Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

Hz MSZMP Szolnok megyei Bizottságának beszámolója a párt X. kongresszusa óta végzett munkáról Í Pártunk X. kongresszusa óta eltelt időben a politikai, gazdasági, ideológiai, kul­turális életünk fő területeit gyorsuló ütemű fejlődés jellemezte. Érvényesült a ■ párt, a munkásosztály vezető szerepe, erősödött a munkásosztály hatalma. Tö­kéletesedett az állami élet és az államigazgatás, szélesedett a szocialista demokrácia. Fejlődtek a társadalmi viszonyok. Hatékonyabbá vált a gazdasági építőmunka. Ja­vultak a lakosság élet- és munkakörülményei. Tovább terjedt és erősödött a mar­xista-leninista világnézet. Emelkedett az emberek műveltségi szintje. Kedvező fo­lyamatok alakultak ki a közművelődésben. A tömegszervezetek és mozgalmak ren­deltetésszerű működésükkel segítették céljaink megvalósítását, összességében teljesí­tettük a X. kongresszus határozatait. A megyei pártbizottság a munka eredményeiről és a feladatok megoldása köz­ben tapasztalt gondokról összefoglalóan a következőket jelenti a pártértekezletnek. R társadalmi viszonyok fejlődése A szocialista termelési viszonyok tovább­fejlődésének alapja a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdona. Megyénkben állami vállalatoknál, intézményekben és szövet­kezetekben dolgozik a foglalkoztatottak 96 százaléka. Az állami tulajdon részaránya és szerepe növekedett. Ebben a döntő té­nyező az ipar fejlődése volt. A nagyipari üzemekben tovább nőtt a termelés mérté­ke, felszereltsége és színvonala. A szövetkezeti szektorban is erősödtek a tulajdonviszonyok szocialista vonásai. Az egyesülések következtében csökkent a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek száma. Egyre több állami gazdaság és termelőszö­vetkezet kapcsolódik be az iparszerű ter­melési rendszerekbe. Kibontakozóban van­nak az ipari, mezőgazdasági üzemek, va­lamint a kereskedelmi szervek közös tár­sulásai. Gyarapodott a lakosság személyi tulajdona. 0 munkásság helyzete A megye fejlődése jól tükröződik a tár­sadalmi szerkezet változásában. Az összes keresők 55,8 százaléka munkás, 19,2 száza­léka szövetkezeti paraszt. Az értelmiségiek és az alkalmazottak aránya 21 százalék, a magánszektorhoz tartozóké 4 százalék. Szolnok megyében a munkásság létszáma 106 ezer, 3 ezerrel több, mint 1970-ben volt A munkásság azonban nemcsak számarányánál fogva meghatározója a me­gye társadalmi struktúrájának, hanem egy­ségességét, politikai befolyását, munkafe­gyelmét, társadalmi és közéleti munkáját, szemléletét tekintve is. Élet- és munkakörülményeinek javításá­ra — különösen az utóbbi két évben — nagy gondot fordítottunk. A munkásság koncentrációja nálunk az országos átlagnál alacsonyabb. Az ezer embernél többet fog­lalkoztató üzemekben például a megye A társadalmi viszonyok fejlődése és as állam több irányú támogatása nagymér­tékben kihatott megyénk gazdasági építő­munkájának, a lakosság életkörülményei­nek alakulására. Megyénk gazdasága a X. kongresszus óta a népgazdasági és a megyei politikai célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. Mind az iparban, mind a mezőgazdaság­ban terveink nagyrészt valóra váltak. Ja­vultak a lakosság életkörülményei. Gaz­dasági eredményeink mellett azonban el­lentmondások is születtek. Tervszerű, arányos fejlődés Gazdasági célkitűzéseink megvalósítását bizonyítja, hogy megyénk gazdasága terv­szerűen és arányosan fejlődött. Az ipari- és az építőipari termelés 30—30 százalék­kal, a mezőgazdasági 35 százalékkal növe­kedett. A IV. ötéves terv eddigi eredményei alapján