Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-04 / 53. szám
» 1975. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n Néplap kerékasztala A binözésrSL a közrendről és a közbiztonságról Hogyan alakalt az elmúlt esztendőben a bűnözés, a közrend, közbiztonság a megyében? Mit tettek a bűnüldöző, Igazságszolgáltató szervek a bűncselekmények megelőzése érdekében? Mijyen segítséget várhatunk a bűnözés visszaszorításában a környezettől, a szűkebb kollektívától, az utca emberétől* — Lapunk kerekasztal-beszélgetésének középpontjában ezek a kérdések szerepeltek, amelyekről M. Szabó István ezredes, megyei rendőrfőkapitány, dr. Iglói József megyei főügyész, dr. Jenővárl László, a megyei bíróság elnöke és Csib- rány Mátyás, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke mondta el véleményét. A beszélgetés valamennyi résztvevőjének egyöntetű álláspontja volt, hogy a bűnözés, a közrend, közbiztonság értékelésekor mindenekelőtt a legdöntőbbről — a kongresszusi irányelvekben is megfogalmazott — szocialista törvényességről, annak következetes érvényesítéséről kell szólni. A becsületes embert a törvény védi, az ellene vétő nem maradhat büntetlen. Ez az alfája és ómegája, hogy a jogszolgáltatás, az igazságszolgáltatás eredeti rendeltetésének megfelelően működhessék: tehát büntessen, ahol büntetni kell, és neveljen, ahol arra van szükség. — Senki sem állhat a törvényeink fölött. Ilyen állampolgára, szervezete, hatósága nincs a Magyar Népköztársaságnak, és nem is lehet — hangsúlyozta a megyei bíróság elnöke és hozzáfűzte: — Tehát a bűnüldöző, az igazságszolgáltató szerveknek is minden körülmények között törvényesen kell eljárniuk. Az ellenkezőjére az elmúlt esztendőkben nem is volt példa. Amikor az ismertté vált bűncselekmények elkövetőiről beszélünk, tudni kell, hogy felelősségrevonásuk a differenciált ítélkezés igényének megfelelően meg is történt, vagy folyamatban van. Mindehhez hozzájárul, hogy nagyon kevés bűncselekmény tettpse maradt ismeretlen. A megyei rendőr- főkapitánytól megtudtuk, hogy a felderítés hatékonysága 81 százalék felett volt a megyében. (Jobb, mint az országos átlag.) Süllyedt a bűnözési grafikon Amikor a bűnözés alakulásáról beszélünk, nem szűkíthetjük le a kört a már megtörtént törvénysértésekre. -*■ A bűnüldözés akkor a legeredményesebb, ha elsődlegesen a megelőzést szolgálja, — hangsúlyozta a főügyész, — ha bűncselekményeket előidéző, vagy elkövetésüket megkönnyítő okokat felfedjük, nyilvánosságra hozz.tk és a társadalom, a törvénytisztelő, becsületes emberek segítségével igyekszünk megszüntetni. Hogy az erőfeszítések eredménnyel jártak, bizonyítja a megye 1974-es bűnözési statisztikája. A főügyész, s a megyei rendőrfőkapitány néhány jellemző adattal érzékeltette, — hogyan változott a helyzet. A bűnözés grafikonja néhány év óta — ha kisebb-nagyobb hullámzásokkal is — süllyedő tendenciát mutató Tavaly a megyében 15,9 százalékkal kisebb volt az ismertté vált bűncselekmények száma, mint 1973- ban. A megyei grafikön lényegesen meredekebben süllyed, mint az országos (10,8 százalék). Míg 1973-ban 10 ezer Szolnok megyeire 93,5, addig 1974-ben 81,8 bűn- cselekmény jutott. Tavalyelőtt 10 ezer lakos közül a megyében 63 sértette meg a törvényt, tavaly ez a szám 53-ra csökkent. De ha egyes a közvélemény érdeklődésére . leginkább számot tartó bűncselekménykategóriákban vizsgálódunk, hasonló következtetésre jutunk. A vagyon , elleni bűnözés körében lényegesen csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűncselek- méhyelc száma. (30,8 százalék.) S míg az országos átlag szerint több volt a személyi tulajdont károsító lopás, csalás stb., addig a megyében — bár kis mértékben — kevesebb az effajta bűncselekmény. Az ossz bűnözésen belül, a vagyon elleni bűncselekmények után a legnagyobb részarányt a közlekedési, törvénysértések alkotják. Az országos átlagnál valamivel jobb kép alakult tavaly a megyében: 4,5 százalékkal csökkentek a közlekedési bűncselekmények. „Mégsem lehetünk elégedettek — jegyezte meg a megyei főkapitány —, hiszen a tragikusan végződő balesetek száma emelkedett.” 1975-ben a sebesség korlátozás betartása, a szigorú felelősségrevonás, elsősorban a jogosítványok elvonása, a gépjárművezetéstől eltiltás gyakoribb alkalmazása vezethet az állandó közúti ellenőrzések mellett a közlekedési fegyelem további javulásához. A megyei rendőrfőkapitányság vezetőjének véleménye szerint a KRESZ-oktatás jelenlegi mechanizmusának megváltoztatása, színvonalasabbá tétele is nagyban hozzájárulhat a közlekedési szabálysértések csökkentéséhez. Szervezett Stöniildczés és jogpropaganda Nem a véletlenen múlott, hogy „szélcsendesebb” volt a tavalyi esztendő, mint a korábbiak, hogy nem volt különösen nagy kárt okozó hűtlen és hanyag kezelés a megyében. Oroszlánrésze volt ebben a szervezett bűnüldözésnek, a széleskörű jogpropagandának, s a megelőzést szolgáló sokirányú tevékenységnek, amelyből a rendőrség, ügyészség, bíróság és a népi ellenőrzési bizottságok egyaránt kivették a részüket. A megyei rendőrfőkapitányság vezetője elmondta, hogy az erőszakos, garázda, az utca rendjét sértő, a köz- nyugalmat zavaró, bűncselekmények megelőzése érdekében tavaly 20 százalékkal több közbiztonsági ellenőrzést. tartottak a 'megyében. Növelték a kényszerintézkedéseket, többször éltek a rendőrhatósági felügyelet alá helyezés és a kitiltás lehetőségével. Gyakoribbakká váltak az ifjúságvédelmi őrjáratok, 25 százalékkal több esetben kezdeményeztek kényszerelvonó kezelést azokkal szemben, akik részegen követtek el bűncselekményeket. De ide sorolhatnánk a rosszhírű kocsmák bezárásától kezdve azokat a szabálysértési eljárásokat is, amelyeket a fiatalkorúakat szeszes itallal kiszolgáló pincérek ellen indítottak. S az eredmény 20 százalékkal csökkent az erőszakos bűn- cselekmények, a garázdaságok száma. Nemcsak a kényszerintézkedésekkel lehet megelőzni a bűncselekményeket — mondták a beszélgetés résztvevői — ezt a célt szolgálták a jogi ismereteket bővítő előadások, a népszerű belügyi, tárgyaló- termi, osztályfőnöki órák, és azok a jelzések, amelyekben a jogalkalmazó szervek a gazdasági vezetőket tájékoztatták a területükön tapasztalható lazaságokról, a bűncselekményekre csábító, vagy elkövetésüket megkönnyítő fegyelmezetlenségekről. Rz okoSt, motívumok elemzése A bűnüldözés- és igazság- ságszolgáltátó szerveknél állandó gyakorlat a bűncselekmények körülményeinek, okainak, motívumainak elemzése, s a büntető eljárás tapasztalatai alapján élnek a figyelmeztetési jogukkal. A főügyész és a megyei bíróság elnöke néhány példát is említett. Elmondták, hogy a néhány éve történt bűncselekményt követő eljárás során rájöttek, a társadalmi tulajdonban jelentős kárt okozó bűncslekmény-sorozatot lehetett volna megelőzni, ha a visszáru jegyeket szabályosan kezelik. Következtetéseiket levélben továbbították az érintett szervhez. Vagy például a- korábbi években jó- néhány gazdálkodó egységben előfordulták mérleghamisítások, teljesítés nélküli, jogtalan kifizetések. A főügyészség a tájékoztató előadások sorozatát tartotta (nemcsak ott, ahol a csalások történtek), ismertették a szabályokat, felhívták a figyelmet a törvények megsértésének, kijátszásának büntetőjogi következményeire. A jogpropaganda témájának boncolgatásánál a ke- rekaszt; 1 vendégei elmondták, hogy valamennyi jog- alkalmazó szerv igyekszik a saját eszközeihez, lehetőségeihez mérten széles körű, közérthető jogi ismeretterjesztést folytatni. Hogy szükség van rá, igénylik az emberek, az nem kétséges. A beszélgetés egyik résztvevőjének véleménye szerint; ma még az emberek jogtudata nagyon alacsony színvonalon van, sokan jobban ismerik már az űrkutatás eredményeit, mint saját jogaikat, kötelezettségeiket. Valamennyien egyetértettek azzal, hogy ezen a téren még bőségesen akad tennivaló, amelynek jelentőségét nem is kell külön hangsúlyozni, hiszen a mind nagyobb jogismeret nem vitás, a szocialista törvényesség további megszilárdítását segíti. M. Szabó István ezredes, megyei rendőrfőkapitány Dr. Jenővárl László, a megyei bíróság elnöke Dr. Iglói József megyei főügyész Csibrány Mátyás, a megyei NEB elnöke ítélkezési gyakorlatot, — mondta a megyei bíróság elnöke. A bíróságok következetesen élnek a törvény adta lehetőségekkel. A jogtalan haszonszerzésre, jövedelem- felhalmozásra irányuló bűn- cselekmények vétkeseivel szemhen a szabadságvesztés mellett vagyonelkobzás, a pénz mellékbüntetés alkalmazásával akadályozzák meg, hogy bárkinek is megérje a tisztességtelen előnyszerzés útját járni. Mindez nagyon is összefügg a szocialista bűnüldözés, igaszságszolgáltatás alapvető vonásával, a humanitással. Természetesen nem a támadókkal, a bűnözőkkel szembeni elvtelen humanitásról van szó — hangsúlyozták valamennyien —, hanem a társadalom becsületes tagjai, a károsultak, a sértettek védelmének biztosításáról. Az emberség érvényesül a bűnelkövetőkkel szemben is, amely elsősorban a felelős- ségrevonás módjában nyilvánul meg: célja, visszavezetni a bűnözőket a társadalom tisztességes tagjainak sorába. Kovács Katalin Hiszékenység és könnyelműség Fiatalkorú tettesek A kollektíva falefössége Ne lehessen oly könnyedén rászedni, becsapni az embereket, s hogy 1975-ben fel kell hívni erre a figyelmüket, az elmúlt esztendő vagyon elleni bűncselekményei igazolják, amelyek a társadalmi tulajdon területéről a személyi javak irányába tolódtak. Az emberi hiszékenység határtalanságát a példák sorával bizonyították. íme egy, a sok közül: Tiszaföldváron történt tavaly októberben. Egy férfi házról házra járt azzal, hogy az árvízkár Múltaknak gyűjt a Tisza Cipőgyár megbízásából. Nem sokat, 10—20 forintot kért. Adtak neki. Pedig a tanúkihallgatások során kiderült, látták rajta, hogy nem józan, igazolni sem tudta magát, a pénz átvételét papírfecnire firkált néhány sorral igazolta — az emberek mégis fizettek. Elhitték, hogy 1974-ben(!) így gyűjtenek az árvízkárosultaknak. És sorolhatnánk a rendőrséghez, ügyészséghez, bírósághoz kerülő lopási ügyeket is, amikor az a bizonyos tolvajt szülő alkalom a könnyelműség volt, (Nagy összegű készpénz az asztalon, a fiókban, nyitott gépkocsik, lezáratlan kerékpá-' rok az utcán, kulcs a szögön, a lábtörlő alatt és így tovább.) — Az állampolgárok vagyonának védelmét fontos feladatunknak tartjuk —• mondta a megyei rendőr-főkapitányság vezetője —, de a javaikat megkárosító bűn- cselekmények megelőzésében nagyobb körültekintést, több segítséget kérünk tőlük. A személyi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények okait boncolgatva nem lehet csak a sértettek, a károsultak oldaláról vizsgálódni. Különösen akkor nem, ha a tettesek között túl sok a fiatalkorú. A rendőrség, ügyészség statisztikája azt mutatja, hogy ebben a bűncselekmény-kategóriában a legnagyobb az arányuk. Ez a legérzékenyebb terület, amelyről az elmúlt esztendő bűnözésének értékelésekor a kerekasztal vendégei, a szakemberek aggodalommal beszéltek. Megyénkben az. el- , követők 11,3 százaléka fiatalkorú volt; holott az országos átlagban évek óta először 10 százálék alá került. Igaz, hogy galeri-bűnözésről nem beszélhetünk a megyében — hangsúlyozták —, de alkalmi csoportosulásokban, rosszul értelmezett jó- poíaságból, vagányságból nem egyszer botrányt okoztak, garázdálkodtak vagy heccből egy üveg italért betörtek valahová. Ezek a legtipikusabb bűncselekmények, amelyeket fiatalkorúak elkövettek. A fiatalkorúak részvételének csökkentése a bűnözésben, az általuk elkövetett bűncselekmények megelőzése nem lehet csupán a bűnüldöző, az Igazságszolgáltató szervek feladata. Az ő eszköztáruk ehhez kevés. A szűkebb környezetben, a családban, az ifjúsági szervezetekben, a munkahelyeken, az iskolákban kell elsősorban a megoldást megtalálni, hiszen nem kevesebbről, mint a jövő generáció erkölcsi tisztaságáról van szó. A környezet, a szűkebb kollektíva felelősségének, hatásának elemzésekor a beszélgetés résztvevői nyomatékosan felhívták- a figyelmet arra: nemcsak a fiatalkorúak esetében lényeges az emberek befolyása. — Természetesen nem lehet a kömvezetre hárítani minden felelősséget, de nem mindegy, hogy egy kollektíva közömbösen szemléli, vagy megpróbálja megakadályozni a törvénysértéseket. A bűnüldöző szervek lehetősége önmagában nem elég ahhoz, hogy a bűnözés tovább és még nagyobb mértékben csökkenjen. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, társadalmi összefogásra, segítségre van szükség. A megyei statisztika szerint igaz, hogy az országosan emelkedő tendencia ellenére Szolnok megyében csökkentek a gazdasági bűnVaTtmMzái, mellékbüntetés A téma záróakkordjaként vetődött fel a lappangó bűnözés problémája: azok a kisebbfajta törvénysértések, amelyek nem kerülnek napvilágra, vagy túl későn. A megyei főügyész mindenekelőtt a gazdasági zsarolásra, a ’’kenőpénzekre,, utalt. Arra a kiszolgáltatottságra, amely a megrendelő és a monopolhelyzetben levő szállító között előfordulhat. Éppen a kiszolgáltatottságuk miatt — hiszen legközelebb is rászorulnak a szállítóra — nem mindig mernek bírósághoz fordulni. Ezekben az esetekben lehet hallatlan nagy szerepe a szállító vállalatnál dolgozó kommunisták határozott fellépésének. A kollektíva erkölcsi ereje és az igazságszolgáltatás törvényes eszközei együttesen érhetik el hatásukat, döbbenthetik rá a vétkeseket, hogy a társadalom kárára senki sem gyarapodhat, hogy az egyén, de a kollektívák érdekeit sem lehet büntetlenül a társadalmi érdek rovására érvényesíteni. Amikor a törvényes eszközökről, lehetőségekről beszélünk, nem lehet szó nélkül hagyni a megváltozott cselekmények (a beruházási fegyelem megsértése, rossz minőségű ipari termék forgalomba hozása, pazarló gazdálkodás, vesztegetés). De még kevesebb lenne az effajta törvénysértés, ha mindenhol élnének a kollektívában, a folyamatos belső és felügyeleti ellenőrzésben rejlő visszatartó erővel. , A megyei NEB elnöke elmondta, hogy öt esztendeje folyamatosan, visszatérően vizsgálják a gazdasági szervek belső és felügyeleti ellenőrzését. — Tapasztalataink alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy némi javulás történt, különösen a szövetkezeteknél, ahol sokáig nem volt egészen egyértelmű, még az ellenőrzés szervezeti1 formája sem. De az előrelépés elsősorban a formák megteremtésében és nem a tartalomban történt. Milyen tényezők, objektív és szubjektív okok akadályozták az igényes ellenőrzés megvalósítását ? A rpegyei NE3 elnökének véleménye szerint elsősorban szakemberhiány, és hogy vannak akik hálátlannak érzik a feladatot, elsősorban a szám- és ügyviteli ellenőrzésre koncentrálnak. nagyon kevés a komplex, folyamatos vizsgálat, még mindig él az üzemi, ‘demokráciával homlokegye Jí nest ellenkező nézet, hogy a vezetőt a felsőbbszintű felügyeleti szervnek kell ellenőriznie. Egy friss példa az ellenőrzés fogyatékosságáról. A Jászságban 48 szövetkezeti kereskedelmi egységben végeztek vizsgálatot a népi ellenőrök. S az eredmény: az üzletek 67 százalékában lejárt szavatosságú áruk tömegét találták. Több mint 20 boltban tapasztaltak súlycsonkítást. árdrágítást. Tizenkilenc személy ellen kellett szabálysértési eljárást kezdeményezni. A visszaélések elsősorban az ellenőrzés felületességére vagy teljes hiányára vezethetők vissza. Adott tehát az elkövetkező idők feladata, amelyet a kongresszusi irányelv így összegez: a társadalmi tulajdonban lévő eszközök gondos felhasználása, a közérdek érvényesítése megkívánja az állami, társadalmi ellenőrzés jelenlegi rendszerének továbbfejlesztését.
