Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
1975. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP *7 KONGRESSZUSIG mázsát. Kukoricából és rizsből 25 százalékkal növekedett a termésátlag. A termelés bővítésének és biztonságának egyik igen hatékony eszköze az öntözés. A Tisza II. vízlépcső az öntözéses gazdálkodás gyors fejlesztését teszi lehetővé megyénkben. A mezőgazdálkodás magasabb színvonala tükröződik az eredményességben és a jövedelmezőség alakulásában is. A mezőgazdaságban 1970-ben elért 5,4 milliárd forint bruttó termelési érték, 1973-ban már 6,8 milliárd forintra nőtt. A költségek alakulása is kedvező volt, így a vállalati eredmény megkétszereződött, és 1973-ban meghaladta a 900 millió forintot. A szocialista integráció segítségével Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egyre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek. A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének reflektorfényébe helyezték a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, amelyekben meghatározó jelentőségű a szocialista országok szerepe és súlya. Bíró József külkereskedelmi miniszter a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: külkereskedelmi forgalmunk 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. öt év alatt a szocialista országokba irányuló kivitelünk 85—90 százalékkal, a tőlük származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bővüL Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában. A KGST keretében sok nagyjelentőségű egyezmény kidolgozásában, megvalósításában veszünk részt. Két és többoldalú megállapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bővítésére. (Cellulózgyár, azbesztkombinát, ferroötvözet- gyár közös létesítése, vegyipari együttműködés kialakítása stb.) Közös erővel építjük meg az orenburgi gázvezetéket, a 750 kilovoltos elektromos távvezetéket. Részt veszünk a termelésszakosítás fejlesztésében, a kooperáció bővítésében, műszaki és tudományos haladással összefüggő közös feladatok megoldásában. Az integráció révén hosszabb távon is biztosítottak az erőteljes gazdasági fejlődésünk lehetőségei. A szocialista országok erőinek egyesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés minden- oldalú fejlesztése a KGST- országokkal, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele volt és marad. Ismét egy megyénkre vonatkozó nagyon figyelemre méltó adat: a megyei válla- ! ltok és szövetkezetek kül- reskedelmi értékesítése ztermelésünkhöz vi szokva az 1973. évi 7 százáról 14 százalékra növekedett. Jövedelmek: pénzben és természetben A két kongresszus közötti időszakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fáradozott, hogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes számítások szerint öt év. alatt a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 25 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 16 szabinkkal nő. i.Sznlnnk m£a gyében például az iparban 17, a mezőgazdaságban 18 százalékkal növekedtek a személyes jövedelmek. A reálbérek az országos átlagnak megfelelően alakultak.) A párt és a kormány ismert intézkedései eredményeként a munkások és művezetők reálbérének növekedése az átlagosnál nagyobb. Így például az állami iparban foglalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1970-ben nem sokkal haladta meg a 2200 forintot, 1974-ben ez az összeg több mint 2800 forintot ért el. A termelőszövetkezeti tagok közösből származó havi jövedelme 1974- ben átlagosan 2540 forint volt, ehhez jött még a háztáji gazdaságból származó bevétel. A lakosság jövedelmében, életkörülményeinek javulásában mind nagyobb szerepe van a társadalmi juttatásoknak. Míg 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokra, 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban részesülő családokban jelenleg az egy gyermekre jutó családi pótlék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot, ami kétszerese az 1970. évinek. Növekedett a gyermekgondozási és az anyasági segély összege. A parlament téli ülésszakán elhangzott pénzügyminiszteri expozé szerint a gyermek- gondozási segély évi összege megközelíti a 2,6 milliárd forintot. A legutóbbi években megtett intézkedések hatására mérséklődtek a különbségek az egyes családok, háztartások jövedelmei között, csökkent az alacsony- jövedelműek aránya. Nálunk például a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások együttes összege 1973- ban 1 milliárd 450 millió forint volt. Ezen belül például gyermekgondozási segélyre 55,4 millió, családi pótlékra 159 millió forintot fizetett államunk. És még egy szám: három év alatt a megyében a szociális juttatások értéke 57 százalékkal emelkedett. 200 milliárdos kiskereskedelmi forgalom A jövedelmekkel arányosan emelkedett a lakosság fogyasztásának színvonala, korszerűbbé vált annak ösz- szetétele. A kiskereskedelem eladási forgalmáról szóló MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Évi növekedési Ölem PJ 1970-75 Összesen Várható' Tervezett 3.4-3.® 3*-3 KSH tájékoztató szerint 1970-ben a lakosság 139 milliárd forintot költött el az üzletekben és az éttermekben. 1974-ben ez az ösz- szeg megközelítette a 200 milliárdot. Erőteljesen nőtt az élelmiszerek és a vegyesiparcikkek forgalma. Húsfélékből például már 1974- ben több volt az egy főre jutó fogyasztás, mint amit az ötéves terv 1975-re tűzött ki célul: egy főre számítva elérte az évi 68,7 ki-. Ingrammnt.. -Ez- LL-klIcigram«mal több, mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás. Vegyes iparcikkekből, amelyek magukba foglalják a tartus fogyasztási cikkeket is, öt év alatt 47,6 milliárd forintról 74,2 milliárdra nőtt az évi forgalom. Szolnok megyében például napjainkban minden 100 család közül 63-nak van mosógépe, 37-nek hűtőszekrénye, 30-nak porszívója, 63- nak televíziója, 28-nak motorkerékpárja és szinte nincs olyan család, ahol ne lenne rádió. A bolti kiskereskedelmi forgalom nálunk az 1970- ben kimutatott 4 milliárd 312 millió forintról 1973-ban 5 milliárd 557 millió forintra nőtt. A lakosság 1974-ben pénz- jövedelmének 12 százalékát fordította lakásépítésre és megtakarításra. Az OTP adatai azt tanúsítják, hogy a takarékbetétek összege évente 6—9 milliárd forinttal nő, 1974-ben elérte a 71 milliárdot. A lakosság által igénybe vett hitelek forint- összege az 1970. évi 13 mil- liárdról 1974-ben 19 milliárdra emelkedett. Ennek az ösz- szegnek megközelítően a felét fordították lakásépítésre és -vásárlásra. A lakásépítés eredményei Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig előreláthatóan- 430 ezer lakás épül, vagyis 30 ezerrel több a tervezettnél. Megyénkben a negyedik ötéves terv időszakára 15 ezer lakás építését irányoztuk elő, de az építkezések meggyorsítása következtében 18 ezer lakás felépítésével számolhatunk. A társadalompolitikai célkitűzéseknek megfelelően kedvezőbbé vált a lakások szobaszám szerinti összetétele és a lakások felszereltsége. Amint azt a Munkánk, Eredményeink című pártkiadványunk közli, 1970-ben az új lakások 46 százaléka egyszobás volt, 1874-ben ez az arány 36 százalékra redukálódott. Ugyanakkor a három és több szobás lakások aránya 11 százalékról 17 százalékra, a vízvezetékkel ellátott lakásoké pedig 36 százalékról 45 százalékra emelkedett. Gyorsan nő a háztartások villamosenergia és gázfogyasztása. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kapcsoltak be a távfűtésbe. A palackos gázt használó fogyasztók száma ma már meghaladja a másfél milliók Kőzkinccsé válnak a kultúra vívmányai Jelentősen fejlődött az elmúlt négy évben hazánkban a közoktatás, a közművelődés, mind nagyobb mértékben válhattak közkinccsé a kultúra eredményei. Kezdjük a legkisebbeknél, az óvodáskorúaknái, akiknek érdekében az állami erőfeszítéseket a legnagyobb mértékben egészítette ki a már- már népmozgalommá vált társadalmi összefogás. Ennek eredményeként az óvodába járó gyermekek száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt. Itt kell megjegyeznünk azt a nagyfokú társadalmi összefogást, amely a mi szűkebb hazánkban az óvodaépítésben megnyilvánult. Több ezer új óvodai hely létesült így az elmúlt esztendőkben. Érdekes képet ad Munkánk, Eredményeink című pártkiadvány a lakosság iskolázottsági színvonalának emelkedéséről. Eszerint az utóbbi években az általános iskola 8 osztályát elvégzettek száma 2 690 000-ről kétmillió 900 ezerre, a középiskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú ^eozeítséaskl '-rendelkezés A IV. ötéves terv időszakában 430 ezer lakás épül hazánkban. Képűnkön: a 900 millió forintos költséggel létesült negyedik budapesti házgyár egyik üzemcsarnoka pedig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dolgozók szakképzettségében is jelentős a javulás. A szakmunkások aránya 32 százalékról 37 százalékra emelkedett, a szakképzetlen dolgozóké pedig 40 százalékról 34 százalékra csökkent. A betanított munkások aránya 29 százalékot képvisel. Az elmúlt időszakban megszervezett munkástovábbképzésbe ebben a / tanévben már több mint 150 ezer munkás kapcsolódott be. Az általános iskolát befejező fiataloknak 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, jelenleg a továbbtanulók aránya meghaladja a 90 százalékot. Szakmai végzettséget nyújtó középfokú iskolában folytatja tanulmányait a tanulók 73,5 százaléka. A felsőoktatásban a hallgatók száma 53 ezerről 63 ezerre nőtt a nappali tagozatokon. Az esti és levelező tagozatokon tanulóké pedig 25 ezerről mintegy 40 ezerre emelkedett. A dolgozók általános iskolájában mintegy 50 ezren, a gimnáziumok és szakközépiskolák esti-levelező tagozatán 165 ezren tanulnak ebben a tanévben. Az előbbi több mint kétszerese, az utóbbi pedig több mint más- félszerese a négy évvel ezelőttinek. Nem lenne teljes a kép, ha ehhez nem tennénk hozzá, hogy például Szolnok megyében 3 év alatt 4 százalékkal nptt az általános, 1,6 százalékkal a közép- és 0,6 százalékkal a felsőfokú iskolát végzettek aráAi életforma sierves résié Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év márciusában a közművelődés fejlesztéséről hozott határozata megállapította: „A műveltségi színvonal emelkedésében, a szervezett iskolai oktatás alapvető szerepe mellett jelentős része volt a népművelésnek, a művelődi üsúen dolgozok, mankóján nak. A továbbtanulás, a rendszeres művelődés széles körökben az életforma szerves részévé vált. A lakosság 25 százaléka rendszeresen olvas, a könyvtárak 2,3 millió olvasót tartanak nyilván — nálunk is több mint 100 ezer olvasó van. A múzeumoknak évente több mint 8 millió látogatója van. Az öntevékeny művészeti mozgalmakban több mint 200 000 fő vesz részt. Növekszik az ismeretszerző, tudományosbúvárkodó mozgalmak hatóköre, a különféle szakkörök, klubok tevékenysége az utóbbi években megélénkült”. Mindezt további tényekkel is érdemes kiegészíteni. Könyvek és olvasók Hazánkba 1974. végén közel 10 ezer tanácsi, illetve szakszervezeti önálló és fiókkönyvtár működött. Ezek könyvállománya 4 év alatt csaknem 5 millió példánynyal gyarapodott és az őszma jelenleg megközelíti a 30 milliót. 1974-ben a könyvtárakból több mint 57 millió kötetet kölcsönöztek ki az olvasók. A tanácsi és a különböző társadalmi szervek összesen 2850 művelődési otthont tartanak fenn az országban. Az amatőr művészeti csoportok száma közel 10 ezer, előadásaikon 1974-ben több mint 3 milliós közönség vett részt A 6000 szakkörnek mintegy 175 ezer tagja van. A magyar könyvkiadás fejlődését bemutató statisztikai közelményben olvasható: hazánkban 1970-ben összesen 28138 kiadványt jelentettek meg 85,5 milliónyi példányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodalmi könyv volt. A múlt esztendőben 32 741 kiadvány jelent meg több mint száz millió példányban, melyben 68,8 millió könyv, közte 15 millió szépirodalmi könyv volt. A könyvforgalom értéke négy év alatt országosan egymil- liardról L5 milliard iarinträ* a falusi lakosság könyvvásárlásának értéke pedig több mint kétszeresére nőtt. Milliárdnyi sajtótermék A lakosság tájékoztatásában, művelődésében, szórakoztatásában döntő feladat hárul a sajtóra és az elektronikus hírközlő intézményekre. Az említett statisztika szerint négy év alatt a napilapok, hetilapok, folyóiratok és egyéb sajtótermékek együttes példányszáma mintegy 100 millió példánnyal nőtt, és 1974-ben már meghaladta az 1,2 milliárdot. A lakosság az elmúlt esztendőben közel 1,8 milliárd forintot költött sajtótermékekre. 1974-ben a párt központi lapja, a Népszabadság átlagosan naponta háromnegyed millió példányban, a megyei lapok pedig 955 ezer példányban jelentek meg. A Társadalmi Szemle havi példányszáma meghaladja a 40 ezret, a Pártélet című folyóiraté eléri a 130 ezret. A Budapesten kiadott havi és más időszakos irodalmi folyóiratok, lapok alkalmankénti példányszáma tavaly 365 ezer volt. A rádióelőfizetők száma meghaladja a két és fél milliót, de az üzemben levő rádiókészülékek száma 4 millió körül van, minthogy nagyon sok család két, vagy több készüléket is tart. Az MRT Tömegkommunikációs Központjának megállapítása szerint a lakosság háromnegyed része hallgat rendszeresen rádiót és kétharmada néz televíziót. Négy év alatt a televízió műsorideje több mint 15 százalékkal nőtt, az elmúlt időszakban megkezdődött a II. program adása és a színes műsorok sugárzása. • * • Fejlődésünk sok tényét sorolhatnám még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy pártunk Központi Bizottsága emelt fővel jelentheti a XI. kongresszusnak: végrehajtottuk a X. kongresszus határozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk elértük, társadalmi életünkben terveink megvalósultak, vagy a megvalósulás útján haladnak. Hazánk gazdaságának fejlődése egézséges, népgazdaságunk erőforrásainak, tartalékainak mozgósítása rendben halad. Támaszkodva a szocialista országok közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri segítségére, dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmat építi, és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az immár kőt évtizede bevált» helyes politika; irányvonalat* szes könyvtári könyvek száSZÁZ HÁZTARTÁSRA JUTÓ TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK ' (*} Mosógép TV Személygépkocsi Hűtőgép 70 55 6? 1965 1974 1965 1974 1965 1974 1965 1974 1970 ----- -----1 970 1970 1970