megyénkben a felhalmozás és a fogyasztás általában a tervezett arányok­nak megfelelően alakult. Az ipari munka termelékenységének javulása mind a ter­vezettnél, rpind az országosnál szerényebb mértékű volt. Ez utóbbi összefügg a jelen­tős exténzív fejlesztéssel, de a gazdálko­dás, az üzem- és munkaszervezés, a terve­zés hiányosságaival is. Kedvezőtlenül ha­tott a termelékenység alakulására az is, hogy a termelő tevékenység koncentrációja az előrelépés ellenére sem kielégítő. Az eltelt négy évben jelentős iparfej­lesztés valósult meg a megyében. Az ipari beruházá-ok értéke csaknem 4 milliárd forint volt. Az ipartelepítések eddigi ered­ményei jelentős szerepét játszottak a me­rvén belüli területek gazdasági kiegyenlí­tésének ■'folyamatában. ígv az iparóso- 'sbrn. a munkásosztály erősödésében, a termelés’'an, a lakosság élet- és munkakö­rülményeinek javul á'áKan, a termelé­kenység vállalati' tartalékainak kiaknázá­sában kedvező feltételek jöttek létra. Figyelemre méltó az a minőségi változás, amely a bázisioarokban a termelés inten­zív fejlesztésében egyre inkább kibontako­munkásságának 25 százaléka dolgozik. A munkásság politikai, szakmai és általános műveltsége tovább nőtt. A párt- és tömeg­szervezeti oktatásban résztvevők fele, az esti egyetemen tanulók 26 százaléka mun­kás. A termelés műszaki színvonalának emelkedése következtében növekedett a szakmunkások száma. Arányuk — bár még kisebb a szükségesnél — eléri a 42 száza-, lékot. A szövetkezeti gazdálkodás színvonalá­nak folyamatos emelkedése következtében a parasztság részaránya a társadalmi struktúrán belül továbbra, is csökkenő ten­denciájú. A modern műszaki megoldások és technológiai eljárások behatolása a me­zőgazdasági termelésbe magasabb képzett­séget igényelt. A szakképzettséggel ren­delkező dolgozók aránya ennek alapján növekedett ugyan, de nem kielégítő mér­tékben. A parasztság munka- és életkörül­ményei közeledtek a munkásokéhoz. A szövetkezeti gazdálkodás sikerei és a poli­tikai nevelő munka kedvezően befolyásol­ták a parasztság tudatának alakulását, kollektív tulajdonosi szemléletét A megyében az értelmiségi dolgozók száma emelkedett, de elmaradt a termelő­erők fejlődése által meghatározott szük­ségletektől. Értelmiségi munkakörben 18 600-an dolgoznak, közülük 8 200-an ren­delkeznek felsőfokú végzettséggel. A me­gye értelmiségi dolgozóinak politikai-vi­lágnézeti fejlődése alapvetően kedvező. A munkához, szocialista társadalmi rendsze­rünkhöz való viszonyuk, politikai tudatos­ságuk egyre magasabb szintre emelkedik. Csak viszonylag szűk értelmiségi réteget jellemez a technokrata szemlélet, a kis- polgáriság. A kisiparosok, kiskereskedők és magán­foglalkozásúak társadalmilag hasznos sze­repet töltenek be a megyében. Létszámuk mintegy nyolcezer, többségük ipari szol­gáltatást végez. xfk (Hűtőgépgyár, Tisza Cipőgyár, Tisza- menti Vegyiművek, kőolajipar, Állami Építőipari Vállalat). Fejlődött számos ter­melési eljárás, korszerűsödtek a technoló­giák, javult a vállalatok műszaki fejleszté­si tevékenysége, bővültek anyagi és szemé­lyi feltételei’. Feladat maradt továbbra is a termelőeszközök egy részének jobb, haté­konyabb kihasználása és a munkaidőalap szervezettebb, fegyelmezettebb hasznosí­tása. Az ipar szektorális és ágazati összetétele a megyében összességében a céljainknak megfelelően változott. Növekedett az álla­mi, a minisztériumi ipar aránya. Tovább nőtt a nehézipar szerepe. A gépipar, a vegyipar és az építőanyagipar dinamiku­sabban fejlődött. Kedvezőtlen azonban, hogy mind a létszám, mind az eszközök arányát tekintve csökkent az élelmiszer- ipar részesedése. Megyénk ipara növekvő mennyiségű és jobb minőségű terméket adott a bel- és külkereskedelemnek. A belkereskedelem értékesítési részaránya az évi 20 százalék­ról 25 százalékra, a külkereskedelem ré­szesedése 7 százalékról 15 százalékra emelkedett. A vállalatok, a szövetkezetek értékesíteni tudták termékeiket, a korábbi­nál jobban igazodtak a piaci igényekhez. Ipari szövetkezeteink a megye gazdaság- politikai célkitűzéseivel összhangban alap­vetően teljesítik a IV. ötéves terv felada­tait. Az egyedi gyártásban, a kis- és kö­zépsorozatú termékek előállításában — vállalati kooperációkban is — rugalma­san egészítették ki az állami nagyipar ter­melését. Hozzájárulnak a lakossági áruala­pok b'vítéséhez, a választék szélesítésé­hez. Ennek ellenére a szövetkezetek fejlő­dési üteme, áruértékesítése nem volt egyenletes. Csuoán 1973 óta kivetkezett be gyorsabb ütemű fel’Més. különösen az export-termelésben. Neeotív jelenség, hogy a megye szövetkezetei a szolgáltatá- «o’*at alig növelték. Az építőipar termelése . fők^onen utóbbi két évben feü'dött dinamikusan. A "1 százalékos termet Asn ''vekedőst a terme­lékenység számottevő javí’á-évű értük el; ennek ellenére az egv murkásri* jutó ter­melés értéke még mindig 40 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. Nögy év alatt 5 500 lakást építettek. így tevékenysé­gükön belül a lakóházépítés lett a legje­lentősebb munkaterület. Az építőipari szövetkezetek nagy szere­pet töltöttek be az egészségügyi és műve­lődési célt szolgáló épületek felújításában, karbantartásában, a községek helyi igé­nyeinek kielégítésében. Az építőiparban bekövetkezett kedvező folyamatok mellett továbbra is gondot jelent, hogy a kapaci­tás kisebb a fizetőképes keresletnél. Az építőipari szervezetek — tervező, lebonyo­lító és kivitelező vállalatok — munkájá­nak összehangoltságában a kezdeti ered­mények mellett sok még a tennivaló. A X. kongresszus óta eltelt években fej­lődött megyénk közlekedése is. A vasúti és közúti pályák felújításában, korszerűsí­tésében, a járműpark növelésében .ered­ményes munka folyt. Valamelyest javult a tömegközlekedés kultúráltsága is. A IV. ötéves tervben megvalósul a 4. sz. főútvonal teljes rekonstrukciója. Az anya­gi erőforrások szűkössége miatt a szüksé­geshez képes lassan halad az alacsonyabb rendű utak korszerűsítése. A postai szol­gáltatások színvonala a gépesítés által emelkedett; Szolnok belépett az országos távhívó rendszerbe. A megye egész arculatát megváltoztatja a Tisza II. vízlépcső. Ez az új, hatalmas termelőeszköz a víz biztosításával lénye­gesen javíthatja a termelési feltételeket. Gysrs Gövehedis a mezűgazdaságban Mezőgazdaságunk fejlődése meggyorsult Különösen sokat gyarapodott felszereltsé­gében. Legerőteljesebb előrehaladás a nö­vénytermelési főágazatban következett be. Az évi növekedési ütem meghaladta a 15 százalékot. Az állattenyésztés termelési vo­lumené évi 8,2 százalékkal emelkedett. Ja­vult a szarvasmarha, sertés- és baromfi- tenyésztés színvonala és nőtt nagyüzemi mérete. r Az élelmiszeripari ágazatok többségének fejlődése elmaradt az alapanyag-termelés növekedésétől. Az ország élelmiszeripari bruttó termeléséből megyénk csak 5,3 százalékkal' részesedik, noha az áruértéke­sítés 7,3 százalékát adja. Feldolgozó kapa­citásunk elégtelensége miatt a húsipar a vágósertések egyharmadát, a vágómarhá­nak alig több mint felét képes levágni. Az élelmiszergazdaság fejlődésének gyor­sabb ütemét a folyamatosan javuló szemé­lyi és tárgyi feltételek biztosították. Jól szolgálják az ágazat fejlődését a különbö­ző társulások, együttműködések és az ipar­szerű termelési rendszerek. A mezőgazdaságilag művelt terület szá­mottevően nem változott. A vetésszerkezet alakulása lényegében megfelel a népgaz­dasági érdekeknek. Nőtt a cukorrépa, a rizs, a kukorica vetésterülete. Hátrányos viszont a burgonya- és zöldségtermő terü­let csökkenése. A termésátlag növekedése a fontosabb növényeknél a tervezettnél va­lamivel gyorsabb, a cukorrépánál és a rizsnél viszont csak mérsékelt volt. Továb­bi legelőterületeket vontak intenzív műve­lésbe. Megkezdődött a nagyüzemi szőlőte­rületek rekonstrukciója. Nagy teljesítményű erő- és munkagépek léptek be a termelésbe. A gépesítést egyre inkább a komplexitás jellemzi. A bővült fajtaválasztékkal a biológiai alapokat job­ban kihasználtuk. Nem lehetünk elégedet­tek viszont a kemizálás mértékével, mivel az 1 hektárra felhasznált műtrágya ható­anyag (199 kg) jelentősen elmarad a szük­ségestől és az országos átlagtól. Az öntöző kapacitás kihasználásában javulás ta­pasztalható. Kedvezőtlen viszont, hogy az öntözhető terület nem növekedett. A mezőgazdasági üzemek árutermelése a beszámolási időszakban 41 százalékkal nőtt. A X. kongresszus utáni időszakban a me­gye mezőgazdasági üzemeiben gyorsult a koncentráció és a szakosodás. Pártunk X. kongresszusának a szövetke­zeti mozgalommal kapcsolatos állásfogla­lása kedvező fejlődési feltételeket terem­tett a szövetkezeti mozgalom számára. A szövetkezetek fejlődése megyénkben külö­nösen fontos, ma már a községek társadal­mi-gazdasági életében meghatározó szere­pük van. Gazdasági jelentőségüket mutatja, hogy a szövetkezeti szektor adja a mező- gazdasági termelés 55.9 százalékát, az ipa­ri termelés 7,3 százalékát és a kiskereske­delmi forgalom 53,2 százalékát. A szövetkezetek megyei területi szövet­ségei az érdekképviseleti, szolgáltatási Megyénk szocialista gazdaságának dina­mikus fejlődése, a tulajdonviszonyok vál­tozása megfelelő alapot teremtett a marxizmus-leninizmus eszméinek' haté­konyabb terjesztéséhez, a lakosság műve­lődési igényeinek jobb kielégítéséhez. A X. kongresszus óba mind mennyi.-. vjUeg. mind minőségileg kiterjedt és erősödött a igrxlzmus-lcnimznr's karai .■ > a. feüődött megyénk lakóinak vi égaé/eti e- ‘égé, köz- gondolkodása. cselekvési készsége. A tudatosabb irányítás és tervezés révén növekedett az agitáció és a p-opaganda hatása. Korszerűbbé váit a politikai neve­tevékenységükkel, tanácsadói munkájuk­kal segítik a szövetkezeteket. A jövőben na­gyobb figyelmet kell fordítani az egyes szövetkezetek valóságos érdekképviseleté­re, problémáik felismerésére és gyakorlati megoldására. Megyénk gazdaságának tervszerű fejlő­dését nagymértékben befolyásolta a beru­házási tevékenység javítása. A gazdálkodó egységek jelentős beruházásaikat változó sikerrel valósították meg. Az ipari beru­házások értéke 4 milliárd forint volt, a me­ző-, erdő- és vízgazdálkodásé pedig meg­haladta a 4 milliárdot. Az ipari vállalatok műszaki fejlesztési alapja 42 százalékkal emelkedett, melyből a felhasználás 37 szá­zalékos volt. A mezőgazdaságban elsősor­ban a gépi beruházások aránya nőtt meg. Gondot jelent, hogy a szocialista építőipar fejlesztésére fordított összeg a termelő- ágazatok megyei beruházásainak csak 1 százaléka volt. Megyénkben a X. kongresszus óta javul­tak a lakosság életkörülményei is. A reál­jövedelem évente 5,4 százalékkal emelke­dett; ez valamivel magasabb az országos átlagnál. A fogyasztói árak évi emelkedése átlagosan 2,1 százalékos volt. A munkások átlagbére