Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
1975. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa KATONA IMRE, S Budapesti Pártbizottság első titkára FOCK JENŐ, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke' Hunkára, alkotásra késztető légkörben élünk ' Bevezetőben Katona Imre rámutatott: — Budapest több mint 200 ezer párttagja méltó módon készült pártunk kongresszusára. A több mint ötezer alapszervezeti taggyűlés, az üzemi, hivatali, az intézményi és a kerületi pártértekezletek, a budapesti pártértekezlet állás- foglalása és megbízatása alapján mondhatom, hogy a budapestiek egyetértenek a X. kongresszus óta megtett utunk értékelésével, az ebből eredő feladatokkal. E feladatokat magukénak tekintik és készek részt venni megvalósításukban. Budapest kommunistái és a főváros közvéleménye is a kongresszusi irányelveknek és a szervezeti szabályzat módosítása tervezetének vitájában állást foglaltak, kifejezték egyetértésüket a párt politikájával, s kérték, tolmácsoljuk a XI. kongresszusnak: őrizzük meg és érvényesítsük együtt munkánknak azokat az elvi jelentőségű vonásait, amelyekre pártunk csaknem két évtized óta minden tevékenységét alapozta. Ez egyik leghatásosabb feltétele annak, bogy a pártunk programnyilatkozatában kitűzött célok megvalósulj anak. A különböző pártértekezletek útravalóul adták: a párt politikája, politikájának fő vonala jó, de legyünk következetesebbek a jó politika .végrehajtásában. Egység van a döntésekben, nagyobb egységet a végrehajtásban. „A végrehajtásban, értelmezésben is van javítani való. Erre a Központi Bizottság beszámolója felhívta a figyelmet. Pártunk álláspontja egyértelmű, világos. Az érdekek viszonyában a társadalmi érdekek az elsődlegesek. A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy ez a gyakorlatban nem mindenütt és nem minden esetben van így. Ilyenkor rendszerint a gazdasági életre gondolunk. De ez az elv nemcsak árra vonatkozik, hanem életünk minden területére: a politikára, a tudományra, az irodalomra, a művészetre egyaránt. Ott sem fogadható el, ha egyéni vagy csoportérdeket az össztársadalmi érdekek fölé vagy elé helyeznek. • Jó, nyugodt, munkára, alkotásra késztető légkörben élünk. Ez mindenkire kiterjedő létbiztonságot, törvényességet, érvényesülési lehetőséget és — hozzáteszem — a becsületes munkával szerzett személyi tulajdon gyárapodását is jelenti. De vannak, akik a nyugodt légkör, a nagyobb egyéni és társadalmi lehetőségek fogalma alatt egészen mást értenek: a lazább fegyelmet, az ügyeskedést, a „kevés munka, sok pénz” felfogást, a mindenáron való gazdagodást. S e torz normák szerint élnek és viselkednek. Az ilyen nézeteket és az ilyenfajta gyakorlatot mi nem fogadhatjuk el! Ezek idegenek eszméinktől, céljainktól. Okos szóval, érvekkel kell, és fogunk harcolni az ilyen jelenségek ellen, de ahol szükséges, alkalmazzuk a törvény szigorát is. tárjunk továbbra is azon az úton, amely nagy eredményekhez vezetett ilyen üzemek problémáinak rendezését. Erre kötelez bennünket a kongresszusi határozat tervezete is. Az egész ország előtt ismert, hogy a Központi Bizottság és a kormány segítségével a iy. ötéves tervben Budapest a korábbi évekhez mérten gyorsabban fejlődött. Sajnos, sok még a gond, a megoldásra váró feladat — folytatta. — A lakáshelyzet Budapestet) változatlanul a legégetőbb társadalmi probléma. Az országban itt van a lakásigénylők többsége. Ügy véljük, hogy megfelelő irányítással és szervezéssel, tartalékaink feltárásával nagyobb ütemben kell folytatni a lakásépítési, a vállalatok, az üzemek által támogatott munkáslakások építését is. Folytatnunk kell a metró- hálózat építése mellett a felszíni tömegközlekedés javítását. Növekedett a munkások kezdeményező készsége A születések számának növekedése fontos feladatunkká teszi a korszerű gyermek- intézmények, a bölcsődék, az óvodák és az iskolák gyorsabb építését, működésük feltételeinek az állandó javítását. A főváros egészségügyi hálózatának sok éves és ma már nyomasztó elmaradását csak nagyobb központi segítséggel és meglévő adottságaink jobb, szervezettebb kihasználásával pótolhatjuk — hangsúlyozta a felszólaló, majd a szocialista tudat erősítésének a fontosságáról szólt. Katona Imre ezután Így folytatta: Tapasztalataink megerősítik a Központi Bizottság beszámolójának azt a megállapítását, hogy a X. kongresz- szus óta növekedett a munkások kezdeményezőkészsége és közéleti aktivitása. A budapesti munkások helytállnak a termelőmunkában, részt vesznek a közéletben, a párt, az állami és társadalmi szervezetek vezető testületéiben. A pártvezetőságek választása alkalmából tízezer munkás került be a különböző szintű vezető testületekbe. A munkások legjobbjai példát adnak a közösségi magatartásra, a követendő szocialista életmódra, korszerű gondolkodásra. Erre nagyszerű példa a szocialista brigádmozgalom gyors fejlődése. Budapesten találhatók zömmel azok az ideológiai, tudományos oktatási és más művelődési intézmények, szerkesztőségek, amelyek ideológiai, eszmei hatása az egész országra, sőt országhatárokon túlra is kiterjed. Nagyobb figyelmet kell fordítani e területekre és több támogatást és segítséget adni az itt dolgozó párt- szervezeteknek. — mondta Katona Imre, majd így fejezte be felszólalását: A Központi Bizottság beszámolója, a határozotterve- zet, a programnyilatkozat lelkesítő célt, programot ad a kommunistáknak, egész népünknek az elkövetkező évekre. Ígérhetem, hogy a szocializmust igenlő, minden alkotó erővel összefogva, erőnket megfeszítve fogunk dolgozni, hogy a XI. kongresszus határozatai az élet minden területén megvalósuljanak. Katona Imre hangsúlyozta, a budapestiek állásfoglalását tömören így foglalhatnám össze: helyeslik a Központi Bizottságnak a kongresszusi dokumentumokban kifejtett álláspontját; igénylik, hogy járjunk továbbra is azon az úton, amely az utóbbi évtizedekben nagy eredményekhez vezetett, folytassuk következetesen ezt a politikát; nagyobb egységet politikai döntéseink végrehajtásában; társadalmi életünk minden területén, az emberi kapcsolatokban is erősítsük a szocialista vonásokat; küzdj ünk következetesebben a szocializmustól idegen jelenségek, eszmék és gyakorlat ellen; korszerűbb vezetési stílust, kulturáltabb, tartalmasabb emberi kapcsolatokat üzemekben, hivatalokban és minden fórumon. A gazdasági építőmunka eredményeiről szólva kiemelte : , A fővárosi ipar teljesíti, sőt több vonatkozásban túl fogja teljesíteni IV. ötéves tervének előirányzatait. Az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés évi átlagban 6,5 százalékkal emelkedett. A termelés teljes mértékben a termelékenység növekedése, a műszaki színvonal emelése útján; a javuló munkaszervezés eredményeként valósul meg. A budapesti pártértekezlet — a lelkesítő eredmények elismerése mellett — felhívta a figyelmet a bu- daoesti ipar gyenge pontjaira is. Az. országban, de Budapesten is előtérbe kerül a gazdaságosabb ipari szerkezet kialakításának igénye. Sürgető feladat a budapesti ipar összehangolt távlati fejlesztési é§ rekonstrukciós terveinek kidolgozása. E munkánál figyelembe kell venni a várospolitikai követelményeket is. El kell dönteni, milyen ágazatokat, vállalatokat kell fejleszteni a fővárosban. Ennek a tervnek az előírásait már az V. ötéves tervben érvényesíteni kellene. Nagy gond Budapesten a munkaerőhiány, ami mind súlyosabb problémát okoz. Már jelenleg is egyik oka, hogy alacsony színvonalú a termelőeszközök és a berendezések kihasználtsága. Budapesten a vállalatokon, az intézményeken belül is javítani kell a munkaerőgazdálkodást. Ezzel jelentős tartalékot nyerhetünk. Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben az iparitanulóképzésre, a szakmai átképzésre és továbbképzésre. Az anyagmozgatás gépesítését végre komolyabban kell vennünk. Előbb-utóbb szükségessé válhat a dolgozók egy részének vállalaton belüli, továbbá egyik vállalattól a másikhoz való tervszerű és szervezett átirányítása. Budapesten vän a kiemelt, nehéz helyzetben levő nagyüzemek és a megfigyelésre kijelölt nagyvállalatok többsége. Ezeknek a vállalatoknak helyzetével a Központi Bizottság is foglalkozott. A döntés óta kedvező folyamatok indultak, és már láthatók az első eredmények. Sajnos, tanúi vagyunk olyan eseteknek is, amikor egyes vállalatoknál» évekig halmozódnak a bajok, a nehézségek és n®m hoznak kellő időben és kellően megalapozott döntést. A fővárosi pártértekezleteken . nagy hangsúlyt kapott az az igény, &9gy meg kell gyorsítani az Jövőnk záloga az együttműködés A kormány elnöke hangsúlyozta: munkánkban alapvető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékelték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét. Útmutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. így a Központi Bizottság és a kormány 1971 augusztusában tartott együttes tanácskozása úgy ítélte meg, hogy 1970— 1971-ben a termelőágazatok fejlődése összességében megfelel a tervezettnek, az élet- színvonal az előirányzott mértékben emelkedik; viszont megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben és elsősorban ennek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában. A tanulságokat és a szükséges tennivalókat az 1971 októberében tartott országos gazdasági aktíva is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetetlen, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene. Az országos gazdasági aktíva és az utána hozott minisztertanácsi határozatok hiányosságaink kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egységes szemlélet alakuljon ki és egységes cselekvés valósuljon meg a gazdasági élet egész területén. A hiányosságok, a feltárt feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azonban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. Ennek következtében a gazdasági életben bekövetkezett kedvező változások tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve. \ Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszközök hiánya vagy a kivitelező kapacitás elégtelensége .miatt be lehet'fejezni. A termelői árak változtatásának már a hírére is az üzemek jó előre készleteket gyűjtenek. Ez történt a múlt év végén is, és ezzel sok területen zavart okoznak a termelés folyamatosságában. És sorolhatnék még jó néhány, mindenki által ismert negatív jelenséget, amelyeket el lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői össz- kormányzati fejjel gondolkodnának és ebben a szellemben irányítanák, ellenőriznék vállalataikat. A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat munkáját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával,' a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még sok a javítani való. Csökkentek az elosztás aránytalanságai A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése összefüggéseiben, teljes mélységében elemezte a helyzetet és mindenekelőtt politikai szempontból vizsgálta a feladatokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kormányzati munka gyengeségeire, tevékenysége következetlenségeire. Ezután a kormány —1 bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan végrehajtására összpontosítani. A munka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A munkások bérének növekedése mind az előirányzathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult. A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyzetének megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtásának elősegítését. A tények, a számszerű eredmények azt bizonyítják — úgy Vélem, nem szerénytelenség, ha ezt megállapítom —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi útmuPártunk felismerte, elemezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan megjelölte az ezzel kapcsolatos konkrét teendőket. E három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell, ezért arra törekszünk, hogy közöttük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a -jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az tatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek. Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére. Ide sorolhatók a magas jogvédelmek fokozott megadóztatása, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztességtelen haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljárásban a vagyoni hátránynyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szóló intézkedések. Határozatot hoztunk továbbá a munkáslakás-építés fokozottabb segítésére, bérügyi és más szociális kedvezmények bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére. A gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési programok jobb műszaki-gazdasági előkészítéséről, a gazdaság- irányítás szabályozó rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságosságát javító lehetőségeket. Ezután a kormányzati munka fejlesztésének további feladatairól szólott, maid rátért az érdekviszonyok problémáira. össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, har nem cselekedni kell érvé-» nyesítéséért. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezéseket — csoportérdekekre hivatkozva —- tudatosan megsértik, természetesen továbbra is a törvények szigorával kell eljárni. Nem kevésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nékül, az össztársadalmi érdekekre hivatkozva elnyomják az egész társadalom érdekét jól szol- 1 gáló helyi, üzemi, vállalati, szövetkezeti kezdeményezéseket. A továbbiakban a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk. Energiagazdálkodásunk helyzete A továbbiakban a negyedik ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk. A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos eszköze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az előirányzott célokat sikerrel teljesítjük. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, / öt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970. közötti tíz esztendőben. — A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mellett tehát nemcsak fenntartottuk, de némileg gyorsítottuk is a gazdasági fejlődést. Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpolitikájának. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal növekszik. — Az ipari struktúra át- 1 alakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobb részt az előirányzatnak megfelelően íeljesül- nek. Javult a hatékonyság, a termelés növekedésének több mint 90 százaléka a munka termelése, az új termelési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésével, az anyagi-műszaki bázis bővítésével, a mező- gazdasági dolgozók munkájának eredményeként a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben. — A lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagyfontosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közlekedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik. — Az életszínvonal emelkedése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre jutó átlagos reálbér évről évre emelkedik. Számottevően növekszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Jeleptős a fejlődés az áruellátás választékában, a kereskedelem kulturáltságában, ami az e területen dolgozók jó munkáját dicséri. — Legközelebbi feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozás sa ebben az esztendőben. A világgazdasági helyzet nem könnyíti meg egyik feladatot sem. A tőkésvilágban tapasztalható energiaválság, az energiahordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem középpontjába állította egész energiagazdálkodásunkat. A magyar energetika rendszer ez év végén 4460 (Folytatás a 4. oldalon) Az érdekok összhangja
