Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 9. ______LJUJÜ- l. ■’SÜLUa.^-'ME"» Ta nácskozik a megyei pártértekezlet Dr. Gergely István vitaindító beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) béri vonása, egyénisége a politika megvalósításának aranyfedezete. Beszédének további részé­ben kiemelté: a párthatáro­zatok megvalósításában ér­vényesülő szigorú következe­tesség eredménye, hogy az el­múlt négy évben tovább nö­vekedett a megyei pártbizott­ság, a végrehajtó bizottság, a területi pártszervek tekin­télye, a párthatározatok rang­ja, nem utolsósorban a kom­munisták szavának hitele. Amikor pedig a kádermun- " kával kapcsolatos követel­ményeket sorolta, többek kö­zött ezeket hangsúlyozta: A vezetőktől nap mint nap többet és jobbat vár a párt, igényesebb irántuk közvetlen környezetük, egész társadal­munk. A jobb munka maga­sabb és tisztább erkölcsjsé- get követel meg tőlünk, ön­magában azonban ez sem elég. A felelősségérzetet, a Beszélt arról is, hogy a termelés hatékonyságának javítása, a lakosság életszín­vonalának emelése jórészt a szocialista tudatosság es mű­veltség fejlődésétől függ. A munkásosztály és pártja ve­zető szerepének megvalósítá­sában alapvető feltétel, hogy a marxizmus—leninizmus le­gyen a meghatározó társa­dalmunk szellemi életében. Ebben gyökerezik a párt po­litikájának ereje és haté­konysága, ez adja meg áz irányvonalat a tömegek ve­zetéséhez. Megyénk lakossá­gának gondolkodásában a marxista eszmék ma már meghatározóak, de nem ki­zárólagosan. Ezért ideológiai és művelődési munkánk kö­zéppontjában a lakosság marxista világnézeti egysé­gének megteremtése, mű­veltségének növelése, az em­ber személyiségének feleme­lése állt és áll. Áz eredmé­nyesebb ideológiai és műve­lődési munka a gyakorlati társadalompolitikai és gaz­daságpolitikai életre is pozi­tívan hatott. Az egyre in­kább szocialistává formált magatartás közhasznú, ön­ként vállalt tettekben is mégnyilvánult. Ebből lettek a terven felüli művelődési és szociális létesítmények, a kommunista műszakok, a szocialista brigádok vállalá­sai. A továbbiakban kifejtette: törekvéseink eredményeként a művelődés a társadalmi ér­deklődés homlokterébe ke­rült. Ma már egyre kevésbé szorul magyarázatta, hogy a szocializmus építésének je­lenlegi szakaszában az ok-. fejlődő munka- cs emberi normákat át kell tudni ül­tetni környezetünkbe. Dr. Gergely István vita­indító beszédében foglalko­zott megyénk gazdaságában elért eredményekkel. Szólt arról, hogy a termelés el­fogadható arányban növeke­dett és iparunk ma már évente mintegy 20 milliárd, mezőgazdaságunk pedig csaknem 10 milliárd forint értéket állít elő. Dinamiku­san fejlődtek a megyénkben honos iparágak. Üzemeink termékei nemcsak megyénk­ben, hazánkban, de határa­inkon túl is tekintélyt és elismerést vívtak ki. Élel­miszergazdaságunk hozzájá­rult ahhoz, hogy évenként megteljen az ország kam­rája és jusson elegendő élel­miszer a lakosság asztalára. A gazdaság és a politika köl­csönhatása adott alapot a lakosság életkörülményeinek rendszeres javításához. tatás, a kultúra általános fejlesztése azért fontos fel­adat, mert enélkül elképzel­hetetlen a szocialista tudat, magatartás, világnézet, élet­mód általános érvényű ki­alakítása. Ezért örvendetes, hogy például a sokak által már eltemetett iskolai fel­nőttoktatás újra virágzásnak indult, miután űj, korszerű formákat találtunk és a munkahelyek is jobban ösz­tönzik a dolgozók művelődé­sét. Egyre elfogadottabbá válik az állandó, szinte szó­rakozva tanulás, az önkép­zés igénye és gyakorlata csakúgy, mint a művelődés személyi és tárgyi feltételei­nek közös megteremtése. Vitaindítójában dr. Ger­gely István szólt a megol­dásra váró gondokról is. A gondok, nehézségek — mon­dotta — együttesen sem csökkenthetik eredményeink értékét, dé elhallgatásuk, fi­gyelmen kívül hagyásuk to­vábbi fejlődésünk akadályát jelentenék. Őszintén számot kell vetni azzal, hogy az ál­talános előrehaladásunk alapját jelentő gazdaságunk­ban a termelékenység meg nem éri el a szükséges és az elvárható színvonalat. Nem mindenütt törődnek eléggé a korszerű technika alkalma­zásával, hatékony kihaszná­lásával. Némely helyen a technika, a gép többet „tud", mint az ember, és ez is gond. A gazdasági ágazatok között sem alakultak ki még az optimális arányok. ItGott a vezetés sem áll még hivatá­sa magaslatán. A gazdasági egységek teljesítményei kö­zött még nagyok az indoko­latlan különbségek. Mcgfi­gyelhető a munkaerő ked­vezőtlen irányú mozgása is. Nem lehetünk még elégedet­tek a beruházások megvaló­sításának ütemével és költ­ségtényezőivel sem. Az üzem- és munkaszervezés­ben is vannak még kihasz­nálatlan lehetőségek stb. Az érdekviszonyok össze­függés-rendszerében sajnos, nem érvényesült mindig és mindenütt a nagyobb közös­ség érdeleinek elsőbbsége. A kapzsiság, az önös érdek lúíhájszólásá, vagy a cso­portérdek túlzott előtérbe helyezése, szembeállítása az össztársadalmi érdekkel, több — országosan is rosszhírü— konfliktust okozott. örvendetes, — folytatta beszédét — hogy nemcsak azokat ítélte el helyesen me­gyénk lakossága, akik ego­izmusuktól hajtva tevékeny­kedtek, hanem azokat is bí­rálta, akik nemtörődömség­ből vagy saját jólétük fo­kozása érdekében lehetőséget teremtettek a visszaélésekre, a kevés munkából való gyors meggazdagodásra. A vezetők munkáját is di­cséri, hogy városaink, közsé­geink egy részére nem lehet ráismérni, annyira újjá va­rázsolták. de ugyanakkor a pártellenőrzés hiányosságaira utal, hogy egyes települések elmaradtak a fejlődéstől. Nem lehetünk elégedettek az életkörülményeket lényege­sen meghatározó kommuná­lis viszonyainkkal, a műve­lődésügy és az egészségügy feltételeinek alakulásával sem — möndotta, majd így folytatta beszédét: A következő időszakra szó­ló feladataink kidolgozásában egyik szempontunk jelenlegi ellentmondásaink számbavé­tele volt. Ezzel egyidejűleg két másik elvet is igyekez­tünk érvényesíteni: , egyrészt a fejlett szocialista társada­lom építésének követelmény­A megyei pártbizottság első titkára a következő gondola­tokkal fejezte be vitaindító beszédét: Ahhoz, hogy társadalmunk­ban egyre jobban kirajzolód­janak a munkához és a kö­zösséghez való szocialista vi­szony vanásai, a szocialista életmód, erkölcs és közgon­dolkodás jellemzői, vala­mennyi — céljainkkal azo­nosuló — nőre és férfira számítunk. Legfőképpen az olyan emberekre, akikben — mint Lenin mondja — „a szocializmushoz való hűség egyesül azzal a képességgel, hogy hűhó nélkül meg tudják szervezni nagyszámú ember kemény és összehangolt, együttes 'munkáját’’. így lesz hazánk, s benne Szolnok mer rendszerét, másrészt objektív adottságaink, lehetőségeink realitását. Ilyen alapokon a kidolgozott feladatok azt szol­gálják, hogy megyénk a szoci­alista társadalom építésében az ország fejlődésével össz­hangban, az eddiginél gyor­sabb ütemben haladjon előre. És a haladás feltétele a szo­cialista módon élő és gondol­kodó ember. Ebben az ember­formáló folyamatban a párt a ..karbantartó brigád”. A párt­tagok kötlessége, hogy min­denkit, akit kell, figyelmez­tessenek az útelágazás előtt, nehogy rossz útra tévedjen. A szocalizmus mindenkinek épül, érte mindenkinek fele­lősséget kell éreznie. Olyan társadalom épül ma hazánkban, amely az élet minden területén előkészíti a kommunizmusba való átme­net feltételeit. Éljen bennünk annak tudata, hogy a jövőért a jelenben kell dolgozni! Az, hogy idáig eljutottunk, meg­becsülésre méltó, óriási ered­mény, a felvilágosult embe­rek nagyszerű munkájának gyümölcse. Köszönet hát mindazok­nak, akik nem sajnálták a fá­radságot, a lelkesedést, külö­nösen azoknak a kommunis­táknak. akik 30 esztendeje, szabadságunk hajnalán is az első sorokban haladtak, ha kellett fegyverrel harcoltak, ha kellett, kalapáccsal a kéz­ben dolgoztak, és ha azt kérte a párt: szövetkezésre buzdí­tották a falusi embereket. Nekik, tiszteletre méltó vete­rán elvtársainknak nyugodt, békés esztendőket kívánunk, a feltételeket hozzá megte­remtjük. Szeretnénk, ha min­denkor örömet jelentene szá­mukra szépülő, kiteljesedő emberi világunk látványa, szeretnénk, ha mindenkor éreznék a társadalom megbe­csülését és azt. hogy számí­tunk tapasztalataikra, józan bölcsességükre. gye fejlődése a jövőben is töretlen, így válik lakossá­gunk tudatos alkotójává és birtoklójává mindannak, amit már ma is, de holnap méginkább szocialistának ne­vezünk. Javasoljuk pártunk XI. kongresszusának, hangsúlyoz­za úgy, mint eddig, hogy be­vált utunkon az egyetlen he­lyes továbblépés: a tervszerű és pontos munka általánossá válása az élet minden terüle­tén: javasoljuk, hogy a hatá­rozatok végrehajtásában szi­gorúbb és egyértelműbb le­gyen a számonkérés: biztosít­juk XI. kongresszusunkat a Szolnok megyei kommunis­ták, megyénk lakosságának őszinte, odaadó támogatásá­ról. A párt politikáiénak ereje Tervszerű, pontos munkával Á pártbizottság beszámolójának vitája Dr. Novotni Jánosné, a Járzsági Építőipari Szövetkezet elnökhelyettese Azt hiszem, mindannyian . erezzük és tudjuk, hogy a X. kongresszus óta eltelt idő­szakban milyen mélyreható, gyökeres változás történt a nők tásadalmi, politikai, szociális és szakmai hely­zetében — mondta többek között Novotni Jánosné és hangsúlyozta, hogy saját éle­téből számtalan példát tud mondani mindenki arra, ho­gyan változtak élet- és mun­kakörülményei, milyen meg­becsülést kapnak a dolgozó nők, a gyermekeiket nevelő édesanyák. Az eredmények mellett azonban őszintén beszélnünk kell azokról a problémákról is, amelyek a nőpolitikái határozat végre­hajtása közben megmutat­koznak. A megyei pártbizottság be­számolójában is szerepel, hogy a megyében foglalkoz­tatott nők többségének ma még nincs szakképzettsége, hogy átlagkeresetük több he­lyen elmarad az azonos munkakörben dolgozó fér­fiak keresetétől. Ennek meg­oldása a jövő feladata. Ke­vés nő van vezető beosztás­ban. Megemlítette, hogy pél­dául Jászberényben hétezer aktív kereső nő közül két­százhatvanhét dolgozik kü­lönböző vezetői beosztásban, de elsőszámú vezető csak húsz. Mindemellett azt is hangsúlyozta: az arányok megváltoztatása érdekében elsősorban a nők tudnak és a nőknek kell többet tenni. A továbbiakban a r ral szólt, hogy a nők szakmai, politikai és általános mű­veltségének emelésére Jász­berényben követésre méltó tettek születtek. Áz Aprító­gépgyárban a kihelyezett középiskolai tagozaton tanu­lók 70 százaléka nő, a Lehel Ruházati Szövetkezetnél, a cipő- és háziipari vállalatnál szakmai tanfolyamokat és vezetőképző előadássorozato­kat rendeztek. A felszólaló a továbbiak­ban munkahelyének gazda­sági eredményeit ismertette. Elmondta, hogy a Jászsági Építőipari Szövetkezet 9 éve a megye kiváló szövetkezete es hogy a X. pártkongresz- szus óta eltelt időszakban három alkalommal nyerte el az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium Kiváló Szövetkezet kitüntetését és a Minisztertanács vándorzász­laját. Az 1974-ben kibonta­kozott kongresszusi munka­verseny eredményeként 31 szocialista brigád kétszázhar­mincnyolc tagjának példa­mutató munkája nyomán ar­ról számolhatok be a tisz­telt pártértekezletnek — folytatta az elnökhelyettes —, hogy a negyedik ötéves tervidőszakra tervezett ösz- szes termelési értékünket ez év harmadik negyedévének végére teljesítjük. Az idei termelési tervünk 86 millió forint. Százhatvan lakást építünk fel az idén, amely­ből 133 többszintes épület­ben van. Hozzászólását a kö­vetkezőkkel fejezte be: „Ma március 8-a van. E napon azt kívánom a nőknek, hogy munkájukat, életüket az év minden napján érje olyan tisztelet és megbecsülés, mint ma. hogy gyermekeiket szorgos, becsületes emberek­ké nevelhessék. A férfiaktól pedig azt kérem, hogy ezt a' megbecsülést adják meg ne­künk, hiszen a nők által és csak velünk együtt teljes az életük. Nagy Miklós, o Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vízvezefékszerelő csoportjának vezetője A hozzászóló elsősorban a párt belső életével kapcso­latos témákkal foglalkozott. Mint mondotta, tizenkét év óta alapszei'vezeti titkár, s az ez idő alatt szerzett ta­pasztalatairól is szeretné tá­jékoztatni a megyei pártér­tekezletet. Előfordul — hangsúlyozta —, hogy van­nak olyan párttagok, akik fizetik a tagsági díjat, de ez­zel — úgy gondolják — ele­get is tettek kötelezettsé­güknek. Ezért fordult elő, hogy olykor voltak határo­zatképtelen taggyűlések. Ezért is üdvözöljük a Szer­vezeti Szabályzat módosítá­sát, valamint a Xl. kong­resszus irányelveiben fogr laltakat, mert azokban ha­tározottan cs egyértelműen a magasabb követelmény- állítás áll a politikai és a gazdasági munka középpont­jában — hangoztatta. Ugyanakkor azt is taglal­ta, hogy senki néni szülét párttagnak, az embereket párttaggá kell nevelni és ebben a nevelő műnkában a 'pártcsoportoknak, ä párt- alapszervézeteknék rendkí­vül nagy a szerepük, a fe­lelősségük. És különösen a fizikai munkások körében kell nagy figyelmet fordíta­ni erre a nevelő munkára. A munkások — mondotta — szeretik a helyes, a fegyel­mezett munkát követelő po­litikát és politikai vezetést. Nem szeretik viszont a kön­törfalazást, a nem őszinte megnyilatkozást. Mert ma a munkás tudja, mit jelent a párt munkáspolitikája, hi­szen annak kedvező hatását nap mint nap tapasztalja. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a megyei párt- bizottság beszámolóját elem­zőnek, értékelőnek és előre­mutatónak tartja, mert he­lyesen mutatja be a megye fejlődését, azt az erőteljes előbbrelépést, amely az utób­bi időben következett be, mind a politikai, mind a gazdasági életben. Felszóla­lását a következőkkel zárta: — Szolnok város kommu­nistái, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat munkás kollektívája, a me­gyei pártértekezlet majd el­fogadott határozatát, vala­mint a párt XI. kongresszu­sának határozatait magáé­nak vallja, és tudása leg­javát adja végrehajtásukért, hogy hazánkban mielőbb fel­épüljön a szocializmus. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését Bárdi Im­re, a megyei tanács pártbi­zottságának titkára, a man­dátumvizsgáló bizottság el­nöke terjesztette be a me­gyei pártértekezlet elé. A mandátumvizsgáló bi­zottság megállapította mon­dotta Bárdi Imre, hogy a küldöttek mandátumai ér­vényesek. Soraikban vannak ipari és mezőgazdasági mun­(Folytatás a 3. oldalon) A vitaindító beszedet hallgatják a küldöttek

Next

/
Thumbnails
Contents