Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

a R Szolnok megyei Pártbizottság beszámolója 70—75 százalékát a termelékenység emel­kedéséből kell fedezni. Az ipar szerkezetében az élelmiszer-, a gép- és a könnyűipar részaránya növe­kedjék. Nagy gondot kell fordítani a ka­pacitások fokozott kihasználására. Kiemel­kedő szerepet kell tulajdonítani a piac igényeit előre látó műszaki fejlesztésnek, a korszerű üzem- és munkaszervezésnek, a termelésszerkezet átalakításának, a mi­nőségi munka és a jövedelmek szorosabb kapcsolatának. A szükséges munkaerő biztosítása érdekében fel kell tárni a tár­sadalmilag kedvező irányú munkaerő- mozgást, a vállalati belső munkaerő tar­talékokat és javítani kell a munkás— alkalmazotti arányt. A termékek verseny- képességének növelésével és a piaci mun­ka javításával növekedjen az értékes ex­port mennyisége és aránya. Az építőipar területén legfontosabb fel­adat a kapacitásbővítés, a jobb minőségű munka és a költségtakarékosság. Elsősor­ban a szak- és szerelőiparban meglevő ka­pacitáshiányt szükséges felszámolni. To- , vább kell fejleszteni az állami építőipart, erősíteni az építőipari szervezetek között kialakult eredményes kooperációt. Fokozni kell a koncentrációt és a szakosítást. Nö­velni kell a korszerűsítési, a fenntartási, felújítási célokat szolgáló építőipari tevé­kenység arányát. Az építőipari szakmun­kásképzés és továbbképzés fejlesztésével javítani kell a szakmunkás-ellátottságot. A közlekedésben biztosítani kell a vas­úti pályaudvar terv szerinti befejezését. Csökkenteni kell a Diesel-programnál mu­tatkozó lemaradást. Szükséges a megnö­vekedett áruszállítási feladatok teljesítése, a személyszállításban a zsúfoltság meg­szüntetése, a kulturáltabb utazási viszo­nyok biztosítása. Tovább kell korszerűsí­teni közútjainkat. Javítani kell a forga­lomszervező munkát. 3. Nagy gondot kell fordítani a Tisza II. vízlépcső kapacitásának kihasználására. Jobban kell hasznosítani az öntözésfej- 1 lesztés bővülő lehetőségeit, s az öntözésre berendezett területeket flz élelmiszergazdaság 4. A népgazdasági igények teljesebb ki­elégítése érdekében tovább kell fejleszte­ni élelmiszergazdaságunkat, a korszerű rendszer-szemléletű gazdálkodás bővítésé­vel. Előbbre kell lépni a koncentrációban és a szakosodásban. A hatékony, nagyteljesítményű gépek alkalmazását kell előtérbe helyezni és élni kell az üzemek közötti társulás, a feldol­gozó tevékenység fejlesztésének lehetősé­geivel. A növénytermesztésben javítani kell az iparszerű termelési rendszerek hatékony­ságét. Az öntözés a termelési tevékenység szerves része legyen. A műtrágya-felhasz­nálást legalább az országos szintre kell emelni. Területben és gépesítettségben növelni szükséges a nagyüzemi zöldség­termelést és a cukorrépa termelését. Nö­velni kell az intenzív művelésbe vont legelőterületeket és korszerűsíteni a tö­megtakarmány előállítását. Erdőgazdaságunk szolgálja termelési, jóléti és környezetvédelmi céljainkat; a termékfeldolgozás szintjének érdemi nö­velése, az új telepítések és a meglevő erdőink többcélú, gazdaságos hasznosítása útján tegyen ennek eleget. Az állattenyésztésben a termelési rend­szerek elterjesztésére és a termelési szín­vonal emelésére kell törekedni. Növelni kell a szarvasmarha- és juhállományt. Be kell fejezni a TBC-mentesítést és folytatni a brucella-mentesítést. Szükséges fenntar­tani a háztáji- és kisegítő gazdaságok ter­melési kedvét, ösztönözni önellátó és áru­termelő feladataik ellátását. Az élelmiszeripar fejlesztésében a fő fel­adatok közé tartozik a húsfeldolgozó, az univerzális hűtőház, a tejfeldolgozó létesí­tése. A gabonaiparban, a malomiparban a raktárkapacitás bővítését és a keverékta­karmánygyártás fejlesztését kell elérnünk. Az élelmiszeripar egész területére általá­nos feladat a meglévő élelmiszeripari ka­pacitások teljesebbé tétele és korszerűsí­tése. A gazdálkodás fejlesztése érdekében az élelmiszergazdaságban is törekedni kell a takarékosabb energia- és anyaggazdálko­dásra, az álló- és forgóeszközök összehan­golására, és biztosítani kell a népgazdasá­gi célkitűzésekkel egyező termelés- és jö­vedelempolitikát. | 5. Erősíteni kell a különböző típusú szö­vetkezetek gazdasági, mozgalmi, együtt­működését, a lakosság életkörülményeinek javításáért, igényeinek kielégítéséért ér­zett közös felelősséget. fi beruházási tevékenység 6. Gazdaságunk tervszerű fejlesztésének egyik feltétele a beruházási tevékenység javítása. A beruházások átfutási idejét nagyobb tervszerűséggel, jobb előkészítéssel, pon­tosabb szervezéssel csökkenteni kell. Az élelmiszergazdaságban törekedni kell a beruházások koncentrálására, s folytatni szükséges a komplex meliorációs beruhá­zásokat. 7. A lakosság élet- és munkakörülményei a gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan a következő években is erőteljesen javulja­nak. Az ezzel kapcsolatos feladatokat meg kell határozni a megye V. ötéves terület- fejlesztési tervében, a város- és községpo­litikai célkitűzésekben, összhangban a központi életszínvonalpolitikai célkitűzé­sekkel. Az életszínvonal folyamatos emelését úgy kell megvalósítani, hogy az anyagi jó­lét növekedése összhangban legyen a jobb munkával, a gazdasági hatékonyság foko­zódásával. Az általánossá váló 44 órás munkahetet körültekintően, jobb szerve­zéssel, a munkafegyelem betartásával, ra­cionális munkaelosztással kell bevezetni. Kiemelt figyelmet és energiát kell for­dítani a munkások és a nagycsaládosok életszínvonalának emelésére. Biztosítani kell a munkásság és a parasztság jövedel­mének arányos növekedését. Fontos feladat az infrastruktúra gyor­sabb ütemű fejlesztése, ezen belül is a lakás-, a közmű-, az egészségügyi és a ke­reskedelmi ellátás javítása. Biztosítani kell a lakosság több, jobb és választéko­sabb ellátását a közszükségleti cikkekből. Különös gondot kell fordítani a kereske­delmi hálózat fejlesztésére és a kulturált kiszolgálás megteremtésére. Q lakásépítés Határozottabban kell előrelépni a lakás- helyzet javításában. Külön figyelmet kell fordítani a megyeszékhelyen és a váro­sokban élő munkásság, fiatalok, nagycsa­ládosok lakásgondjainak megoldására. Megfelelő anyagi erőt, energiát kell fordí­tani a környezetvédelemre. Az egészségügy fejlesztésének a jövőben hatékonyabban kell szolgálnia az emberek testi-, lelki épségének megőrzését, vissza­adását, társadalmi közérzetének javítását. Ehhez az egészségügyi ellátás objektív feltételeinek céltudatos fejlesztésére és a szakemberhiány számottevő csökkentésére van szükség. A gyógyító-megelőző intéz­ményhálózat fejlesztésének megyei szintű összehangolása, megfelelő szervezeti kere­tek létrehozásával a hálózatban rejlő tar­talékok hasznosítása, a különböző szintű intézetek együttműködése ugyancsak ha­tékonyabban kell hogy szolgálja megyénk- lakosságának színvonalas egészségügyi el­látását. lisoigial és művelődési feladatok 1. A pártmunka alapvető feladatának, a párttagok kötelességének kell tekinteni a párt eszméinek, a marxizmus—leninizmus- nak terjesztését, a tömegek szocialista tuda­tának, gondolkodásmódjának, magatartásá­nak kialakítását, a szocialista életmód ki- fejlesztését. A tömegpolitikai munka, a t íjékoztatás, valamint a művelődésügy in­tenzívebben segítse a politikai célokkal való gyorsabb azonosulást, tegye szoro­sabbá a párt- és a tömegek közötti kap­csolatot, ösztönözzön az önálló cselekvésre, az alkotó aktivitás kibontakoztatására. Erélyesebben lépjen fel az antimarxista, kispolgári ideológiákkal szemben a marx­izmus—leninizmus hatékonyabb terjeszté­sével; járuljon hozzá a maga eszközrend­szerével a munkásosztály és a párt vezető szerepének, a szocialista nemzeti egység­nek erősítéséhez, a szocialista tulajdonvi­szonyok fejlesztéséhez, a szocialista de­mokratizmus kiszélesítéséhez. Fokozottabb figyelmet kell fordítani az érdekek és ellentmondásainak magyará­zatára. Jobban kell koncentrálni a haza- fiság osztályharcos értelmezésére, nemzeti és riemzétközi egységére; a tettek hazafi- ságát érzelmi oldalról is közelebb kell hozni szocialista eszményeinkhez. Nagy gondot kell fordítanunk a ma- gyar-VszoVjet barátság ápolására. Biztosí­tani kell az MSZBT tagcsoportok színvo­nalas működését, tovább kell fejleszteni az Észt Szovjet Szocialista Köztársasággal ki­alakított hagyományos kapcsolatainkat fiz oktatásügy 2. Oktatásügyünk alapvető feladata biz­tosítani, hogy az ifjúság a szocialista tár­sadalom építéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, készséggel rendel­kezzen, végső szintézisként kialakuljon fiataljainkban a marxista világnézet, a szocialista erkölcs. E célnak kell aláren­delni valamennyi,, az oktatás, nevelés to­vábbfejlesztését szolgáló intézkedést. El kell érni, hogy gyermekeink a növekvő igényeknek, a pedagógiai elveknek és a korszerű követelményeknek megfelelő kö­rülmények között nevelkedjenek. Ehhez — figyelembevéve a népszaporulat örvendetes javulását is — nagyszámú új óvodai hely­re, az általános iskolai hálózat jelentős fejlesztésére, a középiskolai kollégiumi helyek bővítésére és a szakmunkásképzés feltételeinek további javítására van szük­ség. Ez csak a központi és a helyi erőfor­rások maximális kihasználásával, egyezte­tésével valósítható meg. A körülmények javításával, nagyobb anyagi és erkölcsi ösztönzéssel biztosítani kell, hogy a megye minden, részében jól felkészült pedagógusok tanítsanak. A nö­vekvő igények és követélmények szüksé­gessé teszik a pedagógus továbbképzés fejlesztését. A képzés legyen rendszeres, differenciált, világnézeti-politikai tartalmú. fi közművelődés 3. A közművelődés világnézetet, életmó­dot, magatartást, érkolcsöt formáló té­nyező, és a szocialista társadalom felépí­tése szempontjából egyre nagyobb jelentő­ségre tesz szert. Ezért továbbfejlesztését a következő időszak fontos politikai felada­tának kell tekinteni. A közművelődési munkában tóvább kell erősíteni a szocia­lista eszmeiséget, elkötelezettséget. Ezt a feladatot úgy lehet megoldani, ha a párt, az állami szervekben, a tömegszervezetek­ben és mozgalmakban dolgozó kommunis­ták intenzívebben és összehangoltan mun­kálkodnak a dolgozók művelődésének se­gítésén. Az eddigieknél nagyobb mértékben kell mozgósítani az értelmiség különböző réte­geit a munkások, fiatalok, falusi dolgozók művelődésének segítésére. Mindez járjon együtt a művelődő és a kultúrát átadó em­ber fokozott megbecsülésével. A tartalmi követelmények magas színvo­nalához kell igazítani közművelődési intéz­ményrendszerünket, vagyis korszerűsíteni kell mindenekelőtt a művelődési házakat,, bővíteni a könyvtárakat, a múzeumokat. Külön gondot kell fordítani az új megyei művelődési központ mielőbbi átadására, sí megyei könyvtár, múzeum helyigényének kielégítésére. Szigorúbb ellenőrzéssel el kell érni, hogy á művelődésre fordítható össze­gek a legcélszerűbben és koncentráltan ke­rüljenek felhasználásra. Lényegesen előbb­re kell jutni az intézmények közös fenntar­tásának elterjesztésében. A megyében élő művészek és a művészeti intézmények nagyobb társadalmi megbe­csülésével és támogatásával el kell érni, hogy tovább szélesedjen a művészet és a közönség kapcsolata. 4. A megye általános adottságaival, fejlő­désével és lehetőségeivel összhangban emelni kell a tudományos munka színvona­lát, javítani a feltételeit. A tudományos társaságok ösztönözzék tagságukat a tudományos igényű alkotó­munkára, mozgósítsák őket a továbbképzés­ben való részvételre, a közművelődés segí­tésére. űz állam! szervek, tömegszervezetek és mozgalmak feladatai Az állami szervek, tömegszervezetek és mozgalmak pártirányításában továbbra is biztosítani kell az irányítás eszmei-politi­kai, testületi jellegét, az állami szervekben, tömegszervezetekben dolgozó kommunis­ták munkáján keresztül történő érvényesí­tését. Fejleszteni kell a KISZ-szervek és szervezetek pártirányításának hatékonysá­gát. 1. A jövőben is erősíteni kell a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és állam- igazgatási szerepét. Gondoskodni kell arról, hogy irányító és ellenőrző funkcióikat min­den hozzájuk tartozó területen magasabb színvonalon lássák el. A tanácsok biztosít­sanak nagyobb lehetőséget az állampolgá­roknak a közügyek intézésében, a döntések kialakításában és végrehajtásában való részvételére. Továbbra is fontos feladat a törvényesség betartása, az ügyintézés bürokratikus voná­sainak megszüntetése. Nagyobb mértékben kell segíteni az állampolgárok kötelességei­nek és jogainak érvényesülését a közért­hetőbb jogpropagandával. A fegyveres testületek nagyfokú hozzáér­téssel és hivatástudattal tegyenek eleget kö­telezettségeiknek. Kiemelt figyelmet kell fordítani a megyé­ben lévő munkásőr-egységek pártirányítá­sának fejlesztésére. A munkásőr-egységek erkölcsi, politikai, fegyelmi helyzetének to­vábbi szilárdítását, az állományépítő mun­ka tervszerűségét, a belső arányok megfele­lő kialakítását, a harckészültség fokozását, a szakmai feladatok magasszintű ellátását kell a parancsnoki munka középpontjába állítani. Ennek segítése, ellenőrzése min­den illetékes pártszerv és alapszervezet egyik központi feladata legyen. fiz üzemi demokrácia 2. Az üzemi demokráciát a jövőben is a szocialista demokrácia alapvetően megha­tározó részének kell tekinteni, amely a dol­gozóknak lehetőséget ad arra, hogy részt vegyenek a vállalati tevékenység kialakítá­sában és ellenőrzésében. Növelni kell a dol­gozók felelősségtudatát és aktivitását. Az üzemi demokráciát tartalmában és mód­szereiben tovább kell fejleszteni. Biztosítani kell a dolgozók beleszólását az ügyek inté­zésébe, az üzemi élet fő területeinek formá­lásába. Tartalmasabban kell működtetni az üzemi demokrácia közvetlen fórumait. A pártszerevezetek és a szakszervezetek ál­lásfoglalásaikban jobban építsenek a dol­gozók véleményére. El kell érni, hogy a munkakollektíva derékhadának ésszerű javaslata vezetői intézkedéssé formálódjon. 3. A szakszervezetekben dolgozó kommu­nisták munkájukkal segítsék elő, hogy ter­melési feladataink sikerrel teljesüljenek, és a megye gazdasági fejlődése továbbra is gyors, dinamikus legyen. Ösztönözzék a modem technika, a korszerű üzem- és mun­kaszervezési módszerek bevezetését. Jo­gaiknak megfelelően szorgalmazzák a dol­gozók munkakörülményeinek rendszeres javítását, segítsék az üzemi demokrácia fejlesztését. Lehetőségeik jobb kihasználá­sával emeljék magasabb szintre a politi­kai és kulturális nevelőmunkájukat. Emel­jék az alapszervezeti munka színvonalát. 4. Alapvető, hogy a ifjúság nevelését, esz­mei, politikai, erkölcsi arculatának formá­lását — az ifjúságpolitikai határozatban foglaltaknak megfelelően — az iskolák, a családok, a munkahelyek dolgozói, a veze­tők tekintsék megkülönböztetett felada­tuknak, és ennek megfelelően biztosítsák az időarányos tennivalók eredményes végre­hajtását. Támogatjuk a KISZ politikai és mozgal­mi jellegének továbbfej esztését szolgáló kezdeményezéseket. Emellett a KlSZ-szer- vek és szervezetek neveljék a fiatalokat öntevékenységre, 'politikánk melletti cse­lekvő kiállásra, bátor kezdeményező ma­gatartásra. A KISZ-szervezetek megtisztelő feladta legyen: a legjobb ifjúsági vezetőket, aktivistákat úgy neveljék, hogy alkalmassá váljanak a párttagságra. Nagyobb gondot és figyelmet kell fordítani munkamódszerük fejlesztésére. fl nipsiUifta 5. A nők helyzetével, politikai és szakmai fejlődésével, közéleti szerepük növelésével a párthatározatoknak megfelelően kell fog­lalkozni a jövőben ■ is. A pártalapszereveze- tek rendszeresen számoltassák be az illefe- 1 kés vezetőket: mit tettek és mit kívánnak tenni a Központi Bizottság határozatának'' valóraváltásáért. Társadalmi összefogással gondoskodni kell a nők politikai műveltség­ben való lemaradásának a jelenleginél gyorsabb megszüntetéséről, a gyermekes anyák helyzetének sokoldalú javításáról. 6. A Hazafias Népfrontban dolgozó kommunisták járuljanak hozzá, hogy erő­södjön a lakosság kapcsolata az állami szer­vekkel, vonják be az embereket a város- és községpolitikai tervek kidolgozásába és végrehajtásába. Mozgósítsák megyénk la­kosságát a békéért vívott küzdelemre. Az állami szervekben, tömegszervezetek­ben és mozgalmakban dolgozó kommunis­ták, a KISZ-szervek és szervezetek a XI. kongresszust követően kezdeményezzék a kongresszusi határozatokból adódó sajátos feladatrendszerük kidolgozását, testületi ülésen történő megtárgyalását és biztosít­sák azok következetes végrehajtását. Te­gyenek konkrét intézkedéseket vezető tes­tületi irányító, szervező, segítő, ellenőrző munkájuk hatékonyságának növelésére. Eszmén!: jegyében A kongresszus óta eltel időben pártszer­veink és szervezeteink növekvő felelősség- tudattal tevékenykedtek a megye politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai felada­tainak megvalósításán. A munkások a pa­rasztokkal, az értelmiségiekkel, az egész la­kossággal együtt lelkiismeretes munkával járultak hozzá megyénk fejlődéséhez. A pártszervek és szerevezetek betöltötték sze­repüket. Nőtt a munkásság befolyása és. megbecsülése. Megyénkben is szilárdabbá vált a munkás-paraszt szövetség. Közéle­tünk fejlődött. Teljesebb lett a szocialista nemzeti egység. A hatékonyabb gazdasági munka révén fejlődött iparunk és mezőgaz­daságunk. Emelkedett megyénk lakosságá­nak életszínvonala, politikai, általános és szakmai műveltsége. Tiszta lelkiismerettel elmondhatjuk: gazdag időszak van mögöt­tünk. Sikereink forrása: az elvhű lenini politika melletti kiállás, a politika gyakor­lati alkalmazása, az egész lakosság cselekvő részvétele célkitűzéseink valóra váltásában. A jövő feladatainak megvalósításához is a történelmi útjelző: a párt politikai fő vo­nalának érvényesítése. Az általános irány­vonal töretlensége nem jelent és nem is je­lenthet egy helyben topogást. Ilyen törek­vést tükröznek a munkásosztály helyzeté­nek, a lakosság életkörülményeinek javítá­sára, a gazdaság tervszerű, arányos fejlesz­tésére, a szocialista demokrácia erősítésére, a szocialista közgondolkodás további térhó­dítására szólító irányelvek, megyei célkitű­zések. Az alapvető irányvonal stabilitását és politikánk dinamizmusát a XI. kongresszus után is a jövő feladatainak egységes gya­korlati megvalósítása biztosítja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents