Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

1975. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gépek többségét kijavították Alkatrészhiány akadályozza a további munkát Hogy mikor lesz teljes a mezőgazdasági erő-' és mun­kagépek alkatrészellátása? Erre a kérdésre most nehéz volna válaszolni. Az azon­ban tény, hogy az ellátás ér­dekében maguk a gazdasá­gok is nagyon sokat tehet­nek, és mint az alábbi pél­dák bizonyítják, tesznek is. Leszerelik a használható alkatrészt A kunmadarast Kossuth Tsz-ben januárban kezdték a gépek javítását, de a tarta­lékalkatrészek beszerzéséről nem gondoskodtak időben. Így nem csoda, hogy amikor összeírták a „cílcklistát” mintegy 100—150 féle alkat­rész hiányzott. Ezek többsé­gét ugyan gyors intézkedés­sel sikerült beszerezni, de az úgynevezett bolygócsapot, a függőcsapot, valamint a hengerfejet, az MTZ-trakto- rokhoz már nem tudták meg­vásárolni. Ennek ellenére 23 MTZ-t mégis kijavítottak a más gépekről leszerelt alkat­részek felhasználásával, és még 6 vár nagyjavításra. Azokat az alkatrészeket is megjavítják, amelyeket még „házilag” lehetséges, például a lekopott tengelyeket „fel- hegesztik” és újból esztergá- lyozzák. A John Deere gépsor üzemképes állapotban várja a munkakezdést, a lánctal­pasok többsége is részt vesz már a tavaszi munkában, csak két DT és egy Sz—100- as vár javításra. Az NDK gépek alkatrészellátása szin­te megoldhatatlan. A gazda­ságnak gondot okoz például a két E—280-as lucemabe- takarító felújítása. Igaz, az egyik még üzemképes, de csak azért, mert a másikról leszerelték a szükséges da­rabokat, így kettőből csinál­tak egyet. A termelőszövet­kezet anyagbeszerzője állan­dóan járja az AKROKER- eket és a MEGÉV-et, de ezekhez a gépekhez szecs­kázó dobot és kést sem tud­tak beszerezni. Hasonló a helyzet az ugyancsak NDK gyártmányú két E—301-es lucemakaszáló géppel is, ezekre pedig nagy szükség lenne a lucemabetakarítás időszakában. Hogy a lucer- naliszt-készítő üzem termel­ni tudjon, vásároltak egy John Deere 5400-as járva- szecskázót. Ez persze több százezer forint kiadást je­lentett, ami elkerülhető lett volna, ha az NDK lucema- betakarító gépekhez a szük­séges alkatrészt meg tudják vásárolni. A gabonakombájnok javí­tását megkezdték, ezekhez a szolnoki AGRÓKER szállít­ja az alkatrészt. Itt csak a csavarhiány okoz némi gon­dot, ugyanis a 10-es és 12- es anyacsavarokat is csak nehezen ’• - - erezni. Állnak a Zetorok A tiszaszöllősi Petőfi Ter­melőszövetkezetben alkat­részhiány miatt állnak a Zetor 5611-es traktorok. A gépekhez nincs sebességvál­tó tengely, kúpfogaskerék, és csapágy sem. Ezért a gaz­daság vezetői úgy határoztak, hogy, ha a törökszentmikló­si MEZŐGÉP Vállalat vál­lalja, ott készíttetik el a hiányzó darabokat A lánc­talpas traktorokhoz ez a szö­vetkezet is megkapta a szük­séges alkatrészeket, így ötöt már ki is javítottak. Üzem­képesek az MTZ 50-es trak­torok is, igaz kevés köztük a 3 évesnél idősebb. Két ré­gebbi MTZ 45-ös típust, amit a KRESZ előírásainak meg­felelően már nem tudtak le­vizsgáztatni, rakodógéppé alakították át. Még a „sok­éves” Zetor Super 50-est is helyreállították. Az NDK gyártmányú AT 087-es szervestrágyaszórókat, az alkatrészhiány miatt nem tudták kijavítani. Így a hat közül csak három dolgozik a földeken, de ezeket is úgy sikerült üzembe helyezni, hogy a többiről leszerelték az úgynevezett hajtáselosztó házakat, a kihordóláncokat és egyéb alkatrészeket. . A nehézségek ellenére a gazdaságban mégis ki tud­ták javítani a tavaszi mun­kákhoz szükséges gépeket. A jobb kihasználás érdeké­ben ezeket nyújtott és két- műszakban üzemeltetik. Rö­videsen megkezdik a kom­bájnok javítását is, a kiöre­gedett SZK—4-eseket borsó­aratónak, kukoricabetakarí- tónak alakítják át, helyet­tük két új Kolosz 6-ost vá­sárolnak. Gépszemle a hónap első hétfőjén A tiszafüredi Hámán Ka­tó Termelőszövetkezetben a munkagépek tavaszi nagy­javítását befejezték, az erő­gépek többsége is üzemké­pes. Egy DT 75-ös azonban egy hiányzó fogaskerék miatt kényszerpihenőre van ítélve. Egy MTZ 50-eshez bolygó­kereket, a Zetor 5611-esekhez pedig gömbcsapot, henger­fejei és főfékhengert nem tudtak vásárolni. A Dutra Frabbi rakodó is alkatrész- hiány miatt áll. Ezen úgy segítenek, hogy felkutatják a más gazdaságoknál elfekvő alkatrészeket, vagy házilag készítik el. Hogy saját mű­helyükben minél több alkat­részt gyárthassanak és javít­hassanak, tervezik egy ma­ró- és esztergagép beszerzé­sét. A gépek karbantartá­sához mérőműszereket is vásárolnak. A javítás színvonalának emelésére minden hónap el­ső hétfőjén gépszemlét tar­tanak, ahol külön megvizs­gálják az erő- és külön a munkagépeket) Szeretnék el­érni azt is, hogy a főbb da­rabokból és alkatrészegy­ségekből mindig legyen rak­táron. Ez jelentősen megrö­vidítené a gépek javítását. B. Z. 900 év 900 percben Véget ért a jubileumi honismereti vetélkedő Tegnap este a jubileumi honismereti vetélkedő döntő­jét rendezte meg a Magyar Rádió szolnoki stúdiója há­rom színhelyen: Karcagon,, Kunszentmártonban és Szol­nokon. A sokrétű, színes anyagú, változatos műsor­ban, amelyben helyet kaptak különböző montázsok, ese- mánykrónikák, s a verseny­zőknek „vizsgázniuk” kel­lett az elmúlt 30 esztendő is­meretéből — melyek voltak a legfontosabb események, kik jártak neves alkotók, közéle­ti személyiségek a megyében — a jubiláló megv'ns7*,'hely népes csaoata bizonyult a legjobbnak. Az izgalmas döntő fej-fej melletti küzdelmet hozott, ami bizonyítja a versenyző csapatok alapos felkészülését, szellemi frissességét és játé­kos kedvét A verseny végeredménye: Szolnok 57, Karcag 51, kun­szentmártoni járás 50 pont. Mindhárom döntőben sze­replő csapat a vetélkedő vé­geztével pénzjutalomban ré­szesült. Az első csapat 30 ezer, a második 25, a harma­dik 20 ezer forintot kapott. A jutalmakat dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnö­ke adta át a stúdióban je­lenlévő tanácselnököknek, il­letve a járási hivatal vezető­jének. A 900 éves megye- székhely tanácselnöke em- lékolakettel és díszes réz­karc-albummal ajándékozta meg a vetsenvtársakat, illet ve a vetélkedőben résztvevő valamennyi csaoatot. A honismereti vetélkedő átfogó és mozgósító erejével jól szolgálta a lakosság me­gyénkhöz, városához fűződő érzelmeinek gazdagítását, erősítette az egészséges lokál­patriotizmust. Képünkön a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ­ban tanyát ütött szolnoki csa­pat irodalmi asztala. A győztes szolnoki csapat lelkesen fogadta Sándor László, a városi pártbizott­ság első titkára javaslatát, hogy a megnyert 30 ezer fo­rintot ajánlják fel díjakra a megye szakmunkástanuló in­tézetei között később várha­tóan az év második felében — lebonyolításra kerülő hon­ismereti rádiós vetélkedőhöz. Kukri Bála Szolnok tanács­elnöke a Hazai esték iát ók­ban nyert televíziókészüléket is különdíjként ajánlotta fel valamelyik jól szerenlő szak­munkásképző intézetnek. Kitüntetések a jó KISZ-munkáért Szívós Antal Kiss Sándor központifűtés-szerelőnek átadja a KISZ Érdemérmet Témák harminc év eseményei Jászjákóhalmán vasárnap szocialista brigádvetélkédőt rendeztek hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére. A vetélkedő résztvevői — kilenc, a köz­ség szövetkezeti üzemeiben dolgozó, szocialista brigád tagjai — az elmúlt 30 év je­lentős politikai eseményei­ről, a helyi ismeretekről és a Pókháló című filmről ad­tak számot a versenyen. A vetélkedő első helyezett­je a jászsági Cipész Ktsz Tvereskova brigádja. Máso­dik helyen a Béke Tsz gép­műhelyének kollektíváia, harmadikon a jászsági Ci­pész Ktsz Kossuth brigádja végzett. Teljesítményüket kétezer, ezer, illetve ötszáz forinttal jutalmazták. Tizenhat aranyérmes trófea 919 őzbakot lőttek a megyében (Tudósítónktól) A megyei trófeabíráló bi­zottság számba vette és érté­kelte az előző évben elejtett őzbakok trófeáit. A bírálat során sokféle szempontot vesznek figyelembe. A tró­fea értékelése attól is függ, hogy mennyi a súlya, köb­tartalma, az agancsszárak hosszának átlaga, terpesze. Ezek - mérhető értéke, de a nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek bírálták a tró­feák színét, gyöngyözését, a rózsakoszorút, az ágvégeket és a formát is. összesen 817 trófeát bíráltak el, melyből 16 aranyérmes, 30 ezüstér­mes, 30 bronzérmes lett. A legtöbb aranyérmes trófeá­val az abádszalóki Lenin (3 db) és a szajöli Béke Va­dásztársaság (2 db) büszkél­kedhet. A legszebb , trófeákat a Szolnoki Galériában állít­ják ki szeptember 18—23 között a város 900 éves év­fordulójának tiszteletére megnyíló vadászati kiállí­táson. Tegnap — a KISZ zászló- bontásának 18. évfordulóján Szolnokon a KomaroV te­remben kitüntetéseket adtak át a legjobban dolgozó KISZ- eseknek és az ifjúsági moz­galom jól dolgozó aktivis­táinak. Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára üdvözölte a résztve­vőket. Köszönetét mondott az ifjúsági mozgalomban vég­zett lelkiismeretes munká­jukért, majd átadta a KISZ Központi Bizottsága és a KISZ- Szolnok megvei Bizott­sága által adományozott jel­vényeket, okleveleket. A KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottsága „Ifjúsági Érdemérem”-mel tüntette ki Gyűjtő Imrét, a kunhegyesi nagyközségi pártbizottság tit­kárát és Soltész Lajost, a Fi­nommechanikai Vállalat tö­rökszentmiklósi gyárának párt-csúcsvezetőségi titkárát.. Az Intéző Bizottság „KISZ Érdemérem” kitüntetésben részesítette Gyigor Istvánt, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat­lakatosát, a városi pénzügyi ellenőrző bizottság tagját, Kecsmarik Lászlót, a Szolnok megyei KISZ Bizottság po­litikai munkatársát, Török Józsefnét, a rákóczifalvi ÁFÉSZ belső ellenőrét, Ri- móczy Sándort, a Török- szén tmiklós és Vidéke ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai előadó­ját, a KISZ megyebizottság és végrehajtó bizottság tag­ját, Kiss Sándort, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat központifűtés-szere­lőjét, Faragó Jánost, a török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat szakszervezeti titkárát. Győri Józsefet, az öcsödi Kossuth Mg. Tsz dol­gozóját, Szilvási Sándornét, a karcagi ÁFÉSZ gépkönyvelé­si csoportvezetőjét, Szőke Lászlót, a kisújszállási Tisza II. Mg. Tsz népművelési ügy­intézőjét, valamint Nánai Ti­bort, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársát. A KISZ Központi Bizottság titkársága a Központi Bizott­ság Vörös Vándorzászlajával tüntette ki a jászberényi Hű­tőgépgyár, a MÁV Járműja­vító és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ- szervezetét. A vándorzászlók átadására a napokban kerül sor. ■ "• Ezek után Szívós Antal, a KISZ Szolnok megyei Vég­rehajtó Bizottságának kitün­tetéseit adta át, majd a Ma­gyar Úttörők Országos El­nöksége Üttörővezető Ér­demérmét nyújtotta át négy Szolnok megyei úttörőveze­tőnek. Már nem pzisri álmodoznak Gyermekkorában ki ne szeretett volna mozdonyveze­tő lenni? Ám az álomtól a beteljesülésig hosszú az út, kevesen járják végig. Talán éppen ezért bámulják meg mindig a fekete, füstöt oká­dó óriásokat. Jobban izgat­ják őket, mint a felnőtt kor modern mozdonyai. Erre gondoltam, mikor fel­kapaszkodtam a Szolnokról Hatvanba induló szerelvény mozdonyára. Ez a 424-es gőz­mozdony egyike annak a 12- nek, amely megmaradt az öt­venes évek 120 szolnoki gőz­mozdonya közül. A vezető, István Pál keve-. set beszél. Lefoglalja mun­kája, a sínpálya szüntelen fi­gyelése. Kaszna Ferenc, a fű­tő már jobban ráér két lapá­tolás között. — A végállomásig 25—30 mázsa szenet rádobok — mondja a kazánra mutatva. — A szerkocsira — itt mö­göttünk — 120 mázsa fér fel, s 24 köbméter víz. Persze most nincs ennyi, hiszen Szentesről érkezett a vonat.. A személyzettel Szolnokon váltottuk egymást. — Holnap is itt kezdenek? — Nem. Mindig változik a vonaHeosztás. Többet lát így nz ember, s nem un meg egy útsza’-gszt. — S egymást? — Jól megvegyünk. No­vember óta járunk együtt, összeszoktunk. A mozdonnyal is. Kiszámí- tottan pontosan dolgoznak. Volt idejük a felesleges moz­dulatok elhagyására. A moz­donyvezető 42 éves. — Akkor kerültem a va­súthoz, 1957-ben, amikor egy­re több korszerű vontató kezdte felváltani a gőzösöket. Én is letettem a vizsgát a Dieselre. De azért szeretem ezt a jó „öreget” is. Pár percre elhallgat. Gyak­ran megszakad a beszélgetés. Így folytatja: — Ilyennel kezdtem a moz­donyvezetést. Hozzám nőtt. Meg aztán sajnálom is. Ke­veset törődnek vele. Senki sem tekinti igazán a magáé­nak. — Nyugdíj előtt áll, — bó­lint rá a fűtő. — Ha kivon­ják a forgalomból a gőzösö­ket, eltűnik az én szakmám is. Kaszna Ferenc 48 évéből 25-öt töltött fűtőként tenge­lyen. De megvan az új szak­mája: segádrendező lett. — Azt jelenti, hogy csak az állomás területén vezet­hetek Diesel-gépet. Mozdony­vezető vizsgát már nem te­szek. öreg vagyok hozzá. Csak öt évem van a nyugdíj­ig. Otthon, Üj szászon is ő fűt be a kályhába. Nem lelkese-’ dik érte, de természetesnek veszi, ő ért hozzá a legjob­ban. Haivanban a rendező pá­lyaudvaron. maguk kezdik feltölteni szénnel a moz­donyt. A száorakó munkáso­kat nem várják meg. Vizet is engednek a tartályokba, s megolajozzák a gőzöst. Sok a munka. Dél van, s reggel öt óta nem ettek. — Nem valami egészsé­ges. .. Legyintenek. A mozdony- vezető egy évig feküdt: meg­bénult a fél oldala. — Váratlanul jött. Konk­rét oka nincs. Nehéz munka ez. De az ember idegeit mé­gis a nagy felelősség őrli fel. Míg falatoznak, figyelem a felszálló utasokat. Hányán sejtik vajon a kényelmes ko­csikban a mozdonyvezető és a fűtő mindennapos küzdel­mét a mozdonnyal? — Nem is engedném ide a fiamat — jegyzi meg a fűtő. — Igaz nem is jönne. Eszter­gályos lett. István Pál Abonyban él a családdal. Két ■ nagyobb lá­nya, s két kisebb fia van. — ök sem akarnak moz­donyt vezetni? — A kisebbik még érdek­lődik a mozdony iránt. A na­gyobbik fiút — most 14 éves — elhoztam egyszer egy útra Körülnézett, aztán megkér­dezte, hogv bírom ezt a pisz­kos munkát. Mondtam is ne­ki, hogy az aoád munkáját többre becsülhetnéd. De az igaz. hogy az idő eljárt felet­tünk. Kihajol az avlakon, aztán mng-a'ndia a féket. Lassít. A fűtő hosszú ncól-udat lök a kajánba, s leveri a sala­kot. Csak narazsat hagy. Megérkeztünk. Konstantia Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents