Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

A Szolnok megyei Pártbizottság beszámolója A tájékoztatásban, a közvélemény for­málásában fontos szerepet töltött be az egyre növekvő olvasótáborral rendelkező pártsajtó. Különösen a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozata óta lendüle­tesebb politizáló légkör alakult ki azáltal, hogy a tömegpolitikai munka jobban kap­csolódik a párt általános és helyi gazda­ságpolitikai, társadalompolitikai és ideoló­giai tevékenységéhez. Erősödött a szocialista nemzeti egység és annak helyes értelmezése. Az emberek nagy többsége elfogadja a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a kispolgár­ság érdekközösségen alapuló együttműkö­désének szükségességét, azt is érzékeli, hogy ezen belül a munkásosztályé és párt­jáé a vezető szerep, valamint a munkás­paraszt szövetség alkotja továbbra is a ki­teljesedő nemzeti egység bázisát. n szocialista erkölcs új jellemzői Javult a munkához való viszony. Erősö­dött a munkahelyhez való kötődés. A szo­cialista munkaerkölcs új jellemzői bonta­koznak ki. Ezt mindenekelőtt az emberek kollektív magatartásának erősödése mutat­ja. Javult a munka és az eredmények er­kölcsi és anyagi ösztönzőinek helyes értel­mezése és értékelése. Egyre többen tekin­tik az elismerés alapjának a jól végzett munkát, a példás emberi magatartást, az egészséges közéleti és társadalmi aktivi­tást. A marxista világnézet terjedésével pár­huzamosan fokozódott a kritikai szemben­állás az antimarxista, reakciós eszmékkel (nacionalizmus, kozmopolitizmus, kispol- gáriság) és magatartási módokkal (önzés, harácsolás, közömbösség). Erősödött a lakosság közgondolkodásá­ban a szocialista hazafiság érzése. Gazda­gabbá vált politikai tartalma, egyértel­műbb lett a proletár nemzetköziséggel va­ló összefüggése. A proletár intemacionaliz-* mus érzésének elmélyítésében, a szovjet nép iránti barátság tartalmának gazdagí­tásában fontos szerepet töltöttek be az MSZBT tagcsoportok, és testvéri együtt- s„. w működésünk az Észt Szovjet Szocialista Köztársasággal. A marxizmus-leninizmus terjedésével és gyakorlattá válásával párhuzamosan talál­koztunk elfogadhatatlan nézetekkel is. A lakosság különböző csoportjainak esz­mei-politikai, tudati színvonalára az álta­lános fejlődés a jellemző. A legnagyobb tudati fejlődést a megye munkássága mu­tatta, a parasztság gondolkodásmódjában — amellett, hogy szocialistább lett — több ösztönös elemmel találkoztunk. Az értel­miség soraiban szintén hatékonyabban terjedt a marxista-leninista világnézet, bár egyeseknél végletes nézetek is megmutat­koztak. Az elműtt időszakban jelentősen fejlő­dött közoktatásunk: meggyorsult a tárgyi feltételek javítása és az iskolai élet, a ne­velés korszerűsítését szolgáló törekvések kibontakozása A IV. ötéves terv viszony­lag szerény megyei célkitűzései nagyrészt valóra váltak, illetve megvalósulóban van­nak. A társadalmi összefogás eredményeként a tervezettnél jóval több óvodai hely épült. Az általános iskolai tanterem-fejlesztés — a terv teljesítése ellenére — elmarad a szükségestől, és az országos ütemtől is. Községeinkben, városainkban így továbbra is gondot okoznak a szőrt elhelyezésű és rossz állagú épületek, Szolnokon a nagy-* mérvű tanteremhiány, A tanulólétszám csökkenésével szemben a tanárok létszá­ma nőtt, de a képesítés nélküliek aránya is emelkedett. A szakmunkásképzés tartalmilag korsze­rűsödött, jobban kapcsolódik a gyakorlati termelő munkához. Ez még akkor is nagy eredménynek tekinthető, ha a tárgyi felté­telek (tanterem- és kollégiumi helyhiány) a jelentős fejlődés ellenére is szűkösek és a személyi ellátottság csak részben kielé­gítő (például a pedagógus