Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-14 / 62. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március 14. Az amerikai őslakosság nyomában Hogyan élnek az indiánok? Az Amerikai Egyesült Államok eredeti lakosai és azok, akik magukat amerikainak vallják, majdnem 500 éves egymás mellett élésük ellenére is nagyrészt idegenek maradtak egymás számára. Alapvetően nem módosult az a hivatalos teória, amely szerint az indiánok kénytelenek voltak elfogadni a magasabbrendű fehér kultúrát, valójában az egész Az indiánokról meglehetősen sok helytelen elmélet és elképzelés alakult ki az idők folyamán. Így például az, hogy az indián természeténél fogva vad. Az 1972-i Wounded Knee-i indiánlázadást is megkísérelték ezzel magyarázni, elrejtve azokat a társadalmi , okokat, amelyek döntő mértékben hozzájárultak az események kialakulásához. Ugyancsak nem felel meg a valóságnak az a teória sem, amely szerint az indiánok egy eltűnőben levő fajt alkotnak. Bár kétségtelen, hogy a múlt évszázadban az indiánok száma drámai módon csökkent — a Az amerikai indiánok létszámát illetően pontos , adatok nem állnak rendelkezésre, bár az 1970-i népszámlálás szerint 827 091 indián élt az ország területén, azaz az összlakosság 0,4 százaléka. Nem hivatalos becslések szerint azonban az indiánok száma 10—15 millió között mozog. A nagy különbség oka abban keresendő, hogy legtöbben nem vallják ma~_ gukat indiánnak, mert az sok? tekintetben hátrányos lehet a számukra. A legtöbb indián — a hivatalos adatok szerint — Ok- lahomában, Kaliforniában, országot fokozatosan hatalma alá vonó fehér uralmat. A kongresszus 1871-ben le- alázónak minősítette a maga számára azt az egykori gyakorlatot, amely szerint formálisan egyenjogúságot adott a „primitív” népeknek, és ezzel kezdetét vette az a korszak, amikor a kormányzat időről időre visszatért az indiánokat asszimiláló politikájához. tervszerű irtás, a betegségek, a kitelepítések és fő táplálékuk, a bölények kiirtása következtében —, az elmúlt néhány évtized adatai szerint az indián lakosság évi szaporulata 2—2,5 százalékos. Helytelen elgondolás az is, hogy az indiánok mind egyformák, hiszen közismerten nincs egységes indián nyelv (csak az Egyesült Államokban néhány száz nyelvet beszéltek, illetve beszélnek az indiánok), nincs egységes indián vallás, vagy indián karakter, nem beszélve a családi közösségek egymástól lényegesen eltérő számától és jellegétől. New Yorkban, Arizonában és Alaszkában él. Státuszukat a szövetségi kormányzat határozta meg, kategóriákba sorolta őket, többnyire mint szövetségi rezervációkon élő törzsek tagjait, akiknek jogi helyzete valamikori szerződéseken, szabályzatokon vagy más tényezőkön, esetleg precedenseken alapul. A statisztikai adatok szer rint az indiánok 37 százaléka nagyvárosokban él. Egyedül New Yorkban több mint 10 ezer, magát indiánnak valló személy lakik. Életkörülményeik meglehetősen mostohán alakulnak. Az amerikai belügyminisztérium keretei között működő Indián Ügyek Hivatala 1973-i kimutatása szerint — pedig nyilván kozmetikázott számokról van szó! — a 9590 dolláros országos átlaggal szemben az indián családok évi jövedelme 5832 dollár volt, — 40 százalékuk élt a hivatalosan megállapított nyomorszint alatt, ellentétben a 13,7 százalékos országos átlaggal. A 14 éven aluli indián gyerekek közötti halálozási arányszám az országos át-' lag két és félszerese. Különösem megdöbbentő, hogy az indián lakosság átlagos halálozási kora 44 év. Legtöbbjük semmiféle társadalom- biztosítással nem rendelkezik. Meglehetősen elterjedt soraikban a tbc, az ideg- és elmebetegségek, valamint az alkoholizmus. Kormánypolitika A legutóbbi 30 évben az egymást követő adminisztrációk mind rendelkeztek indiánprogrammal, de alig va- lócsult meg belőlük valami. Truman és Eisenhower arra törekedett; hogy a szövetségi kormány átjátssza a felelősséget az államoknak; ez ellen az indiánok tiltakoztak, mert további kiszolgáltatottságukat látták benne. Kennedy félretette ezeket az elképzeléseket és — csakúgy mint a négerekkel kapcsolatban — az indiánok élet- körülményeinek a megjavítását hirdette, de nagyon keveset valósított meg belőle. Nixon eleinte baráti megnyilatkozásokat tett, de tervei aztán elmerültek az országos takarékossági intézkedések árjában. Ami Ford elnököt illeti, az indiánokkal kapcsolatos politikáját eddig nem hozta nyilvánosságra. Egyes nézetek szerint azért, mert ilyen egyelőre nincs. Zádor Tibor Titkos parancs az úttörőknek A forradalmi ifjúsági napok és a XI. pártkongresszus köszöntésére a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa vörös csillag országos játékot hirdet. Már- "cius 18-án a rádióban elhangzik a felhívás, amelyre egymillió úttörő — titkos parancsra — a vörös csillag öt ágát jelképező öt feladatot teljesít. Április 4-ig ünnepi tisztelgésen vesznek részt, akadályverseny-szerű- en megismerik a szocialista építőmunka eredményeit, társadalmi munkát végeznek, értékelik a kétéves expedí- ciós munkát, maguk készítette ajándékkal köszöntik lakóhelyük kommunistáit. Április 4-én Vasasszentmi- hályról és Rátétről indul a békemenet a Vörös Hadsereg nyomában. Ünnepélyesen elhangzik a Magyar Üttörők Szövetségének dísz-parancsa, amely a szabadság tüzének őrzésére, az úttörőmozgalom 30. születésnapjának köszöntésére szólítja fél a pajtásokat. A megyék küldöttei ekkor adják át a szovjet úttörők képviselőinek az orosznyelvű felszabadulási emlékalbumokat. Emlékpark a mohácsi síkon Jövőre lesz a 450. évfordulója a mohácsi síkon lezajlott sorsdöntő ütközetnek, amely a „Mohácsi vész” néven vonult be a magyar történelembe. Az 1976-os megemlékezést — a kegyelet és a tisztelet mellett — a tudományosság jegyében tartják majd. Az Országos Természetvédelmi Hivatal kezdeményezésére és támogatásával történelmi emlékparkot hoznak létre a mohácsi síkon. A mohácsi emlékpark az 1526-os honvédő csatában elesett mintegy 15 ezer magyar és szövetséges vitéz memen- tójá lesz. Helytelen elképzelések Nyolcszézezer vagy tizenöt millió? Egy „illetlen” szó és stlláris szerepe Szovjet irodalom az Európa Könyvkiadónál Áz idegen nyelvből átvett rövidítések között talán leggyakrabban olvashatjuk és hallhatjuk a címbeli betűszót. A W (dupla w) hangi értéke ejtésünkben nem követi az angol dabljú betűzési formát. A C-t sem az angol írásjegy szí, hangértékében ejtjük. Nyelvhasználatunkban tehát a magyar rése írásjegyek ejtésének megfelelően a rövidítés hangzásbeli alakja vécé, illetőleg vécé. Ez utóbbi hangalak népnyelvi változatnak is tekinthető. A betűszó mindkét tagja után pontot kell tennünk, mert a water closet (vízöblí- téses illemhely) angol szó- kapcsolatból emeltük ki a két írásjegyet. Újabban gyakran pontok nélkül írják le ezt a rövidítést. A helyes írásformák tehát: W. C., W. C.-ben, W. C.-kagyüó W. C.-kefe, W. C.-papír stb. A szókapcsolat mindkét tagja nyelvhasználatunkban vállalja a megnevező szerepet. bár általánosabbá vált a vécé, míg sok ember finom fülét inkább sérti a klozett hangsor. Ezek a szóalakok ma már jól beilleszkednek az alábbi magyar szavak sorába: perráta, árnyékszék, reterát, budár, buda, budi, pőce, putraszék, illemhely stb. A nem mindig • okkal történő illendőség miatt sokan a durva, minősítéssel iüeöfc ezeket a megnevezéseket, pedig van közöttük néhány „előkelő” származású szó is. A nyelvjárási badar, budár, budi szóalakok pl. francia eredetűek, s a női öltözőszoba fogalmi tartalmat nevezték meg vele. Társadalmi illendőségből, szeméremből, tapintatból gyakran enyhítő szépítő kifejezésekkel helyettesítették a bemutatott szóalakokat. Ezt a célt szolgálta pl. a népi humor szülte Pilátus konyhája szólásszerű forma is. Mivel a szavak is — Kosztolányi szerint — közhasználatú cikkek, akár akarjuk, akár nem, élnünk kell az újabban egyre általánosabbá váló vécé és klozett szóalakokkal is. Az igaz, hogy a leghétköznapibb helyzetekben találkozunk velük, de újabban még versbeli szókká is váltak és mint stíluseszközök szinte önmaguk fölé emelkedtek. Csak példát: „S míg zenél a klozettszag, virágok balettoznak...” (Bella: Az ezüstfenyőterem). Ez az idézet arra is figyelmeztet bennünket, hogy egy szóalakot nem szabad önmagában hibáztatnunk, durvának vagy nem illendőnek minősítenünk, mert bizonyos beszédhelyzetekben kifejező nyelvi és stílusbeli szerepre is nagyon alkalmasak. Bt Bafess József A felszabadult könyvkiadás talán legtöbbször megjelent műve Lev* Tolsztoj: Anna Karenina című regénye, amely 420 ezer példányban látott napvilágot. Írója egyébként talán a legolvasottabb orosz szerző, hiszen á Háború és béke 289 ezer példányban 11 kiadásban, s a Feltámadás 10 kiadásban 178 ezer példányban jelent meg. A statisztikák még számos érdekességgel szolgálnak. Például Dosztojevszkij eddig megjelent műveinek összpéldányszáma megközelíti a 650 ezret; 13 kiadást, 190 ezer példányt ért meg Alekszej Tolsztoj Golgotája — és a korban közelebb álló szerzőkről beszélve — Ehrenburg Vihar című műve is több mint félszázezer példányban került az olvasókhoz. Sok hívet szerzett magának a költői hangú Pausztovszkij: eddig megjelent munkái meghaladják a 60 ezres példányszámot. Igazi sikerkönyvnek bizonyult Szimonov: Nappalok és éjszakák című, hat kiadásban 108 ezres példányban megjelent könyve, de hasonlóan fogadták az Élők és holtak című munkáját is, ennek négy kiadása majdnem 30 ezer példányban kelt el. Solohov világhírű és nálunk is nagy sikerű Csendes dón című trilógiája 346 ezer példányban, Emberi sors című — filmről is ismert — regénye 248 ezer példányban látott napvilágot A fiatalabb szovjet írónemzedék tagjai szintén ismertek a magyar olvasók előtt; egyetlen példa: a kirgiz irodalom büszkesége, Csingiz Ajtma- tov: A versenyló halála című müve máris három adást és 50 ezres példányszámot ért eh A közeljövőben 70 szovjet szerző műve jelenik meg hazánkban. A legjelentősebb vállalkozás a Szovjetunió XX. századi irodalmát tükröző sorozat: A szovjet irodalom könyvtára. Az Európa kiadásában jut az olvasókhoz „A 20—30-as évek szovjet kisprózája” című antológia. amely a szovjet próza immár klasszikus mestereinek — Gorkijnak, Szetafi- movicsnak, Alekszej Tolsztojnak, Solohovnak, és sok kitűnő novellistának: Pausztovszki jnak. Ivanovnak; Ka- tajevnek írásait kínálja. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából jelenteti meg az Európa Kiadó például Vaszil Bikov válogatott kisregényeit, Solohov Emberi sorsát, A mai szovjet elbeszélők című kötetet. Ugyancsak évfordulós kiadvány lesz „A második világháború a szovjet költészetben” című kötet. A világirodalom remekei című rangos sorozat ezúttal Konsz- tantyin Szimonov háborús trilógiájával — A nappalok és éjszakák, az Élők és holtak, és a Nem születünk katonának című regényekkel — gazdagodik. A kiadó régi adósságát törleszti azzal, hogy — a Medveünnep című kiadvánnyal átfogó'képet ad a skandináv államokban elszórtan található lappok és a Szovjetunió északi és keleti részein, az Ural és a Volga vidékén élő finn-ugor népek nálunk jószerivel ismeretlen, jeles értékeket felmutató irodalks»: - mabóL ÍMRMM Hajóút krőzusok számára A század legdrágább hajó- útjának tartják. A Queen Elizabeth tengerjáró hajó 92 nap alatt járja körbe a Földet. A részvételi díj teljes ellátással 62 millió lírának megfelelő összeg. A hajó hűtőszekrényeiben 50 tonna kaviárt, ugyanannyi rákot és 20 000 palack pezsgőt halmoztak fel. A „Cunard” társaság mindenről gondoskodott vendégei számára, hiszen az Ezeregyéjszaka meséibe illő utazás 1400 résztvevője között a nemzetközi arisztokrácia leghíresebb képviselői vannak jelen. Védik a királytigriseket Banglades Köztársaság kormánya határozott lépésekre szánta magát, hogy a bengáliai királytigriseket megvédje a kipusztulástól. E pompás vadak száma katasztrofálisan csökkent az utóbbi években; manapság már csak körülbelül 250 példány van életben. A köztársaságban szigorúan megtiltották a vadászatot tigrisekre, leopárdokra, szarvasokra, fehérszárnyú kacsákra, valamint más ritka madarakra és emlősökre. 25 tonnás hajókormány Egy baracaldói üzemben 25 tonna súlyú hajókormányt készítettek. Az óriás kormányt Bilbao kikötőjében szerelik fel egy 172 000 tonna holt súlyú hajóba. A kormány méretei: a lapát szélessége 7,5 méter, hossza 11.5 méter, magassága 1,5 méter, összfelülete 90 négyzetméter. Áz óriási kormány építési költségei mintegy 7 millió pesetát tettek ki. Elkészítéséhez négy hónapra volt szükség, amelynek folyamán váltott műszakban egyszerre hét-nyolc munkás dolgozott rajta. Repülő műszerek A Szovjetunió területén 250 meteorológiai állomásról naponta 2—4 rádiószondát bocsátanak fel, hogy adatokat gyűjtsenek az atmoszféra és a sztratoszféra legfontosabb folyamatairól. A levegőnél könnyebb gázzal — többnyire hidrogénnel — megtöltött jókora ballon kb. 35 kilométer magasságba juttatja fel a hozzá erősített műszerdobozt, amely az emelkedés során automatikusan adatokat továbbít a földi állomásra a hőmérsékletről, a levegő nyomásáról és nedvességtartalmáról, a szél irányáról, sebességéről stb. A földi lokátorok folyamatosan ellenőrzik a rádiószonda földtől való távolságát, sebességét és mozgásának irányát, ami a légáramlatok mozgási irányával esik egybe. A befutó adatokat rövid- és középtávú időjárásjelentések készítéséhez használják fel. A nagy magasságból — a ballon szétrepe- dése után — a földre visz- szatérő műszerdoboz többé már nem használható fel. Kisebb a fény sebessége? Az Egyesült Államok országos szabványügyi hivatala a korábbi méréseknél pontosabban határozta meg a fény sebességét. A méréshez hat nagy erejű rádiólámpát és öt lézerkészüléket használtak. Kiderült, hogy a fény sebessége 299 792,4562 km/ mp, míg korábban úgy vélték, hogy ez a sebesség másodpercenként 299 792,5 km. A „szektor” óra Egy svájci óragyár „szektor” néven új órákat dobott piacra. Ezek abban különböznek a közönséges óráktól, hogy a mutatók nem körbe járnak a számlapon, hanem balról jobb felé egy skála előtt, amely 0-tól 60- ig mutatja a perceket és 1- től 12-ig az órákat. Mikor a mutatók elérik a skála végét, villámgyorsan balra ugranak, a kiindulópontba, és az időszámlálás újra megkezdődik. A cég képviselői szerint az újfajta számlap kényelmes a szemnek, jobban látható, áz óra szerkezete pedig lehetővé teszi, hogy az újtípusú órát sok változatban gyártsák. Mibe kerül? II. György angol király elhatározta, hogy a St. James parkot francia stílusban rendezi be és lezárja a közönség elől. — Mennyibe fog ez kerülni ? —■ tette fel a. kérdést m íróból államférfivá előlépett lord Chesterfield-től, aki határozottan ellenezte a népszerűtlen tervet. — Sokba nem — válaszolta Chesterfield —, *s mm csupán egy kor-e«*, A
