II. 17 új ön- tözöfürtje & közeljövőben már vizet ad a földeknek. Ma azonban még ezek gépi berendezései nem állnak rendelkezésre. Mi várható ezen a téren? — kérdeztük dr. Heiczman Jánostól. — A műszaki fejlődés mindenütt, nemcsak a mezőgazdaságban, felgyorsult, így az igények és az anyagi-műszaki lehetőségek nem mindig vannak Összhangban. Annak ellenére, hogy a múlt év végén voltak anyagellátási problémáink, ma már a termeléshez szükséges anyagok gyáraink zöménél ‘rendelkezésre állnak. De van még egy fontos feltét éL A MEZŐGÉP Tröszt és a KGM vállalatai között jó együttműködésre, kooperációra van szükség, hiszen a végtermékekben mindkét tárca különbőz» üzemeinek gyártmányai megjelennek. Éppen ezért mindkét minisztériumban ügyelünk arra, hogy ' ez az összhang meglegyen. — Az öntözőgépek gyártására — egészítette !ki Váncsa Jenő — egy specializált gyárat, a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatot hoztuk létre, amely ma már biztosítani tudja a hazai igények kielégítését, így itt, Szolnok megyében sem lesz gond az új öntözőfürtökkel. — Talán nem -véletlen, hogy e tanácskozás helyszínéül a rendezők éppen Szolnokot választották. — Ez a megye —> mondotta Váncsa Jenő — kiemelkedő szerepet játszik az ország mezőgazdaságában, eredményei évről évre az első öt megye között vannak. Mégis, hogy a tanácskozásra itt került sor, annak az az oka, hogy a csapadékszegény alföldi vidéken legindokoltabb az öntözés, másrészt az öntözővíz itt áll rendelkezésünkre. Olyan gondokkal is küszködünk, hogy az állam milli- árdokért megépítette ezeket az öntözőfürtöket, ugyanakkor az üzemek még nem hozták létre a maguk öntözőrendszerét. — Sok gazdaság csupán önerőből erre nem is képes. — A lehetőségeken belül, gazdasági ösztönzőkkel, támogatással igyekszünk segíteni. Indokolt ez, hiszen Szolnok megye mezőgazdasága ma ott tart, hogy a száraz gazdálkodás lehetőségeit már, szinte kihasználta, öntözéssel. viszont még lehet a hozamokat fokozni. Ugyanakkor á mezőgazdaságban már olyan magas szintű az ipari eredetű eszköz- és anyagráfordítás, hogy ha a technológia egyetlen fázisa kimarad, jelentős károkat okoz. Az öntözés gazdaságosságát tehát nem úgy kell felfogniuk az üzemeknek, hogy 200 mm csapadék mennyi termeléstöbbletet hoz, hanem úgy, hogy ha elmarad, akkor olyan termeléskiesés keletkezhet, amelyet ekkora ráfordítás mellett már nem lehet elviselni. — Bár Szolnok megyét mezőgazdaságinak jegyzik — tette hozzá dr. Heiczman János —, mindinkább iparosodó megye. Évről évre az átlagosnál sokkal dinamikusabban növekszik itt az ipar. A következő öt évre például olyan tervek vannak Szolnok megyében, amelyek milliárdos ipari beruházásokat kívánnak. Ehhez munkaerő is kell, s ezt a munkaerőt valahonnan fel kell szabadítani. A mindinkább gépekre támaszkodó mezőgazdaság egyrészt a nehéz fizikai munkától mentesíti az embereket, másrészt a gépek kezelését, irányítását idővel kevesebben is el tudják látni. Nos ebből a szempontból is fontos, amiről itt két napig tanácskoznak a szakemberek: a mezőgazdaság gépesítése. t. r. M iconcenfrsacio előnyei :— Ma és a közeljövőben kissé más szemmel kell nézni az öntözést, mint korábban — mondotta dr. Tóth Mihály, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető professzora, amikor az öntözés gépesítésének gazdaságosságáról beszélgettünk. — Miben kell szemléletünknek változnia? — A dolog sokrétű. Egyrészt több gazdaságban kialakultak az iparszerű termelési rendszerek, magashozamokkal és fejlett műszaki színvonallal. Másodsorban a most meglevő öntözőberendezéseket öt—hét éven belül le kell cserélni, mert elhasználódnak. Ugyanakkor a mezőgzdasági üzemekben egyre jobban koncentrálódik a termelés. Az öntözés viszont nem mindenütt fejlődik ilyen dinamikusan. — Az öntözést a növény- termesztés szerves részének kell tekinteni. Az öntözési módot kell az alkalmazott technológiához jól megválasztani és nem fordítva. Ha nem ezt tesszük, akkor köny- nyen előfordulhat, hogy az indokoltnál nagyobb lesz a befektetés. — Előadásában említette, hogy az öntözés költségein belül emelkedtek az állandó költségek. — Ez természetes. Egy új, modernebb gép eleve drágább. De a fejlődés az öntözés jobb kihasználását is magával hozza, hiszen ez az állandó költségek emelkedése mellett annyira .természetes, mint az, hogy a negyedik osztályba járó kisdiák tud olvasni. A baj az, hogy sok gazdaságban a berendezések üzemeltetésében, a munkaszervezésben elemi hibákat követnek eL — Mondana néhány példát? — Nem az öntözés közben építik ki a következő táblán az állásokat, s ezzel időt vesztenek. A szivattyúk géphiba miatt kisebb intenzitással dolgoznak, mint kellene. Sokszor jutnak téves következtetésre a gyakorló gazdák, ha a munkerő felhasználásánál csak a táblán dolgozó öntözőmunkásokkal számolnak, de megfeledkeznek a segédüzemágról. Azt is figyelembe kell venni, hogy nagyobb teljesítményű gépek képzettebb embereket igényelnek. Ez igaz az öntözés rekonstrukciójánál és az újonnan bevezetett módoknál is. — Mi a megoldás? " H — Határozottan az a véleményem, hogy átmeneti módszereket nem szabad választani. A termesztési rendszerekhez hasonló koncentrációt javaslok az öntöző gazdaságoknál is. Az ebből származó előnyöket bűn len- i ne kihagyni! ? Műszaki fejlesztés FAO-fámogatással Dr. Fekete István, a FAO programigazgatója ”Az öntözés műszaki fejlesztése — FAO támogatással — a Tisza II. modellgazdaságaiban” címmel tartotta meg előadását, vele a támogatás lényegéről beszélgettünk. — Mióta segíti a nemzetközi szervezet megyénk mezőgazdasági üzemeit? — Szolnok megyében két gazdaságot — a kisújszállási Tisza II. és a törökszentmiklósi Aranykalász termelőszövetkezetet — érint a FAO- program, 1969-ben indult. A FAO alapvető célja az, hogy ^ Jisza II, öntözőfürt körzet tébe tartozó üzemek öntözési fejlesztését segítse. — Miből áll ez a támogatás? — A külföldi és hazai szakemberek igyekeznek olyan tanácsokkal ellátni a gazdaságot, amelyeknek nagy hasznát veszik a fejlesztésben. A segítségnek másik, legalább ilyen jelentős része az, hogy az üzemi szakemberek egy-egy téma tanulmányozására külföldre is eljuthatnak. Ilyen utakon eddig körülbelül kétszáz szakember szerzett tapasztalatokat az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. Kunden fejlett öntözéssel rendelkező országban. — Véleménye szerint mikor gondolhat egy mezőgazdasági üzem az öntözésre? — Az öntözést általában csak akkor célszerű bevezetni, ha az illető gazdaság száraztermelésben már elérte az optimumot, és a további fejlődésnek a víz hiánya szab gátat. A vezetőknek feltétlenül jól kell megválasztaniok az öntözési módot. El kell dönteni, hogy melyik növény milyen öntözési formát hálál meg a legjobban, és nem szabad az üzemben csak egyetlen módszer mellett kitartani. . — Trömböczkr—Braun Az időjárás is stílszerűen „üdvözölte” az öntözésgépesítési tanácskozást. Eső áztatta a Tisza parti sétányon álló öntözőgépeket. A szürke égbolt alatt mégis sok érdeklődő tekintette meg az öntözőberendezéseket, melyeknek kiállítását Stiegler Károly, a Szolnok megyei AGROKER Vállalat igazgatója nyitotta meg tegnap délután. CK—190 vontatható körforgó öntözőberendezés Oß—A önjáró szárnyvezeték Sió—100 műszáltömlős szárnyvezeték traktorra szerelhető csévélő szerkezettel ¥ Jj&lőnbö?» tiposú szivattyú ... .
