Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-18 / 65. szám
1975. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa IV. / Növekedett a marxizmus—leninizmus befolyása, fejlődött a szocialista kultúra A beszámoló követező része az ideológia, a tudomány, a közoktatás és a kultúra kérdéseivel, foglalkozott. A Központi ’Bizottság úgy ítéli meg, h/gy. a beszámolási időszr/fcb&n társadalmi viszonyaink fejlődésével, gazdasági épKőmunkánk ered- ménye’,ve'1 összhangban nö- veket/ett, hazánkban a mar- xizryvts—leninizmus befolyása , erősödött a társadalomén a szocialista közgondolkodás, szélesebb körben tudatosodtak a szocialista ét- köles és életmód normái, újabb sikereket értünk el a szocialista kulturális forradalom eredményeinek gyarapításában. A marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocialista világnézetnek újabb térhódítása örvendetes, nagy eredmény. Ezt látva sem feledkezhetünk meg azonban ideológiai munkánk fogyatékosságairól, az e téren még előttünk álló nagy feladatokról, arról, hogy a társadalmi tudat szocialista át-r alakulása csak egy egész korszak alatt mehet végbe. Az utóbbi időben kettős folyamat ment végbe. A fő irányzat az, hogy erősödött, széles körben teret hódított a szocialista közszellem, amely nagyszerűen megnyilvánul a termelőmunka nagy sikereiben, a szocialista brigádmozgalomban, a szocialista munkaversenyekben, a kommunista szombatokban, a lakóhelyi önkéntes társadalmi munkában, az elemi csapások idején megmutatkozó tömeges, példás helytállásban. Egyidejűleg társadalmunkban jelen vannak, sőt időnként még meg is élénkülnek a szocialista elveinkkel, céljainkkal, erkölcsi értékrendünkkel össze nem egyeztethető jelenségek is. Igen fontos, hogy erről beszéljünk, különösen a mostani helyzetben, amikor az anyagi jólét növekedésével a „miből éljünk’ nagy társadalmi kérdése mellett mindinkább szerepet kap az is, „hogyan éljünk”. A tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek, az ideológia és a propaganda területén dolgozók nagy és eredményes munkát végeztek, de még nagyobb feladatok várnak rájuk. A párt ideológiai munkáját a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításainak terjesztése, alkotó alkalmazása, elméletünk gazdagítása jellemzi. A két kongresszus között, különösen a kongresszusra való felkészülés időszakában a párt számos elvi jelentőségű kérdéssel foglalkozott A beszámoló Időszakában tovább növekedett a pártpropaganda hatékonysága, szocialista szemléletformáló szerepe. A két kongresszus között évi átlagban több mint kétmillió ember vett részt szervezett politikai oktatásban. Tovább növekedett és javult a sajtó, a rádió és a televízió szerepe a közvélemény tájékoztatásában, a politikai nevelő munkában és a közművelődésben. A társadalom szocialista jellegének erősítése megköveteli az ideológiai területen dolgozó valamennyi párt-, társadalmi és állami szerv jól összehangolt munkáját. Különösen nagy szükség van a párttagság ideológiai képzettségének, a párt eszmei egységének szüntelen erősítésére. Ideológiai kérdésekben is nélkülözhetetlen az igazunkba, igazságunk meggyőző erejébe vetett rendíthetetlen hit, a forradalmi éberség, a nyílt kiállás nézeteink mellett, a vitakészség csakúgy, mint az érvelés, a meggyőzés és bizalom ... A X. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően terv-; szerűbbé váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. Tudományos kutatásra és fejlesztésre jelenleg a nemzeti jövedelem 3 százalékát fordítjuk; ez a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó ütemben emelkedik. ' Eredményekről szólhatunk a társadalomtudományokban — elsősorban a történet- tudomány és a közgazdaság- tudomány területén — abban a tekintetben, hogy munkájuknak jobban középpontjába kerültek fejlődésünk legfontosabb kérdései: a társadalmi fejlődés és a gazdasági építés, a tudományos és technikai forradalom hazai kibontakoztatásának lehetőségei, a szocializmus távlati feladatai. Az igény az, hogy még tevékenyebben vegyenek részt a szocialista tudat- formálásban. A párt szilárdan vallja a tudományos kutatás szabadságának elvét — szögezte le a beszámoló — és a jövőben is arra törekszik, hogy ezt a maga eszközeivel érvényesítse. A tudomány művelőitől viszont azt kívánja, hogy ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, vegyék figyelembe a szocialista építés tényleges szükségleteit. Kádár János ezután a közoktatás feladatairól beszélt, kiemelve az általános iskolai és a szakmunkásképzés fejlesztését. A szocialista társadalom növekvő igényeinek megfelelően 15—20 éven belül általánossá kell tenni a felnövekvő nemzedék középfokú iskolázottságát. Hangsúlyozta: a társadalom további felemelkedését szolgáló céljaink szükségessé teszik, hogy erőteljesen fejlesszük közművelődési rendszerünket. Művészeti életünket is eredményes alkotómunka jellemzi — folytatta. — A párt nagyra értékeli az irodalomban, a művészetekben elért eredményeket. Az írók, az alkotó művészek társadalmi felelősségüknek megfelelően hozzájárultak társadalmunk jó közérzetének kialakulásához, a szocialista nemzeti összefogás, egység kibontakozásához. Műveikkel segítették népünket kulturális színvonalának felemelésében. A párt a valóságból indul ki, amikor megállapítja, hogy politikai egyetértésünk az alkotókkal örvendetesen erősödik, de irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg, eszmeileg még nem egységes. Egyrészről e területen is növekszik a szocializmus eszméinek befolyása, másrészről a szocializmus ha? zai építésének új kérdései, a nemzetközi munkásmozgalom, a külpolitikai helyzet egyes problémái nyomán az irodalomban, a művészetekben, az alkotásokban nálunk is tükröződik egyes személyek, csoportok, rétegek távlatvesztése. Ez megmutatkozik mind a témaválasztásban, mind a feldolgozás módjában. Ezeken a területeken és ezekben a kérdésekben a tisztázódásnak elsősorban ideológiai vitákban kell történnie. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azok, akik az irodalom, a művészetek terén eszmei vitapartnereink, az esetek nagy többségében politikai szövetségeseink. Ez a politikai szövetség nem zárja ki, sőt igényli az ideológiai vitát. A vitákat olyan módszerekkel kell folytatnunk, hogy közben a politikai szövetség erősödjék. El kell érni, hogy szövetségeseink a marxizmus —leninizmus eszméi alapján az ideológia területén is közelebb kerüljenek hozzánk. A párt továbbra is mindent megtesz szocialista hazánk irodalmi, művészeti életének fejlesztéséért. Kulturális, művészeti életünkben tovább kell erősíteni a politikai és az ideológiai egység irányába ható tendenciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista köz- életiség erőit. Továbbra is biztosítjuk az alkotói szabadságot. Ugyanakkor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a művek között társadalmi és művészi értékük szerint válogasson. Az idők folyamán szükségszerűen változnak a kifejezési formák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom elsősorban nem a művészi formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthetően és valóban a népről, a néphez szóljanak, a szocializmust építő magyar nép életét, munkáját, harcát fejezzék ki. Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a dogmatikus művészetszemléletet, mind a társadalmi kérdésektől elforduló, vagy a hibákat hamisan általánosító negatív álláspontokat. Azokat a műalkotásokat pártfogoljuk, amelyek a valóságot szocialista elkötelezettséggel, pártosan, magas művészi színvonalon ábrázolják. A nemzetközi életben végbemenő változások, a békés egymásmellett élés politikájának és vele együtt az ideológiai harcnak az előtérbe kerülése is megkívánja a céltudatosabb, következetesebb ideológiai munkát. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének viszonyai között ideológiai és kulturális téren is növeljük aktivitásunkat. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az ideológiai harc frontján nincs békés egymás mellett élés: az állami kapcsolatokban partnerek lehetünk, a kapitalizmus és a szocializmus ideológiája azonban két egymással szembenálló, kibékíthetetlen ideológia. Az ideológiai nevelőmunka különösen fontos feladata a szocialista hazafiság és a prole- tárintemacionalizmus erősítése. A nemzetközi helyzet is szükségessé teszi, hogy fejlesszük együttműködésünket testvérpártjainkkal ideológiai területen is. A testvérA párt vezető szerepe teljes mértékben érvényesül társadalmunk életében. Pártunk, mint a munkásosztály politikai pártja, megtestesítette és érvényesítette a munkásosztály vezető szerepét, egyben kifejezte az egész nép érdekeit, amelyeknek szolgálatát a legfőbb kötelességének tartja. A párt eleget tudott tenni kötelezettségeinek, mert eszmei, politikai és szervezeti egysége mindvégig töretlen volt A beszámolási időszakban a Központi Bizottság és a párttagság, a párt és a munkás- osztály, a nép egysége, ösz- szeforrottsága tovább szilárdult. Ez sikereink legfőbb forrása. A X. kongresszus óta eltelt négy esztendőben megfelelő módon folyt a pártépítő munka. A párt — létszámát és szociális összetételét tekintve — egészségesen fejlődött. A pártnak a X. kongresszus idején 662 000 tagja volt, 1975. január 1-én a taglétszám 754 000 volt. Ez kifejezi pártunk élcsapat és tömegpárt jellegét, társadalmunk fejlettségét. Javult a tagfelvételi munka/ növekedett a pártban a termelésben közvetlenül résztvevő, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Jó politikai munkával továbbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok, a fizikai dolgozók országosan többségben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbípártok ideológiai együttműködése az elmúlt években már szép eredményeket hozott, hozzájárult a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, a marxista—leninista ideológia befolyásának növekedéséhez a világ minden részében. Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxizmus—leninizmus eszméit, a szocialista világnézet befolyását, a tömegek szocialista tudatát, a szocialista erkölcsöt. Mindenekelőtt azt a szemléletet kell erősíteni, hogy a társadalom létalapja a munka, a termelés. Eddig is azok voltak többségben és a jövőben is azoknak a tábora növekszik, akik munkájukkal, személyes felelősségvállalásukkal, küzdeni tudásukkal, életmódjukkal azt bizonyítják, hogy az egész nép és benne az egyén boldogulása is csak a szocializmus útján, munkával és a közösséggel együtt érhető el. TársadalV. rálás alapján történik. Minden olyan dolgozót, értelmiségit, alkalmazottat is fel kell venni a pártba, aki megfelel a párttagság követelményeinek. A pártegység a két kongresszus közötti időszakban kiállta a gyakorlat próbáját. A követelmények szüntelen növekedése miatt, az új kérdések és feladatok tisztázásának menetében, a pártegységet elvszerű vitákkal, a párt álláspontjának védelmével, a téves nézetek elleni szüntelen harccal magasabb színvonalra kell emelnünk, még szilárdabbá, megbonthatatlanná tennünk. A Központi Bizottságnak és a párt 24 000 alapszervezetének, minden tagjának mindenkor egyirányba és együtt kell lépnie. Pártunk tevékenységében a legutóbbi négy évben is tovább erősítettük a demokratikus centralizmust, a párt felépítésének és működésének lenini alapelvét. A demokratikus centralizmus fejlődését tükrözi a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének egyidejű és fokozottabb érvényesítése a pártszervezetek tevékenységében minden szinten. Mégsem lehetünk elégedettek a helyzettel. Előfordul, hogy egyes helyeken megsértik a centralizmus elvét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező párthatározatoknak. A tapasztalatok azt mutatják, különösen fon- tps, hogy a mindennapi munkában nagyobb figyelmet fordítsunk a párthatározatok egységes értelmezésére és következetes képviseletére. A pártban megengedhetetlen az egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nem egyszer, még felelős beosztású tisztségviselők részéről is előfordult. A demokratikus centralizmus lenini elveit nem kevésbé sértik meg azok, akik nem tartják meg a pártdemokráciát. Előfordul, hogy nem tartják tiszteletben a párttagok jogait, nem igénylik véleményüket, javaslataikat, vagy figyelmen kívül hagyják őket. Gyakori, hogy a párttagok nem kapnak választ jogos kérdéseikre, vagy javaslataik nyomán nem tör ténik intézkedés. Az is tény, hogy a tagság egy része maga sem él megfelelően a jogaival, nem elég tevékeny a politika alakításában és végrehajtásában. Ki kell küszöbölni ezeket a hiányosságokat. A X. kongresszus megkülönböztetett figyelmet fordított a pártalanszervezetek munkájának javítására. A munkban ma már milliók gondolkodnak így. De ha mellettük csak ezrekre vagy néhány tízezerre tehető is azoknak a száma, akik a munka könnyebb végét fogják meg, akik a közösség rovására próbálnak élni, ebbe sem lehet belenyugodni,' mert az ilyenek magatartása súlyos erkölcsi kárt okoz a társadalomnak. Pártunknak az az álláspontja, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tiszteletét; Erősíteni kell azt a közszellemet amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a fegyelmezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osszon erkölcsi és anyagi elimerést pártmunka színvonalát ék eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben. A különböző területeken dolgozó vezetők összességükben megfelelően látják el feladataikat. Kommunistának, pártfunkciönáriusnak, köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes beosztás, hanem mindenekelőtt kötelességet, munkát, küzdelmet, a kommunizmus eszméjének, a munkásosztálynak, a népnek önzetlen szolgálatát jelenti. A vezetők kiválasztását és nevelését céltudatosabbá kell tenni. A tehetséges, a közügyek iránt érdeklődő, a különböző társadalmi szervekben tevékenykedő, köz- megbecsülést élvező, a munkában élenjáró dolgozókat kell vezető beosztásokba helyezni. A X. kongresszus nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a párt határozatainak végrehajtása a munka egész folyamatában megkívánja a pártellenőrzést. A pártellenőrzésnek át kell fognia az egész társadalmi tevékenységet; ki kell terjednie a gazdasági, az állami, a tudományos, a kulturális élet minden területére. A pártellenőrzés célja nem egyszerűen a hibák felfedése és a felelősök megbüntetése. Ez is. A pártellenőrzés lényege azonban a határozatok végrehajtásának segítése, az adott terület helyzetének hiteles felmérése, megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására, a jó tapasztalatok általánosítása. Javasoljuk a XI. kongresz- szusnak, hogy határozzon el tagkönyvcserét, amelyet még 1975-ben előkészítenénk és egy jó esztendő alatt be is fejezhetnénk. Ennek során mód nyílnék a párt tagjaival való személyes, beszélgetésre a párt politikájáról, szervezeti rendjéről, a párttag személyes kérdéseiről, s minden bizonnyal ez a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítését eredményezné. A tömegszervezetek és mozgalmak nagy mértékben kivették részüket pártunk X. kongresszusa határozatainak végrehaj tásá - ból. A szakszervezetek tevékenysége a X. kongresszus óta tovább fejlődött, politikai felelősségük még inkább fokozódott, segítették a munkásosztály, a dolgozó tömegek és a párt kapcsolatának erősítését. A kommunisták fontos feladata, hogy segítsék a szakszervezetek politikai, mozgalmi (Folytatás a 6. oldalon) Kádár elvtáxs beszédét több ízben szakította meg a küldöttek tapsa Társadalmunk életében érvényesül a párt vezető szerepe ♦
