Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-25 / 71. szám
1975. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gépek többségét kijavították Alkatrészhiány akadályozza a további munkát Hogy mikor lesz teljes a mezőgazdasági erő-' és munkagépek alkatrészellátása? Erre a kérdésre most nehéz volna válaszolni. Az azonban tény, hogy az ellátás érdekében maguk a gazdaságok is nagyon sokat tehetnek, és mint az alábbi példák bizonyítják, tesznek is. Leszerelik a használható alkatrészt A kunmadarast Kossuth Tsz-ben januárban kezdték a gépek javítását, de a tartalékalkatrészek beszerzéséről nem gondoskodtak időben. Így nem csoda, hogy amikor összeírták a „cílcklistát” mintegy 100—150 féle alkatrész hiányzott. Ezek többségét ugyan gyors intézkedéssel sikerült beszerezni, de az úgynevezett bolygócsapot, a függőcsapot, valamint a hengerfejet, az MTZ-trakto- rokhoz már nem tudták megvásárolni. Ennek ellenére 23 MTZ-t mégis kijavítottak a más gépekről leszerelt alkatrészek felhasználásával, és még 6 vár nagyjavításra. Azokat az alkatrészeket is megjavítják, amelyeket még „házilag” lehetséges, például a lekopott tengelyeket „fel- hegesztik” és újból esztergá- lyozzák. A John Deere gépsor üzemképes állapotban várja a munkakezdést, a lánctalpasok többsége is részt vesz már a tavaszi munkában, csak két DT és egy Sz—100- as vár javításra. Az NDK gépek alkatrészellátása szinte megoldhatatlan. A gazdaságnak gondot okoz például a két E—280-as lucemabe- takarító felújítása. Igaz, az egyik még üzemképes, de csak azért, mert a másikról leszerelték a szükséges darabokat, így kettőből csináltak egyet. A termelőszövetkezet anyagbeszerzője állandóan járja az AKROKER- eket és a MEGÉV-et, de ezekhez a gépekhez szecskázó dobot és kést sem tudtak beszerezni. Hasonló a helyzet az ugyancsak NDK gyártmányú két E—301-es lucemakaszáló géppel is, ezekre pedig nagy szükség lenne a lucemabetakarítás időszakában. Hogy a lucer- naliszt-készítő üzem termelni tudjon, vásároltak egy John Deere 5400-as járva- szecskázót. Ez persze több százezer forint kiadást jelentett, ami elkerülhető lett volna, ha az NDK lucema- betakarító gépekhez a szükséges alkatrészt meg tudják vásárolni. A gabonakombájnok javítását megkezdték, ezekhez a szolnoki AGRÓKER szállítja az alkatrészt. Itt csak a csavarhiány okoz némi gondot, ugyanis a 10-es és 12- es anyacsavarokat is csak nehezen ’• - - erezni. Állnak a Zetorok A tiszaszöllősi Petőfi Termelőszövetkezetben alkatrészhiány miatt állnak a Zetor 5611-es traktorok. A gépekhez nincs sebességváltó tengely, kúpfogaskerék, és csapágy sem. Ezért a gazdaság vezetői úgy határoztak, hogy, ha a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat vállalja, ott készíttetik el a hiányzó darabokat A lánctalpas traktorokhoz ez a szövetkezet is megkapta a szükséges alkatrészeket, így ötöt már ki is javítottak. Üzemképesek az MTZ 50-es traktorok is, igaz kevés köztük a 3 évesnél idősebb. Két régebbi MTZ 45-ös típust, amit a KRESZ előírásainak megfelelően már nem tudtak levizsgáztatni, rakodógéppé alakították át. Még a „sokéves” Zetor Super 50-est is helyreállították. Az NDK gyártmányú AT 087-es szervestrágyaszórókat, az alkatrészhiány miatt nem tudták kijavítani. Így a hat közül csak három dolgozik a földeken, de ezeket is úgy sikerült üzembe helyezni, hogy a többiről leszerelték az úgynevezett hajtáselosztó házakat, a kihordóláncokat és egyéb alkatrészeket. . A nehézségek ellenére a gazdaságban mégis ki tudták javítani a tavaszi munkákhoz szükséges gépeket. A jobb kihasználás érdekében ezeket nyújtott és két- műszakban üzemeltetik. Rövidesen megkezdik a kombájnok javítását is, a kiöregedett SZK—4-eseket borsóaratónak, kukoricabetakarí- tónak alakítják át, helyettük két új Kolosz 6-ost vásárolnak. Gépszemle a hónap első hétfőjén A tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezetben a munkagépek tavaszi nagyjavítását befejezték, az erőgépek többsége is üzemképes. Egy DT 75-ös azonban egy hiányzó fogaskerék miatt kényszerpihenőre van ítélve. Egy MTZ 50-eshez bolygókereket, a Zetor 5611-esekhez pedig gömbcsapot, hengerfejei és főfékhengert nem tudtak vásárolni. A Dutra Frabbi rakodó is alkatrész- hiány miatt áll. Ezen úgy segítenek, hogy felkutatják a más gazdaságoknál elfekvő alkatrészeket, vagy házilag készítik el. Hogy saját műhelyükben minél több alkatrészt gyárthassanak és javíthassanak, tervezik egy maró- és esztergagép beszerzését. A gépek karbantartásához mérőműszereket is vásárolnak. A javítás színvonalának emelésére minden hónap első hétfőjén gépszemlét tartanak, ahol külön megvizsgálják az erő- és külön a munkagépeket) Szeretnék elérni azt is, hogy a főbb darabokból és alkatrészegységekből mindig legyen raktáron. Ez jelentősen megrövidítené a gépek javítását. B. Z. 900 év 900 percben Véget ért a jubileumi honismereti vetélkedő Tegnap este a jubileumi honismereti vetélkedő döntőjét rendezte meg a Magyar Rádió szolnoki stúdiója három színhelyen: Karcagon,, Kunszentmártonban és Szolnokon. A sokrétű, színes anyagú, változatos műsorban, amelyben helyet kaptak különböző montázsok, ese- mánykrónikák, s a versenyzőknek „vizsgázniuk” kellett az elmúlt 30 esztendő ismeretéből — melyek voltak a legfontosabb események, kik jártak neves alkotók, közéleti személyiségek a megyében — a jubiláló megv'ns7*,'hely népes csaoata bizonyult a legjobbnak. Az izgalmas döntő fej-fej melletti küzdelmet hozott, ami bizonyítja a versenyző csapatok alapos felkészülését, szellemi frissességét és játékos kedvét A verseny végeredménye: Szolnok 57, Karcag 51, kunszentmártoni járás 50 pont. Mindhárom döntőben szereplő csapat a vetélkedő végeztével pénzjutalomban részesült. Az első csapat 30 ezer, a második 25, a harmadik 20 ezer forintot kapott. A jutalmakat dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke adta át a stúdióban jelenlévő tanácselnököknek, illetve a járási hivatal vezetőjének. A 900 éves megye- székhely tanácselnöke em- lékolakettel és díszes rézkarc-albummal ajándékozta meg a vetsenvtársakat, illet ve a vetélkedőben résztvevő valamennyi csaoatot. A honismereti vetélkedő átfogó és mozgósító erejével jól szolgálta a lakosság megyénkhöz, városához fűződő érzelmeinek gazdagítását, erősítette az egészséges lokálpatriotizmust. Képünkön a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központban tanyát ütött szolnoki csapat irodalmi asztala. A győztes szolnoki csapat lelkesen fogadta Sándor László, a városi pártbizottság első titkára javaslatát, hogy a megnyert 30 ezer forintot ajánlják fel díjakra a megye szakmunkástanuló intézetei között később várhatóan az év második felében — lebonyolításra kerülő honismereti rádiós vetélkedőhöz. Kukri Bála Szolnok tanácselnöke a Hazai esték iát ókban nyert televíziókészüléket is különdíjként ajánlotta fel valamelyik jól szerenlő szakmunkásképző intézetnek. Kitüntetések a jó KISZ-munkáért Szívós Antal Kiss Sándor központifűtés-szerelőnek átadja a KISZ Érdemérmet Témák harminc év eseményei Jászjákóhalmán