Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-14 / 62. szám

1 1975. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 3 Segítség a sokgyermekes esaládoknak Társadalmunk fokozott figyelemmel és megbecsü­léssel , fordul a gyermekeket vállaló és becsülettel fel­nevelő anyák, a jövő nemzedékének formálásában nagy részt vállaló népes családok felé. — Így összegezhetők négy és fél esztendő elteltével az MSZMP X. kongresz- szusán megfogalmazott családpolitikai határozat végre­hajtásának eredményei. Emelkedő születés-szám, bővülő bölcsődei, óvodai hálózat Társadalmi szervek és mozgalmak, vállalatok és intézmények siettek a több- gyermekesek segítségére, kamatoztatták anyagi lehe­tőségeiket a sok apróságot nevelők helyzetének javítá­sában. A párt döntéseit kö­vetően nagyjelentőségű kor­mányhatározatok születtek, s állásfoglalásban mozgósí­tott a népesedéspolitika tár­sadalmi támogatására a Ha- ' zafias Népfront Országos Ta­nácsa is. Sokrétű és össze­hangolt intézkedéssorozat látott napvilágot, a koráb­biaknál jobban védve a nők egészségét, nagyobb gondot fordítva a születendő nem­zedék testi, biológiai fejlő­désére. Közöttük az egyik legjelentősebb a káros kö­vetkezményekkel járó művi terhességmegszakítások szá­mának csökkentését segítette. Az elmúlt többi mint négy esztendőben csaknem 20 százalékkal emelkedett az élveszületések száma, s ta­valy már 30 ezerrel több gyermek látta meg a nap­világot, mint egy esztendő­vel korábban. Ez természe­Rővekvö jotlatásoK a gyermekes családoknak Á SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának összegezése szerint az elmúlt négy esztendőben családi pótlék, gyermekgondozási Az ogrArmemlk / Jői érzem magam Mezötűron tesen alaposan megnövelte az egészségügyi hálózat te­endőit: csaknem 400 ággyal növelték a szülészeti osztá­lyok befogadóképességét, s számottevően javították az újszülött és koraszülött kór­házi részlegek működési fel­tételeit. A IV. ötéves tervben ere­detileg számított 9 ezer új bölcsődei hellyel szemben 1975 végéig várhatóan 12 ezer épül az országban. A 3—6 éves apróságoknak 40 ezer új óvodai helyet tervez­tek — s társadalmi összefo­gással ezt a számot már 1973 végén sikerült elérni. Az iskolába lépő korosz­tályoknak ma már több mint 90 százaléka vesz részt valamilyen szervezett elő­készítő tanfolyamon — 16 éves korukig 89,9 százalékuk fejezi be nyolcosztályos ta­nulmányait. Az elmúlt négy esztendő alatt növekedett a tantermek száma, az 1969— 70-es 6431 általános Iskolai diákotthoni hely az elmúlt tap évre pedig már 8351-re szaporodott. segély, anyasági segély, gyermekápolási táppénz és terhességi gyermekágyi se­gély címén 27,5 milliárd fo­rintot fizettek ki a gyerme­Vizsgálat huszonkilenc vállalatnál Javultak a munkakörülmények — Kevesebb az üzemi baleset A hatalmas műhelycsar­nokban szokás szerint zúg­nak, zakatolnak a gépek, a munkások dolgoznak. Hirte­len velőtrázó kiáltás . hallat­szik ... Baleset történt. Az egyik munkás kezét össze- roncsoita egy fogaskerék. Megdöbbent arcok, aggódó pillantások. Naponta hallunk hasanló esetekről. Egy rossz mozdulat, sietség, nemtörő­dömség, figyelmetlenség ... És már megtörtént az üzemi baleset. A megye üzemeiben, gyá­raiban az utóbbi négy év­ben történt balesetekről, azok körülményeiről, okai­ról, á munkavédelmi hely­zetről készült felmérés a szakszervezetek megyei ta­nácsánál. Egyre több vállalatnál, üzemben, gyárban számol­hatnak be arról, hogy javul­nak a munkakörülmények, a munkahelyek berendezései pedig biztonságosabbá vál­nak. Ennek eredményeként a halálos üzemi balesetek szá­ma, ha lassan is, de csök­ken. A megyében 1970-ben kilenc üzemi baleset végző­dött halállal, tavaly nyolc. Mi okozza a baleseteket? Egyrészt a biztonsági szabá­lyok megsértése, másrészt a munkavédelmi oktatás hiá­nya. A vizsgált huszonkilenc vállalatnál az új munkáso­kat érte legtöbbször baleset. A több éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy még mindig sok balesetet okoz a mun­kagépek helytelen javítása. Az üzemi balesetek 13 szá­zaléka rakodásból, 12 száza­léka pedig a kézi szerszá­mok figyelmetlen használa­tából történik. A halálos baleseteket legtöbbször az erőgépek felborulása okozza. Megyénkben a foglalkoz­tatottak 43 százaléka nő. Há­rom évvel ezelőtt az üzemi balesetek 25 százalékánál nők sérültek meg. Ez az arány 1973-ban javult, 20 száza­lékra csökkent. A vállala­toknál 42 ezer 30 éven aluli fiatal dolgozik. A balesetek 37 százalékának szenvedő alanyai e korosztályból ke­rülnek ki. Megtörtént a baleset, a sé­rültet kártalanítani kell. A Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalatnál, a Kutató és Feltáró Üzemnél, a Papírgyárban, a Húsipari Vállalatnál nagy felelősség­gel intézik a balesetet szen­vedett dolgozók ügyeit. A jó gyakorlatot követő üzemek mellett vannak olyanok is, ahol a munkásokkal nem is­mertetik, hogy mit kell ten­niük a baleset után. Ezek a dolgozók természetesen nem adják be kárigényüket még akkor sem, ha jogos. A balesetek megelőzésében fontos szerepe van a mun­kavédelmi szemléknek. A Szolnok megyei Építőipari Vállalatnál, a KGM-hez tar­tozó üzemekben differenciál­tan, a munkaterületek ve­szélyességétől függően tar­tanak szemléket. Nagyon fontos a dolgozók munkavé­delmi oktatása is. Sok he­lyen — a túrkevei AFIT, a Tiszamenti Vegyiművek, a Beton- és Vasbetonipari Mü­vek kunszentmártoni gyára, a Szolnoki Állami Gazdaság — munkavédelmi filmek ve­títésével és audiovizuális ok-, tatással teszik színesebbé az előadásokat, hogy a dolgozók ne érezzék „szükséges rossz­nak”. A munkakörülmények ja­vulása csökkenti az üzemi balesetek számát. Az elmúlt négy év alatt az ipari vál­lalatoknál, a mezőgazdaság­ban, a kereskedelemben egy­re több korszerű üzemrész, munkahely létesült. Fejlődött a gyártástechnológia, amely korlátozta a balesetveszélyes és az egészségre ártalmas munkahelyek számát. Példá­ul az Aprítógépgyár új acél­öntödéje, a Hűtőgépgyár jászárokszállási klímatechni­kai gyára, a Volán 7. számú Vállalat új telepe, a szolnoki új kenyérgyár és a nyomda, a Szövetség ABC, a török­szentmiklósi iparcikk áruhá­zak mind-mind kulturáltab­bá tették a munkakörülmé­nyeket. Kedvezőtlenebb a helyzet a városgazdálkodási vállalatoknál, a költségvetési üzemeknél és az egészség- ügyi intézményeknél, ahol a munkakörülmények fejlesz­tésére nem tudnak anyagi fedezetet biztosítani. A balesetek megelőzésében lényeges a szociális és az egészségügyi létesítmények fejlesztése is. A vasipari és a faipari vállalatoknál, a Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyárában az eltelt négy év alatt mintegy 5,5 millió forintot költöttek er­re a célra. A kereskedelem­ben is tapasztalható előrelé­pés. Míg 1971-ben 130 üz­letben, boltban volt megfe­lelő fürdő, öltöző, tavaly már kétszázharmincegyben. A fejlesztésre 11 millió fo­rintot költöttek. A Hűtőgép­gyárban, a cipőipari és há­ziipari vállalatnál, a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál gépesítették az anyagmozga­tást, megoldották a munka­helyek jobb szellőztetését, világítását, fűtését. Egyre több helyen szerve­zik meg a munkavédelmi őr­séget. Az őrök feladata, hogy ügyeljenek az óvórendszabá­lyok betartására, figyelmez­tessék társaikat a védőbe­rendezések használatára. Ez a munka a vállalatok több­ségében jól halad: például a Szolnoki Állami Gazdaság­ban, a Középtiszai Állami Gazdaságban, az Alumíni- umárugyárban, a Hűtőgép­gyárban és az Aprítógép­gyárban. Sz. E. Lassú járművek forgalmának korlátozása Amikor utoljára találkoz­tunk, már érezni lehetett a nap erejét, de ősszel, az első utam kor, szomorú idő járta arrafelé is. Gépkocsivezetőnk elkeseredetten vakarta kopa­szodó fejét: ekkora latyakba hogyan hajtson bele? Aztán mégis nekidurálta magát, és ha nehezen is, de keresztül­vezérelte az autót a gödrös sártengeren. Az asszony gu­micsizmában, nadrágban, vastag pulóverben jött elő a tanyai irodából. Min csodál­kozik? — kérdezte: A mun­kámat ilyenkor is el kell vé­geznem! L " 1 1 1 — Kisdiákként álmomban sem gondoltam arra, hogy valaha is az „agrárra” me­gyek, hiszen vegyésznek ké­szültem, de nem vettek fel. Szüleim parasztemberek, a besenyszögi tsz alapítói közé tartoznak, édesapám ma is termelőszövetkezetben dol­gozik Szandaszöllősön. Fel­nőtt íejjel járták ki az álta­lános iskolát és együtt érett­ségiztek. Én is sokat dolgoz­tam kinn a határban, és így nem kellett sok rábeszélés ahhoz, hogy ugyanabba az iskolába jelentkezzek, ame­lyiket ők is elvégeztek. Így kerültem a törökszentmikló­si Mezőgazdasági Techni­kumba és utána Debrecen­be, az egyetemre. — Nemcsak az érdekelt, hogy diolomás leszek, hanem a mezőgazdaság is izgatott. Ez ellentmondásnak látszik, mert mondhatni véletlenül ker'^teiw erre a nályára, de r'g.'i.n megszeret tem. An- r.^k ellenére, hogy az egye­temen az első években az ú "Tgevezett a’anozó tárgyak 'finrtyon keveset üi- tunk- a gyakorlati munkából. A -végére mégis kiderült, hogy jó helyen vagyok. Ha „letörtem”, nagyon sokat se­gített édesanyám, aki azt szerette volna, ha' megvaló­sítom azokat az álmokat, amelyeket ó már nem tudott. Mindig biztatott: Tanulj, ta­nulj, te még sokra viheted... A lakos — A nyári gyakorlatokat mindig itt töltöttük. Az el­nök egyből megígérte a la­kást, sőt először „lakásokat”, mert csak egy év múlva jött rá, hogy mi ketten „egy cég” vagyunk. Amikor megláttuk a régi parasztházat, egy ki­csit megijedtünk, mert csu­pa por volt minden. De mi­re ideértünk, szépen kime­szelték, most már nagyon barátságos. Berendezkedtünk, tévét is vettünk, egy ideig ugyan zsíros kenyéren él­tünk, de megérte. Még gará­zsunk is van, amiben a mo­torok állnak. Szükség van rájuk, agrármérnök motor- kerékpár nélkül szinte féllá­búnak számit. A kertünkben lesz zöldség és virág, a fér­jem pedig itthon is kiélheti kés fsaládoknak. Húsz év óta 1974-ben emelték a leg­nagyobb mértékben a gyer­mekes családoknak nyújtott juttatásokat. Kétszer válto­zott bevezetése óta a gyer­mekgondozási segély össze­ge: 1973 elején a tejáremelés pótlására 600-ról 650 forint­ra. a termelőszövetkezeti ta­goknál 500-ról 550 forintra, s 1974. január 1-én. Azóta a bérből és fizetésből élő anyák az első gyerek után 800, a második után 900, a harmadik után pedig 1000 forintot, a téesztagok 800, illetve 900 forint gyermek- gondozási segélyt kapnak. A népesedéspolitikai hatá­rozatok csaknem egymillió család pénzbeli juttatásait növelték: Segítség a lakásgondok enyhítéséhez A tanácsok elsőrangú fel­adatuknak tartják a sok- gyermekes családok lakás- helyzetének javítását. A fő­városban — ahol több mint kétezer sokgyermekes csa­ládot tartanak nyilván — alig egy esztendő alatt ezer nagycsaládosnak biztosítot­tak korszerű, kényelmes ott­hont. Segítségükre siettek az üzemek, vállalatok is: a munkáslakás-építési akció­ban például 1973-ban 2916, 1974-ben pedig 5330 új ott­hon tető alá hozatalához láttak hozzá. A két kong­resszus között a vállalatok lakásépítési alapja elérte a 3,4 milliárd forintot — az OTP-nél a fiatal házasok­nak megelőlegezett szociál­politikai kedvezmények ösz- szege pedig meghaladta az 1665 milliót állattenyésztői hajlamait, mert tyúkokat tartunk. Ha mégis panaszkodni akarnék, akkor azt mondanám, hogy a szoba nagy, a konyha ki­csi. De ez a mai modern épít­kezésnél sem újság, legfel­jebb ott a szoba is kicsi. A munkahely — Sokkal könnyebb volt kezdenem, hogy úgy jöttem ide; vártak a vezetők és a dolgozók is. Azóta sem érez­tették velem soha, hogy én „csak” nő vagyok. Segítettek, de nekem is meg kellett lát­nom a dolgokat. Az első na­pokban például traktoroso­kat irányítottam, egy kicsit féltem a feladattól, de sem­mi bajO(m nem volt velük. Most már egyre többet bíz­nak rám, én pedig egyre ma­gabiztosabb vagyok, és ezen nagyon sok minden múlik, mert merni kell dönteni, méghozzá úgy, hogy utána, ha az ember melléfog, a kö­vetkezményeket is vállalnia kell. — A növénytermesztés egyik kerületagronómusa va­gyok, de ezen belül a takar­mánygazdálkodás érdekel a legjobban. Az ősszel már dolgoztam a gyeptelepítésnél, szeretném, ha ez az ágazat végleg az én kezembé kerül­ne. Tudom, hogy más gazda­ságban sokkal többet is fi­zetnek, de én jó helyen va­gyok itt, jó közösségbe kerül­tünk a férjemmel. A fizeté­semet hamarosan emelik, most már csak egy konkrét munkaterületre várok, ahol igazán elememben érezhet- ném magamat... fgv vallott magáról és éle­téről Nagvní Balogh Piros­ka, a mézőtúri Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet ag­rármérnöke. Braun György Ellátás és takarékosság Tanácsi vb-ii!és Karcagon is iászárckszáiláson Karcag kereskedelmi for­galmának hetven százalékát az ÁFÉSZ bonyolítja le, ez is jelzi, hogy milyen fon­tos szerepe van a lakosság ellátásában. Az elmúlt esz­tendőben sokat javult a szö­vetkezet munkája, bár több nehézséggel — egyebek kö­zött a 44 órás munkahétre való átállással — küzdöttek. Munkájukat értékelve a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén meg­állapította, hogy a lakosság tejjel, kenyérrel történő el­látása tavaly lényegesen ja­vult, a húsellátás is valami­vel, jobb volt. A legnehezebb a zöldségből, gyümölcsből kielégíteni az igényeket. A ruházati cikkekkel fog­lalkozva megállapították, hogy akadozik az ellátás a szőnyeg- és az importszövet­ből, s szinte egyáltalán nem kapható olcsó női és/ férfi ruha. Viszont javult a vá­laszték ágyneműből és cipő­ből. A vegyes iparcikkekről szólva kifogásolták a vas-, valamint a műszaki boltban a kiszolgálás színvonalát és az áruellátást. Az elmúlt idő­szakban elégedetlenséget okozott Karcagon, hogy oly­kor-olykor nem volt propán­bután gáz. A végrehajtó bi­zottság javasolta az ÁFÉSZ vezetőinek, hogy új csere­telep építésével igyekezzenek a gázellátási gondokon eny­híteni. * Időszerű témát, a takaré­kosságot tűzte tegnapi ülésé­nek napirendjére Jászárok- szálláson a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztett takarékos- sági intézkedési tervben a tanács költségvetési üzemé­nek, a művelődési és oktatá­si intézményeknek, valamint a tanács végrehajtó bizottsá­gának a takarékossággal kapcsolatos feladatait hatá­rozták meg. A költségvetési üzem az 1975-re tervezett feladatok megoldása során köteles előnyben részesíteni a tanács megrendeléseit. Pontos költ­ségvetést kell készítenie a vállalt munkákról, annak megfelelően számlázni az elvégzett munka ellenérté­két. Kiemelt szerepet kapott az intézkedési tervben a helyes árpolitika, árképzés alkalma­zása, továbbá az üzemanyag­gal, tüzelőanyaggal és vil­lamos energiával való taka­rékosság. Részletesen meg­határozták az intézkedési tervben a művelődési ház feladatait. Az intézmény a működéséhez szükséges anya­gi eszközök gazdaságos fel- használásával, felszereléseik rendszeres karbantartásával takarékoskodhat. Az oktatási intézmények feladatait a korszerű, de ol­csó anyagok beszerzésének biztosításában, a felújítható berendezések további fel- használásában határozták meg. Itt is törekedni kell az energia-felhasználási költsé­gek csökkentésére. A tanács vb a pénzügyi terv végrehaj­tása során összehangolt, tervszerű munkával, a taná­csi intézményekkel, költség- vetési üzemmel együttmű­ködve szolgálhatja a takaré­kosság ügyét A KPM közúti főosztálya a BM közlekedési csoportfő­nökségével egyetértésben újabb főútvonalakon korlá­tozta a lassú járművek — a munkagépek, a vontatók, a traktorok, az állati erővel vont járművek és a kerék­párok forgalmát. A rendelkezés szerint a 3-as számú Budapest—Mis- kolz—Tornyosnémeti főút Pest, Heves és Borsod me­gyei teljes szakaszán, a 10- es számú Budapest—Dorog— Almásfüzitő főút Pest és Komárom megyei szakaszán — a kerékpárok kivételével — és a 11-es számú buda- pest—esztergomi—dorogi fő­út Pest és Komárom megyei szakaszán korlátozták a las­sú járművek közlekedését. A mezőgazdasági területek mű­velésével kapcsolatos for­galmat a korlátozás nem akadályozza, a tilalom ugvanis a traktorvontatású járművek átmenő-forgalmú­ra nem vonatkozik. A kodátozásra vonatkozó rendelkezés március 15-én 0 órakor léD életbe

Next

/
Thumbnails
Contents