munkakörben dolgozók 40 százalékának nincs pedagógiai végzettsége). Szakközépiskoláink további erősödésével a középfokú oktatás belső arányai kedvezően alakultak. Kevés a kol­légiumi hely. Az esti és levelező oktatásra járók szá­ma mind az általános, mind pedig a közép­iskolákban nőtt. A növekedés — törekvé­seinkkel összhangban — főleg a munkások köréből jelentős. Állami felsőoktatási intézményt a me­gyeszékhelyen eddig nem sikerült létre­hozni. Emelkedett viszont a tekintélye és a jelentősége a mezőtúri főiskolai karnak és a jászberényi felsőfokú tanítóképző in­tézetnek, mivel az előbbi 1972-től, az utóbbi 1975. szeptember 1-től főiskolaként működik. A megye közművelődésében erősödött a kedvező folyamatok kibontakozása. Meg­győző adatok érzékeltetik a közművelődés hatókörének bővülését.' Emelkedett az is­kolázottság. Tovább emelkedett a rádió-, a tv-előfizetők száma. A könyvtárak, szín­házi előadások, a művelődési házak láto- gatottabbak. Fellendülőben van a kórus­mozgalom. Szép számmal tevékenykednek az öntevékeny művészeti csoportokban is. A munkások és parasztok művelődésének fő bázisai a szocialista brigádok lettek. A munkásság körében a közművelődési tevé­kenység mindenütt céltudatosabbá vált, megerősödött; számos értékes, továbbfej­leszthető kezdeményezéssel gazdagodott. A művészeti és kulturális életben számotte­vően erősödött a szocialista elkötelezettség. Határozottabban érvényesült a marxista világnézeti tartalom, tudatosabbá vált a hazafias és az internacionalista nevelés. Javult a közművelődési és művészeti tevé­kenység, az öntevékeny művészeti mozga­lom színvonala, bár az utóbbi társadalmi bázisa még elég szűk. A népművészeteknek számos kiváló kép­viselője alkot a megyében. Képzőművésze­ink. a'Szigligeti Színház tagjai és zenei éle­tünk legjobbjai elismerést érdemlően való­sítják meg egyre szélesebb rétegekhez elérő értékes törekvéseiket. A közművelődési dolgozók száma mint­egy 20 százalékkal nőtt, jelentősebb há­nyaduknak azonban nincs szakképesítése és — sajnos, éppen a művelődési otthonok­ban — alig csökkent a fluktuáció. A külön­böző értelmiségi rétegek közművelődést segítő tevékenysége még alkalomszerű. Az anyagi-tárgyi feltételek javultak. -A gyarapodás mértékével azonban — az igé­nyek és a művelődésre váró feladatok is­meretében -— nem vagyunk elégedettek. A Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek megjelenése óta egyre job­ban kialakultak megyénkben is a gyakor­lathoz, a termeléshez szorosan kapcsolódó kutató-fejlesztő tevékenység irányzatai. A legtöbb lehetőség adottságainknál fogva — elsősorban néhány iparágban és az élelmi­szergazdaság területén van. A társadalom- tudományokban — egy-két szakterület ki­vételével — szerény, csak a tudományos­ság határán mozgó tevékenység folyik. A beszámolási időszakban bontakozott ki a megye tudományos társaságainak munkája, amely jól szolgálja a szellemi erők mozgósítását és összefogását, a szak­emberek tájékoztatását, segíti a szakmai, elméleti továbbképzést. fi pártszervek és a pártszervezetek helyzete Megyénkben is érvényesült a párt vezető szerepe. Irányító, ellenőrző és szervező munkánkkal biztosítottuk pártunk politi­kájának megvalósulását, A társadalmi viszonyok alakítása, gazda­sági feladataink végrehajtása megköve­telte a párt vezető szerepének következe­tes érvényesítését. Sikerült elfogadtatni főbb céljainkat és aktivizálni megyénk munkásságát, a termelőszövetkezetek tag­jait és az értelmiségieket a szocializmus építésében. Mind a pártszervek, mind a pártalapszervezetek kulcsfontosságú sze­repet töltöttek be a párt és a tömegek kapcsolatának erősítésében. A párttagok eszmeileg, politikailag felkészültebben és következetesen képviselték politikánkat a munkában és a közéletben egyaránt; 98,6 százalékuk rendszeresen eleget telt tagdíj­fizetési kötelezettségének. Megyénk párttagságának fegyelmi hely­zete is tovább javult és szilárdult. Tartal­masabbá és következetesebbé vált a párt­fegyelmi munka. A fegyelmi jogkörrel ren­delkező pártbizottságok fegyelmi bizottsá­gai a Szervezeti Szabályzat szerint működ­tek, munkájukkal védték a párt sorainak tisztaságát és erősítették a párt akcióké­pességét, egységét Fokozottabb figyelmet fordítottunk a Szervezeti Szabályzatban foglalt jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesí­tésére, továbbá a párttagságból eredő er­kölcsi követelmények betartására, a ne­velésre és megelőzésre, szükség esetén a vétségek szigorú elbírálására. A pártszervek és szervezetek az elmúlt években a X. kongresszus, a központi pártszervek és az 1970-es megyei pártérte­kezlet határozatai alapján végezték mun­kájukat. Folyamatosan szervezték, segítet­ték és rendszeresen ellenőrizték a párt­határozatok gyakorlati megvalósítását. Ezt elősegítette a párt szervezeti felépítése is. A megyében 14 járási jogú pártbizottság dolgozik a korábbi 16-tal szemben. A me­gye 69 községe közül 26-ban községi párt- bizottság, 32-ben községi pártvezetőség fogja össze a pártszervezetek munkáját. A munkahelyi pártbizottságok száma 22, a munkahelyi pártvezetőségeké pedig 65. Testületi irányító tevékenységük a megye társadalmi életének valamennyi szférájá­ban érvényesült. Azáltal, hogy a lényeges kérdésekre, a fő folyamatokra koncentrál­tak, a munkásosztály és a párt vezető sze­repét erősítették, a megye egészének he­lyes irányú fejlődését biztosították. A pártszervek és szervezetek fejlesztet­ték a pártmunka politikai-mozgalmi jelle­gét A megyei pártbizottság intézkedett — központi szervek határozatai alapján — a járási, városi pártbizottságok, a községi vezető pártszervek tevékenységének fej­lesztésére, munkamódszerük tökéletesíté­sére. Kidolgozásra és elfogadásra került a megyei pártbizottság és szerveinek ügy- BeadjR FejtesstettüV tervező munkánkat és ezt a járási jogú pártbizottságok számá­ra is követelményként szabtuk meg. A pártszervek és szervezetek az állami-, társadalmi- és tömegszervezetekkel haté­kony munkamegosztást alakítottak ki. A testületi munkában, a végrehajtás folya­matában kiszűrték és megszüntették a felesleges párhuzamosságokat. Ezzel egy- időben növelték az állami- a társadalmi- és a tömegszervezetek önállóságát, felelős­ségét, sajátos feladataik teljesítését. Megyénkben a párttagság létszáma 33142. A növekedés 1971. január 1. óta 2326. Jelenleg 1024 pártalapszervezet van, 45-tel több mint amennyi a legutóbbi pártértekezlet alkalmával volt. A párt vezető szerepének érvényesítését segíti, hogy a pártszervezetek átfogják a megye politikai, gazdasági és társadalmi életének minden lényeges területét. Az alapszervezetek kétharmada közvetlenül a termelés területén tevékenykedik. Erfisödött a pártsgység A X. kongresszus határozatainak végre­hajtása során tovább erősödött megyénk­ben a pártegység. A megyei pártbizottság és az irányítása alá tartozó pártszervek munkája biztosította, hogy a szocialista építőmunka minden főbb kérdésében ki­alakuljon a megye párttagságának egysé­ges szemlélete, felfogása és cselekvése. A párttagok többsége nemcsak kiállt a párt politikája mellett, hanem fel is lépett a ... helyenként és időközönként tapasztalható antimarxista nézetek, kispolgári jelenségek J ellen. A szocialista építőmunkában való í részvétel, a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, a XI. kong- i resszus és felszabadulásunk 30. évforduló- ,* jára indított versenymozgalom