Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-26 / 72. szám
1975. március 28. SZOLNOK MFC.YEI NÉPLAP 3 Anyák a munkahelyen Egy NEB-vizsgálat margójára Azt hiszem, mindenki tudna néhány hangzatos, szépen csengő kinyilatkoztatást az anyákról. Anyának lenni valóban nagyszerű érzés. A szülés fájdalmát is gyorsan feledteti a gyermek, akinek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséért ettől a perctől fogva az anya felelős. Természetesen az apával együtt. Amikor a gyermek hároméves lesz, mindketten közösségbe kerülnek: a kicsi egy új világba, az édesanya régi ismerősei, a munkatársai közé. Hogyan fogadják a gyermekgondozási szabadságról visszatérő nőket, dolgozhatnak-e régi munkakörükben, s míg otthon a gyermeküket nevelték, milyen volt a kapcsolatuk kollegáikkal? Tudnak-e a munkahelyi változásokról, • gondoltak-e rájuk béremeléskor, jutalomosztáskor? Négyezer asszony Ezekre a kérdésekre keresett választ húsz gyárban, üzemben, ÁFÉSZ-nél a kunszentmártoni, a szolnoki, a kisújszállási, a mezőtúri és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgált időszak három esztendő: 1972-től 1974-ig, A húsz vállalatnál körülbelül tízezer nő dolgozik, közülük három év alatt több mint négyezren szültek, 98,9 százalékuk igénybe vette a fizetésnélküli gyermek- gondozási szabadságot vagy legalábbis egy részét. Kik azok, akik élhettek volna ezzel a lehetőséggel, de nem tették? Többnyire felelős beosztású, s az átlagnál magasabb jövedelmű dolgozó nők, akiknél a szakmai felelősségérzet, fejlődés mellett nyilvánvalóan az anyagiak is szerepet játszottak. A vizsgálat tapasztalatai szerint egyébként is a munkásnők közül jóval többen maradnak a gyermekük mellett, mint az alkalmazottak. (A munkásnők 19—22 százaléka, míg az alkalmazottaknak csak 7,8—10 százaléka.) A magyarázat kézenfekvő: alacsonyabb kereset, nehezebb munka, több műszak, napi ingázás és vidéken a bölcsődei helyhiány. Hasonló okok miatt zömében munkásnő, | az az ötszázötvenhárom asszony, aki világra hozta a második gyermekét és az a százhatvanhat is, aki a harmadik szülésre is vállalkozott. A két, illetve három gyermek utáni segély már több, mint a havi fizetésük. Mindez három műszak és ingázás nélkül. (Bár nem biztos, hogy három gyereket nevelni könnyebb.) Ok természetesen ki is használják a gyermekgondozási szabadság teljes idejét. (A munkásnők átlagban 28 hónapot, míg az alkalmazottak húszat töltenek otthon.) Kis csomagok, alkalmi látogatások Mindegy, hogy húsz vagy huszonnyolc hónap. Kiszakadnak a kollektívából, egy időre megszűnik számukra a munkapad, az íróasztal, a varrógép. Megszűnik, de hiányzik. Szeretnék - tudni, mi történik a gyárban, a boltban, a műhelyben, ahová majd visszamennek, szeretnének találkozni a kollegáikkal, akikkel majd újból együtt dolgoznak. A legtöbb helyen hivatali kötelességből a nőnapi, a gyermeknapi és a karácsonyi házi ünnepségekre meg is hívják és kis csomaggal megajándékozzák őket. Arra ritkán kerül sor, hogy munka utón otthonukban megkérdezzék, van-e gondjuk, miben segíthetnének nekik. Van rá példa, többek között a kisújszállási Férfifehérnemű- gyárban, ahol az összeková- csolódott szocialista brigádok nem feledkeznek meg a hiányzó kismamákról. A Tisza Cipőgyárban az alkalmi találkozások mellett igyekeznek a továbbtanulásuk feltételeit is megteremteni. Lehetőséget adni, hogy lépést tartsanak a megváltozott technológiával. Ez csak példa, és nem általános gyakorlat. Éppoly ritka, mint a béremelés a gyermekgondozási szabadság alatt. A vizsgálat során húsz vallalat közül mindössze a budapesti Fémfeldolgozó Szövetkezet mezőtúri telepén és a Villamos- és Géptechnikai Cikkek mezőtúri gyárában találkoztak ilyen gyakorlattal a népi ellenőrök. Igaz, hogy a munkahelyükre visszatérő nők emiatt nem kerülnek hátrányos helyzetbe, mert munkába lépésük után a hasonló beosztásúak- kal azonos bért kapnak. Azok a kismamák viszont, akik egymás után vállalják a második, a harmadik gyereket, és a szülési szabadság száznegyven napjára eredeti bérüket kapják, — rosszabbul járnak. (A vizsgálati jegyzőkönyvnek erre a megállapítására a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója így reagált: 1975. április 1-től ezt a gyakorlatot módosítani kívánjuk.) Várják-e őket? A kismamák visszatérése okozhat-e bonyodalmat? Ha tudják, hogy hogyan és mikor kell kérelmüket a vállalathoz küldeni — nem. Az üzem- és munkaszervezéshez, a tervszerű munkaerőgazdálkodáshoz hozzátartozik, hogy a vállalati vezetők pontosan tudják, mikor és meddig kell a szülő nőket, a kismamákat helyettesíteni. Éppen ezért írja elő a' jogszabály, hogy a szabadság megszakítását a munkavállalás időpontja előtt harminc nappal be kell jelenteni. A vizsgálat tapasztalatai szerint azok a kismamák, akiket már a szabadság megkezdése előtt pontosan tájékoztattak (közérthetően fogalmazott nyomtatványok vannak forgalomban, például a Tisza Cipőgyárban) tudják, és a határidőt be is tartják. A legtöbb helyen azonban nem így van. Igaz, ez az apró szabálytalanság eddig csak elvétve okozott gondot. De mi a biztosíték arra, hogy holnap, a huszadik, a harmincegyedik visszatérő dolgozó nőt nyomban alkalmazni tudják, és hogy az őt helyettesítőt nem érheti méltánytalanság? Kedvezmények Ha tudnak az érkezésükről, várják őket. Régi munkahelyükön dolgozhatnak, vagy kérésükre könnyebb munkát kapnak, ahol például nincs második műszak. Sőt, ahol meg tudják oldani, a visszatérő kismamák külön üzemrészben, csökkentett munkaidővel dolgozhatnak, vagy a szalagrendszerben lépcsőzetes ' normakedvez- ményt kaphatnak, amelyért természetesen a százszázalékos teljesítményért járó bért fizetik. Ma, amikor a legtöbb gyár, üzem, vállalat munkaerőgondokkal küszködik, közös érdek, a vállalaté, a kollektíváé, nemcsak a kismamáké, hogy visszatérésük után zökkenőmentesen beilleszkedjenek a munkahelyi közösségbe, és minél előbb képességük, tudásuk legjavát nyújtsák. Kovács Katalin Két hét múlva nyílik lói haladnak a moszkvai magvar kiállítás előkészületei Még két hét van hátra a moszkvai magyar kiállítás megnyitásáig. Hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója alkalmából külföldön rendezendő bemutatók sorában a moszkvai lesz a legnagyobb. Az előzetes program szerint több mint 3500 magyar terméket vonultatnak fel — mondotta Meruk József sajtófőnök. A kiállítási pavilon belsejében már állunk a tér“1- választó falak. A szakemberek a gépek szerelésen, be- plVtí'-d». va’/uTnint a dekoráció elkészítésén dolgoznak. Az igazgatóságon mór m~st egymásnak adják a kilincset az • ■le'-lődők, gv.akran szól a telefon. A moszkvaiak, de más városokból, is a várható programok, események iránt tudakozódnak. A szovjet szakemberek örömmel fogadták a hírt,-.hogy a magyar k ülk masked elemi és iparvállalatok 14 s’akmai napot tartanak. Ezeken minden bizonnyal újabb lehetőségek tárulnak majd fel a két ország közötti kereskedelmigazdasági kapcsolatok további elmélyítéséhez. Élénk az érdeklődés a kiállítás időtartama alatt nyitva tartó veterán, valamint ifjúsági klubok iránt. A szervezők már megállapodtak; a Komszomol Központi Bizottságával közösen állítják össze az ifjúsági klub programját. A Moszkvába utazó KISZ-küldöttségnek a szovjet testvérszervezet gazdag eseménynaptárt készít. Felkeresik a főváros és környékének nevezetességeit, ellá- t ogatnak iparvállalatokhoz, kolhozokba és szovhozokba. Érdekes színfoltja lesz a moszkvai rendezvénysorozatnak a névadó-ünnepély. A kiállítás rendezői elhatározták. hogy a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának napján Moszkvában született e’ső gyermeket Magyarország- díszpolgárává választják, megajándékozzák és figyelemmel kísérik sorsának további alakulását. F. A. Ez ünnepekre Gondos felkészülés, bőséges élelmiszerellátás A kereskedelmi és élelmiszeripari vállalatok a korábbi éveknél nagyobb körültekintéssel és gondossággal készültek fel, hogy a jövő két hát kettős munkaszüneti napján, zavartalan ellátást biztosítsanak: előre tároltak élelmiszereket, az üzemek pedig fokozzák termelésüket. A múlt hét végéig a tavalyinál húsz vagonnal több, összesen 250 vagon füstölthúst és sonkát kaptak az üzletek, s ezekben a napokban befejezik a tartós élelmiszerek szállítását. A tavalyinál 2,4 százalékkal több, 1335 vagon idényárut adott a kereskedelemnek az édesipar; csaknem 50 vagonnal több a húsvéti csokoládé-figura, am elvből a keresletnek megfelelően 5 százalék a tejcsokoládé. Az idén tojáscukorból is kielégítik az igényeket. Az alapos felkészülésen belül külön gondot fordítanak tej- és tejtermék, valamint a kenyérellátásra. Átadták a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját a Tisza II. ifjú építőinek «IIisiiül í!!: * p;\ • * 5< - ' < $ ■ Tegnap a Szolnok megyei Tanács nagytermében ünnepélyes keretek között adták át a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándorzászlaját a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ-eseinek. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára, Kukri Béla, a városi tanács elnöke, Árvái István, az SZMT vezető titkára, Szívós Antal, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára. Megnyitó beszédében Tassi Sándor, a KÖTIVIZIG KISZ- csúcsvezetőségének termelési felelőse üdvözölte a vendégeket, röviden beszámolt az ifjúsági szervezet munkájáról, majd Szívós Antalnak, a megyei KISZ-bizottság titkárának adta át a szót, áld üdvözölte az ünnepély résztvevőit, majd az elismerés hangján szólt a KÖTIVIZIG KISZ-szervezetéről. A hat alapszervezetet tömörítő szervezet ifjú kommunistái kiemelkedő szerepet töltöttek be a Tisza II. Vízlépcső építésében, s a védnökségi mozgalom keretében gyorsítják a vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözőfürtök, öntözőrendszerek építését. Példás munkájuk eredménye, hogy májusban megkezdődhet a mezőhéki és a tiszaföldvári öntözőrendszerek próbaüzemelése. Kiemelkedő teljesítményt produkáltak a vízügyi fiatalok a szervezeti életben és a társadalmi munka terén is. A vándorzászlót a KISZ KB megbízásából Szívós Antal, a megyei KISZ-bizottság első titkára adta át Zsilka Sándornak, a KlSZ-csúcsvezető- ség titkárának. Ezekután Sándor László, a városi pártbizottság első titkára kért szót. Beszélt a KISZ-esek munkájáról, biztosította őket a párt további patronálásáról, majd tolmácsolta a városi pártbizottság jókívánságait. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — A zászlót, amelyet most magasra tartanak, úgy markolják erős kézzel, hogy végleg itt maradjon. Az alapok, a lehetőségek adottak, s Önök képesek rá, hogy szívós munkával, végleg elnyerhessék. Jo irányban fejlődnek a megye gazdaságai Küldöttközgyűlés a középtiszavidéki és jászsági tsz-szövetségben A MÉSZÖV székház tanácskozótermében tegnap tartotta küldöttközgyűlését a Középtiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A tanácskozást megelőzően Bódi Imre, a szövetség elnöke hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ünnepi beszédet mondott. Felszólalásában méltatta a szövetkezeti mozga-. lómban elért eredményeket, valamint felhívta a jelenlévők figyelmét április 4 méltó megünneplésére. Az ünnepélyes percek után Sári Mihály, a szövetség titkára az előzetesen kiadott írásos tájékoztató szóbeli kiegészítéseként beszámolt a szövetség múlt évi munkájáról és javaslatot tett az idei munkaprogramra. A termelőszövetkezetek egyesülése kiemelt helyet foglalt el a szövetség munkájában — mondotta — 13 szövetkezet döntött az egyesülés mellett, megteremtve ezzel a korszerű nagyüzemi gazdálkodás további feltételeit. Az egyesülések időszaka azonban még nem zárult le. Ha lassabban is, de természetszerűen még tovább folytatódik a termelőszövetkezetek egye- sülős» Hogy az így jelentkező előnyöket az üzemek minél jobban kihasználják, keresni kell a gazdaságok, illetve a gazdaságok és állami vállalatok közti kölcsönös előnyökön alapuló magasabb szintű összefogás új formáit, útjait. Ez szolgálja a szövetkezeti tulajdon szocialista vonásainak az erősítését is. Az 1970-es nehéz év utáni fejlődést az 1774- cs ugyancsak sz-szélyes időjárás sem állította meg. Ezt bizonyítják az a’ábbi számok is. A szövetségekhez tartozó gazdaságokban a halmozott terir ’ si érték 10, a halmazatién 11 sz ízal "kkal nőtt. Ugyanakkor a szövetkezeti bruttó Jövedelem 5,5, n nyereség 3.7 százalékkal emelkedett. Tény viszont. hogy a költségek egy része áthúzódott erre az évre, de a jelenlegi helyzet alapján borúlátásra nincs ok. A szövetkezetek növelték cukorrépaterületüket, és két gazdaság, a rákóczifalvi— szajoli Rákóczi, valamint a jászfényszarui Béke Tsz a zöldségtermelés javítására üvegházakat épít. Addig azonban, míg ezek elkészülnek, átmeneti megoldásokra van szükség. Minden gazdaság feladata, hogy termelje meg az adott település zöld- ségszükságletét. Az értékesítés gondja a kereskedelemé, ahol azonban a tsz zöldségboltot nyitott, ott az áruválasztékot a gazdaságnak kell biztosítania. Növelni kell a hozamokat az állattenyésztésben is. A juhtenyésztésben túljutottunk a mélyponton — hangsúlyozta a szövetség titkára — cél az állomány további fejlesztése. Ugyanakkor a háztáji sertésállomány csökkenését fékezni kell. Ezért azok a gazdaságok, amelyek takarmányfelesleggel rendelkeznek, a többletet adják át a háztájinak. Emellett törekedjenek a sertéshús-termelés növelésére is. A beszámolóban szó volt még a fiatal agrárszakemberek segítéséről, az ellenőrző- és r.őbizottság munkájáról. Az ezt követő vitában dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a szövetséghez tartozó gazdaságok az elmúlt években jól fejlődtek. Javult a szakemberellátás, 1970-hez viszonyítva 9.3 százalékkal em-T- kadett. A szövetkezetek közül 31 ösztöndíjalappal is rendelkezik. Egy-két gazdaság viszont nem tartotta be a jövedelempolitikai elveket, és az országosnál nagyobb arányban emelte a személyi jövedelmet, veszélyeztetve ezzel a gazdálkodást. Az egyesült szövetkezetekben fokozottabb figyelmét kell fordítani a termelés színvonalára. Nem szabad megengedni, hogy a kukoricaszárat, a répafejet leszántsák a traktorok, hogy aztán a drága műtrágyával „marassuk” szét, hanem a szármaradványokat is fel kell használni az állatok takarmányozására — hangsúlyozta. A vitában Mntuz János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőhelyettese is felszólalt. Elmondta, hogy az iparszerű termesztési rendszer a megye földterületének 30 százalékára terjed ki, ami bizonyítja a szövetség jó munkáját is. A feladatok még sokrétűbbek lesznek az idén. Több figyelmet kell fordítani a kezdő szakemberek beilleszkedésére, mert sok esetben csak „labdáznak” velük a gazdaságok. A friss diplomásokból szakembereket kell nevelni, és ehhez türelem kell. Nem szabad egy hónap múlva azt mondani valakire, hogy nincs értéke. Ugyanakkor a zöldségtermesztést is épnen úgy, mint a cukorrépa és egyéb növény termesztését kiemelt feladatként kell kezelni, és az állattenyésztésben is törekedni kell az iparszerű termelésre. A felszólal )k szóvátették hogy sokszor az is hátráltatja a fiatal szakemberek beilleszkedését, hogy a felső- oktatási intézmények elvégzése után a friss diplomásokat t hívják katonának, és mire leszerelnek, a tanultak elbn'z’ányulnak. Énen ezért a továbbkézzást nem s-abad abbahagyni, mert ha költséges is, a term-lésben mindenképpen megtérül. B. Z. «
