Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 19. u Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa melhető szénvagyon húzódik meg a területen a föld alatt. 1500—2000 megawattos gyűjtőerőmű létesítését tervezzük erre a szénvagyonra. Figyelembe kell venni, hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a folyamatban levő erőműépítés befejezése után a következő két évtizedben egyetlen erőművet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a gabcsikovo— nagymarosi vízierőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hőerőművet szabad tervezni és építeni. De relatív értelemben csökkenthetjük behozatalunkat. ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — benzinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — meny- nyiségét. Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette: — Figyelembe véve a kapitalista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGST-tagországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstől. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára létfontosságú, majd így folytatta: — Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és hatékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő. Á kongresszus határozatai új lendületet adnak (Folytatás a 3. oldalról) megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Százhalombattán a Dunamenti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Leninvárosban a Tiszai Hőerőmű 860 megawattos fejlesztése. Mind a két erőművet szénhidrogénre terveztük. Űj fejezetet nyitúnk a magyar energiatermelés történetében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a paksi atomerőmű első 440 megawattos gépegységét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990- ig ennek mintegy tízszeresére kívánjuk emelni. Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos szerepe van energiagazdálkodásunkban az importált energiának. 1974-ben például 750 megawatt villamosener- gia-teljesítményt vettünk igénybe a Szovjetuniótól. 1978 őszén az érdekelt országok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét. Vi- nyica—Albertirsa között. Ezen a vezetéken újabb 600 megawatt villamos energia áll majd rendelkezésünkre. A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megközelíti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben üzembe helyezendő Testvériség gázvezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik hazánkba. A hazai gáztermelés a következő évtize; ben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog kitenni. Javítja energiaellátásunkat a KGST-országok közös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, amelyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importár- hatunk. Mindemellett arra van szükség, hogy a hazai energiahordozók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet. A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehetséges. Döntés van már arról, hogy Bükkábrány térségében új külszíni fejtéses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet létesítünk. Üj mélyműveléses bányák telepítésére alkalmas szén- mezők is vannak az észak- dunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió tonna kiter— Népköztársaságunk kormánya nemzetközi tevékenységében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Népköztársaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommunizmus építése számára kedvező nemzetközi feltételek biztosításában. —: Külpolitikai tevékenységünk középpontjában a szocialista közösséghez tartozó többi ország barátságának erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár internacionalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak további megszilárdítását. — Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolataiBISZKU BÉLA, * Központi Bizottság titkára nak erősítésére. A Szovjetunió, a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek és új vonásokkal gazdagodtak. — Kormányunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal. A fejlett tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt. — Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköz- társaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — fejezte be felszólalását Fock Jenő, a kormány elnöke. Bé!politikai helyzetünket a szövetségi politikánk következetes megvalósulása jellemezte Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Biszku Béla, majd így folytatta: párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságunk állásfoglalásaival, irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását. Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változr nak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, példád ul 1972. novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresz- szus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erkölcsipolitikai egységének szüntelen erősödése jellemezte. . Szövetségi politikánk magában foglalja a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, a munkás-paraszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg tursadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet. A szövetségi politika a munkásosztály tudományos elméletének, a marxizmus- leninizmusnak az alapján fejlődik. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irányuló népi összefogás elsődlegesen politikai szövetség, és nem jelenti, hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a szocialista céljaink valóra váltásáért folytatott közös munka mind közelebb hozza egymáshoz hazánk dolgozóit. A politikai együttműködés az eszméink melletti érvelő kiállást, politikai szövetségeseink türelmes vitában való meggyőzését kívánja. Ennek során politikai szövetségeseink világnézetileg, eszmeileg is közelednek a marxizni us—leni nizm ushoz. A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974. márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására —. mondotta Biszku Béla, majd rámutatott: a munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta érvényesül hazánkban és mindaddig érvényesülni fog, amíg társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajtjuk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon. A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a legjobban megfelel. A munkásosztályt viszonyaink között is az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagyipar formálja. Ezért az állami nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos része. Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelelően fontos több nagyüzem helyzete, akadozott a nagyüzemi munkásság fejlődése, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzémünk fejlesztését napirendre tűzte, mint például a Ganz-MÁVAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugyárét és másét. legelső, hogy az állami szervek irányító munkájában is fokozottabban gondoskodjunk-a demokratikus cent- rálizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus ce,nt- ralizmus értelme abban van, hogy intézményesen garantálja a dolgozók véleményének mindenkori figyelembevételét, hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében számunkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektívákban nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat ügye De megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a KISZ-nek, mjnd a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában. A legfontosabb feladat: a meglevő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsolata. érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a helyzettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a szak- szervezetek Országos Tanácsa, az ágazati szakszervezetek, •az illetékes állami szervek több kijelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fórumaként létrehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyűlések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére. a szociális és kulturális alapok felhasználására, brigádcímek odaítélésére, s közvetlenebb . lehetőséget nyújtana a dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. Több nagyüzemben, így a Csepel. Vas- és Fémművekben, a Dunai Vasműben és másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapasztalatokat a párt egy későbbi időpontban át fogja tekinteni, de megjegyzem, eddig is kedvezőek az eredmények. Áz üzemi, a szövetkezeti demokrácia céljai azonosak A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja C vezetők egyszemélyi felelősségét. Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgozók fórumainak hatékony, jól ösz- szehangolt működését. Az üzemi, illetve a szövetkezeti demokrácia alapve': 5 céljai, problémái, fejlesztés - nek fő feladatai azonosak. A szövetkezetek gazdálkodásában erősödik a vállalati jel- leg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet. Ezért a szövetkezeteknek is keresniük kell azokat a formákat, amelyek az új viszonyok között a szövetkeze i demokráciát új tartalommal töltik meg — mondotta Bis- - ku Béla. majd részletesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. — Társadalmunkban a végzett munka meghatározó je-' lentőségű. Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértelműséggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyr-'i javakból és kapják mega do'- gozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy ná( Folytatás az 5. oldalonJ Támogatnunk kell a mezőgazdaság korszerűsítését . Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító posztjaira több. közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van, és járatosak a közügyekben. Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettséget, a Szolidan-' tást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről szólott. Kiemelte: amint a Központi Bizottság ‘ beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza: népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mezőgazdaság további korszerűsítését. a parasztság életszínvonalának, kultúrájának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkás- osztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista viszonyai. erősödjön a termelőszövetkezetek szocialista jellege. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztálykülönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapján szocialista rendszerünk, a nagyüzemi termelés elterjedése a mezőgazdaságban, s ennek következtében a munka jellegében. a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatározó jelentőségű folyamat. Társadalmunkban fontos helyet foglal el az értelmiség, mely részint származása alapján, részint a munkásosztály és a nép ügyével a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének szolgálatát tekintették legszentebb kötelességüknek. A tudományostechnikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkásosztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka.. A legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkás- osztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az irányító posztokpn dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése. Mindent egybevetve: szövetségi politikánk sikerét jelzi, hogy szüntelenül erősödik a népünk minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és pártonkívülieket, a különböző nemzedékeket, ateistákat és hívőket —szocialista céljaink megvalósítására tömörítő társadalmi összefogás, a nemzeti egység. A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei. milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben jelentősen előrehaladtunk. Fel kellett és a jövőben is fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek, mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti, és kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk azok ellen, amelyek a demokrácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocializmus vívmányait. A szocialista demokrácia fejlesztése érinti a párt- és társadalmi szervek életét, az állami, a tanácsi szervek munkáját, az ipari, mezőgazdasági vállalatok tevékenységét. A szocialista demokrácia különböző oldalai egységes rendszert alkotnak, s azt is látni kell, hogy a pártdemokrácia fejlettsége döntő módon meghatározza a szocialista demokrácia általános érvényesülését. A két kongresszus között eltelt években, pártunk kezdeményezésére, sok fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésire. Most további lényeges feladataink vannak, amelyeket a kongresszus útmutatásával el kell végeznünk. A c 4