vasárnap szocialista brigádvetélkédőt rendeztek hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A vetélkedő résztvevői — kilenc, a község szövetkezeti üzemeiben dolgozó, szocialista brigád tagjai — az elmúlt 30 év jelentős politikai eseményeiről, a helyi ismeretekről és a Pókháló című filmről adtak számot a versenyen. A vetélkedő első helyezettje a jászsági Cipész Ktsz Tvereskova brigádja. Második helyen a Béke Tsz gépműhelyének kollektíváia, harmadikon a jászsági Cipész Ktsz Kossuth brigádja végzett. Teljesítményüket kétezer, ezer, illetve ötszáz forinttal jutalmazták. Tizenhat aranyérmes trófea 919 őzbakot lőttek a megyében (Tudósítónktól) A megyei trófeabíráló bizottság számba vette és értékelte az előző évben elejtett őzbakok trófeáit. A bírálat során sokféle szempontot vesznek figyelembe. A trófea értékelése attól is függ, hogy mennyi a súlya, köbtartalma, az agancsszárak hosszának átlaga, terpesze. Ezek - mérhető értéke, de a nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek bírálták a trófeák színét, gyöngyözését, a rózsakoszorút, az ágvégeket és a formát is. összesen 817 trófeát bíráltak el, melyből 16 aranyérmes, 30 ezüstérmes, 30 bronzérmes lett. A legtöbb aranyérmes trófeával az abádszalóki Lenin (3 db) és a szajöli Béke Vadásztársaság (2 db) büszkélkedhet. A legszebb , trófeákat a Szolnoki Galériában állítják ki szeptember 18—23 között a város 900 éves évfordulójának tiszteletére megnyíló vadászati kiállításon. Tegnap — a KISZ zászló- bontásának 18. évfordulóján Szolnokon a KomaroV teremben kitüntetéseket adtak át a legjobban dolgozó KISZ- eseknek és az ifjúsági mozgalom jól dolgozó aktivistáinak. Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára üdvözölte a résztvevőket. Köszönetét mondott az ifjúsági mozgalomban végzett lelkiismeretes munkájukért, majd átadta a KISZ Központi Bizottsága és a KISZ- Szolnok megvei Bizottsága által adományozott jelvényeket, okleveleket. A KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottsága „Ifjúsági Érdemérem”-mel tüntette ki Gyűjtő Imrét, a kunhegyesi nagyközségi pártbizottság titkárát és Soltész Lajost, a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyárának párt-csúcsvezetőségi titkárát.. Az Intéző Bizottság „KISZ Érdemérem” kitüntetésben részesítette Gyigor Istvánt, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatlakatosát, a városi pénzügyi ellenőrző bizottság tagját, Kecsmarik Lászlót, a Szolnok megyei KISZ Bizottság politikai munkatársát, Török Józsefnét, a rákóczifalvi ÁFÉSZ belső ellenőrét, Ri- móczy Sándort, a Török- szén tmiklós és Vidéke ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai előadóját, a KISZ megyebizottság és végrehajtó bizottság tagját, Kiss Sándort, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat központifűtés-szerelőjét, Faragó Jánost, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat szakszervezeti titkárát. Győri Józsefet, az öcsödi Kossuth Mg. Tsz dolgozóját, Szilvási Sándornét, a karcagi ÁFÉSZ gépkönyvelési csoportvezetőjét, Szőke Lászlót, a kisújszállási Tisza II. Mg. Tsz népművelési ügyintézőjét, valamint Nánai Tibort, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársát. A KISZ Központi Bizottság titkársága a Központi Bizottság Vörös Vándorzászlajával tüntette ki a jászberényi Hűtőgépgyár, a MÁV Járműjavító és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ- szervezetét. A vándorzászlók átadására a napokban kerül sor. ■ "• Ezek után Szívós Antal, a KISZ Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának kitüntetéseit adta át, majd a Magyar Úttörők Országos Elnöksége Üttörővezető Érdemérmét nyújtotta át négy Szolnok megyei úttörővezetőnek. Már nem pzisri álmodoznak Gyermekkorában ki ne szeretett volna mozdonyvezető lenni? Ám az álomtól a beteljesülésig hosszú az út, kevesen járják végig. Talán éppen ezért bámulják meg mindig a fekete, füstöt okádó óriásokat. Jobban izgatják őket, mint a felnőtt kor modern mozdonyai. Erre gondoltam, mikor felkapaszkodtam a Szolnokról Hatvanba induló szerelvény mozdonyára. Ez a 424-es gőzmozdony egyike annak a 12- nek, amely megmaradt az ötvenes évek 120 szolnoki gőzmozdonya közül. A vezető, István Pál keve-. set beszél. Lefoglalja munkája, a sínpálya szüntelen figyelése. Kaszna Ferenc, a fűtő már jobban ráér két lapátolás között. — A végállomásig 25—30 mázsa szenet rádobok — mondja a kazánra mutatva. — A szerkocsira — itt mögöttünk — 120 mázsa fér fel, s 24 köbméter víz. Persze most nincs ennyi, hiszen Szentesről érkezett a vonat.. A személyzettel Szolnokon váltottuk egymást. — Holnap is itt kezdenek? — Nem. Mindig változik a vonaHeosztás. Többet lát így nz ember, s nem un meg egy útsza’-gszt. — S egymást? — Jól megvegyünk. November óta járunk együtt, összeszoktunk. A mozdonnyal is. Kiszámí- tottan pontosan dolgoznak. Volt idejük a felesleges mozdulatok elhagyására. A mozdonyvezető 42 éves. — Akkor kerültem a vasúthoz, 1957-ben, amikor egyre több korszerű vontató kezdte felváltani a gőzösöket. Én is letettem a vizsgát a Dieselre. De azért szeretem ezt a jó „öreget” is. Pár percre elhallgat. Gyakran megszakad a beszélgetés. Így folytatja: — Ilyennel kezdtem a mozdonyvezetést. Hozzám nőtt. Meg aztán sajnálom is. Keveset törődnek vele. Senki sem tekinti igazán a magáénak. — Nyugdíj előtt áll, — bólint rá a fűtő. — Ha kivonják a forgalomból a gőzösöket, eltűnik az én szakmám is. Kaszna Ferenc 48 évéből 25-öt töltött fűtőként tengelyen. De megvan az új szakmája: segádrendező lett. — Azt jelenti, hogy csak az állomás területén vezethetek Diesel-gépet. Mozdonyvezető vizsgát már nem teszek. öreg vagyok hozzá. Csak öt évem van a nyugdíjig. Otthon, Üj szászon is ő fűt be a kályhába. Nem lelkese-’ dik érte, de természetesnek veszi, ő ért hozzá a legjobban. Haivanban a rendező pályaudvaron. maguk kezdik feltölteni szénnel a mozdonyt. A száorakó munkásokat nem várják meg. Vizet is engednek a tartályokba, s megolajozzák a gőzöst. Sok a munka. Dél van, s reggel öt óta nem ettek. — Nem valami egészséges. .. Legyintenek. A mozdony- vezető egy évig feküdt: megbénult a fél oldala. — Váratlanul jött. Konkrét oka nincs. Nehéz munka ez. De az ember idegeit mégis a nagy felelősség őrli fel. Míg falatoznak, figyelem a felszálló utasokat. Hányán sejtik vajon a kényelmes kocsikban a mozdonyvezető és a fűtő mindennapos küzdelmét a mozdonnyal? — Nem is engedném ide a fiamat — jegyzi meg a fűtő. — Igaz nem is jönne. Esztergályos lett. István Pál Abonyban él a családdal. Két ■ nagyobb lánya, s két kisebb fia van. — ök sem akarnak mozdonyt vezetni? — A kisebbik még érdeklődik a mozdony iránt. A nagyobbik fiút — most 14 éves — elhoztam egyszer egy útra Körülnézett, aztán megkérdezte, hogv bírom ezt a piszkos munkát. Mondtam is neki, hogy az aoád munkáját többre becsülhetnéd. De az igaz. hogy az idő eljárt felettünk. Kihajol az avlakon, aztán mng-a'ndia a féket. Lassít. A fűtő hosszú ncól-udat lök a kajánba, s leveri a salakot. Csak narazsat hagy. Megérkeztünk. Konstantia Lajos