eredményei egyértelműen tükrözik a párttagság, a dol­gozók széles rétegeinek a párt célkitűzései­vel való egyetértését. Növekedett a párt­tagok aktivitása és kezdeményezőkészsége a pártéletben, a feladatok végrehajtásá­ban; 80—85 százalékuk rendszeresen meg­jelenik a párt rendezvényein, és 15—25 százalékuk nyilvánít véleményt, A pártta- gok 70—75 százaléka teljesít állandó jelle- 5 gű pártmegbízatást. Sokasodott azok szá- ' ma, akik bátran, pártszerűen mondanak •' véleményt, bírálatot. >. A beszámolási időszakban sokoldalú munka folyt a lenini normák helyes ér­telmezésének és következetes gyakorlati alkalmazásának biztosításáért. Az intéz­kedések hatására, valamint a párttagság ideológiai, politikai képzésének és az álta­lános műveltség növekedésének eredmé­nyeként a gyakorlatban is fejlődött a de­mokratikus centralizmus. Minimálisra csökkent azokrrák a száma, akik a demok­ráciát szembeállítják a központi akarattal. Párttagságunk döntő többsége fegyelme­zetten hajtja végre a pártszervek határo­zatait, teljesíti párttagságából eredő köte­lességeit, és megfelelően él jogaival. A demokratizmus érvényesülését erősí­tette, hogy a párt felsőbb és helyi szervei a döntések kialakításába bevonták a párt­tagságot. A párttagok véleményére való támaszkodás, a párthatározatok körülte­kintő, kollektív feldolgozása megkönnyí­tette a központi akarat helyi érvényesíté­sét. lagyeMi önállósággal, felelősséggel A megyei pártbizottságnak és a végre­hajtó bizottságnak a járási, városi pártbi­zottságokat irányító, segítő, ellenőrző mun­kája párthatározatokon alapult. A X. kongresszus óta eltelt időszakban a járási jogú pártbizottságok eredményesen vettek részt a központi és a megyei pártszervek határozatainak végrehajtásában. Rendsze­resen állást foglaltak, döntöttek működési területük fontosabb kérdéseiben. A Poli­tikai Bizottság határozatainak megfelelően nagyobb önállósággal és felelősséggel, ja­vuló színvonalon látják el a területükön lévő községi, hivatali, intézményi pártbi­zottságok, pártvezetőségek irányítását, se­gítését, ellenőrzését. A X. kongresszus óta, de különöskép­pen a Politikai Bizpttság 1972. december 14-i állásfoglalását követően tervszerűbbé, következetesebbé és folyamatosabbá vált a pártalapszervezetek irányító, szervező, ellenőrző munkája, és a szervezeti élet A pártszervek testületi munkájában ér­vényesült a kollektív vezetés elve. A napi­rendre kerülő kérdések vitájában, a fel­adatok kialakításában a választott párt­szervek tagjainak többsége aktívan részt vett. A vezető pártszervek és a pártalap- szervezetek vezetőségei rendszeresen be­számoltak a testületeknek, a taggyűlé­seknek. A megyei pártbizottság, valamint az irá­nyítása alá tartozó pártszervek és párt- alapszervezetek jelentős intézkedéseket tettek a káderpolitikai elvek helyes gya­korlati alkalmazása és érvényesítése ér­dekében. A kádermunka fontos szerepet tötött be a párt vezető szerepének érvé­nyesítésében, az irányítás tökéletesítésé­ben. A megyében dolgozó vezetők döntő többsége meggyőződéssel, a követelmé­nyeknek megfelelő színvonalon dolgozik. Következetesen képviseli a párt politiká­ját, a munkásosztály érdekeit. Az utóbbi időben nőtt a vezetésbe bevont munká­sok, nők és fiatalok száma. Egyre in­kább azok kerültek és kerülnek vezető beosztásba, választott testületbe, akik ma­radéktalanul megfelelnek a káderpolitikai követelményeknek. A megyei pártbizottság és végrehajtó bi­zottság tervszerű kádermunkával, az idő­közben végrehajtott kádercserékkel bizto­sította a párt-, állami, gazdasági, tömeg­szervezeti és társadalmi szervek vezeté­sének kedvezőbtf személyi feltételeit. Na­gyobb figyelmet fordítottak