Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

1975. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tizenharmadik hónap Nyereségrészesedés az olajbányászoknál A törzsgárda megbecsülése Ha az Alföldön tavaly le~ mélyitett kutató- és termelő fúrásokat gondolatban egy­más mellé rakjuk, ez a „vízszintes fúrás” Szolnok­tól Siófokig érne. Tavaly ugyanis a Nagyalföldi Ku­tató- és Feltáró Üzem olaj­bányászai, a tervet túltelje­sítve, összesen 186 ezer mé­ternél is többet fúrtak. Már jelentkezett az 1973 augusz­tusában született kormány- határozat hatása, amely elő­írta, hogy a szénhidrogén kutatást és feltárást intenzí­ven fejleszteni kell, hiszen a lefúrt méterek száma ta­valy 20,5 százalékkal volt több, mint 1973-ban. Igazán akkor tudjuk be­csülni az olajbányászok ta­valyi munkáját, ha figye­lembe vesszük, hogy az eh­hez szükséges eszközök je­lentős részét importból, sőt tőkés importból szerzi be a vállalat, s a nyugati világ energia- és nyersanyag vál­sága jelentősen nehezítette az ellátást. Azt is tudjuk, hogy az olajbányászok általában lakott területektől távol, a szabad ég alatt dolgoznak, így az elmúlt év második felének mostoha időjárásá­val is meg kellett küzde­niük. A nehézségek ellenére a fúrómunkások, de az egész vállalati kollektíva jó mun­kát végzett, ennek elismeré­se most a nyereségrészese­dés átvételekor is érezhető volt. Nyolc és fél millió fo­rintot osztottak ki, ez pon­tosan kétszerese az előző évi részesedésnek, átlagosan egy­havi munkabérnek felel meg. Ha valahol fontos a törzs- gárdafcagság megbecsülése, az olajbányászoknál fokozot­tan az, hiszen a nehéz mun­kakörülmények között is hű­séges munkásokat, dolgozó­kat méginkább elismerés il­leti. A tizenöt éve olajipar­ban dolgozók átlagosan 4 ezer forint részesedést kap­tak, míg azok, akik húsz év­nél is régebben lettek olaj­bányászok, 6—7 ezer forint nyereséget vihettek haza. A vállalat szociális, kulturális és sport, valamint egyéb ha­sonló kiadások fedezésére 5,9 millió forintot is tarta­lékolt, melyet tulajdonkép­pen szintén az itt dolgozók kapnak majd meg. Kongresszusi mtaszsalc €M izolnolci Lenin Tsz hcstöröban Műszálas anyagból igen kelendő szőnyegeket gyártanak a békéssxentandrási Képzőmű­vészeti és Háziipari Szövetkezet öcsödi üzemében. fmdósitónktóL) A szolnoki Lenin Terme­lőszövetkezet tagjai a kong­resszus tiszteletére arra tet­tek vállalást, hogy március végére végeznek a korata­vaszi mezőgazdasági mun­kákkal, hogy áprilisban már zavartalanul vethessék a ku­koricát és az egyéb növény­féléket. A fóliasátrak alatt idejekorán elvetették a pa­radicsommagvakat és ma már szépen zöldell a 12 mil­lió nemesített paradicsompa­lánta. A konzervipari nö­vényt 140 hektáron terme­Neve: Rózsás Frigyes. Személy leírása: magas, szi­kár, haja őszül* szeme kék, vonásai markánsak. Foglal­kozása: rendőr. 1945-ben próbarendőr, egy pécsi körzetben, ma: alezre­des, a Szolnok megyei Rend­őrfőkapitányságon. Munkásőrség, polgárőrség — sokféle neve volt negy­venötben, ahogyan hivatalo­san mondták, a rendfenntar­tó egységeknek. Csupán az ismertető jelünk, a katonák­tól levetett mundér ujjára felhúzott nemzetiszín karsza­lag volt egységes. A hetero­gén testület különböző pár­tok sokféle nézetet valló hí­— Néhány társammal egy tanyára vezényeltek állato­kat őrizni. Ne csodálkozzék, tolvajok, feketézők hada hemzsegett a tanyák körül. Azokban az ínséges időkben vagyont kértek egy pár csir­kéért, egy kiló disznóhúsért, lisztért, cukorért. Ez szülte a kor bűncselekményét: a fe- ketézést, a fosztogatást. Gyű­löltem azokat, akik a romok­ban heverő ország korgó gyomrú embereit kiszipo­S az igazi 'kiképzésre, az elméleti felkészítésre mikor került sor először? — 1949-ben Budapesten' az örsparancsnoki iskolán, aztán a lovasrendőri átképző tanfo­lyamon. Szolnok megyébe, pontosabban Fegyvernekre kilenc rendőrtársammal ló­háton érkeztünk. Örsparancs- nok lettem. Ebben az időben, a padlássöpréses korszakban, előfordult, hogy a kollégám apjának padlásán kapartuk ük. Elvetettek 50 hektár sa­látát is, amelyből minőségi vetőmagot várnak. A hét kö­zepén megkezdték a tava­lyinál 52 hektárral több, 280 hektár cukorrépa veté­sét is. Egynapos munka után azonban meg kellett szakí­tani az emberek és gépek munkáját, mert a homok és szélvihar jelentékeny kárt tett volna a magvakban. A tavaszi árpa vetését 80 hektáron már korábban be­fejezték, jelenleg a fajta­borsó szakaszos vetése van soron, illetve a répát dug- ványozzák, amelyből hete­Két évszám, közte harminc esztendő, 10 rendfokozat és számtalan kitüntetés. Ennyit tudtam róla, mikor beko­pogtathattam a közrendvé­delmi osztály egyik irodájá­ba, ahol többedmagával dol­gozott. Egy csendes zugot kellett keresni, ahol zavarta­lanul kalandozhatott az em­lékek között veiből toborződott Kevés szakember volt köztünk. A szolgálati rendet, a katonás formákat a régiektől lestük el. De a tartalom rajtunk, elsősorban a kommunistákon múlott. Igen, előbb a kom­munista párt tagja lettem, így kerülhettem a testületbe. Delegáltak. lyozva akartak megtotlasod- ni. — Egy rendőr mindig az élet árnyoldalát látja? — Nem egészen. A bűn­üldözés csak egy része a rendőri munkának. Voltam járőr, irányítottam a forgal­mat Pécs utcáin, mikor az utakat lerobbant, elhagyott járművek szegélyezték, és akkor is, mikor üzemképesen már sót, lisztet kenyeret szál­lítottak, törmeléket hordtak. össze az utolsó bűzaszeme- ket. Együttéreztern velük, de csak a jó szó, a megértés volt, amivel keserűségüket enyhítettük. Ereztem, hogy a felszabadulás utáni években kivívott tekintélyünk, a bi­zalom veszélybe került. Ki­lépni a testületből? Kommu­nista voltam, tudtam, ponto­sabban bíztam, hogy ez a túlkapás csak ideig-óráig tarthat. Az állomáshelyem is tűi sokat yáltozotfc rőzis magrépa lesz. Dolgoz­nak a mintegy 300 hektár öntözött mintalegelő vörös­here felülvetésén is. A tsz- brigádok tegnap is seré­nyen munkálkodtak a földe­ken, hetvenen dugványozták a répát, negyvenen tevékeny­kedtek a munkagépek mel­lett, ezenkívül a kertésze­tekben is sokan dolgoztak. Ma is műszakot tartanak a határban, elsősorban a cu­korrépa-vetőbrigádok vár­ják a szél- és a homokvi­har csendesedését, hogy to­vább folytathassák a hét közepén megkezdett munkát. 1950-ben már Mezőtúron vol­tam lovas őrsparancsnok, ’51-ben Kunhegyesre helyez­tek, ’52-ben Törökszentmik- lóson, majd ’54-ben Szolno­kon, ’56-ban Jászberényben lettem kapitányságvezető. Közben fél évet tiszti iskolán töltöttem Pesten. — Elfáradt talán? — Megnősültem. Megszüle­tett Évi, majd Laci. Már nemcsak a rendőri munka töltötte be az életemet Tíz­esztendei kóborlás után sze­rettem volna letelepedni. Kértem, és Szolnokra kerül­hettem 1957-ben. fl fiatal utánpótlás Azóta két beosztásom volt. Négy esztendeig a szolnoki városi-járási kapitányság ve­zetőjeként dolgoztam, utána pedig a mai napig, a megyei rendőrkapitányság közrend- védelmi osztályán. — Pályafutása alatt sok fiatallal dolgozott együtt. Mi a véleménye az utánpótlás­ról? — Állományunk 30 száza­léka 30 éven aluli. Tudom, nem számokra kíváncsi. Egyben biztos vagyok: sok­kal intelligensebbek, művel­tebbek, akik ma kezdik, mint mi voltunk annak idején. Mindegy, hogy va­sárnap, vagy pirosbetűs ünnepnap, hajnal, vagy éjszaka — menni kell. Az emberek nyugalmáért mi va­gyunk a felelősek. Bízom benne, hogy évről évre több tehetséges fiatal vállalja ezt a felelősséget. — Van egy kis személy­gépkocsim, parányi szőlős­kertem. A kocsival utazgatni, országot, világot akarok lát­ni, a kertben pedig pihenni szeretnék. Most pártalap- szervezeti titkár vagyok, és a nyugdíj után mint párttag a mozgalom vérkeringésében maradok. Kovács Eaialta Több gyermek — kevés gyermekorvos Szolnokon az elmúlt év­ben tovább javult a gyer­mekek egészségügyi ellátása. A gyógyító munkát sajnos némileg nehezítette, hogy a tizennégy gyermekorvosi ál­lásból három betöltetlen volt. A gyermekorvosoknak saját körzetük ellátása mel­lett helyettesíteniük is kel­lett. Ugyanakkor a betegek száma emelkedett: 1973-ban 57 503, tavaly 73 016 beteg gyermeket gyógyítottak. A népesedéspolitikai ha­tározatból adódó kedvező változások hatására a me­gyeszékhelyen is lényegesen több gyermek született, mint a korábbi években. Ez na­gyobb feladatok elé állítot­ta az egészségügy dolgozóit. A Minisztertanács 1973 ok­tóberében hozott népesedés- politikai határozatának vég­rehajtása jobb, színvonala­sabb munkát igényelt a gyermekgyógyászoktól és a védőnőktől egyaránt. Nőtt a megelőzés jelentő­sége, a nő- és anyavédelem szerepe. A színvonalasabb munkához nagy mértékben hozzájárult, hogy Szolnok egészségügyi hálózata új rendelőintézettel bővült. A Zagyva-parti rendelő két kor­szerűen felszerelt terhes- és nővédelmi tanácsadója lehe­tőséget adott az egészség- ügyi felvilágosítás hatékony­ságának javítására. A szám­szerű adatok is ezt igazol­ják: 1973-ban 9 ezer 920-an, 1974-ben 13 ezer 146-an vet­tek részt terhes tanácsadá­son. A terhes anyák megnöve­kedett száma miatt azonban a védőnők ritkábban tudják őket látogatni. A megelőző orvosi felügyelet-ellátás kö­vetkeztében a halva szüle­tett csecsemők aránya 0,8 százalékról 0,35 százalékra csökkent, s bár a tavaly- előtti 111 koraszülöttel szem­ben az elmúlt évben 141 ko­raszülés volt, Szolnok még­is előkelő helyen áll e té­ren az ország városai között. A postnatalis, azaz a szü­lés utáni, időszakban is ja­vult az orvosi ellátás. Töb­ben jelentek meg az egész­ségügyi vizsgálatokon, nőtt a védőnői látogatások szá­ma. Az újszülött-, kisded- és kisgyermekgondozás a na­gyobb létszám ellenére vál­tozatlanul magas színvona­lon álL Harminc év kék parolival A nemzetiszínű karszalag Az első parancs „Lóitóton érkeztünk” A Jászsági Fajtakísérlet! Állomáson Áz eredmény mázsában mérhető Hazánk egyik legnagyobb kísérleti telepét hat évvel ez­előtt létesítették Jászboldog- házón. Azóta a megyei, járá­si, községi vezetők és a hely­beli Aranykalász Termelő- szövetkezet szakemberei min­dent megtettek, hogy a fajta­kísérleti állomás eredménye­sen dolgozhasson. E segítségre szükség is volt, hiszen az in­tézmény önállóan nem tudja költségeit fedezni. Azóta be­igazolódott, hogy a támoga­tás jó befektetésnek bizo­Kőzvetlen információ Minden nővény „vizsgázik19 Az intézet szántóföldi és kertészeti növények fajtakí­sérleteivel foglalkozik. Első­sorban a megye gazdaságai­nak igényeihez alkalmazko­dik, de a növénytermesztés országos problémái közül is jó néhányat megoldottak már. A szántóföldi növényter­mesztés kísérletei 700 nö­vényfajjal mintegy 3500 par­cellán, a kertészeti kultúrák kísérletei 450 növényfajjal 3200 parcellán történnek. A kenyérgabonától a takar­mányféléken keresztül a zöldségfélékig, minden nö­vény vizsgázik: megfelel-e a nagyüzemi termesztés agro­nómiái, önkonómiai, s nem utolsósorban a gépi művelés és betakarítás feltételeinek? A kutatók például azt a cu­korrépafajtát keresik, amely a gépi kiemelést legjobban elviseli, nem hasad szét, és nem szakad a talajba. A ku­koricánál a nagy terméshoza­mon túl az a legfontosabb, hogy a szára szilárd legyen, és ha a betakarítás késik, akkor is lábon maradjon a növény. Az aratást megköny- nyíti, ha a búzának alacsony a szára, és az is cél, hogy a kalászból ne szóródjék a szem. Keresik azokat a zöld­ségféléket is, amelyek leg­jobban elviselik a gépesítést Most például holland, ame­rikai és nyugat-német para­dicsomfajtákat hasonlítanak össze hazaiakkal. A néhány négyzetméteres parcellákon utánozzák a gépi technoló­giát, és így állapítják meg, hogy melyik paradicsomot le­het géppel is betakarítani. A kutatók a Ven túra fajtára szavaznak, amelynek bogyói szinte egyszerre érnek, és a szedőgép sem tesz bennük nagy kárt Műtrágya — óramű pontossággal A fajtakísérleti állomás kapcsolatot tart fenn a KGST és a FAO országaival. Min­den külföldi növényfajtát kí­sérletbe állítanak, és ha jó­nak találják az Országos Faj­taminősítő Tanácson keresz­tül megvételre javasolják a mezőgazdasági üzemeknek. Ugyanakkor a más területen kutató hazai szakemberekkel is együttműködnek. Egyik legjelentősebb kí­sérletüket például a Buda­pesti Vegyiművek tudomá­nyos kollektívájával közösen végzik. A vegyészek olyan folyékony műtrágyát állítot­tak elő, amelyet repülőgép­ről egy adagban ki lehet per­metezni a búzára. A trágya komponenseit a fajta igényei­nek megfelelően állították össze, mégpedig úgy, hogy ezek az adott időpontban — ősszel vetéskor, tavasszal szárbainduláskor, nyár ele­jén magképződéskor — biz­tosítsák a növénynek a szük­séges tápanyagot. Ehhez vi­szont a gazdasági szakembe­reknek is ismerniük kell a növény tápanyagigényét min­den fejlődési fázisban, és a meteorológusokkal is szoro­san együtt kell működni, mert különben egy váratlan csa­padékos időszak is tönkre te­heti a termést. A dekád pon­tosságra beállítható műtrá­gyához az intézet kutatói nagy reményeket fűznek; B, Gjfe nyúlt, hiszen a kísérletek eredményeit jó néhány gaz­daság hasznosítja. Szinte alig van a megyében mezőgazda­sági üzem, ahol nem vetettek olyan növényfajtát, amelyet előzőleg itt próbáltak ki. Az elért sikerek az intézet kollektívájának jó munkáját dicsérik. Évente több ezer hazai és több száz külföldi szakember, kutató keresi fel, hogy érdeklődési körének megfelelően közvetlenül kap­jon információt. Szolnok megye az ország egyik legjelentősebb mező- gazdasági termőterülete. Nem véletlen, hogy idetelepí­tették a Jászsági Fajtakísérle­ti Állomást, amelynek kuta­tómunkája sok segítséget ad a megye mezőgazdaságának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents