Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

© SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP J975. márdns 18. Országunkban az öntözhető területek nagysága jelenleg már megközelíti a 450 ezer hektárt. Képünkön az 1973-ban felavatott kiskörei Tisza II. vízlépcső duzzasztóművé N emzeti előreha­ladásunk, politi­kai, gazdasági eredményeink el­érésének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálko­dik a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a Párt céltudatosan törekedett a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtására, követ­kezetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Meg­szilárdultak a szocializmus társadalmi, gazdasági pozí­ciói, javultak az életkörül­mények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befo­lyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszer­vezetében a párttagok szá­ma jelenleg 754 ezer, mint­egy 92 ezer fővel több, mint a X. kongresszus idején. Szolnok megyében — az 1974. június 30-i adatok sze­rint 999 alapszervezetben 32 979 kommunista dolgozik, és közülük 4 ezer nyolcszáz- hetvenheten a két kongresz- szus között kérték felvéte­lüket a pártba. A párttag­ságnak több mint fele fizi­kai dolgozó, illetve a terme­lés közvetlen irányítója. Az elműt négy és fél év alatt a kommunisták között növe­kedett a nők és a fiatalok aránya, javait a párttagság iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetéte­le. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek tel, akik­nek egyharmada nő és 44 százaléka a pártba való fel­vételekor még nem töltötte be a 26. életévét. Többen vagyunk egy nagyváros lakosságával Áttekintve társadalmi fej­lődésünk adatait, szinte min­den területen kedvező vál­tozások történtek. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal je­lentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 mil­lió 510 ezer fő volt, 156 ezer­rel, egy nagyváros lakóinak számával több, mint 1970- ben. A lakosság fele a vá­rosokban, fele pedig a köz­ségekben él. Tavaly az ezer lakosra jutó élveszületések száma 17,8-ra emelkedett, ami több, mint az elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt ti 6ijHSŰiöOJldQ*ü& Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők szá­ma és elérte az 5 millió százezret. Ma már a kereső­képes nők több mint kéthar­mada dolgozik hazánkban és ők alkotják a foglalkoztatot­tak mintegy 45 százalékát. Hárommillió munkás Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyara­podott a munkások száma, így ma az összes foglalkoz­tatottak közel 60 százaléka, hárommillió dolgozó'tartozik a munkásosztályhoz. Figye­lemre méltóak a Szolnok megyei adatok is: a két kongresszus közötti időben a foglalkoztatottak száma 15,9 százalékkal nőtt. A tízezer lakosra jutó, iparban foglal­koztatottak száma ma már megközelíti az ezernégyszá­zat. Szűkebb hazánkban ma 106 728 a munkások létsza­ma. A szövetkezeti paraszt­ság száma a kiöregedés, va­lamint a népgazdaság más ágaiba történő elvándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973- ban az aktív keresők 14,6 százaléka tartozott ehhez a társadalmi csoporthoz. Ná­lunk a termelőszövetkezeti parasztság a megye aktív keresőinek 21,3 százaléka, létszáma kereken 41 ezer. A szellemi munkakörben dol­gozók közül főleg az értel­miségiek és szakalkalmazot­tak száma és aránya nőtt; 1970-ben az aktív keresők 22,3 százaléka, 1973-ban pe­dig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. Nevelik a dolgozókat, védik érdekeiket Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt irányításával teljesítik sajátos feladataikat. A csak­nem 4 millió dolgozót tömö­rítő szakszervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, ne­velik tagjaikat a szocialis­ta építés feladataira, egyben képviselik, védelmezik a dol­gozók érdekeit, törvényekben, biztosított jogait. 7573 üzemi, intézményi alapszerveze­tünkben, szakszervezeti ta­nácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer válasz­tott tisztségviselő tevékeny­kedik. Ismét néhány me­gyénkben adat: a szakszer- ‘ vezetéknek nálunk összesen 123 ezer 385 tagja van, ez 17 ezerrel több, mint 1970- ben volt. A szakszervezetek az elmúlt években nagy fi- gyemet fordítottak a mun­kavédelmi felügyelet ellátá­sára; ebben a munkában a k&ses szüpajx tussfiUgcutett, munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munka- védelmi aktíva vesz részt. A közösség szolgálatában A tanácstörvény végrehaj­tásáról szóló parlamenti be­számolóban hangzott eí: „A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődé­sünk követelményeinek meg­felelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre hatá­rozottabban érződik a taná­csok munkájában, munkafel­tételeik javulásában. Kor­szerűsödött területi beosztá­suk és igazgatási szerveze­tük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés”. A ta n ácsok szerepe elsősorban a gazdasági szervező munká­ban, a terület- és település- fejlesztésében, valamint a la­kosság ellátását szolgáló te­vékenységben jelentős. A ta­nácsok államigazgatási szer­veihez évente öt és félmillió beadvány érkezik, a közössé­get szolgálva átlagosan más- félmillió ügyben döntenek, és kb. 30 millió esetben ad­nak felvilágosítást, eligazí­tást az állampolgároknak. Ezek a megállapítások a mi megyénkre is helytállóak. Például 1973-ban 1,5 millió esetben fordultak az állam­polgárok hatósági ügyekben a tanácsokhoz. Az ügyinté­zés kulturáltságának, alapos ságának javulását és törvé­nyességének helyzetét tük­a uksssAg jMekuk! így főre jutó növeled» [tf (Ft) Atomi ipar Tsz-tagok közösből származó 7801 Jövedelemé 2115 2128 2540 jv; III 1 1970 1974 1970 1974 rözi, hogy a tanácsi határo­zatok elleni fellebbezések száma viszonylag csekély: az említett évben 1398 esetben fordultak az állampolgárok jogorvoslatért felsőbb taná­csi szervhez. A különböző szintű taná­csok száma, a közigazgatás korszerűsítése és a terület­átszervezések miatt, lényege­sen csökkent. Jelenleg 1711 tanács működik az ország- fetMVÁ -otakaegt IS asst lac KONGRESSZUSTÓL nácstag eleget tesz megtisz­telő közéleti megbízatásának. A tanácsok különböző bi­zottságaiban a tanácstagok 55 százaléka tevékenykedik. A tanácsok munkáját társa­dalmi aktivisták serege se­gíti, akiknek száma eléri a félmilliót. Hazánk népességéből a 14 —26 év közötti korosztály­hoz tartozók száma megha­ladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egy­ötödét kitevő ifjúság neve­lésében szervezésében nagy feladat hárul a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségre. A tóSZ taglétszáma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékeny­kednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a középisko­lások 58 százaléka, az egye­temi és főiskolai hallgatók 98 százaléka tagja az ifjúsá­gi szövetségnek. Szolnok megyében a KISZ-nek 30 ezer tagja van. A fiatalok 1073 alapszervezetben tö­mörülnek. A megyében a munkásfiatalok 40,3 százalé­ka, a parasztíiatalok 30,1 százaléka tagja a KISZ-nek. Társadalom a fiatalokért — fiatalok a társadalomért A X. kongresszus óta if­júságunk nagyobb szerepet játszik a közéletben, mind nagyobb számban és arány­ban vesznek részt különböző testületek munkájában, fe­lelős posztok betöltésében. A fiatalok közéleti tekintélyé­nek, tevékenységének foko­zódását eredményezte az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken közel egymil­lió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A forradalmi ifjúsági napok programjain évente mintegy 2 millió fiatal vesz részt. A dolgozó fiatalok közül fél­millióra tehető azoknak a száma, akik részt vesznek a szocialista brigádmozgalom­ban. A KISZ-védnökséggel épülő nagylétesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgo­zik. A tanulóifjúságból 100 ezren munkálkodnak külön­féle szakkörökben. Az el­múlt öt év alatt közel 200 ezer diák fordította szabad idejének egy részét arra, hogy nyári építő- és árvízvé­delmi táborokban dolgozzon. Nem lenne teljes a kép, ha ismét nem szólnánk itt e té­mánál szűkebb pátriánk helyzetéről. Nálunk is, mint az országban mindenütt a társadalmi munkában is ki­tűnnek a fiatalok: évente 8— 10 ezren dolgoznak ellen­szolgáltatás nélkül a közös­ségi célokért. A KISZ véd­nökségével épülő népgazda­sági beruházások megvalósí­tásában a Szolnok megyei fiatalok is példásan helytáll­nak, így például a Tisza II. vízlépcső felépítésében. A forradalmi ifjúsági napok sok száz megyei rendezvé­nyén 40—50 ezer fiatal vett részt. Tevékeny részesei a fiatalok a közéletnek is: a szakszervezetekben 4 ezernél több fiatal tölt be választott tisztséget. Az 1973-ban meg­tartott tanácsválasztások so­rán 561 KISZ-tag kapott bi­zalmat. A megye ifjúmunká­sainak mintegy 60 százaléka szocialista brigádtag'. Hatékonyabb munka — gyorsabb növekedés A szocialista gazdasági építőmunkánk eredménye­ként a nemzeti jövedelem az 1970—1974. között átlagosan &£ saajMiektafrl nőtt evenly A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 szá­zalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. Meg­jegyezzük, hogy a nemzeti jövedelem termelésében Szolnok megye ma már mintegy 30 milliárd forint­tal részesedik. A termelés hatékonyságának , javulása révén, a növekedés több mint 90 százaléka a munka ter­melékenységének emelkedé­séből származik. A terme­lékenység kedvező alakulá­sát előmozdította a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, valamint a szocialista bri­gádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30. évfor­dulójára és a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidő­szakban. (Megyénkben csu­pán az ipar és a mezőgazda­ság együttes beruházása 8 milliárd forint volt. És hol van akkor az a sok-sok pénz, amit a városok, községek épí­tésére fordítottunk.) Ez tette, illetve teszi lehetővé jelen­tős részben, hogy ipari ter­melésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ilymódon szocialista iparunk produktumának gyarapodá­sa a IV. ötéves tervben elő­irányzott 32—34 százalék he­lyett várhatóan eléri a 37— 39 százalékot. Központi iparfejlesztési programok Az ipar átlagánál gyorsab­ban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Üj gyárak és ter­melőberendezések üzembe helyezésével — legutóbb pél­dául Leninvárosban — erő­teljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a mű­trágya és a kénsav termelé­se. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számítógépgyártás meg­szervezésével űj termelési ág alapjait teremtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonst­rukciók sikeres megvalósítá­sával a tervezettnél gyor­sabban fejlődik a könnyű­ipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszeripar ter­melése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb lét­szám igénybevételével oldot­ta meg növekvő feladatait, így 1970—1974 között terme­lése növekedésének — a ter­vezett 75—80 százalék he­lyett — 96 százaléka szár- BU20U 4 vulásából. Szolnok megye gazdasági növekedésének meggyorsításában is számot­tevő eredmények születtek. Az ország termelésében né­hány terméket illetően meg­határozó szerepe van a Szol­nok megyében elhelyezkedő iparnak. így a háztartási hű­tőszekrény, a kénsav, a szu­perfoszfát, a gumi lábbeli gyártásában. És az ipar erő­teljes fejlődését segítették azok a beruházások, ame­lyek mind a Tisza Cipőgyár­ban, a Tiszamenti Vegyimű­vekben vagy a jászberényi Hűtőgépgyárban megvalósul­tak. Kenyér és hús Népgazdaságunk másik döntő ága, a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente 4 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv évi átlagát. A lakosság ellátása szempontjából dön­tő fontosságú növények terméshozama évről évre emelkedik, sikeresen megva­lósul a húsprogram. Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, 1974-ben búzából hektáronként átlagosan 37,5 mázsát, kukoricából 42,5 má­zsát, cukorrépából több mint 360 mázsát, burgonyából 126 mázsát termesztettek a me­zőgazdaság dolgozói. 1974- ben 36 százalékkal több áru került forgalomba a mező- gazdaságból, mint 1970-ben. Kenyérgabona szükségletün­ket több év óta hazai ter­mésből elégítjük ki, sőt még exportálni is tudunk kenyér- nekvalót. A fejlődő állatte­nyésztéshez szükséges takar­mányt 1973-tól már szintén sgját maga állítja elő mező- gazdaságunk. A mezőgazda­ságban foglalkoztatottak szá­ma az elmúlt időszakban csökkent, így az ágazatok­ban a munka termelékeny­sége nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükséges­sége növelte az állami gaz­daságok szerepét a mezőgaz­daságban. Feladatuknak megfelelően élen járnak az új fajták meghonosításában, az iparszerű termelés beve­zetésében, a termelés szako­sításában. A TOT legutóbbi ülésén megállapították, hogy a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek száma az egyesülé­sek következtében csökkent, területük átlagos nagysága növekedett, vállalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilár­dabbá vált. Bővült a szövet­kezetek és vállalatok közötti kooperáció. Intézkedések tör­téntek kiegészítő tevékeny­ségük szabályozására, a nem- kívánatos jelenségek meg­szüntetésére. 1974. júniusá­ban a mezőgazdasági téeszek taglétszáma 964 ezer volt. Ebből 541 ezer az aktív ke­reső, 423 ezer pedig nyugdí­jas és járadékos. Az állandó alkalmazottaik száma 107 ezer. Néhány adat megyénk me­zőgazdaságának helyzetéről is. A mezőgazdaságnak az ötéves terv idejére tervezett 15 százalékos bruttó termelé­si értéknövekedését, már 1973-ban túlteljesítettük. Nagy eredménynek számít, hogy ezt kizárólag a munka termelékenységének emelé­sével sikerült elérni. A leg­dinamikusabb növekedés a növénytermesztésben követ­kezett be, amelyben jelentős, szerepük van a termelési rendszereknek. Tavaly pél­dául a cukorrépa 90 száza­lékát, a kukoricának mint­egy 80 százalékát iparszerű- en, zárt rendszerben termel­ték, növekvő, illetve a me­gyei átlagot meghaladó ho­zamokkal. A kenyérgabona termésátlaga például megliii- jaicLUi a ttektaronkenU M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents