Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-18 / 65. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március T*. Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa ii. népgazdaságunk alapjai szilárdak, fejlődésünk töretlenül folytatódik Ä Központi Bizottság beszámolója ezután rátért a gazdasági építőmunka kérdéseire. Megállapította: népgazdaságunk a IV. ötéves terv első négy évében a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően fejlődött, erősödött a szocialista tervgazdálkodás, s minden feltétele megvan annak, hogy a X. kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai célokat, a IV. ötéves terv előirányzatait elérjek. Mindezzel közelebb jutottunk ahhoz a célunkhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Most az «a teendőnk, hogy minden erőt mozgósítsunk az 1975. évi terv feladatainak elvégzésére, s az év végére érjük el a IV. ötéves népgazdasági tervben kitűzött célokat. Ez az esztendő egyben átmenet a következő ötéves tervidőszakra. A további gazdasági, építömunkára, az elért eredményekre alapozott világos terveink vannak. Kádár János ezután ismertette az V. ötéves terv főbb irányszámait, az ipar fejlesztésének, az energiaszerkezet korszerűsítésének főbb feladatait. A népgazdaság tevszerű, arányos fejlesztését szem előtt tartva, hazánk lehetőségeivel és á nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva, az eddiginél is differenciáltabban fejlesztjük az ipar egyes ágazatait — mondotta. — Figyelembe véve a hazai és a nemzetközi lehetőségeket, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. Végrehajtjuk a földgázprogramot, növeljük a szén felhasználását, különösen a villamos energia elő- ’ állításában. Folytatjuk az atomerőmű-építési programot. Még több gondot fordítunk a hazai természeti források, közöttük a legszá- ; mottevőbb ásványkincsünk, a bauxit kitermelésének növelésére, a timföldgyártás termelékenységének fokozására. A feldolgozó iparban — a gép-, a könnyű- és az élelmiszeriparban elsősorban rekonstrukciók útján bővítjük a lernjelést. Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját: a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előrehaladási, az általános szocialista fejlődést szolgálja. Folytatjuk agrárpolitikánkat, a mezőgazdaságban is tovább erősítjük a szocialista termelési vis/.o- * nyokat. Az egész mezőgazdaságban továbbfejlesztjük, korszerűsítjük az anyagi, műszaki alapokat. Bővítjük a vegj'ianyag-ellátást, a hűtő- és tárolóteret. Növelni kell a gabona és az ipari növények hozamát, meg kell oldani a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelést és ellátást. Cukortermelésünknek fedezni kell a hazái szükségleteket-. Az állattenyésztésben fokozni keli a hústermelést. A jó tapasztalatokat hasznosítva tovább , folytatjuk a korszerű iparszerű termelési módszerek megalapozott kiterjesztését. A KB első titkára ezután gazdasági építőmunkánk nemzetközi feltételeiről be-- szélt, utalva a tőkés világpiac számunkra kedvezőtlen változásaira, hangsúlyozta: . — Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva, alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a 'ilső nehézségek ellenére ellhető, hogy népgazdaságunk i következő években is az előző évekét megközelítő ütemben fejlődjék és az élef- s 'ínvonal is tovább emelkedjék. A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai gazdasági erőink es .tehetőségeink jobb kihasználása, másrészt a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő nagyszerű lehetőségeknek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása. Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat. Most sokkal élesebb megvilágításba kerültek népgazdaságunk belső problémái. Saját gazdasági munkánk fogyatékosságaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi gazdasági életet. Erőteljesebben vetődik fel a kérdés: vajon megfelelően hasznosítjuk-e népgazdaságunk belső lehetőségeit? Kellően számot vetünk-e fejlődésünk intenzív időszakának követelményeivel? Nem új feladatok ezek, tartalékaink jobb hasznosítása, a hatékonyabb gazdasági munka már a X. kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott. Értünk is el eredményeket, de a követelmények most az eddiginél sokkal parancsolóbbak. Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva, hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A gazdasági szerkezet korszerűsítése, ami gazdaságpolitikánknak mindig kulcseleme volt, fejlődésünk legnagyobb tartaléka és mindinkább továbbfejlődésünk létfeltételévé válik. A népgazdasági szempontból előnyös és szükséges termelést fejleszteni kell, a gazdaságtalan termelést vissza kell szorítani. Gazdasági előrehaladásunk igen fontos feltétele, hogy javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. Azok a beruházások szolgáljanak példaképül, amelyek a közelmúltban a tervezett határidőre és költségszinten 4 megvalósultak, mint a lenin- városi olefinmű, a Testvériség gázvezeték első szakasza, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntő műve, a Tiszamenti Vegyiművek kénsavgyára, az Ajkai II. Timföldgyár, a : szombathelyi Lakástextil Vál- ialat rekonstrukciója. A kommunális beruházások közül példamutató munkát végeztek és végeznek a budapesti földalatti vasút építői. Kádár János elismeréssel szólt azokról a vállalatokról is, ahol a technológia fejlesztésével, a munka jobb szervezésével, a munkaerő belső átcsoportosításával jó eredményeket értek el a termelékenység növelésében, s ahol már biztató sikerei vannak az ésszerű takarékosságnak. Gazdasági munkánk fejlesztésének fontos feltétele — folytatta —, hogy minden szinten tovább javítsuk a gazdaság irányítását. Több mint hét év.tapasztalatai igazoljak, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése helyes és szükséges volt. Teljesültek a megfogalmazott fő célok: tovább erősödött szocialista rendszerünk; meggyorsult hazánkban a szocialista társadalom építése; tovább fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok és a termelőerők; növekedett szocialista vállalataink önállósága; javult gazdaságunkban a tervszerűség és tovább fejlődtek a szocialista tervgazdálkodás korszerű módszerei. Már a X. kongresszuson is elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a vállalatok önállóságának növelése nem csökkentheti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét. A gazdálkodó egységek nagyobb önállósága, d haUsKyiute. a dugj, esi jogkörök tekintélyes részének decentralizálása még fokozottabban igényli a hatékony központi irányítást és ellenőrzést. Vezető állami szerveink és testületeink, az Országos Tervhivatal, a gazdaság területén működő minisztériumok és főhatóságok éljenek jogaikkal, és hiánytalanul teljesítsék a központi irányításra háruló kötelességeiket. Ne habozzanak beavatkozni, ha kell, utasítani ott és akkor, ahol és amikor arra van szükség; például a mostani helyzetben a korlátozott mennyiségben beszerezhető fontos anyagok és termékek behozatalát és belföldi forgalmát illetően. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy korábban helyes és egy ideig jó irányba ható gazdasági szabályozó vagy rendelkezés a körülmények változása miatt már nem a népgazdasági érdekek érvényesítése irányában ösztönöz, ne késlekedjünk kijavítani, amit keli. Az időről időre történő korrekciók nem gyengítik, hanem erősítik a gazdaságirányítási rendszerünket; éppen a rugalmas gazdaságpolitika igényli az ilyen irányítást. A gazdasági építőmunkában segített az a korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kollektívákat közvetlenül anyagilag is érdekeltté tettük nyereségrészesedéssel és más formában a jobb munkában. Ez az eredményekben is tükröződik. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus sikeres építésében találkozik az országos érdek, az egyes dolgozó kollektívák érdeke és minden állampolgár személyes érdeke. Ennek megfelelően, célszerűen szabályozva, a jövőben is biztosítani kell a csoport és az egyéni érdekeltséget a szocialista építés különböző területein, ezzel új erőforrásokat nyer az ország a gazdasági feladatok megoldásához. Közismert, hogy visz- szásságok is előfordulnak, amikor csoportérdeket vagy egyéni érdeket akarnak érvényesíteni az országos érdek rovására. Pártunk álláspontja e kérdésben is világos: minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok vagy személyek mesterkedéseivel szemben. A beszámoló ezután kitért a ráfordítási arányokat kellően tükröző, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző termelői árak szerepére, majd részletesen foglalkozott nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal. . A Magyar Népköztársaság nemcsak sajátos gazdasági helyzete, viszonylagos nyersanyag- és energiaszegénysége miatt, hanem elvi okokból is híve az országok nemzetközi gazdasági együttműködésének. Attól a szilárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövőben is tőle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttműködésének, a népek barátságának előmozdításához. a békés kapcsolatok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kapcsolatait rhinden országgal, amely erre készséget mutat. Érthető, hogy gazdasági területen is mindenek előtt a testvéri szocialista országokkal, szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb kapcsolatot. Kiemelkedő fontosságú partnerünk a gazdasági együttműködésben is a Szovjetunió, amellyel egész külkereskedelmünk egyhar- madát bonyolítjuk le. Árucsereforgalmunk egyre bővül és az idén több mint 60 százalékkal lesz nagyobb mint 1970-ben volt. A világpiaci árak gyors emelkedése nyomán keletkezett nehézségeink leküzdésében, nyers- es eafcjfaiaeli.ala.si gondjaink megoldásában is nagyon sokat jelentett számunkra ezúttal is a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. Ezért szeretnék itt is őszinte köszönetét mondani személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért, a segítőkészségért. Kádár János ezután méltatta a szocialista országoknak a proletárinternacionalizmuson alapuló újtípusú gazdasági kapcsolatait megvalósító KGST szerepét. A KGST keretében meg- valósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építőmunkánk szilárd nemzetközi támaszát. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialista országok közös érdekeinek, nemzeti érdekeinknek megfelelően részt kívánunk venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, további közös szervezetek, közös vállalatok létrehozásában. A KGST munkájának kiemelkedő eseménye volt a beszámolási időszakban a szocialista integráció komplex programjának elfogadása a KGST XXV. ülésszakán. Készt vettünk a szocialista integráció ezen új alapvető okmányának kidolgozásában, és teljes erőnkkel részt veszünk a program megvalósításában is. A fejlődő országok népei, hogy biztosítsák országuk önállóságát és függetlenségét, önálló nemzetgazdaságuk kiépítésén és megerősítésén dolgoznak. Kötelességünk ebben a munkájukban segíteni őket, ugyanakkor a mi országunk számára is előnyös gazdasági együttműködést alakíthatunk ki velük. Ezért politikánknak megfelelően a gazdasági kapcsolatok további szélesítésére törekszünk a fejlődő országokkal. A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire építve, a világ- gazdaság részeként továbbra is gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn és építünk a fejlett tőkés országokkal is. Mi hívei vagyunk a szocialista és kapitalista országok közötti, megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasítunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év végén megszavazott kereskedelmi törvényt vagy a Közös Piac néhány ismert lépését. A IV. ötéves terv utolsó évében — mondotta ezután — a népgazdasági egyensúly biztosítása végett az a legfontosabb feladatunk, hogy a terv sikeres befejezésén munkálkodjunk. Ez a feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti céljának megvalósításához: a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, de népünk nyugodtan tekinthet előre, és barátainkat is biztosíthatjuk: a Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai szilárdak, s fejlődésünk e téren is töretlenül folytatódik. III. Következetesen megvalósul a párt életszínvonal-politikája A Központi Bizottság jelenti, hogy a X. kongresszusnak az életszínvonal emelésére vonatkozó határozatai megvalósultak. A IV. ötéves tervben a párt életszínvonalpolitikájának megfelelően, a nemzeti jövedelem bővülésével és a népgazdaság anyagi teherbíróképességével arányosan javultak népünk életkörülményei. Az egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 25 százalékkal emelkedik, a lakosság fogyasztása 28 százalékkal lesz több 1975-ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi években kiegyensúlyozott volt. színvonala emelkedett. A fogyasztói árak a legutóbbi években külső és belső tényezők hatására évente átlagosan 2—3 százalékkal emelkedtek, de az árszínvonal- emelkedés egyik évben sem lépte túl az éves tervben meghatározott mértéket. Az egy lakosra jutó pénzben! társadalmi juttatások reálértéke 55 százalékkal növekedett. Szociálpolitikánknak megfelelően a társadalmi, juttatások aránya a lakosság ösz- szes jövedelmén belül növekszik; jelenleg már minden 100 forint munkajövedelmet országos átlagban 36—37 forint társadalmi juttatás egészít ki. A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkaideie csökkent, s ezzel 1975. végére a bérből és fizetésből élőknek 95 százaléka 4-1 órás vagy rövidebb munkaidőben dolgozik, Folytatódott az egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsítése, a nehéz fizikai munka gépesítése, a munkavédelem fejlesztése. Ezek nyomán kevesebb a munkaköri ártalomból eredő megbetegedés, az üzemi baleset, kisebb a fizikai igény- bevétel. Jelentős eredményeket értünk el a lakásépítésben. A IV. ötéves tervben előirányzott 400 ezer lakást ez év végéig mintegy 30 ezerrel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 15 éves lakásépítési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975. végére elérjük: a tervezett 1 millió lakás felépül, sőt néhány tízezerrel -többet építünk. alatt hazánkban minden harmadik család új lakáshoz jutott. A lakáshelyzet javítását pártunk a továbbiakban is fontos társadalrrú feladatnak tekinti. Ezért a terv előírja, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk rá, hogy az ipari központokban élő nagyüzemi munkások és a fiatalok lakáshelyzete tovább javuljon. Az állam a jövőben is segíti a lakásépítő szövetkezetek tevékenységét, támogatja a saját erőből történő lakásépítést. Nagy vívmányunk, hogy a lakosság 99 százaléka társadalombiztosításban részesül. Az egészségügyi ellátást tovább fejlesztjük, az év közepétől minden magyar állampolgár jogosult lesz az ingyenes orvosi kezelésre. A népesedési helyzettel foglalkozva a beszámoló megállapította: hazánkban most már — egy sor intézkedés eredményeként — a születési arányszám 17,8 ezrelék, ami európai viszonylatban már magas átlag. A már megtett és a tervezett intézkedések egész sora könnyíti a családok helyzetét. Az V. ötéves tervidőszakban néhány éven belül minden három- és több- gyermekes családot önálló lakáshoz juttatunk. A mostani ötéves tervben az óvodai férőhelyek száma jelentősen, 60 ezerrel gyarapszik. A hetvenes évek második felében Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban megközelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Növeljük a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Ez hozzájárul a családi jövedelmek közötti különbségek mérsékléséhez. A következő 15—20 évben fokozatosan megteremtjük annak feltételeit, hogy minden család. és minden családot alapító ifjú pár önálló lakáshoz jusson. Nagy vívmányunkat, nemzetközileg is elismert társadalom biztosítási rendszerünket egységesítjük, nyugdíjrendszerünket lehetőségeink szerint fejlesztjük. így 1975. július elsejével 1 millió 100 ezer személy nyugdija, illetve nyugdíjjellegű ellátása fog emelkedni. Társadalompolitikai elveink szükségessé, gazdasági építőmunkánk eredményei teszik, hogy a ter- tagok díjkorhatára azonos legyen a munkásokéval és az alkalmazottakéval. Ennek megfelelően a férfiak nyugdíjjogosultságának határát náluk is 60 évben, a nőkét 55 évben állapítjuk meg. A korhatár egyszerre történő leszállítása azonban a termelőszövetkezeti gazdaságokban súlyos munkaerőhiányt okozhatna. Ezért helyeseljük azt a megoldást, hogy a korhatárt öt év alatt fokozatosan, 1976. január 1-től kezdődően évenként egy-egy évvel szállítják le. Továbbra is alapvető követelmény, hogy a fogyasztói árak az életszínvonalpolitikai célokkal összhangban alakuljanak. A dolgozók élet- színvonalát alapvetően érintő fogyasztói árszínvonalat a jövőben is központilag kell szabályozni és azokon csak központi elhatározás alapján lehet változtatni. Az ár-, bér-, jövedelem és szociálpolitika együttesen szolgálja a dolgozók, a lakosság életkörülményeinek javulását. Hazánkban az eljövendő 15—20 évben az egy főre jutó nemzeti jövedelem a mostaninak két- két és félszeresére, az ipari termelés volumene két és fél-, háromszorosára, a mezőgazdas:' ’ termelés másfél-kétszeresé az építőipari termelés két fél-háromszorosára emelk hét. Az anyagi termelés 1 vülssát teljes egészéber munka termelékenysége r velősével kell és lehet f - dezni. Pártunk politikája fejez dik ki a fejlett szocializm - építése 15—20 évre sz ' programnyilatkozatának ■: életszínvonal fejlesztár vonatkozó lelkesítő célkit. zésében is. Az egy főre jutó fogyaszt' érje el a mai színvonal ká' két és félszeresét olymódo hogy az iparcikkek aránya " összfogyasztásnak legalá';' egyharmada legyen. 1,5—2 millió lakást kell építeni, növelve a többszobás lakások részarányát, javítva a lakások minőségét és fejlesztve a lakáskultúrát. Át kell térni az ötnapos, 40 órás munkahétre. A fejlett szocialista társadalom építése során megte remijük végső célunk, a kommunizmus építésére való átmenet műszaki-gazdasági alapjait. (Folytatás aj rj. oldalon^ lehetővé Ennek eredményeként _1S ex- melöszövetkeaeti. i