pártszerveze­teink a káder- és személyzeti munka párt- ellenőrzésére. Véleményezési jogkörük gya­korlásában is jelentős fejlődés tapasztal-, ható. Mindemellett előfordult még tervszerűt­len beiskolázás, a káderutánpótlás nevelé­sének elhanyagolása, esetenként a káder­hatáskör megsértése. Tapasztalható to­vábbá bátortalan minősítés csakúgy, mint a káder- és személyzeti munka pártirá- nyításának és ellenőrzésének felszínessége. A minősítések döntő többsége rendszere­sen elkészült és jól szolgálta a káderek nevelését. A káderek, valamint a káder- utánpótlás politikai, szakmai képzése egy­re tervszerűbb és összehangoltabb lett. A megyei pártbizottság a káderek politikai képzését négy évre szóló beiskolázási terv alapján végezte. Jelentős azoknak a párt-, állami, gazdasági vezetőknek a szá­ma, akik az elmúlt években különböző szintű pártiskolai végzettséget szereztek. Ezzel párhuzamosan nőtt a párttisztsé­gekben, választott pártszervekben dolgo­zók körében a pártiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Párlépítés a megyében A beszámolási időszakban a megyei pártvezetésben, a függetlenített pártappa­rátusban 51 százalékos volt a cserélődés. A különböző szintű pártbizottságokban 10— 15 százalékos, a pártalapszervezetek titká­rainak körében pedig 20—25 százalékos. A megyében végrehajtott kádercserék ked­vezőbb személyi feltételeket teremtettek a megnövekedett feladatok kimunkálásához, határozott és következetes végrehajtásá­hoz. A kádermunkában tapasztalható fejlő­dés mellett a vezetők egy kis részénél elő­fordul munkamódszerbeli, magatartásbeli fogyatékosság, itt-ott anyagiasság, bekép­zeltség, esetenként jogtalan előnyszerzésre való törekvés. Az ilyen jelenségek ellen határozottan felléptünk. A X. kongresszus óta, de különösen a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozatának végrehajtásával következe­tesebbé vált a pártépítő tevékenység, ja­vult a pártalapszervezetek tagfelvételi munkája. A párttagság létszáma és össze­tétele egészséges ütemben és irányban fej­lődött. Azok kerültek be a pártba, akikre szükségünk van és „kapun kívül” marad­tak, akik érdemtelen előnyök megszerzésé­re törekedtek. Éppen ezért nagy figyelmet fordítottunk a párt munkásjellegének erősítésére, a fi­zikai dolgozók, a nők és a fiatalok párt­taggá nevelésére. Az intézkedések egy ked­vező folyamat kibontakozását tükrözik. Az 1973. január 1. óta felvételt nyert pártta­gok körében a fizikai dolgozók aránya 73,3 százalék. A nők párttagságon belüli aránya is 2,5 százalékkal növekedett. A 30 éven aluliak tagfelvételen belüli aránya meg­haladta a 60 százalékot. A párttaggá neve­lés tervszerűbbé, folyamatosabbá tételével, a követelmények fokozásával és diffe­renciált alkalmazásával is törekedtünk a párt sorainak, egységének erősítésére. fi tömegszervezetek és a tömegmozgalmak helyzete, a rétegpolitikai tevékenység A megyében dolgozó tömegszervezetek és mozgalmak a párt eszmei-politikai irá­nyításával, önállóságukat megőrizve szer­vezték, ösztönözték a lakosság legszélesebb rétegeit a szocialista építés és életmód fel­adatainak teljesítésére. Szervezésükben százezrek dolgoztak a közügyért, lakóhe­lyük, környezetük fejlesztéséért. Eredmé­nye,sen segítették 3 szocialista demokrati»­mus érvényesülését. A szakszervezetek ered­ményesen töltik be hivatásukat, nélkülözhe­tetlen segítői, szervezői a párt és a tömegek kapcsolatának. Rendeltetésüknek m'egfele- lően segítették politikai céljaink megvaló­sítását, az üzemi demokrácia érvényesülé­sét, és gondoskodtak a dolgozók szocialis­ta szellemben váló neveléséről. Jogaiknak »egfelelőefi képviselték ét védték • dói-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents