Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
fl Szolnok megyei Pártbizottság beszámolója gozók érdekeit. Fő szervezői voltak a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalomnak; mozgalmi eszközeikkel segítették a termelési feladatok valóraváltását. ösz- szességében tartalmas, a dolgozók érdekeit kifejező együttműködést alakítottak ki az állami-, a társadalmi- és a gazdasági Szervezetekkel. Mindemellett még nem kielégítő az alapszervezetek mozgalmi életének színvonala, gyakran informálatlanok, és ez kétségtelenül hátráltatja a helyes törekvések érvényesülését. A KISZ munkája A párt ifjúsági szervezetének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerveinek, szervezeteinek munkája az elmúlt években tartalmasabbá vált. Kisebb mértékben növekedett a szervezettsége. Megyénkben jelenleg 30 720 — köztük 1537 párttag — fiatalt tömörít soraiba. A KISZ eszmei, politikai nevelőtevékenysége javult, eszköztára gazdagodott, módszerei sokoldalúbbbá váltak, szerepe az ifjúsági közösségek tartalmi munkájának meghatározásában ma már egyre fokozódik. A KISZ-szervek és szervezetek politikai mozgósító erejéről tanúskodnak azok a különböző akciók, jubileumi évfordulók, rendezvények, amelyeken a fiatalok ezrei vettek részt. A KISZ politikai oktatás hatására bővült a fiatalok politikai ismeretanyaga, erősödött tudatos elkötelezettsége a szocializmus iránt. Fejlődött a KISZ-szervezetek tanulmányi és szociális érdekvédelmi munkája. Hatékonyabbá vált a KISZ-szervek és szervezetek közvetlen formában történő pártirányítása. Ennek . is tulajdonítható, hogy javult a KISZ-szervezetek káderhelyzete, eszmei-politikai, párttaggá nevelő tevékenysége. V A KISZ irányítása alá tartozó úttörő szervezetek élete tartalmas, élénk volt. A Hazafias Népfront, mint a legszélesebb politikai tömegmozgalom, megyénkben aktívan részt vett a párt politikájának gyakorlati megvalósításában. Erősítette a szocialista nemzeti egységet, ápolta a A X. kongresszus határozatainak rnegfe- , , lelően a megyei pártszervek kezdénsét^re- zéseinek hatására fejlődött az államélét, szélesedett a szocialista demokrácia, javult a közrend és közbiztonság. A szocialista demokrácia teljesebb kibontakozásának egyik legfontosabb feltétele a tanácsi munka színvonalának emelkedése volt. Az 1971-ben és 1973-ban meg- . tartott tanácstagi választások során tovább erősödött a tanácsok népképviseleti jellege. Tanácsaink összetétele megfelel a társadalmi struktúrának, összhangban van az egyes rétegek politikai jelentőségével, szerepével. Ennek megfelelően növekedett a lakosság közéleti aktivitása, erősödött az országgyűlési képviselők, a tanácstagok és a választók kapcsolata. A tanácsok testületi tevékenysége színvonalasabbá vált Tanácsaink területük fejlesztésének szervezői, gazdái lettek, munkájukban előtérbe került a lakosság életkörülményeivel, ellátásával, az időszerű társadalompolitikai kérdésekkel való foglalkozás. Tanácsaink tevékenységében a területi szemlélet jelentős mértékben erősödött. A lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátását, szolgáltatási igényeinek kielégítését szolgáló gazdasági tevékenységüket általában jobban sikerült összehangolni a központi és a nem tanácsi szervekkel. A tanácsi önkormányzat elvei alapvetően megvalósultak. Eredményesnek bizonyult önállóságuk szélesítése, az egyes hatáskörök és jogkörök leadása a helyi tanácsoknak. Előfordult azonban, hogy helyes központi vagy megyei törekvések nem valósultak meg maradéktalanul a helyi önállóság elvének eltúlzása, vagy a központi ellenőrzés, segítés elmaradása vagy lassúsága miatt. Az allamigazgatási munka demokratizmusa is tovább fejlődött. Bővült a szabálysértési ügyek intézésében közreműködő bizottságok tevékenysége, növekedett a társadalmi ellenőrzés különböző formáiban résztvevők száma is. Javult, az ügyintézés szakszerűsége és kultú- ráltsága, csökkent valamelyest a bürokrácia, a hivatalnoki szemlélet is. A szocialista demokrácia érvényesülésének fontos alkotóeleme, az üzemi demokrácia összességében törekvéseinknek megfelelően erősödött. A fejlődés legfontosabb eredménye, hogy a vezetők és a vezetettek egyre jobban érzékelik az üzemi demokrácia politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségét. Pozitívum, hogy kialakultak, állandóan szélesedtek és nagyrészt rendszeresen működtek az üzemi demokrácia fórumai. A dolgozók jelentős hányada kapott tájékoztatást a munka- és üzemszervezés kérdéseiről, az éves- és középtávú tervekről. Szélesedett a dolgozók döntést előkészítő tevékenysége. A vezetők többnyire figyelembe vették az elhangzott javaslatokat. A politikai szervezetek, a vezetők és a dolgozók törekvései alapvetően egybeestek az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott párt- és állami határozatokkal, a szohazafiság, a népek barátsága eszméjét, a világ békéjéért való felelősség érzését. Szolidaritási akciói nagy tömegeket mozgósítottak. Szélesedett a mozgalom belső demokratizmusa, nőtt a munka társadalmasítása. A népfront-bizottságok eredményes munkát végeztek a város- és községfejlesztésben, alkotmányos, közjogi funkciójuk ellátásában. Ugyanakkor a népfront-munka tárgyi és gyakran személyi feltételei hiányosak. A káderutánpótlással keveset foglalkoznak. A megyében lévő valamennyi tömegszervezetben és tömegmozgalomban — így az MHSZ, a Vöröskereszt, a TIT — a tudományos egyesületekben, az érdekképviseleti szervekben dolgozó kommunisták ösz- szességében jól, célratörően működtek közre a X. kongresszus határozatainak , végreha j tásában. A párt ifjúságpolitikájának végrehajtása sikeresen halad. A politikai munka hatására erősödött az a szemlélet, amely az ifjúság nevelését közüggyé, kötelességgé avatja. Növekedett az ifjúságért érzett felelősség. Erősödött a fiatalok elkötelezettsége a szocializmus iránt. Eszméink, politikánk iránti érdeklődésüket bizonyítja, hogy mintegy 40 százalékuk vesz részt politikai képzésben, továbbképzésben, és egyre nagyobb számban vonják be őket a káderképző tanfolyamokba. A politikai nevfclőmunka eredményeként többen váltak méltóvá a párttagságra. A fiatalok éltek a közéleti tevékenység szélesebb lehetőségeivel, és egyre nagyobb számban dolgoznak a választott testületekben, a vezetés különböző szintjein. A nőpolitikára hozott párthatározat a megvalósulás útján van. Következetesebben érvényesül a nők egyenjogúsága a társadalmi élet minden területén. A megyében a munkaképes korú nők foglalkoztatottsága 50—53 százalékos. Többségüknek ma még nincs szakképzettsége. A nők átlagkeresete — a gyorsabb növekedés ellenére is — több helyen még elmarad a hasonló munkakörben dolgozó férfiakétól. A társadalmi összefogás eredményeként számottevően javultak élet- és munkakörülményeik. cialista demokrácia fejlődésének tendenciájával. Ebből is adódott, hogy javult az üzemi demokrácia működési feltétele, szervezeti kerete. A dolgozók igényei is fokozódtak a jobb tájékoztatás és az üzemi munkahelyi élet kérdéseibe, irányításába való beleszólás iránt; tudatosabban vettek részt a munkahelyi feladatok megvalósításában. Az emberek egyre inkább látják, hogy az üzem, a vállalat nemcsak termelési szervezet, hanem társadalmi-politikai egység is, ahol emberi sorsok, viszonyok, nézetek formálódnak. Mindemellett több helyen az üzemi demokrácia követelményeinek csak formálisan tettek eleget, vagy éppen az eszköz- rendszer volt szegényes. Az üzemi demokrácia fejlődését gátló tényezők között szerepelt, hogy egyes pártszervezetek a szocialista demokrácia fejlődése érdekében keveset tettek. A vezetők egy része lebecsüli az üzemi demokrácia jelentőségét. Ugyanakkor a tapasztalatlan munkások „mindent” demokratizálni szeretnének, amely a nagyüzemi termelés által megkövetelt fegyelmet alapjaiban ásná alá. Megyénkben az elmúlt négy és fél évben érvényesült a törvényesség. A közrend és közbiztonság szilárd. A bűnüldözés és igazságszolgáltatási szervek megfelelően látták el feladataikat. Változott az ügyészi szervezet feladata. Ma már a jogszabálynak megfelelően megyénkben is gyakorlattá vált, hogy a törvények megtartásáért, a törvényesség biztosításáért a saját területén minden állami, gazdasági és társadalmi szerv felelős. A néphadsereg megyében levő alakulatai rendszeresen segítették a honvédelmi elő- és utóképzést, a hazafias és internacionalista nevelést. Jó az együttműködésük a területi párt-, állami és társadalmi szervekkel. A munkásőrségben szolgálatot teljesítő kommunisták elismerésre méltóan teljesítették kötelezettségüket, * Összességében megállapítható, hogy a X. kongresszus határozataira épített megyei célkitűzéseink reálisnak bizonyultak. A kommunista helytállás, a lendületes és fegyelmezett munka, a kiegyensúlyozott közélet lehetővé tette elhatározásaink valóra váltását, így megyénk eredménnyel járulhatott hozzá a nagyobb közösség, a szocialista haza fejlődéséhez. H Jelenlegi helyzetünk megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy siker- ■ rel fejezzük be a IV. ötéves tervet, és teljesítsük a XI. kongresszus célkitűzéseit. Tennivalóink — ugyancsak helyzetünkből és szándékainkból következően — a jövőben sem lesznek kisebbek, vagy egyszerűbbek. Éppen ezért biztosítani szükséges az elmélet és gyakorlat, a politikai és a szervező munka egységét. Arra van szükség, hogy együttes, tudatos cselekvéssel. nagy szorgalommal, józan elemzéssel, saját fogyatékosságaink leküzdésével, lehetőségeink ésszerűbb kihasználásával munkálkodjunk a következő feladatok teljesítéséért. A megyei pártbizottság éves és középtávú politikai tervekben dolgozza ki a XI. kongresszus határozataiból eredő konkrét megyei feladatokat. Irányító te1. A megyei pártbizottság és szervei, valamint a megyében levő pártszervek és pártalapszervezetek erősítsék vezető, irányító tevékenységüket. Fejlesszék munka- módszerüket, a pártmunka politikai, mozgalmi jellegét. Éppen ezért hangsúlyozni kell a felelősség, a szervezettség, a gyakorlatiasság növelését. A felelősségérzet az önállóságot, az indokolt mérvű bátorságot, a. megoldási módszerek alkotó jellegű kutatását, keresését és alkalmazását követeli meg. Jobban kell fejleszteni a pártmunkában a kezdeményezőkészséget, a szakszerűséget és a szocialista vállalkozói szellemet. A tudatos fegyelemre és a hiányosságokkal szembeni azonnali fellépésre kell törekedni. Harcot kell folytatni a bürokratikus munkastílus, a rutin, a felelőtlenség, a szervezetlenség és a látszat- aktivitás ellen. 2. A politikai munka hatékonyságát a lenini normák érvényesülésének kiteljesedésével kell emelni. Fejleszteni kell a pártmunka operativitását. Erősíteni kell a demokratikus centralizmus gyakorlatát, a jogok és kötelességek egységként való' felfogását. Következetesen fel kell lépni a központi akaratot, valamint a demokratizmust sértő magatartás, gyakorlat, munkamódszer és nézetek ellen. A döntések kialakításában növelni kell a párttagság cselekvő részvételét, érvényesíteni a kollektív vezetést és az egyszemélyi felelősség elvét. A döntések megalapozottságának erősítése érdekében fel kell használni a társadalomtudományok eredményeit. A megyénkben lezajló társadalmi-gazdasági objektív folyamatok, jelenségek sokoldalú, elmélyült elemzésére és gondos számbavételére van szükség. Olyan perspektivikus tervek kidolgozását kell elterjeszteni, amelyek meghatároz^ zák a pártszervezetek tevékenységének fő irányait. Ezáltal megyénk kommunistái eiere tudnak állni a tömegek kezdeményezésének, alkotó aktivitásának. A centralizmus fejlesztése érdekében a határozatok hiánytalan végrehajtására és az ellenőrzésre kell koncentrálni. Az ellent A szocialista társadalom építése megköveteli a tulajdonviszonyok szocialista vonásainak további fejlesztését. Ennek megfelelően emelni kell az állami tulajdont képező vállalatok, gazdasági egységek szervezettségét, termelési színvonalát. A mezőgazdaságban az iparszerű vonások kiterjesztése, a termelőszövetkezetek vállalati sajátosságainak erősítése, a szocialista vonások mélyülése jelentse a korszerű nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének útját . Szorgalmazni szükséges az állami vállalatok, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szerződéses alapon nyugvó közös tevékenységének kiszélesítését A termelőszövetkezetek a politikai, a társadalmi és a gazdasági céloknak megfelelően egyesülhetnek. Továbbra is szükségünk van a saját munkán alapuló kisárutermelésre, főképpen a háztáji gazdaságok és a szolgáltatások területén. A személyi tulajdon gyarapítása szocialista céljainkkal összhangban történjen. Fel kell lépni viszont a nem munkával szerzett, a családi szükségletet meghaladói, elvtelen jövedelem- szerzés ellen. 2. Fontos feladatunk, hegy behatóbban foglalkozzunk a megyében élő munkásság világnézeti nevelésével, osztály- és tulajl. A gazdaságpolitikai munka alapvető feladata továbbra is a megye gazdaságának a helyi adottságokra és lehetőségekre épülő, a központi célokat alátámasztó tervszerű, arányos és gyors fejlesztése. A termelés bővítésének fő forrását valamennyi népgazdasági ágban a hatékonyság és azon belül az élőmunka termelékenységének fokozása biztosítsa. Ennek érdekében határozottabb előrelépés szükséges a műszaki fejlesztés, a termelési szerkezet és a termékek minőségének javításában. A termelésben és a nem termelő szférákban egyaránt kiemelt feladat a pazarlások megszüntetése, a takarékosság, az erőforvékenységében biztosítsa maradéktalan végrehajtásukat és a munka rendszeres pártellenőrzését. Biztosítsa a XI. kongresz- szus határozatainak és a megyei tennivalóknak differenciált feldolgozását, a végrehajtást szolgáló egységes szemlélet és cselekvőkészség kialakítását a megye párttagsága és a dolgozó rétegek széles körében. A pártszervek és az alapszervezetek feladatai A társadalmi viszonyok továbbfejlesztése A gazdasági épitőmuitka feladatai őrzés módszeres, sokoldalú, elvi jellegű legyen, de ezzel 'együtt foglalja magában a szervező munkát és a végrehajtásban résztvevők számára időben nyújtson gyakorlati segítséget. 3. A Központi Bizottság 1973. november 28-i — a káder- és személyzeti munka fejlesztéséről szóló — határozatának végrehajtása során biztosítani kell a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesülését. A kádermunkában fokozni kell a pártszervek, az állami, a gazdasági szervek, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőinek személyi felelősségét. Olyan kádereket kell növelni, akik alapos felkészültséggel, önzetlenül, odaadással szolgálják a párt, a munkásosztály, a nép ügyét. Minden vezető személyesen Is felelős utánpótlásának biztosításáért. Tervszerűbben és tudatosabban kell segíteni a munkában, a társadalmi, a politikai életben kitűnt, jó vezetői adottságokkal rendelkező, tehetséges fizikai dolgozók — köptük fiatalok, nők — vezetővé válását. 4. A Politikai Bizottság 1972. december 14-i állásfoglalásának végrehajtásával biztosítani kell az alapszervezetekben folyó munka tartalmi színvonalának gyorsabb ütemű emelését. Meg kell valósítani az alapszervezeti vezetőségek tagjainak rendszeres politikai képzését, továbbképzését, a vezetőségek stabilitását. Az alapszervezetek tevékenységében fokozni kell a termelés pártirányításának, ellenőrzésének hatékonyságát. Biztosítani kell, hogy a pártmegbízatások a határozatok végrehajtásához kapcsolódjanak, gondoskodni kell teljesítésük ellenőrzéséről. 5. A pártépítő tevékenység fejlesztésén keresztül, a Szervezeti Szabályzat szigorú betartásával, tovább kell javítani a tag- felvételi munkát. Biztosítani kell a hatékony eszmei, politikai nevelést, a párttagságra történő felkészítés tudatosságát, rendszerességét. A pártszervezetek és a tagfelvételi jogkörrel rendelkező pártbizottságok fordítsanak kiemelt figyelmet a politikailag, erkölcsileg alkalmas fizikai dolgozók, nők és fiatalok — főképpen a megye ipari nagyüzemeiben dolgozó munkások — párttaggá nevelésére. donosi tudatának nagyobb fokú fejlesztésével, öntevékenységének fokozásával, általános és szakmai műveltségének emelésével. A célkitűzések végrehajtásában a nagyipari munkásságra kell támaszkodni, de megkülönböztetett módon szükséges foglalkozni az új ipartelepen dolgozókkal is. Határozottabban kell kifejezésre juttatni, hogy a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése megyénk egész lakosságának éppen úgy, mint a társadalom egészének alapvető érdeke. Fő feladat, hogy a párt-, a társadalmi, a gazdasági szervek vezető tisztségeibe és testületéibe a kórábbinál nagyobb számban kerüljenek a munkában, a közéletben kimagasló szerepet játszó, tehetséges munkásemberek, munkásfiatalok. Tovább kell fejleszteni a megyében élő szövetkezeti parasztság kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemléletét, politikai tudatosságát. Nagy figyelmet kell szentelni a termelőszövetkezeti fiatalok szakmai és politikai képzésére, és ezzel egyidejűleg közéleti szereplésére. Továbbra is fontos célunk a marxista—■ leninista világnézet erősítése az értelmiség különböző rétegeiben, valamint az értelmiség utánpótlásának biztosítása, nagyrészt a munkás- és parasztfiatalok körébőL rások céljaink megvalósítását szolgáló összehangolt felhasználása. Minden vállalatnak, szövetkezetnek törekednie kell az önköltség csökkentésére, a jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtésére. 2. Az iparfejlesztést megyénk sajátos helyzete határozza meg. Továbbra is folytatni kell az ipartelepítést és -fejlesztést a 11 kiemelt, de főként a 3—4 nagyobb településen. A tervidőszak éveiben a megye iparának teljes termelési értéke átlagosan 5—7 százalékkal növekedjen. A termelés növekedésének túlnyomó részéi. Az államélet és a szocialista demokratizmus helyzete