már 1973-ban 14 százalékkal ha­ladta meg az 1970. évit. A központi bér­emelés mérsékelte a munkások és alkal­mazottak, a férfiak és nők közötti, továb­bá a szakképzettség szerinti bérarányta­lanságokat. A szociálpolitikai intézkedések hatására növekedtek a társadalmi juttatá­sok. Ez hozzájárult a családi jövedelmek közötti különbségek csökkenéséhez. A jövedelmek gyarapodásával párhuza­mosan a lakosság áruvásárlása és takarék­betét-állománya szintén növekedett. A kis­kereskedelmi forgalom folyó áron 4 év alatt körülbelül 40 százalékkal bővült; a vendéglátás forgalma 25—26 százalékkal emelkedett. A megnövekedett igények jobb kielégítése érdekében számos új bolt és vendéglátó egység létesült. A fejlesztések eredményeként a boltok alapterülete 13 százalékkal, a vendéglátó helyeké 6 száza­lékkal bővült. A kereskedelmi hálózatfej­lesztés sem területileg, sem időbelileg nem volt egyenletes, a lemaradás a megyeszék­helyen a legnagyobb. A családok fogyasz­tásának szerkezete a jövedelmek nagysá­ga, illetve a család nagysága szerint erő­sen differenciált Négy év alatt 15 ezer lakás Céljaink között szerepelt a lakás- és a kommunális ellátás erőteljesebb fejleszté­se. Az építkezések következtében a me­gye lakásállománya 5 százalékkal növe­kedett. A magánerőből épült lakások száma számottevően emelkedett Az ál­lami lakásépítésben viszont jelentős lemaradás van. Ez a jelenség a városokban, különösen a megyeszékhelyen okozott gondot. Előnyös változás, hogy az új laká­sok között csökkent az egyszobás lakások aránya, növekedett az átlagos alapterület. Kedvező jelenség, hogy fokozatosan emel­kedett a munkáltatói támogatással megva­lósuló lakásépítkezések és vásárlások szá­ma. Területileg ugyan nem arányosan, de négy év alatt teljesítettük a IV. ötéves la­kásépítési tervet, amely 15 ezer új lakás építését irányozta elő. A megye közmű-ellátottsága javult, de még mindig alacsony a víz-, a csatorna- és a gázhálózatba bekapcsolt lakások ará­nya. A megye lakosságának egészségügyi el­látása tovább fejlődött. Az orvosi körzetek száma emelkedett, az elkészült új szakor­vosi rendelőintézetek jelentősen javították a járóbetegellátás színvonalát. Megkezdő­dött a megyei kórház rekonstrukciós bő­vítése, Karcagon ideg-elme pavilon épül. A kórházi ellátás egyes szakterületeken számottevően fejlődött. Ugyanakkor az egészségügyi ellátás legsúlyosabb hiányos­sága továbbra is a kórházi ágyak alácsony száma. Javult az egészségügyi felvilágosítás, ne­velés, a családi életre való felkészítés; si­keres volt a népesedéspolitikai intézkedé­sek eddigi végrehajtása. A művi terhesség­megszakítások csökkentek, a szülések szá­ma jelentősen emelkedett. A csecsemőha­landóság évek óta kevesebb, mint 25 ezre­lék. Az ezer bölcsődéskorú gyermekre jutó helyek száma a tervidőszak végére 100 fölé emelkedik. Javult a gondozásra szoruló Öregek ellátása. lés eszközrendszere és bővült hatóköre. A párt- és tömegszervezeti oktatásban éven­ként több mint 100 ezren vettek részt. A párttagok közül 14 százalékkal többen fog­lalkoztak rendsz’~e~en a m-’-rizmus-leni- nizmussal. mint öt övvel ezelőtt. Az Ok;atáil lTaz*ntó:.'ig a káderképzés és tóvá bképzés' jrlp Is - bázisa lett. Á X. kongresszus óta 5 310 hallgató v-gzett, tó­vá’ >bá 900 ági*á'or és 1 400 propagandista részesült elméleli és módszertani képzés­ben a különböző tanfolyamokon. Kialakult a középkáderképzés és továbbképzés új struktúrája is. R gazdasági építőmunka, a lakosság életkörülményei Rz ideaiégia és a művelődés helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents