Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-30 / 76. szám
1975. március St). SZOLNOK MFC TFT NÉPLAP 3 A barátság limtennapjai MSZBT tagcsoport a karcagi Lenin Tsz-ben Március 18-án törvényerejű rendeletet hozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége: „A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió népei barátságának és együttműködésének szilárdításában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntetjük ki a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot... N. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és M. Georgadze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára írta alá a kitüntetést, amely az MSZBT valamennyi tagcsoportjának szól. Megyénkben az elsők között alakult meg a karcagi Lenin Tsz MSZBT tagcsoportja. Jelenleg több mint hatszáz tagja van: a tsz minden dolgozója. A tsz kultúrtermében, irodáiban, a központ bejáratánál, a tagcsoport helyiségében mindenütt a Szovjetuniót ismertető képek, rajzok, tablók a falakon. Az MSZBT híradón a legfrissebb riportfotók a XI. kongresszuson felszólaló Leonyid Brezsnyevet, a szovjet pártküldöttséget, magyar és szovjet pártvezetők megbeszéléseit, baráti pillanatait mutatják. A híradótól nem messze díszoklevél az MSZBT országos elnökségétől: a karcagi, tagcsoport alapító okmánya, rajta az évszám: 1971. Az MSZBT országos elnöksége az ország valamennyi tagcsoportját ellátja a Szovjetuniót bemutató híradóanyaggal. Az viszont már a tagcsoportok egyéni ötletein múlik, hogy ebből mit és hogyan használnak fel. Figyelemre méltó a „Lenin” tagcsoportjának kezdeményezése: a központi anyagot ki* egészítette, módosította a városi pártbizottság dokumentumaival, s „házi” vándorkiállítást állított össze, amelyet a helyi Béke Tsz- ben, az állami gazdaság ti- lalmasi kerületében, a honvédségnél, és a tsz patronálta Kálvin úti iskolában is bemutattak. Ilyen volt például a Lenin élete és munkássága, vagy a Szovjetunió 50 éves című kiállítás. S ha. már a kiállításoknál tártunk, a Szolnoki Galériának a balti szovjet köztársaságok képzőművészetét bemutató sikeres kiállítás nyomán májusban vetélkedőt rendeznek. A téma: Észtország, Lettország és Litvánia. Bárki győz, mindenképpen a magyar—szovjet barátság lesz a nyertes. Szolnok megye és Észtország kapcsolata nem új keletű, s ez nem csupán a megyeszékhelyen érzékel',»* 5. A karcagi tsz-ben az évek folyamán már többször jártak észt küldöttek, mezőgazdasági szakemberek, többek között a Tallinn melletti Sza- ku község „A nép győzelme” nevű termelőszövetkezetének elnöke, párttitkára, ag- ronómusa. Karcagiak is meglátogatták az észt szövetkezetei. A tsz MSZBT tagcsoportjának 1975. évi munkaterve a napokban áll össze véglegesen. Egy feladat azonban máris biztos: a jelenleg félhivatalos észtországi kapcsolatot szerződéssel teszik hivatalossá. Augusztusban küldöttség utazik S/V.uba. L Zs. Segítség az öregeknek Közművelődés ^ és brigádmozgalom AZ UTÓBBI esztendőkben egyre több nagykunsági tsz- ben alkalmaznak népművelési ügyintézőt. Amióta „gazdája” lett a közművelődésnek a mezőgadzasági nagyüzemekben, növekedett az öntevékeny művészeti csoportok száma. Bzép eredményeket produkáló népitánc együttesek, színjátszó csoportok, citerazeneka- rok, pávakörök működnek a tájegység agrármunkásainak örömére. A közművelődési munka sokat javult az utóbbi esztendőkben a tsz-szövetség tagszövetkezeteiben. Míg 1971-ben 3,6 millió forintot tettek félre oktatási, kulturális alapra, addig 1974-ben ez az összeg mór csaknem 8 millió forint volt. Az elmúlt hat év alatt megduplázódott a felsőfokú végzettségű vezetők száma a nagykunsági tsz- szövetség területén, s arányuk jobb az országosnál. Elsősorban a szakmai ismeretek bővítésére hatott serkentőleg az egyre korszerűbb, iparszerű természetés. A tagság is igényesebb lett, igen sokan tanulnak, egyre kevesebben vannak, akik még nem végezték el az általános iskolát. A tsz-ekben ugyan nem emelkedett a klubok száma, viszont a meglévők színvonalasabban, tartalmasabban szolgálják a közműveldőés céljait, mint néhány esztendővel ezelőtt. Számottevő a fejlődés az ismertterjesztésben. Jól érzékelteti ezt két adat: 1971- ben még csak 120, tavaly már 300 ismeretterjesztő előadást tartottak a nagykunsági tsz- szövetség tagszövetkezeteiben. A SZOCIALISTA brigádmozgalom — a művelődés tömegbázisa — nélkül ezek az eredmények nem születhettek volna meg. Jelenleg 350 szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigád van a tájegység közös gazdaságaiban. Vállalásaik között szerepel az általános iskola befejezése, szakmai, politikai tanfolyamokon, kulturális- és sport- rendezvényeken való kollektív részvétel, és így tovább. A gazdaságvezetőkön, népművelési ügyintézőkön is múlik, hogy az egyre kedvezőbb körülmények között igazán pezsgő kulturális életet, brigádmozgalmat teremtsenek a nagykunsági tsz-ek területi szövetségeinek közös gazdaságaiban. L- K„Gondoskodás az öregekről. Egyedül élő Idős, beteg emberek segítése, ápolása. A sokgyermekes cigány családok anyagi- szociális helyzetének javítása. Az alkoholizmus veszélyének elhárítása”. Néhány mondat abból a feladatból, amelyre Jászapátiban a tanács vb kulturális-, ifjúsági- és egészségügyi bizottsága, az ifjúságvédelmi albizottsággal együtt vállalkozott. Az öregek napközi otthonának barátságos, fűtött szobájában ebédet, uzsonnát, érdeklődésüknek és életkoruknak megfelelő egész napos foglalkoztatást biztosítanak harminc idős embernek. A sokgyermekes anyák anyagi helyzetén is igyekeznek javítani. Az elmúlt két évben huszonegy olyan édesanya kapott összesen 28 ezer forintot, akinek hat, vagy ennél több gyermeke van. Figyelemmel kísérik és rendszeres támogatásban részesítik a sokgyermekes cigánycsaládokat. Tavaly nyolcvanhárom család kapott szociális segélyt Ahol a családfőnek nincs állandó munkaviszonya, a kiskorú gyermekek közgyógyellátásban részesülnek éppúgy, mint az a százhatvannégy idős ember, akinek nincs SZTK biztosítása. Két év alatt háromszáz- húsz idős ember kapott egyszeri szociális segélyt. A kiosztott segélyek összege 126 ezer forint volt Rendszeres szociális juttatást negyvenegy nehéz anyagi helyzetben élő idős ember kap. Kiegészítő segélyt kap ezenkívül huszonnégy tsz-járadé- kos. Az elmúlt két év alatt több mint félmillió forintot fordítottak ilyen célokra. Jelentősen hozzájárult a szociális gondozás javításához, hogy 1973-ban két területi gondozónő kezdte el munkáját Jászapátiban. A házi szociális gondozók jelenleg tizennyolc olyan embert ápolnak, akik állandó segítségre, egészségügyi felügyeletre szorulnak. Figyelemre méltó a bizottságok családvédelmi munkájában az alkoholizmus elleni küzdelem. Gondos kömye- zettanulmányozás, és meggyőző nevelő munka után tizenegy alkoholista vállalta önként az elvonókúrát. A bizottságok családvédelmi, szociális gondozási munkáját a gazdasági szervek is segítik. Különösen az ÁFÉSZ a Jásztej, a sütőüzem, és a jászkiséri Építő-Gépjavító Vállalat nyújt jelentős támogatást ahhoz, hogy Jászapátiban szebbé tegyék a munkában megfáradt öregek napjait és elviselhetőbbé a legelesettebbek anyagi helyzetét. L A. > A KISÜJSZÄLLÄSI lánynevelő intézetben a fiatalok szabad idejükben subaszőnyegeket készítenek. TAVASZI NAGYTAKARlTÄS. A tószegi Általános Iskola tanulói társadalmi munkában hozzák rendbe a tanácsháza előterét, az iskola és az óvoda környékét, valamint a temetőben a hősök sírjait. Egy panaszos levél nyomában Budaörsi kiküldetés Á panaszos levél a szajoH gáztöltő üzem asszonyainak nevében íródott. Lényege: sérelmesnek, sőt mi több törvénysértőnek tartják a vállalat döntését, mely szerint hetenkénti váltásban a szajoli telep öt munkásának a budaörsi töltőüzemben kell dolgoznia. „Minket a szajoli üzemegységhez, mint állandó munkahelyre vettek fel. Senki sem kötelezhet bennünket, hogy máshol dolgozzunk, főleg ha azt sem tudjuk, meddig tart a budaörsi műszakváltás. Mégis azzal fenyegettek•+ ha nem vállaljuk, fegyelmit kaphatunk vagy felmondhatnak nekünk.3“ Több mint száz asszonyt érintő törvénysértő intézkedés, fenyegetés! — súlyos vádak... Hajdúszoboszló, a TIGÄZ központi pb gáztöltő üzemegysége. — A legjobbkor Jött — fogadott szívélyesen a termelési osztályvezető, amikor elmondtam ml járatban. — Vezetői tanácskozásra készülünk. Itt van a szajoli üzem vezetője is. — Előbb öntől szeretném megtudni a központi döntés hátterét. — Mielőtt bármit is mondanék, tudnia kell, hogy átmenetinek tartjuk ezt a megoldást, de egyelőre nem tehettünk mást. Alig fél esztendeje került a TIGÁZ-hoz a három gáztöltő üzem: a szajoli, a nyíregyházi és a budaörsi. A budaörsi munkaerőhiányt is örököltük. — A fél év alatt nem jutottak semmire? — Pest megyében nincs szabad munkáskéz. A megyei tanács nem is engedi, de ha engedné sem járna eredménnyel a munkéstobor- zás. Vidéken próbálkoztunk: Szabolcsban, Nógrádban és sorolhatnám a toborzókör- útjainkat. Hónapok óta hirdetjük a lapokban. Hiába. Pestnek és környékének gázpalack ellátása forgott kockán. Ráadásul a budaörsi üzem távvezetékről működik. Ha a Százhalombattáról érkező gázt nem tudjuk palackozni, el kellene égetni. — Mire számítanak, meddig tart? — Nem tudjuk. Nagyon sok községi tanáccsal felvettük a kapcsolatot, kértük küldjék Budaörsre a munkát keresőket. Szeretnénk bevezetni a negyvenórás munkahetet. Hátha, így csábítóbb munkahely lesz. — A döntés tavaly decemberben született. A szajoli üzem vezetője tudja, hogyan fogadták az asszonyok? — Nem tetszett nekik, ez igaz — mondta Máté Pál, az üzemegység vezetője. Panasszal fordultak a szakszervezethez, felkeresték a munkaügyi bíróságot Megnyugtatták őket: a döntés törvényes. Kiküldetésként kötelesek ideiglenesen az állandó munkahelyen kívül is dolgozni. (A Munkatörvénykönyv megfelelő paragrafusát az üzemi faliújságra kifüggesztették.) Volt aki belenyugodott nem mindenki. Emberileg meg tudom érteni őket nekem is vannak gyermekeim, feleségem. De ebben a szorult helyzetben az egyéni szempontokra nem lehetünk tekintetteL — Egy döntésnek sokféleképpen érvényt lehet szerezni. . — Még nem kellett a kényszerkijelölés, az utasítás jogával élnem. önkéntes alapon kezdtük. Két dolgozónk nyolc hónapig önszántából vállalta a budaörsi kiküldetést Így hetenként csak hárman utaznak. A szocialista brigádvezetők, a szakszervezeti funkcionáriusok, a fiatal nők, a független lányok és néhány férfi váltották egymást. — De előbb-utóbb — a terhes nők és a kisgyermekes anyák kivételével, a többiekre is sor kerül. — Reméljük a szocialista brigádok segítségünkre lesznek, és nem kell... Szajol, délután két óra. Négyszemközt az asszonyokkal, akik már voltak Budaörsön és akikre sor kerül majd. — Ha már mindenképpen menni kell, úgy gondoltam, jobb ha önként vállalom — kezdte K. Piroska. — Kétszer voltam, de nem szívesen mennék el harmadszorra. Most már menjenek, akik még nem voltak. — Nem örült, hogy egy hetet Pesten’tölthet? — Nem. .— A távolság, az idegen környezet, az új munkahely zavarta? 1— A budai kétszemélyes IBUSZ-szoba szép és kényelmes. A munkahelyre busz vitt bennünket. De az üzem! Iszonyú. Félautomata gépsorón dolgoztunk ott is, de az nem olyan tökéletes és biztonságos, mint az itthoni. Hiányoznak a legalapvetőbb balesetvédelmi felszerelések. Hajszálon múlott, hogy az első nap nem tört el a társam lába. Rácsúszott egy nagy palack. — Nincs víz, még kezet sem tudtunk mosni. Koszos kutyák sétálgatnak az ebédlőben, öltözőben. Minden ragad a piszoktól — kontrázott Sz. Tibomé. — önként mentem egyszer, de másodszor ... Csak ha kényszerítenek. — És akik szeptemberig vállalták? — Először hárman voltak De egy már hazajött. Azt mondja, elege volt. A másik két munkatársunk itthon éjszakás volt, ott ugyanany- nyiért nappal dolgozik. — Anyagilag mi sem jártunk rosszabbul — szólt közbe Piroska. — Egy hetet zokszó nélkül vállalunk. De nem tudjuk meddig tart, hónapokig vagy évekig — mondogatták egymás szavába vágva. — Falusi asszonyok vagyunk. Mi lesz a háztájival, az apró jószágokkal, ki törődik a gyerekekkel, ha minket lépten-nyomon Budaörsre küldözgetnek. Mi eddig mindent megtettünk, amit kértek tőlünk. Túlóráztunk,- szombat vasárnap dolgoztunk és most mi igyuk meg a levét annak, hogy egy üzemben nem tudnak rendet teremteni, elfogadható munkafeltételeket biztosítani, hogy ne meneküljenek az emberek ? i Kinek van hát igaza? A szemtanúk egybehangzó állítását a budaörsi állapotokról nincs jogunk kétségbe vonni. A központi döntés törvényességéhez sem férhet kétség. Kényszerhelyzetben és átmeneti megoldásként éltek a jogszabály, a Munka Törvénykönyv-adta lehetőséggel. Azt mondják a vállalat vezetői, hogy milliós értékeket kockáztatnak, ha elnéptelenedik a budaörsi üzem, s ők mindent megtettek, hogy ezt elkerüljék. Csak egyet felejtettek volna el? Megnézni az üzemet, megkérdezni azokat, akik három nap után cigarettaszünetben faképnél hagyták a telepet, vagy akik munkára jelentkeztek, s mikor meglátták milyen körülmények között kell dolgozniuk, már kérték is a munkakönyvét. Természetes, hogy egy üzem, egy vállalat, ha fontos társadalmi érdekről van szó, joggal számíthat a munkások, a szocialista brigádok megértésére, segítségére. És könnyen egy hullámhosszon is- lehetnek, vezetők — munkások. Nem kell bonyolult számításokat végezni, hogy rájöjjünk, száztíz dolgozó hetenként háromfős váltásban kilenc hónapig — tehát 1975 végéig — pótolhatja a hiányzó munkáskezeket Budaörsön. S mindenkinek csak egyszer kellene mennie. Vajon felelőtlen kockázatvállalás lenne, ha a munkásnőkkel egyetértésben a vállalat az átmeneti megoldással határozatlan idő helyett, 1975. december 31-ig élne. Elég idő állna rendelkezésükre, hogy a munkaerőtoborzás, a kedvezmények bevezetése mellett a budaörsi üzem munkakörülményein is változtassanak. Kovács Katalla I
